2005. november 21. hétfő, 21:23
Címkék:
A SÉTA médiaprogramról
A 2003/2004-es tanévtől kötelező a mozgókép és médiakultúra oktatása a középiskolákban. Az új tantárgyban azonban nem kapott szerepet az írott sajtó. Ezt az űrt hivatott betölteni a Zala, Vas, Veszprém és Fejér megyében működő SÉTA (Sajtó és Tanulás) médiapedagógiai program. A projekt célja, hogy a magyar közoktatásban jelenjen meg az újság mint oktatási eszköz. A következőkben Bakonyi Anikó programvezető tanár összegzi a program tapasztalatait.
A Pannon Lapok Társasága (PLT) lelkes munkatársai – elgondolkodva egy németországi mintán – kidolgoztak egy olyan oktatóprogramot, melynek keretein belül az újságolvasást szeretnék megkedveltetni a tizenévesekkel. Maguk is meglepődtek azon, hogy milyen érdeklődéssel és nyitottsággal fogadták az iskolák a SÉTA programot. Az elnevezés, mely a Sajtó és Tanulás címből fakad, rendkívül találó: könnyed kikapcsolódást ígér, mégis magában foglalja a szellemi gyarapodás lehetőségét.
Harmadszor indult útjára a Pannon Lapok Társasága SÉTA médiaprogramja, amikor ránk talált a Magániskolában. A szervezők – Barták Péter főszerkesztő és Kováts Anna programvezető – ígéretének megfelelően élményekben gazdag „kirándulásban” volt részünk: 2004 őszén IX. osztályos, majd 2005 tavaszán XII. osztályos gimnazista tanítványaimmal megismerhettük az írott sajtó rövid történetét, mai helyzetét, az újságszerkesztés körülményeit, kialakíthattuk/megváltoztathattuk újságolvasási szokásainkat, megkülönböztettük, majd magunk írhattuk a különféle műfajú cikkeket, kritizálhattuk a neves zsurnaliszták írásait, sőt később a mieinket is…
Igazán felejthetetlen élményt a gyakorlati foglalkozások jelentettek a tanulóknak, melyeket Ármás János (ÁJ) újságíró vezetett csütörtökönként. „János Úr”-nak szólítják őt a gyerekek. Ebben az elnevezésben szerintem benne van az a közvetlenség, amivel ÁJ és a tanulók munkakapcsolata jellemezhető, valamint az iránta és a szakma iránt tanúsított tisztelet.
Főként az keltette fel tanítványaim érdeklődését, hogy maguk is megjelenhettek írásaikkal az újság hasábjain. Szívesen írtak az őket érintő témákról: iskolai eseményekről, tervekről, generációs különbségekről, művészetekről, tehetségekről, házi kedvencekről… Türelmetlenül várták hétfőnként a SÉTATÉR megjelenését, hogy saját szövegeiket viszontlássák, de szinte minden reggel böngészték a Naplót, figyelték, melyik rovat milyen meglepetést tartogat. (A programok ideje alatt – 6 héten keresztül – reggelente minden résztvevő megkapta az aznapi lapot.)
Az osztály fele naponta találkozik otthonában is a Naplóval. Most mégis másként olvassák ők is az újságot: figyelmesebben, kritikusabban, hozzáértéssel. Megtanultak bánni a lappal és a bennük szunnyadó újságírói hajlammal. Olyan képességegyüttes birtokába jutottak, amely egyszerre alkalmassá teszi őket az értő újságolvasásra, a kritikus szemléletmódra, a publicisztikai szövegek megformálására, gondolataik közlésére. Motivációjuk az volt, hogy újszerű feladatokat oldjanak meg, tájékozódjanak a világ történéseiről, információkat szerezzenek, egyéni ötleteket valósítsanak meg.
2005 őszén a X. osztály tagjaival folytatjuk a tavaly megkezdett ismerkedést a lapkészítés apróbb fortélyaival. Betekintést nyerhetünk a szerkesztői feladatokba, az újságírók, fotósok, nyomdászok napi munkájába. A nyomdalátogatás estéjén kezünkbe vehetjük a másnapi újságot! Közel kerülhetünk az újságkészítés minden eleméhez, mélyebben megismerhetjük az egyes munkafolyamatokat. Ez a lehetőség sokkal több gondolatot vet fel tanítványaimban, így sorra születnek a színesebbnél színesebb írások, csak győzzük továbbítani őket a szerkesztőségbe!
A SÉTA nagy tetszést aratott a diákok körében. Igazolásul álljon itt néhány idézet egy-egy programértékelésből:
„Jó volt látni, hallani, hogyan keletkezik az újság.”
„Először tetszett az újságíró bőrébe bújni, de aztán rá kellett jönnöm, milyen nehéz ez a feladat.”
„Más volt, mint magyarórán dolgozatot írni, hiszen szabadabban tudtam gondolkodni.”
„Eddig csak az újság elejét és végét olvastam, mostantól minden betűje érdekel.”
„Kipróbálhattuk magunkat, megjelenhettünk az újságban, ott láthattuk a nevünket, írásunkat!”
„Számomra értelmet nyert egy óra, amivel eddig nem tudtam mit kezdeni.”
Olvasási szokásaim nem változtak, csak megerősödtek, hiszen eddig is olvastam.”
„Megtanultam, hogy sokat kell újságot olvasni, hogy az íráshoz jó trükköket lessek el, de az írást igazán csak gyakorlat közben lehet elsajátítani.”
Munkája elismeréseképpen legtehetségesebb tanítványom, Marton Dóra (IX.B. osztályos tanulóként) 2004 decemberében külön jutalomban részesülhetett: a Parlamentben átvehetett egy, a nevére gravírozott tollat Mesterházy Attila államtitkártól. Az ő elismerése mintájára Sós Gergő XII. osztályos tanítványomat, aki a 2005 tavaszán megrendezett SÉTA legtermékenyebb és legjobb tollú írója volt (s aki ma már boldog egyetemista), tiszteletbeli „aranytollassá” nyilvánítottuk.
Kellemes hangulatban, oldott légkörben töltöttük el a SÉTA-heteket is, mint általában a magyarórákat. Elbúcsúztattuk a „naplós” órákat, de tovább publikálunk az iskolaújság hasábjain, nem állunk meg. Folytatjuk üdítő SÉTÁ-nkat!
Bakonyi Anikó
programvezető tanár
Képesség- és Tehetségfejlesztő
Magániskola, Várpalota
A program keretében minden diák és tanár hét héten keresztül a SÉTA saját terjesztőhálózatán keresztül reggelente megkapja a megyei napilapot. A tanulók számára a szerkesztőségek közreműködésével elméleti és gyakorlati ismerteket is kínálnak. Minden iskolába több alkalommal is ellátogatnak a helyi szerkesztők, akik megismertetik a diákokat az újságírás alapjaival. A diákok lehetőséget kapnak arra, hogy a szerkesztőségben látogatást tegyenek, és a veszprémi nyomda munkájába is bepillanthatnak.
A program ideje alatt a diákoknak publikálási lehetőséget biztosítanak: a Dunaújvárosi Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, a Napló, a Vas Népe és a Zalai Hírlap szerkesztősége minden héten a terjesztési területükön tanuló diákok írásaiból állítja össze a SÉTATÉR oldalt. A program végén a legkiemelkedőbb írásokból az öt megyei lap közös mellékletet jelentet meg SÉTATÉR címmel.