2012. május 18. péntek, 7:18
Iskolai e-értékelés – II. rész
Papír és ceruza helyett
Nincs többé helye a papír-ceruza teszteknek
az angol vizsgarendszerben – jelentette ki Isabel Nisbet, a brit vizsgaközpontokat felügyelő Ofqual testület elnöke. A digitális bennszülött korosztály számára ezek mára elveszítették érvényességüket – mondta. Ha az iskolák nem állnak át az elektronikus vizsgákra, a számonkérés elkülönül a tanulás folyamatától, amely e generáció számára már leginkább számítógépekhez kötődik. A testület célja az, hogy rövid időn belül minden (általában 16 évesen letett) középiskolai GCSE és (a magyar érettséginek megfelelő) A-level vizsgát számítógépen oldjanak meg az angol diákok.
De mi is az e-értékelés? Minden olyan értékelést ide sorolhatunk, amelynek van elektronikus része. Ilyen például az elektronikus teszt, amit a gépre letöltött programon vagy online tölt ki a vizsgázó, és javítása automatikusan történik. Ide tartoznak a kézzel megírt vizsgafeladatok is, amiket aztán beszkennelnek, majd az értékelő szoftver és/vagy az erre felkészített szakemberek manuálisan javítanak (értékelő szoftver segítségével). A tesztek persze tartalmukat és megjelenésüket tekintve igen sokfélék: az egyszerű feleletválasztós (multiple choice) kérdésektől a beszédfelismerő programokkal használt mondatkiegészítéseken át az esszéírásig, vagy az elektronikus portfóliókig minden megtalálható. A leginkább személyre szabható vizsgák az ún. adaptív tesztek, amelyek feladatsorait úgy váltogatja a számítógép, hogy azok pontosan megfeleljenek a vizsgázó szintjének. Az első néhány válasz alapján könnyebb vagy nehezebb kérdéseket kap a vizsgázó, vagyis teljesen egyedi szerkezetű tesztet tölt ki, amely kevesebb feladatból gyorsabban állapítja meg a megfelelő szintet, mintha az összes feladatot meg kellett volna oldania. Az ilyen típusú teszt nem csupán a nyelvtanulók megfelelő szintű csoportba való besorolásakor hasznos; a brit vizsgaközpontok a papír-ceruza érettségi vizsgákat mihamarabb online adaptív tesztekkel kívánják felváltani.
Vizsgázni a legjobb pillanatban
Bár az e-vizsgákról meglepően kevés kutatási eredmény született, a tanárok személyes tapasztalatai szerint ezeknek az a legnagyobb előnye, hogy felkelti és fenntartja a diákok érdeklődését. Az online tesztek bárhol és bármikor elérhetőek, ez főleg az önálló felkészülést és az önértékelést segíti elő. Számos kutatás rávilágított, hogy az emberek eltérő cirkadián ritmussal élnek – a „pacsirták” reggel aktívabbak, a „baglyok” inkább este találnak magukra. Ezek a tesztek lehetővé teszik, hogy mindenki a felkészültségének és aktivitási szintjének legmegfelelőbb pillanatban vizsgázzon – vagyis a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa. Sok esettanulmány rámutat, hogy az online vagy elektronikus tesztek nagyban segítik a tanulást, hiszen azonnali visszajelzésre is alkalmasak. Az e-tesztek hozzájárulhatnak a diákok közti esélyegyenlőség megteremtéséhez is. A kinagyítható, akadálymentesíthető interfész segíti a gyengénlátókat; olvasóprogram olvashatja fel a feladatokat a nem látó vagy diszlexiás tanulók számára; szövegszerkesztő segítheti a diszgráfiást (már ha éppen nem a helyesírás a vizsga témája).
Témazáró helyett terepgyakorlat
A Cambridge-i Egyetem vizsgaközpontja, a Cambridge Assessment egyik földrajzvizsgája már kizárólag elektronikus formában létezik. Ennek során a diákok egy virtuális terepgyakorlaton vesznek részt, ahol a folyók felszínformálása a téma. Hat témában váltogatja egymást 18 elméleti és gyakorlati feladat, a háttérben egy hegyek lábánál, zöld mezőben csordogáló gyönyörű folyó látható. A diákot segíti a folyamatosan elérhető bevezető szöveg, továbbá egy információs file fotókkal, térképpel és eszközökkel, valamint egy virtuális számológép és jegyzettömb, amely inaktív állapotban is megjegyzi a leírtakat. A hátralévő idő és a feladat sorszáma is folyamatosan látható.
A teszt sokféle feladattípust használ: az egyszerű vagy legördülő feleletválasztástól (pl. a helyes magasságszint bejelölése) a sorba rendezésen át (pl. a vízesések kialakulása képekben) egészen az adatok táblázatban vagy mozgatható grafikonon történő rögzítéséig. Az esszéírást is a virtuális környezet teszi izgalmassá: egy rövid animáció megtekintése után például a vízben tovagörgő törmelékdarabok mozgásáról kell írni; vagy a fotókon látható folyórészletek és az üledék alakjának összefüggése a téma. A legizgalmasabbak a mérési feladatok, ezek egyben a leginteraktívabbak is. Az egyikben a folyó két pontján mélységmérést és üledéknagyság-mérést kell végezni: a folyó keresztmetszeti képén az egérrel kell behúzni a mérőrudat a megfelelő helyre, ott leolvasni az értéket, majd beírni a megfelelő táblázatba. Az üledékmérésnél pedig a kavicsot kell az egérrel beleilleszteni a tolómércébe, majd az értéket leolvasni és rögzíteni. A szép képek, valamint az elméleti és az ötletes, interaktív feladatok váltakozása folyamatosan fenntartja a vizsgázó érdeklődését. (Az elektronikus földrajzvizsga további változatai itt letölthetőek.)
(A feladatokat illusztráló képek egy része az írás előző részében található. A szerk.)
Elektronikus javítás
Nemcsak maga a vizsga, hanem a feladatok javítása is történhet számítógéppel – ennek előnye, hogy csökkenti az emberi tévedés okozta értékelési hiba lehetőségét, s nem csupán az egyszerű feleletválasztós teszteknél használható, hanem akár esszéknél is: az USA egyetemi felvételi vizsgarendszerében (SAT) használatos rövidebb, tényszerű tudást mérő esszéket ma már számítógépek javítják. Ezek egy szakemberhez viszonyítva ugyanannyira megbízhatóak, amennyire két humán értékelő egymáshoz képest – és minél korlátozottabb a helyes válaszok száma, annál megbízhatóbb a gépi értékelés. A finomabb részleteket (pl stílust, retorikai készségeket, változatos szókincset) megkívánó hosszú esszéket viszont még mindig szakemberek javítják, számítógépes értékelőprogamok segítségével. Saját kutatásaim során meggyőződtem arról, hogy még többoldalas érettségi történelemdolgozatok javítása esetén is igaz: a végeredményt, vagyis az értékelés kimenetelét illetően nincs különbség a papír-ceruza esszék kézzel, illetve a beszkennelt esszék értékelőprogrammal történő javítása között. A számítógépes értékelés viszont jóval gyorsabb volt, és más módon elérhetetlen funkciókat is lehetővé tett – például az oldal felnagyítását vagy az értékelő korábbi megjegyzéseinek törlését.
Nem mondunk újat azzal, hogy egy mai iskolás már csupán az iskolában ír oldalakon át kézzel, és csak itt használ szinte kizárólag nyomtatott, lineáris információt. Ám a digitális világot kirekesztő iskola nem készíti fel a diákokat a mindennapi életre, ahol a vonatmenetrendtől az adóbevallásig minden digitálisan megoldott – és nem készíti fel a (részben vagy egészben) szinte minden területen jelen lévő számítógép használatát megkívánó munkahelyi követelményekre. Ráadásul – kontrasztot képezve a mindennapok világával – régimódi szigetet alkot, ahol a kint szerzett élmények az iskolában nem használhatóak, az iskola által preferált eszközök és készségek viszont az iskola falain kívül visszaszorulóban vannak. Ahogy Dr Miles Berry, a Roehampton-i Egyetem adjunktusa mondta: az iskoláknak „hasznosítaniuk kell a tanórán kívüli, informális tanulást… hiba lenne megtagadni ezt a gyerekektől”. A digitális eszközöket mellőző oktatás azt sugallja, az iskola nem az a hely, ahol a diákok érdekes, élvezetes feladatmegoldások során az életben is hasznos tapasztalatokat szerezhetnek – ami pedig minden oktatási intézmény elsődleges feladata lenne.
A cikk megjelent a Mindennapi Pszichológia 2012. 1. számában
Nádas Rita