Régi sérelmek új köntösben

Összecsapás a Facebookon

A konfliktus iskolánk egyik végzős osztályának két diákja között alakult ki, de,– közvetve vagy közvetlenül – több személyt is érintett. A két lány osztályfőnökével jó kapcsolatban vagyunk, az osztályából 10 diákot tanítok, köztük a történetben szereplő lányokat is. Az elmúlt években sokat beszélgettünk közös diákjainkról, de az is előfordult, hogy az osztály többi tagjával kapcsolatban osztottuk meg egymással a tapasztalatainkat.

A szalagavató után az osztályfőnök (nevezzük Máriának) elmesélte nekem, hogy aznap délután az egyik lány (Zita) anyukája felhívta és elmondta, hogy az ő lánya és az osztálytársnője (Karola) előző nap szörnyen összevesztek a Facebookon, és ő ebben az ügyben az igazgatóhoz szeretne fordulni. Az osztályfőnök megkérte az anyukát, hogy hagyjon számára egy kis időt, hátha sikerül enyhíteni a problémát. Mária korábban is tudott a két lány közötti feszültségről, ennek előzményeiről azonban csak a szülőtől értesült.

A két lány az általános iskolában is egy osztályba járt, és amikor a középiskolába kerültek, még elfogadható volt közöttük a kapcsolat. Karola nagyon ragaszkodott Zitához és szinte senki mással nem barátkozott az új osztályban. Zita viszont az idők során egyre több új barátot szerzett. A 10. év elején én is észrevettem, hogy a két lány már nem egymás mellett ül a csoportomban, kettejük közé került egy másik lány. A második félévben Zita már egy új barátnővel ült ott, ahol korábban Karolával. Idén pedig már a terem két távoli sarkában helyezkedtek el, Karola egyedül, Zita pedig a legjobb barátnőjének tekintett Évivel.

Karola nagyon rosszul élte meg ezt a „szakítást”, egyre magányosabb lett. Osztálytársai közösségellenesnek tartják a magatartását, még az a fiú is így vélekedik róla, akivel az utóbbi időben viszonylag jó kapcsolatba került. Karola mamája (szolgáltatóként kliensei között tudhatja Zitát és Zita anyukáját is) már az első évben felkereste az osztályfőnököt, és beszámolt a családi helyzetükről. Karola egyetlen gyerek, az apja pedig agresszív, alkoholizmusra hajló férfi. A szülővel folytatott beszélgetés során Mária javasolta az édesanyának az iskolapszichológussal való kapcsolatfelvételt, és Karola ezt követően, és azóta is rendszeresen járt, és egy kis szünet után újra jár a szakemberhez.

Zita anyukája a Facebookon kialakult vita miatt háborodott fel. A lánya ugyanis elmesélte neki, hogy Karola a szalagavatóról feltett képére minősíthetetlen megjegyzéseket tett.

Mi történt tulajdonképpen?

Karola az előző nyáron „kinézett” magának egy fiút, akivel nagyon szívesen táncolt volna a szalagavatón. Ez a fiú Zita legjobb barátnőjének, Évinek a volt barátja (Lali), tehát eleve Zita baráti körébe tartozott, és nem Karoláéba. Karola félreértett egy megjegyzést, és abban a hitben volt, hogy Lali majd őt kéri meg táncolni, Lali azonban Zitát választotta partnerül. Karola ezért nem ment el a szalagavatóra, pedig az osztályfőnöke is kérte: jöjjön el, még ha nem is táncol.

Máriának nincs saját Facebook profilja, ezért az enyémen nézte meg, mi is történt, hiszen nekem mindkét lány ismerősöm. Így sikerült megtudnunk, hogy mitől lett Zita olyan zaklatott. Kitett ugyanis egy fotót, ami őt és Lalit ábrázolta, ezt kommentelte Karola Lalinak címezve: „Velem nem mertél nyilvánosan mutatkozni!”. Lali nem értette a megjegyzést, ami annyira felbőszítette Karolát, hogy később a következőt is hozzáfűzte: „Úgy látszik, te kilóra méred a szépséget”. Karola itt volt barátnője legfájóbb pontját érintette. Lali rászólt (pontosabban ráírt) Karolára, hogy fogja vissza magát, Zita megkérdezte Karolát, hogy miért sértegeti őt, mire a válasz: „Most köszöntem meg a négy évet.” Ezt követően Karola nem reagált többé, Zitának viszont többen a védelmére keltek a neten. Megszólaltak gimnáziumi barátnői, de még egy általános iskolai osztálytársa is.

A beszélgetés elolvasása után Mária személyesen beszélt mindkét lánnyal. Zita nagyon sértve érezte magát, elsősorban a nyilvánosság miatt. Mária azt javasolta neki, hogy törölje a kommenteket, ami még aznap este meg is történt. Karola is nagyon zaklatottan ült le beszélgetni az osztályfőnökével. (Kiderült ekkor az is, hogy ő nem csupán a párválasztós probléma miatt maradt távol a szalagavatóról, hanem azért is, mert az édesanyja egy két perces táncért nem volt hajlandó elmenni a bálba.) Karola édesanyja is felhívta Máriát, és elmesélt neki, hogy összevesztek Zita mamájával, és most már ő is az igazgatóval szeretne beszélni.

Az osztályfőnök ezt követően külön-külön beszélt az érintett lányokkal. Nem árulta el nekik, amit a Facebookról megtudott, de a lányok maguktól is elmesélték neki a történetet. Az ügyről történő előzetes tájékozódás segítségére volt Máriának abban, hogy higgadtan és megfontoltan tudjon reagálni.

Pár napon belül elült a feszültség, a kommentek pedig eltűntek a kép alól. A szülők, miután a lányaik elmesélték az osztályfőnökkel folytatott beszélgetést, lemondtak arról, hogy felkeressék az igazgatót. A probléma nem oldódott meg, de a kedélyek lecsillapodtak.

Ez az eset nagyon összetett, a főprobléma szakember segítségét igényli. Elgondolkodtató a korábbi sérelmek közösségi oldalon történő lereagálása (ezúttal megtorlása). A közösségi oldalak profiljai személyessé válnak az általunk megadott információk, képek és aktuális megjegyzések révén. Sok esetben egyszerűbb egy kínos helyzetet írásban (próbálni) megoldani, hiszen kommunikációs partnerünk így nem látja a reakcióinkat, gesztusainkat, és mi is könnyebben leszünk úrrá saját érzelmeinken, mivel némi gondolkodási időt nyerünk. A rejtőzködés látszata erőt és bátorságot ad, kicsit eltávolít és személytelenít. Ugyanakkor sokan nem gondolnak bele abba, illetve csak későn eszmélnek rá, hogy az írás megmarad, a virtuális világban könnyen nyilvánosságot kap, és nem várt következményekkel jár.

Kontár-Halász Emese