Védőfalak helyett szélmalmok¹

„Amikor a változás szele fúj,
egyesek védőfalakat építenek,
mások szélmalmokat.”
(ősi kínai mondás)

Bemutatkozás

Magyar-francia szakos tanárként Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végeztem, és a városban tanítottam egy balett tagozatos általános iskolában egészen 1999-ig. Ekkor családommal együtt visszaköltöztünk egy szülőhelyemhez közel eső városba: Sárbogárdra, ahol a sárszentmiklósi városrész általános iskolájában tanítok felső tagozaton magyar nyelv és irodalmat, illetve szakköri keretben franciát. Közel 10 éve vezetem az iskola újságíró szakkörét, illetve osztályfőnöki teendőket látok el. Az évek során számtalan továbbképzésen vettem részt, melyek közül számomra a tanítás során leghasznosabbnak a grafológiai képzés, illetve egy 4 féléves szakvizsgát nyújtó képzés volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, melynek során a tehetséggondozás volt a szakterületem. Az egyetemen megszerzett tudásom hasznosítására az idei tanévben rögvest lehetőségem adódott, ugyanis iskolám egy nyertes pályázatnak köszönhetően MiSulink – elektronikus sajtó címmel működő tehetséggondozó szakkör egyik vezetője vagyok. Lételemem az új utak keresése az oktatásban, értékelem a tanulók kreativitását, és minden energiámmal támogatom a tehetségek fejlődését. Szakmai munkám ezután is ezek szolgálatában folytatom.

A közmondás, mely iskolánk tantestületének mottójául szolgál, elárulja törekvésünket, elárulja azt az utat, melyet évek óta járunk, vagyis folyamatos szélmalomépítésben vagyunk.

Az intézmény, amelyben dolgozom igazgatónőnk vezetésével 2012 márciusától minősített referenciaintézményként működik, nyitott minden újra, nem hátrál meg a nehézségek elől, hanem próbál minden lehetőséget megragadva önfejlesztő iskolaként talpon maradni, sőt a térség adta hátrányos helyzetet leküzdve fejlődni is.

A mai korban, mikor a tudás megszerzésének már régóta nem egyedüli forrása a tanár, és bizonyított, hogy a fiatalok szívesen fordulnak más információforrásokhoz is, véleményem szerint vétek, ha nem nyit az iskola, és nem használja ki ezeket a lehetőségeket, nem viszi be a falai közé az általuk nyújtott módszereket és munkaformákat.

Úgy tapasztalom, hogy iskolánkban plusz hozadéka az eszközök használatának a tanulók körében megnövekedett motiváció, illetve kreativitás. Hiszek benne, hogy az eszközök használata segít áthidalni a szakadékot, ami esetenként tanár és diák között tátong. A tanulókban a projektek során saját indíttatásból érlelődik meg az a vágy, hogy minél több információra, minél több tudásra tegyenek szert. Belső ez a motiváció, mindenféle tanári erőszaktól mentes, ezért hatékonyabb is sokkal, mint a külső motivációs lehetőségek (osztályzat, pirospont, dicséret…).

Remélem, hogy az én példám kellő inspirációt ad majd más iskoláknak, tanároknak. Még azoknak is, akik – hozzám hasonlóan – néhány éve még azt gondolták, hogy minket, humánszakosokat se szép szóval, se kényszerítéssel nem bírhatnak rá a tanításban technikai eszközök használatára. Ma már viszont arról számolhatok be, hogy az IKT beépült, sőt megújulást hozott a munkámba. Ennek köszönhetően egyre nagyobb öröm számomra a gyerekekkel való közös munka, és ez arra sarkall, hogy e téren is új lehetőségeket fedezzek fel.

1. Gyakorlatok a kreativitás fejlesztésére

Gyarmathy Éva szerint: „A kreativitás azt a nehezen megragadható eseményt jelenti, amikor az elmében az addigiaktól eltérően rendeződnek az elemek, és valami új, eredeti jön létre, és azt a viselkedést, amely során a személy ellenáll a megszokottnak, elviseli, sőt keresi a kétértelműt, a bizonytalanságot, a rendezetlenséget, amelyből új rend alakulhat ki.”²

Az idézett meghatározás a tanításom során folytatott bárminemű kreatív tevékenység leírására igaz. Íme néhány példa a kreativitás célzott fejlesztésére.

1. Újrastrukturálás:

Magyar órákon gyakori feladat a szövegalkotás adott elemek (szavak, szövegkezdő vagy záró mondatok) felhasználásával és a hiányos párbeszédalkotás. A gyerekek élvezik azt, hogy mennyire különböző megoldások tudnak születni azonos szavak megadása mellett is. (Megadott szavakra példa: kard, kastély, krajcár, karfiol. Megadott mondat szövegen belül: Hirtelen fékcsikorgást hallottunk.)

2. Alternatívák keresése:

A különböző lehetőségek keresése az ötletek halmozásának jó gyakorlata. A János vitéz tanítása kapcsán például a következő feladatot adtuk:

Írd le, rajzold le vagy mondd el, milyen más jutalmat kínáltál volna fel a francia király helyében Jancsinak, ha mindketten a mai korban élnének! (GPS, ingyenes nyelvtanfolyam, bankkártya, üdülési csekk, mobiltelefon és számtalan más kreatív megoldás szerepelt a gyerekek ötletei között.)

Ki, milyen céllal, milyen témában adna fel apróhirdetést? (Érdekes volt olvasni például Nyilas Misi hirdetését, aki a meghurcoltatás után albérletet keresett vagy Böszörményiét, aki elveszett kését szerette volna a becsületes megtalálótól jutalom fejében visszakapni.)

3. Határok kitágítása:

Ha nem tekintjük lezártnak a dolgokat, máris kitágulnak a határaink, például rögvest alkalom nyílik arra, hogy Kosztolányi: Ötévi fegyház című novellájának történetét továbbírva kiderítsük, ki milyen változást remél a család életébe behozni egy nevelési szakember alkalmazása által, ki milyen módon változtatna a család addigi életén és egész gondolatrendszerén. A tanulók kreativitásának fejlesztését szolgálja az, hogy az író helyett ők maguk kerekítenek más véget a történetnek.

4. Képzelet és fantázia:

A nyolcadik évfolyamon akár nyelvészeti, akár irodalmi témát választva reklámszöveget írnak a gyerekek. Ötletes, addig soha nem látott és hallott megoldások születnek olyan tévé- vagy újságreklámokból ismert sablonok felhasználásával, melyek már egyszer hatottak, hiszen a piaci alapon működő média tett róla, hogy alaposan bevésődtek mindannyiunk tudatába.

Nézőpontváltás

A Toldi-projekt kapcsán is alkalmazott, és a későbbiekben ismertetett véleményvonal módszere alkalmas a vita műfajának megtanulására, a nézőpontváltás gyakorlására.

Ugyanezt a törekvést szolgálhatja a Toldi Sztoriban található egyik cikk is, amelyben Toldi lovának a szemszögéből kellett elmesélni a gazdájával együtt átélt eseményeket.

6. Vizualizáció

A képregény készítése a különböző irodalmi művek szereplői között zajló konfliktusok megértésének is igen jó eszköze. A János vitéz és A kőszívű ember fiai kapcsán számos lehetőség adódott már tanításom során erre.

Ide sorolható még az irodalmi társasjáték készítése és annak alkalmazása. Ezt a feladatot különösen szeretik a gyerekek.

Zelmanné Varga Zsuzsanna

Folytatása következik

¹A cikk a szerzőnek az ELTE PPK szakvizsgájára készült szakdolgozatából tartalmaz részleteket. Konzulense dr. Gyarmathy Éva volt.

²Gyarmathy Éva (2007): A tehetség / Háttere és gondozásának gyakorlata, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 73.o