Az elmúlt tanév krónikája

3. Pedagógus életpálya-portfólió

Gigantikus munka kezdődik az oktatás területén tavasszal, és nagy kérdés, hogy ezt hogy fogja bírni az amúgy is leterhelt államigazgatás. Huszonötezer tanár fog 70-100 oldalas portfóliót összeállítani a munkájáról, hogy megkapja a magasabb minősítést a magasabb fizetéshez. A beadott anyagokat 5 ezer szakértő fogja átnézni, az egész 10 milliárd forintba kerül.

„Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány. Ez nem megy, ezzel nem lesz sikeresebb, eredményesebb az oktatásunk, ezt tudomásul kell venni” – mondta Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a szegedma.hu-nak. (Pokorni: így nem lesz jobb a magyar oktatás)

A magyar oktatás sikerei összefüggnek a gimnáziumi évekkel, azzal, hogy vannak-e tudós tanárok, akik nemcsak az anyagot adják le, hanem fölkeltik az érdeklődést az általuk tanított tárgy iránt. A kormány az elmúlt három esztendőben arra törekedett az oktatás átalakítása során, hogy a gimnázium az elitnevelés helyszíne legyen. Gimnáziumba olyan gyerek menjen, aki egyetemen akar továbbtanulni, ehhez kvalitás, képesség, elszántság kell. (Lázár: A gimnázium legyen az elitnevelés helyszíne)

A pedagógus I-be sorolt tanárok és tanítók legalább hat, legfeljebb kilenc évig maradhatnak ebben a kategóriában. Tehát ha valaki gyakornokként elsőre átment a vizsgán, leghamarabb nyolcéves szakmai gyakorlattal jelentkezhet a pedagógus II-be. Sikertelen vizsga esetén itt is van lehetőség egy ismétlő eljárásra, ezt leghamarabb két év múlva, de még a pályán töltött 11. évben meg kell tenni. Amennyiben az ismétlővizsga sem sikerül, a tanár elveszíti munkáját. (Szigor vár a tanárokra – aki kétszer megbukik, elveszíti az állását)

Az elszabadult hajóágyúként viselkedő kormányzat ezzel az oktatáspolitika történetében példátlan mértékű változtatástömeggel lényegében hosszú időre lefegyverezte magát, és az oktatás eredményességével összefüggő problémák tekintetében teljesen elvesztette a kontrolt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a PISA eredmények romlására adott parodisztikus „oktatáspolitikai” válasz: a közoktatási államtitkár 2013. december 11-én kelt körlevele, amelyben intézményenként a PISA eredmények javítását szolgáló kétéves intézkedési terv elkészíttetésére szólítja fel a fenntartókat. (Radó Péter: A Nemzeti Együttműködés Közoktatási Rendszere és a PISA mérések)

Gigantikus munka kezdődik az oktatás területén tavasszal, és nagy kérdés, hogy ezt hogy fogja bírni az amúgy is leterhelt államigazgatás. Huszonötezer tanár fog 70-100 oldalas portfóliót összeállítani a munkájáról, hogy megkapja a magasabb minősítést a magasabb fizetéshez. A beadott anyagokat 5 ezer szakértő fogja átnézni, az egész 10 milliárd forintba kerül. (Irdatlan sok adatot kell termelni a tanároknak)

Azok a pedagógusok, akik szeptemberben annak ellenére kerültek a Pedagógus I. kategóriába, hogy egyébként komolyabb képesítésekkel rendelkeznek, április 30-ig tölthetik fel portfóliójukat az Oktatási Hivatal (OH) rendszerébe hogy feljebb léphessenek – jelentette be február 6-i sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár. (Egyszerűsített minősítési eljárással kerülhetnek magasabb kategóriába a pedagógusok)

Hoffmann Rózsa államtitkár tegnap megnyitotta azt az online felületet, amelyre a szakvizsgázott, hivatásukat legalább 14 éve gyakorló pedagógusok feltölthetik portfóliójukat. Ezek a tanárok egyszerűsített minősítési eljárással pedagógus II. fokozatba kerülhetnek, ha és amennyiben feltölti sok más mellett például az óravázlataikat, szakmai munkáikat, önéletrajzukat, alkotói tevékenységüket, hosszú a lista, sokáig tart az értelmezés. A kormány a minőség javulását várja ettől, a tanárok egy része viszont megalázónak tartja, hogy valakik csak úgy döntenek arról, alkalmasak e arra a munkára, amit minimum 14 éve csinálnak. (Ismeretlen „halálbrigádok” ítélik meg a tanárokat)

Szeptembertől újabb pedagógus-béremelés várható, átlagosan mintegy tízezer forintos nagyságrendben nőnek a keresetek – mondta Hoffmann Rózsa pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. (Jön az újabb pedagógus-béremelés)

Lassan már nem hiszem, hogy csupán finanszírozási okokból soroltak be minden, három évnél hosszabb ideje katedrán álló, tehát nem gyakornok tanárt a Pedagógus I. kategóriába, lett légyen akárhány diplomája, tudományos fokozata. Lassan már azt sem tartom egyedüli indoknak, hogy a centrális erőtér – formailag legalábbis – az alattvalói hűség pecsétjét maga akarja minden, arra érdemes pedagógusra rányomni, vagy jóváhagyás híján előbb vagy utóbb a pályáról kiszorítani. (A nagy túlélő játék pedagógusoknak)

Szakmai területen jóval nagyobb önállóságot kaptak az iskolaigazgatók, csak a munkáltatói jogkörük csökkent – mondta a Lánchíd Rádióban a XI. kerület tankerületi igazgatója hétfőn. (Nagyobb szabadságot kaptak az igazgatók)

„Az intézményvezetők megbízását az emberierőforrás-miniszter adja ki tantestületnek, ezzel is az igazgatói presztízst akarják emelni” – nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Galló Istvánné elmondta, a tantestület véleményét is megkérdezik, de tavaly azt tapasztalták, hogy közel 100-an megfeleltek az intézményvezetői pályázati kiírásnak a tantestület támogatását is élvezve, mégsem őket nevezték ki. A PSZ vezetője úgy véli, ennek az az alapvető oka, hogy a kiválasztásnak az is fontos szempontja volt, a pályázó mennyire azonosult a köznevelési rendszer átalakításával. „Ez egy teljesen új elvárás, mivel a korábbi fenntartó önkormányzatok az innovatív, menedzserszemléletű igazgatókat részesítették előnyben” (Ötven-nyolcvan iskolában nevezhetnek ki új igazgatót)

A vonatkozó jogszabály várhatóan március közepére jelenik majd meg a Magyar Közlönyben, a nevelőtestületeknek így elég idő áll rendelkezésre a helyi tantervük pontosítására. A közlés szerint a tartalmi szabályozók összeállításával megbízott Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) több mint 20 szakmai és civil szervezettel folytatott egyeztetéseket, illetve számos intézménytől, iskolától származó visszajelzést is feldolgozott. A beérkezett javaslatok elsősorban a kerettanterveket érintették, de néhány, a Nemzeti alaptantervhez (NAT) kapcsolódó kiegészítés és módosító javaslat is megfogalmazódott. (Köznevelési államtitkárság: kiegészülnek a kerettantervek)

Bár korábban a sajtó és az ellenzék részéről több támadás is érte a közfoglalkoztatottak téli képzését, megkérdőjelezve annak szükségességét, a kompetenciafejlesztés megkezdése előtt elvégzett szintfelmérő tesztek lesújtó eredményei bizonyítják, óriási szükség van a képzésre annak érdekében, hogy  javuljon az érintettek nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélye. Mint ismeretes, a téli közfoglalkoztatásban részt vevők 50 százalékát, mintegy 100 ezer embert iskolázott be a kormány. (Írni, számolni, olvasni se nagyon tudnak)

A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban. Az egyetemi tanár szerint önmagában egy kisebb visszaesés még nem lenne tragikus, itt azonban mindhárom vizsgált területen – olvasás, matematika, természettudományok – zuhantak az eredmények. (PISA: rossz döntések vezettek a romló eredményekhez)

A pedagógusok értékelését olyan tanárok végzik majd, akik jelentkeztek ilyen irányú képzésre. Ők ezért nem kapnak majd pluszpénzt, óraszámaikat azonban lecsökkentik, hogy heti egy napot ezzel tudjanak foglalkozni. Vannak, akik szerint ez is lehetőséget ad a visszaélésre, hiszen – mivel objektíven nem lehet sem a portfólió, sem a kirakatórák alapján véleményt alkotni – közrejátszhat a személyes ismeretség vagy szimpátia. Éppen ezért vannak, akik szerint ezt az értékelést az igazgatókra kellene bízni, hiszen ők nem csak egy pillanatképet kapnak tanáraikról. (Jó tanár az, aki jól dicséri magát)

Tíz napja nyílt meg a lehetőség, hogy feltöltsék dokumentumaikat az Oktatási Hivatal rendszerébe azok a pedagógusok, akiket érint az átsorolás első üteme. Mint a köznevelési államtitkárság tájékoztatójából megtudhattuk: egyszerűsített eljárással a Pedagógus II. fokozatba kerülhetnek 2015. január elsejétől a szakvizsgázott, hivatásukat 14 éve gyakorló pedagógusok, ha április 30-ig feltöltik e-portfóliójukat a február 6-án elindított online felületre.   Dr. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár tájékoztatójából megtudhattuk, hogy a jelentős béremeléssel is járó – mindemellett nem kötelező – minősítési kategóriába lépés körülbelül húszezer pedagógust érint. (Részletesebb segítség az e-portfóliók feltöltéséhez)

Nagyjából harmincezer pedagógus fog a határidő lejártáig – azaz április végéig – közel 80-100 oldalas anyagot feltölteni. Már ha valóban megteszik. Sokan ugyanis annyira megalázónak tartják e procedúrát, hogy nem kívánnak élni az átminősítési eljárással. Ráadásul számos iskolában XIX. századi állapotok vannak az államosítás óta, nincs internet, működőképes fénymásoló, a legelemibb munkaeszközök beszerzését is kérvényezni kell, ami eleve „cibálja” a pedagógusok idegeit. Sokan gyanakodnak az egész minősítési eljárással kapcsolatban amiatt is, mert az iskolákat fenntartó intézményközpont költségvetésében nincs benne az a tétel, amely fedezné a minden bizonnyal rengeteg ember átsorolásával járó béremelést. (Elátkozott pedagógus-portfólió)

Nagyjából ötven tanár jelentette be, hogy bojkottálja a pedagógus-életpályamodell rendszerét, és nem hajlandó elkészíteni és feltölteni a portfólióját – írta az Átlátszó Oktatás blog. A blogon olvasható nyílt levél szerint a tanárok azt írták, hogy „elismerjük, hogy a portfóliós értékelés újszerű és korszerű eszköz, többen magunk is hozzájárultunk hazai elméletének, közoktatási és tanárképzési gyakorlatának kimunkálásához”, ugyanakkor „a pedagógusok minősítésének jelen formájaként átgondolatlannak, előkészítetlennek és megalázónak tartjuk”. (Ötven tanár bojkottálja Hoffmann rendszerét)

25 750 pedagógusból 8065 regisztrált tíz nap alatt a portfóliófeltöltő rendszerbe, sokan neki is láttak a dokumentumok elkészítéséhez – írja közleményében a köznevelési államtitkárság. „A magyar köznevelésből évtizedek óta mindeddig hiányzott a pedagógusok munkájának korszerű, nemzetközileg elismert, objektív eszközökkel történő szakmai ellenőrzése és értékelése, annak ellenére, hogy ezt a pedagógusok, a szülők és a diákok nagy többsége is igényelte” – olvasható a közleményben. (Több mint nyolcezer tanár kezdte el a portfólió feltöltését)

A helyzet az, hogy Hoffmann Rózsáék négy év alatt megteremtették, amit akartak. Létrehoztak egy központosított, poroszos, az intézményi és tanári önállóság minden elemétől megfosztott, a korábbinál is bátrabban szegregáló iskolarendszert. Kezdettől úgy számoltak, hogy a legközvetlenebbül érintettek, azaz a tanárok száját mindezért majd a megnövekvő jövedelemmel (indián nevén: pedagógus-életpályamodell) tömik be. Mivel azonban erre végül nem került pénz a költségvetésben, végre kellett hajtani a nagy varázslatot: béremelésnek hazudni a lényegében semmit. Először a pótlékokkal és az alapbérrel trükköztek, aztán visszaadtak egy kicsit abból, amit elvettek, most meg a választásokra kacsintva sulykolják, hogy ősszel jön a béremelés harmadik lépcsője. Aki nem lát bele a borítékokba, ezt simán el is hiheti, és készséggel minősíti a megnövekedő munkaterhek és a megalázó portfóliókészítés miatti tanári dühöt hálátlan hisztinek. (N. Kósa Judit: Tanít és élvezi)

Az általános iskolák harmadik, negyedik és ötödik évfolyamán indulhat el ősztől a lovasoktatás központi költségvetési forrásból, de az új tantárgy nem kötelező, hanem választható lesz – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. (Új tantárgy jön szeptembertől: három évfolyamon bevezetik a lovasoktatást)

Egy részük morgolódik, de a többség engedelmesen teszi, amit tennie kötelező: készülnek a pedagógus portfóliók. Szöveges matekfeladat a tanügyi reformból: Ha 27 ezer tanár egyenként és átlagosan 75 oldalas szakmai portfóliót állít össze magáról, és ezeket ötezer ember értékeli, akkor egy értékelőnek hány oldalt kell elolvasnia összesen? Segítek, ha a kétmillió huszonötezer oldalt ötezer felé osztjuk, akkor 405 oldal jut fejenként. (Több mint kétmillió oldalt dobnak össze a tanárok)