Egy könyv és egy látogatás ürügyén a KIP-ről

A Komplex Instrukciós Program (KIP) elsősorban a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola által kidolgozott modell révén vált közismertté. Kevesebb szó esik azokról az intézményekről, amelyek szintén magukévá tették e program szemléletét, elsajátították a program elméletét és megvalósítják saját iskolájukban a gyakorlatát¹. Most Elisabeth G. Cohen és Rachel A. Lotan könyvének magyar kiadása teszi különösen aktuálissá a témát. A kötet megjelenése alkalmából hazánkba látogatott a szerzőpáros egyik tagja: Rachel A. Lotan. Mielőtt a könyvről és Rachel látogatásáról beszámolnék, röviden áttekintem a program történetét, vázolom tartalmi lényegét, legfőbb célkitűzéseit.

A KIP létrehozásáról

ELISABETH G. Cohen

A kaliforniai eredetű Komplex Instrukciós Program Elizabeth G. Cohen szociológus tapasztalataira épül. Cohen laboratóriumi kísérleteiben az osztálytermi gondokat a közösségen belüli státuszproblémákra vezette vissza. Egy-egy gyerek osztálybeli státuszát befolyásolhatja a tudásszintje, a tanulmányi teljesítmény szerinti rangsorban elfoglalt helyzete, személyes képességei, szociometriai pozíciója, valamint társadalmi háttere. Az eltérő státuszok előhívhatják az elhamarkodott címkézést és az önbeteljesítő jóslat közismert jelenségét. A kísérletek során megfogalmazott kérdések megalapozott megválaszolása érdekében a szociológushoz csatlakozott a pedagógus Rachel A. Lotan. A következő években a Stanford Egyetem Tanárképző karán szoros szakmai együttműködés alakult ki Elizabeth és Rachel között, akik a Komplex Instrukciós Program fejlesztésébe bevonták a tanárjelölteket, a doktoranduszokat és a San Francisco környéki iskolák gyakorló pedagógusait. Az 1980-as években induló fejlesztő munka eredménye a KIP tanulási-tanítási stratégia, aminek elméleti és gyakorlati útmutatóját Elisabeth G. Cohen & Rachel A. Lotan nemrégiben magyarul is megjelent közös könyve tartalmazza. A Csoportmunka – tervezés. Stratégiák heterogén összetételű osztályok számára² című kötetet a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány adta ki³.

KIP bemutató órák a Molnár Ferenc Általános Iskolában

Az együttműködésen alapuló tanulásszervezési technikák – mint amilyen például a nálunk igen népszerű a Kagan-féle kooperativ tanulás⁴ – alapja közös: ez pedig a tanulók közötti együttműködés. A KIP alapelvei azonban markánsan megkülönböztetik e módszert a többitől. Ebben az esetben nem a diákok közötti együttműködés a végcél, ez csupán egy technika, amelyet problémák megoldása érdekében alkalmazunk. Az együttműködő kiscsoportok tevékenységének célja az egyes tanulók, valamint a heterogén összetételű osztályok szociális készségeinek fejlesztése.

KIP Szabályok (Molnár Ferenc Általános Iskola)

„A kiscsoportok nem jelentenek gyógyírt minden oktatási problémára. Ez csak egy eszköz, amely bizonyos specifikus tanítási célokra alkalmas, és különösen fontos olyan osztályok esetében, ahol a diákság összetétele rendkívül vegyes a korábbi tanulmányi eredmények és az oktatási nyelv ismeretét tekintve. A csoportmunka stratégiájának választása attól függ, mit próbál elérni a tanár.”⁵

A KIP hozzásegít a pedagógiai tevékenység minőségének javításához, a pedagógus tudatosságának növeléséhez, erősítéséhez, és ezáltal a pedagógus társadalmi presztízsének emeléséhez. Tapasztalataink szerint gazdagítja a pedagógusok módszertani eszköztárát, eredményesebbé teszi a munkájukat.

A könyvről

A magyar pedagógiai szakirodalomban kevés olyan művel találkozhatunk, amelyben ilyen szervesen kapcsolódik egymáshoz az elmélet és a gyakorlat. A szerzők számos osztálytermi történettel, egyéni, tanulói példával illusztrálják a módszer eredményes gyakorlati működését. Rávilágítanak a heterogén összetételű kiscsoportokon belüli közös munka erős fejlesztő hatására. Csakis a kölcsönös függőség rendszerét biztosító csoportmunka keretében adódik ugyanis lehetőség arra, hogy mindenki aktívan részt vehessen a tanulási folyamatban. Az interakciók során zajló beszélgetés, a vita, az ötletelés, a közös döntéshez való eljutás a csoport valamennyi tagjára hatást gyakorol. Ilyenkor a tanulók egymást forrásként használják, hiszen a csoportmunka során, a közös siker érdekében különösen motiváltak saját ismereteik, tapasztalataik mozgósítására.

A csoportmunka mind az egyén, mind a csoport számára módot ad a felelősségvállalás megélésére. A hagyományos tanári szerep megváltozik, hiszen a pedagógus a szerepeken és normákon keresztül „hatalmát”, vezetői kompetenciáját megosztja a tanulókkal. A tanár feladata, hogy elengedje tanítványai kezét, és segítsen összefogni a csoportot.

Munkacsoport megbeszélés a Losonc téri Általános Iskolában

Mindezek mellett kiemelt jelentősége van a különböző tanulási, intellektuális készségeknek. A KIP módszer nyitott végű csoportfeladatai megkívánják, hogy a feladatok megoldásához a tanulók minél többféle képességüket mozgósítsák. A tanulók képességei viszont csak gyakorlás útján fejlődhetnek. Ehhez a gyakorláshoz adnak tág teret a csoportos és egyéni feladatok. A kiscsoportokban folyó munka alapja az együttműködés, a csoportmunkára épülő egyéni feladatok pedig a testre szabást, differenciálás lehetőségét kínálják a pedagógusnak.

A könyv a számos játék és gyakorlat mellett a KIP hatásának mérésére szolgáló eszközöket, értékelési szempontokat, valamint bőséges név- és tárgymutatót is tartalmaz.

Rachel A. Lotan Magyarországon

A látogatás május 10. és 16. között történt. A neves szakember találkozott olyan pedagógusokkal, akik a gyakorlatban alkalmazzák a módszert. Május 11-én délelőtt megtekintett két bemutató órát és a tanárok tematikus műhelymunkáját. Alkalom nyílt a kölcsönös tapasztalatcserére, a résztvevők megismerhették a KIP fejlődésének főbb állomásait és mindazt, amire figyelnünk kell, hogy az alkalmazás során ne veszítsük el a fókuszt: a KIP alapelveit. Rachel részt vett a délutáni író-olvasó találkozón a KIP referencia intézményében, a budapesti Molnár Ferenc Általános Iskolában, beszélgető partnere Dr. Lénárd Sándor, az ELTE tanára volt. Csütörtökön az MTA székházában KIP-es csúcstalálkozóra került sor 200 pedagógus részvételével. A szerző találkozott továbbá felsőoktatási szakemberekkel, és meglátogatta a Miskolci Egyetem Módszertani Központját.

Szabályok és normák (Molnár Ferenc Általános Iskola)

Rachel A. Lotan 1998-ban Stanfordban azt mondta nekem, hogy a módszernek a tanár és tanulók által történő elsajátítására közel egy évre van szükség. Nehéz ugyanis átállni a tanár központi kontroll szerepéről a feladatok és a felelősség megosztására. Az átálláshoz idő, figyelem, tudatosság, energia és türelem szükséges. Nagy kihívást jelent ez mindazoknak, akik erre az eddig járatlan útra lépnek. Tisztelet azoknak a kollégáknak, akik az első, a 2000-2001-es tanévben megtartott képzést követően vállalkoztak erre a kalandra.

Egyre több iskolában alkalmazzák, kóstolgatják hazánkban ezt a bevált stratégiát. A most megjelent könyv remélhetőleg még többeknek ad kedvet a stratégia kipróbálásához és adaptálásához.

Rachel A Lotan nagyon szívesen látogatott el Magyarországra, hiszen személyesen is kapcsolódik hazánkhoz. Így vallott erről:

„Számomra a Csoportmunka-tervezés: Stratégiák heterogén csoportokhoz magyar nyelvű kiadása szakmailag és személyesen is különleges fontosságú. A nevemben szereplő A Ágit jelent, amely nevet szüleimtől kaptam, amikor Temesváron megszülettem több mint hatvan évvel ezelőtt. Először magyarul tanultam meg beszélni, és ma is magyarul beszélek édesanyámmal.

A történetek, versek, dalok, viccek és a szeretet szavai egészen biztosan hozzájárultak mindahhoz, aki vagyok, és amit teszek ma is. A kedveskedő magyar szavak (édesem, drágaságom, kicsi angyalom) máig visszhangzanak gyermekkorom emlékeiben. Mélyen megérintett, amikor a 90-es évek végén Magyarországra látogattam, megélve, hogy ott vagyok, ahol az anyanyelvem a hivatalos nyelve az országnak. A magyar nyelvet beszélő szüleimtől kaptam azokat a legfontosabb tanításokat, amelyek utat mutattak életem fordulópontjain és szakmai pályafutásom során.”

Borbélyné Nagy Éva

¹Minderről több olvasható a H2O program honlapján, valamint a komplexinstrukcio.hu portálon

²Elizabeth G. Cohen & Rachel A. Lotan (Designing groupwork: strategies for the heterogeneous classroom. Third Edition Teacher College Press, Teacher College, Columbia University New York, USA

³A magyar kiadás alapjául az angol nyelven 2014-ben megjelent harmadik kiadás szolgált.

⁴Dr. Spencer Kagan & Miquel Kagan (2001) Kooperatv Tanulás Ökonet Kft. Kiadó, Budapest

⁵Elisabeth G. Cohen & Rachel A. Lotan (2015): Csoportmunka – tervezés. Stratégiák heterogén összetételű osztályok számára (Digitális Esélyegyenlőségi Alapítvány, Budapest 22. oldal).http://deaweb.hu/