Társadalmi vita a kék bálna jelenségről Oroszországban

Mi vagy ki áll valójában a „Kék bálna” csoport(ok)-játék mögött? Használ-e vagy inkább árt, amikor a média pánikot generálva foglalkozik a gyermeköngyilkosság témájával? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresik a választ az orosz médiában. Megkíséreltem összefoglalni a hazai tanulságtól sem mentes vitát.

A témáról elsőként az oknyomozó munkásságáról is ismert Novaja Gazeta (NG) közölt cikket 2016 májusában. Galina Mursalieva terjedelmes riportja¹ szerint fél év alatt több mint 130 oroszországi gyermek vetett véget önkezével életének, s nagyrészük halála összefüggésbe hozható az Interneten, azon belül a VKontakte (VK) oldalon tevékenykedő, „öngyilkosságra buzdító” csoportokkal. A 2 milliós olvasottságot produkáló cikk szerzője elsősorban az áldozatok hozzátartozóit szólaltatta meg, leírva „oknyomozásaik” eredményeit. A riport konklúziója: a cikkben említett öngyilkos csoportok felnőtt adminja(i) szisztematikusan, lépésről lépésre kergetik halálba a kamaszokat. A szerző a szülőket arra buzdította, hogy figyeljenek oda, mit rajzolnak (például a kezükre), milyen zenéket hallgatnak a gyermekeik, milyen VK csoportokat látogatnak. (Bár a szöveg többször utal a bálnákra, egyetlen alkalommal sem esik szó „kék” bálnáról.)

A riportra a Medúza internetes portálon reagáltak² kritikai hangvétellel, kérdések formájában. A portál főszerkesztőjét, Ivan Kolpakovot ezután a Radio Svoboda egy videó-vita³ erejéig összehozta a NG cikk szerzőjével. Kolpakov hangsúlyozta az újságírók felelősségét, s többek között a következő kifogásokat emelte a NG cikkével kapcsolatban: a gyermeköngyilkosság problémája valós, ugyanakkor a cikk érzelmi alapú megközelítése káros. A szövegben az öngyilkosság okaként említik az internetes csoportokat, ezt azonban a szerző nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ugyancsak nem derült ki, mi az alapja a cikkben említett 130 áldozatnak. Kolpakov szerint nem kizárt, hogy a csoportok utolsó löketként szerepet játszanak az öngyilkosságokban, ám nem puszta kiváltói azoknak. Az öngyilkosság egy sokkal komplexebb probléma – ilyen utolsó löket lehet egy beszélgetés vagy épp vers is. A Medúza főszerkesztője azt is kifogásolta, hogy a cikkben nem szólaltattak meg független, a témában jártas szakembert.

A Lenta.ru internetes portál újságírója eközben ugyancsak tényfeltáró munkába kezdett: beépült a csoportokba, illetve kiderítette azok adminjainak kilétét. Sikerült megszólaltatnia néhányukat⁴, többek között a hazai sajtóban is említett, Filip Lis-ként tevékenykedő, később letartóztatott 21 éves Filipp Budeikint, valamint a Tengernyi Bálna nevű csoport adminját, Filipp Chelovot, aki More Kitov néven volt jelen az interneten.

A Lenta.ru kutatása szerint a VK oldalon több, bizarr posztokra specializálódott csoport tevékenykedett. Egyikük, az f57 megpróbálta felhasználni egy kamaszlány, Rina Palenkova öngyilkosságát saját csoportjának promótálására, azt állítva, hogy a lány az egyes számú áldozatuk, ők kergették a halálba. Ennek előzménye volt, hogy az interneten már megjelentek különböző mendemondák Rina halálával kapcsolatban. (Később kiderült, hogy a lánynak magánéleti problémái voltak, ez vezetett a tragédiához.). Az f57-et betiltották, ám ekkor Budeikin, elirigyelve a csoport népszerűségét, úgy döntött, hogy alapít egy azonos nevű közösséget. Budeikin később több csoportot is létrehozott, amelyekben megpróbálta hasznosítani a máshonnan ellesett, látogatottságot növelő ötleteket. Sőt, átvette más adminok személyiségét is, például a Tengernyi Bálna csoportot működtető adminét, More Kitovét. (A látogatottság a VK oldalon reklámokat, az adminoknak bevételt generál.)

More Kitov szintén megpróbált tagokat gyűjteni úgy, hogy egy kvázi öngyilkosságra buzdító csoportot hozott létre. Ám állítása szerint a célja valójában az volt, hogy ezután a belépőket lebeszélje az öngyilkosságról. Elmondása szerint, ha eleve ezzel a szándékkal rukkol elő, a kamaszok nem fordultak volna hozzá. Közölte: a „bálna” elnevezés valójában az ő ötlete.

A Lenta.ru élő műsorban⁵ ültette egymás mellé Lis-Budeikint és More Kitov-ot (ez utóbbi csoportjának néhány tagjával együtt). Lis és Kitov, bár szemmel láthatóan eltérő attitűdöt képviseltek, abban egyetértettek, hogy a NG cikke nem fedi az igazságot. A zeneszerzéssel foglalkozó Budeikin szerint azért hozta létre „öngyilkos csoportját”, hogy azt később átalakítsa, és a bevonzott tagoknak a saját zenéjét reklámozza. (Ez a jelenség nálunk sem ismeretlen – egy facebook oldal például mobilházak kisorsolásának ígéretével szerzett rengeteg lájkot, majd egyik napról a másikra átalakult harmadosztályú hírportállá, a meglévő közönségre apellálva.)

Budeikint néhány hónap múlva, 2016 őszén letartóztatták, azzal vádolva, hogy 15 kamasz öngyilkossága köthető a személyéhez.

2017 február közepén Oroszországban ismét napirendre került a halálcsoportok témája, ezúttal (a nálunk is hírhedtté vált) Kék bálna játék kapcsán. (50 nap, napi egy feladat, a végén az öngyilkossággal, mindez megspékelve fenyegetésekkel.)

Minderről a Medúza portál is beszámolt. Mint írták⁶, a játék annyiban különbözik a NG-ban tárgyalt csoportoktól, hogy nem adminok, hanem „kurátorok” irányítanak anonim oldalakról. Nem kizárt, hogy a kék bálna motívum a Lumen együttes egyik dalából származik ⁷.

Egy általuk hivatkozott cikkben arról tudósítottak, hogy Észak-Oszétiában négy embert tartóztattak le halálcsoport működtetése miatt. Ketten közülük fiatalkorúak voltak. A gyanúsítottak szerint csak szórakozni akartak a társaikkal.

A Medúza egyúttal idézett néhány közszereplőt, akik egészen elképesztő teóriákkal rukkoltak elő a játékkal kapcsolatban. Volt, aki szerint ukrán nacionalisták akarják így likvidálni az orosz gyerekeket. Mások a nyugati titkosszolgálatot sejtették a háttérben.

A portál által megszólaltatott szakemberek szerint ugyanakkor a Kék bálna játékkal kapcsolatos rémtörténetek tipikusan a városi legenda kategóriájába tartoznak, amelyek elterjedése mögött a társadalomban meglévő fóbiák állnak. Például, mert a felnőttek attól tartanak, hogy elveszítik a kontrollt gyermekeik fölött. Ehhez társult a kamaszkorban nem ritkán tapasztalható érdeklődés az öngyilkosság témája iránt. Jellemző módon néhány évvel ezelőtt a gót és az emo szubkultúrákban kereste egy képviselő a kamaszkori öngyilkosságok okát Oroszországban. Megoldásként a betiltásukat javasolta.

A Medúza később (8) felkereste a már letartóztatott Budeikin ismerőseit, csoportjának tagjait is. Szerintük a szeretethiányban felnőtt férfi mindent elkövetett, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, ám amikor az öngyilkosság témája komolyan felmerült, Budeikin próbálta lebeszélni őket. A férfi államilag kirendelt ügyvédje közölte: már nincs szó 15 gyermekáldozatról, egy eset kapcsán folyik a vizsgálat.

A portálnak nyilatkozó antropológus „halálcsoportok” tagjaival beszélgetett. Kutatása során azt tapasztalta, hogy nem felnőttek, hanem iskolások működtették a vizsgált csoportokat. Következtetése szerint az ilyen gyerekközösségek célja az ijesztgetés. A motivációk különbözőek, volt, aki az ijesztgetéssel akarta letesztelni barátnőjét, hogy az valóban szereti-e őt.

Azt tehát senki nem vonta kétségbe, hogy a probléma valós – egyre több gyermek követ el Oroszországban öngyilkosságot. A NG és a cikkét kritizálók közötti konfliktus lényege: míg az előbbi szerint létezik valamiféle gonosz, agymosást végző szekta, amely halálba kergeti az egyébként kiegyensúlyozott gyerekeket is, az utóbbiak szerint ez nem több mint városi legenda. Ha a csoportokra/játékra fókuszálunk, azzal azt sugalljuk, hogy betiltásukra megszűnik a jelenség maga. Az igazi okokkal kellene (végre) foglalkozni, azzal, hogy mitől válnak depresszióssá, öngyilkosságra hajlamossá a gyerekek.

Ezt erősítették meg a Lenta.ru műsorában megszólaló egykori „bálnák” is. A kamaszok szerint az nem megoldás, ha a szülők elkezdik ellenőrizni gyermekeik internethasználatát, esetleg még tiltani is azt. Ezzel ugyanis még jobban elidegenítik maguktól, s bezárkózásra késztetik őket. Az egyetlen megoldás az öngyilkosságokkal szemben, ha a szülők sokkal több időt töltenek gyermekükkel, és többet beszélgetnek velük.

Lévai Julianna

¹https://www.novayagazeta.ru/articles/2016/05/16/68604-gruppy-smerti-18

²https://meduza.io/feature/2016/05/17/pyat-glavnyh-voprosov-k-materialu-novoy-gazety-o-podrostkovyh-suitsidah

³https://www.youtube.com/watch?v=38mAN9S1mW0

⁴https://lenta.ru/articles/2016/05/17/suicidetrue/

⁵https://www.youtube.com/watch?v=Um3VYpv-On0

⁶https://meduza.io/feature/2017/02/17/gorodskaya-legenda-chto-stoit-za-igroy-siniy-kit-i-vspleskom-interesa-k-suitsidalnym-pablikam
https://meduza.io/feature/2017/03/03/kto-takoy-filipp-lis-i-kakoe-otnoshenie-on-imeet-k-sinim-kitam-iz-vkontakte-reportazh-meduzy

⁷https://www.youtube.com/watch?v=D-gEuCawbr0