2008. június 12. csütörtök, 7:48
Címkék:
Osztályfőnöki munka a pedagógus szakvizsgán
Az ELTE pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésén belül – nagy örömünkre – választható terület lett az osztályfőnöki munkára való felkészítés. A tematika 100 órát (40 óra elmélet + 60 óra gyakorlat) fordít erre a kérdéskörre. A tematikát egyesületünk munkacsoportja állította össze.
A teljes osztályfőnöki program elérhető a Tantárgypedagógiai kérdések az iskolai gyakorlatban című fejezet részeként az ELTE honlapján (word-dokumentum).
A pedagógus szakvizsgára július 1-ig lehet jelentkezni.
Tájékoztatást ad:
Dr. H. Nagy Anna
Cím: 1075 Bp., Kazinczy u. 23-27. I. em. 106.
Tel.: (1) 461-45-00/3856
Email: tatok[kukac]ppk[pont]elte[pont]hu
A tárgyalt témakörök célja és tartalma
(A tematika rövidített változata)
1. Korszerű szakmai ismeretek, új kutatási eredmények
A témakör oktatásának célja:
A résztvevők ismerkedjenek meg a pedagógia és a társtudományok legújabb kutatási eredményeivel, és mérlegeljék, hogy ezekből mit tudnak hasznosítani saját pedagógiai gyakorlatukban.
Tematika:
Az iskolai neveléssel foglalkozó pedagógiai kutatások
Nevelésszociológiai kutatások
Csoportlélektani kutatások
Az iskolai neveléshez kapcsolódó szakmai viták
2. Az osztályfőnöki szerep
A témakör oktatásának célja:
Megismertetni a résztvevőkkel az osztályfőnöki szerep tartalmának történelmi alakulását, szembesíteni őket jelenlegi állapotával és lehetséges perspektíváival, tudatosítani az osztályfőnök helyét az egyes intézmények pedagógiai rendszerében. Áttekinteni az osztályfőnök személyes és intézményi kapcsolatrendszerét, az osztályfőnöki tevékenységhez kapcsolódó jellegzetes probléma- és konfliktushelyzeteket, illetve ezek kezelésének stratégiáit.
Tematika:
Az osztályfőnöki szerep megjelenése a magyar nevelésügyben (1849. Organisationsentwurf)
A szerep tartalmának változásai a történelem során
Az osztályfőnöki óra tartalmi és műfaji változásai
Az osztályfőnökség kodifikációjának megszűnése és ennek gyakorlati következményei
Az osztályfőnöki szerep jelenlegi tartalma, hagyományos és új elemei
Alternatív megoldások az osztályfőnökség által lefedett szakmaiság érvényesítésére
Az osztályfőnök helye az iskola pedagógiai rendszerében
Kapcsolatok és konfliktusok a tanulókkal, tanulócsoportokkal, pedagógusokkal, iskolavezetőkkel, szülőkkel, más szakmák képviselőivel
Probléma- és konfliktushelyzetek, ezek kezelésének stratégiái
Az osztályfőnök szerepe és felelőssége az osztálynak mint szocializációs közegnek a mobilizálásában az egyes tanulók szocializációjának érdekében
3. A nevelés társadalmi környezete
A témakör oktatásának célja:
Bevezető ismeretek nyújtása a társadalmi jelenségek és egyéni tanulói esélyek összekapcsolásához; a gyermeket a társadalomban érő nevelőhatások rendszerének áttekintése és értelmezése, az ebből adódó pedagógiai konzekvenciák levonása; hátrányos helyzet az iskolában.
A professzionális gyermekvédelem intézményrendszerének áttekintő megismerése, és az iskola ebben betöltött szerepének meghatározása. Az iskola közösségi prevenciós feladatkörének értelmezése és ehhez módszertani ismeretek nyújtása.
Tematika:
Az iskolai nevelés társadalmi feladata
Az iskola és a család feladat- és felelősség-megosztás a nevelésben
Más szocializációs ágensek: kortárscsoport, helyi közösség, média szerepe a szocializációban
A szocioökonómiai státus és a hátrányos helyzet
Módszerek, programok, eszközök az esélyteremtésre
A veszélyeztetettség fogalma, jellegzetes formái
Az iskolai gyermekvédelem feladatai: felismerés és prevenció
A gyermekvédelem rendszere – együttműködés a professzionális gyermekvédelem aktoraival
Közösségi prevenciós programok tervezése és megvalósítása
4. Esetmegbeszélő csoport
Az esetelemző csoport célja:
A résztvevők saját eseteinek elemzése, megoldásközpontú szemlélettel történő feldolgozása
Az osztályteremben zajló interakciók elemzésének gyakorlása, a szakmai kommunikáció, a pedagógiai-pszichológiai tudatosság erősítése. Kiemelt megközelítés a helyzetek kommunikációs szinten történő elemzése és a csoporttagok reflektivitásának fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, szülőkkel való konfliktusok megoldásközpontú megközelítésű feldolgozása.
Tematika:
Az esetelemzési gyakorlat nem írható le a hagyományos tantárgyi tematikákhoz hasonlóan, mert a foglalkozások tartalma előre nem határozható meg.
Az esetelemző gyakorlaton a résztvevők személyes élményeinek feldolgozása történik, előzetes felkészülés utáni egyéni esetbemutatáshoz kapcsoltan. A csoport segít az egyéni problémák támogató megbeszélésében, a pozitív tapasztalatok megosztásában, a saját munkára történő reflektálás gyakorlásában, az egymástól tanulásban. Modellez egy olyan helyzetet, amely megerősíti a szakmai kommunikáció iránti igényt, mivel a problémák megbeszélése megoldásközpontú megközelítéssel történik.
Az esetelemző gyakorlat kiscsoportos lélektani munka keretében zajlik, így mind a verbális, mind a dramatikus módszerek alkalmazása elfogadott. A csoportmunka módszerspecifikusságát, vagy integráltságát a csoportvezető képzettsége határozza meg.
5. A szociális kompetenciák fejlesztése
A témakör oktatásának célja:
A szociális kompetenciákkal kapcsolatos elméleti kérdések tisztázása, az osztályfőnök sajátos szerepének tudatosítása a szociális kompetenciák fejlesztésében. A szociális kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tananyagok és módszerek megismertetése, a használatukkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokkal való szembesítés.
Tematika:
A kompetencialapú fejlesztés elméleti kérdései
A szociális kompetenciák helye a kulcskompetenciák között
A szociális kompetencia fejlesztésének koncepcionális kérdései
A szociális kompetencia fejlesztését célzó programtantervek
A modulrendszerű fejlesztés sajátosságai, néhány elkészült modul bemutatása
A szociális kompetenciák fejlesztésének módszertani alapelvei
A szociális kompetenciák fejlesztésének helyi feltételei
A fejlesztés megvalósítása különböző helyszíneken, közösségi projektek
A szociális kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok
6. Kommunikációs és önismereti csoport
A csoport célja:
Csoportos lélektani munka keretében a résztvevők kapcsolati érzékenységének fokozása, érzelmi stabilitásuk növelése, az elfogadás, empátia, kongruencia képességek fejlesztése, önismereti érdeklődésük felkeltése, a pedagógusmesterséghez mozgósítható személyiségi eszközeik tudatosítása, a kapcsolati minőségek jelentőségének megerősítése.
Tematika:
Az önismereti és kommunikációfejlesztő gyakorlat alkalmat ad a csoportdinamikai törvényszerűségek saját élményen keresztüli megtapasztalására és arra, hogy az egyének a hétköznapi társas helyzetekben megszokottnál mélyebb és hasznosíthatóbb visszajelzést kapjanak a saját viselkedésükről, amelyekkel bővíthetik a magukról kialakított ismereteiket.
A csoport segít tagjainak: átélni, kifejezni érzéseiket, visszajelzést kapni önmagukról, tudatosítani azt, hogy milyen benyomást keltenek másokban, feltárni önmagukat és átélni a csoportba bevonódás érzését.
A csoport tagjai a professzionális kommunikáció elemeit strukturált gyakorlatok alkalmazásával gyakorolják.
Minden csoportnak megvan a maga sajátos szerkezete, dinamikája, jól körülírható jelenségei, így a foglalkozások tartalma folyamatosan alakul, nem írható le előre.
7. Csoportvezetői készségek
A témakör oktatásának célja:
A témához kapcsolódó csoportlélektani alapismeretek nyújtása. Az elmélet és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolása az osztály mint csoport fejlődésével és működésével kapcsolatban. Élmények és tapasztalatok nyújtása a csoport és a vezető egymásra hatásával kapcsolatban. Személyes és társas kompetenciák fejlesztése.
Tematika:
A csoport fogalma, az osztály mint csoport
A csoport fejlődésének szakaszai
Jellegzetes vezetői magatartások
Jellegzetes csoportszerepek
A csoport működésének zavarai és a lehetséges intervenció
Sajátélményű gyakorlatok a csoportszerepekről
Sajátélményű gyakorlatok a vezetői szerepekről
Sajátélményű gyakorlatok a csoportműködés zavarairól
8. Nevelési vizsgálatok
A témakör oktatásának célja:
A diagnosztizáló és a fejlesztő értékelés közötti különbség tudatosítása. A nevelési vizsgálatok elméleti hátterének elsajátítása. A tanulók és a tanulócsoportok megismerését, a pedagógiai folyamat tudatosítását segítő vizsgálati módszerek és eljárások megismerése, alkalmazásuk élményszerű megtapasztalása.
Tematika:
A nevelési vizsgálatok elméleti háttere, alapelvei
A tanulócsoport helyzetének diagnosztizálása
Folyamatkövető módszerek
Egyéni és csoportos interjú
Jelenismereti vizsgálatok, értékvizsgálatok
Kérdőívek, tesztek
Saját vizsgálati terv készítése
Vizsgálat elvégzése saját terepen, kiscsoportos konzultáció
(A tematikát Szekszárdi Júlia, Földes Petra és Sallai Éva állították össze.)