|
2009. március 9. hétfő, 22:18 Túl- és alulterhelt pedagógusok
Részletek egy országos vizsgálat anyagából
Az év elején zárult le az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése” című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat.
A tanított tanulócsoport jellemzői
A pedagógusok terhelését jelentősen befolyásolja az, hogy hány tanulócsoportban tanítanak. Átlagosan egy-egy pedagógus 8 tanulócsoportot tanít – jellemzően 6-9 csoportot – de harmaduknak tíz, vagy több csoportra kell váltakozva figyelnie. Miután a csoportok létszámában nincsenek szignifikáns különbségek, azt mondhatjuk, hogy azok a pedagógusok, akik a teljes óraterhelésüket 1-2 csoportban teljesítik, 20-40 diákra kell, hogy figyeljenek, míg azok, akik több mint 10 csoportban tanítanak, több mint 200 diákra kellene, hogy egyéni szinten figyeljenek.
A pedagógusok óraterhelésének iskolatípus szerinti különbségei
Leginkább egyenletes (legkevésbé egyenetlen) a pedagógusok óraterhelése az általános iskolákban, és itt számoltak be a pedagógusok a legkevesebb túlóráról is. Ugyanakkor az általános iskolákban is jelentős különbségek mutatkoznak a tanárok óraterhelésében, és különösen a túlórák mennyiségében: mind az önként vállalt, mind pedig a munkáltató által kötelezően előírt túlórák szórása kétszerese az átlagnak. Általában igaz, hogy a pedagógusok óraterhelésében jelentős különbségek vannak. Különösen nagyok ezek a különbségek a gimnáziumokban, míg a szakiskolákban szinte mindenki túlterhelt – ugyancsak nagy különbségekkel.
6. táblázat: Pedagógusok átlagos óraterhelése intézménytípus szerint (A pedagógusok bevallása alapján)
|
|
Heti óraszám
|
Ebből
|
Intézmény típusa: |
|
|
Kötelezo órák száma
|
Önként vállalt túlórák
|
A munkáltatója által eloírt többletórák
|
Falusi általános iskola |
Átlag |
22,20
|
18,93
|
,76
|
,62
|
N |
489
|
517
|
517
|
517
|
Szórás |
4,964
|
6,766
|
1,422
|
1,713
|
Városi általános iskola |
Átlag |
23,77
|
20,08
|
,98
|
,68
|
N |
533
|
553
|
553
|
553
|
Szórás |
5,963
|
5,819
|
1,833
|
1,755
|
Gimnázium |
Átlag |
22,13
|
17,98
|
1,97
|
1,66
|
N |
296
|
301
|
301
|
301
|
Szórás |
6,515
|
7,387
|
2,858
|
3,686
|
Szakiskola |
Átlag |
24,46
|
20,80
|
1,85
|
1,48
|
N |
367
|
382
|
383
|
383
|
Szórás |
5,846
|
6,397
|
3,167
|
2,464
|
Szakközépiskola |
Átlag |
22,76
|
19,15
|
1,35
|
1,17
|
N |
349
|
368
|
368
|
368
|
Szórás |
5,560
|
6,828
|
2,838
|
1,896
|
Együtt |
Átlag |
23,11
|
19,47
|
1,29
|
1,03
|
N |
2034
|
2121
|
2122
|
2122
|
Szórás |
5,799
|
6,628
|
2,437
|
2,307
|
A tanulókra fordított idő
A tanítási órákkal le nem fedett, de tanulókkal végzett munkaköri tevékenységek iskolatípus szerinti különbségei viszont más jellegzetességeket mutatnak, mint az óraterhelés. Az akadémikus jellegű képzési formákban (általános iskolákban és gimnáziumokban) oktató pedagógusok lényegesen több időt (naponta átlagosan 86-93 percet) fordítanak a diákokkal való tanítási órán kívüli tevékenységekre, mint a szakképző iskolák, és ezen belül is a szakiskolák tanárai (70 perc).
7. táblázat: Pedagógusok munkaterhelése intézménytípus szerint (A pedagógusok bevallása alapján, a „múlt csütörtökön” a tevékenységekre fordított idő nagysága)
Intézmény típusa
|
|
Tanítási órára fordított idő, (perc)
|
Tanórákkal le nem fedett, de tanulókkal végzett tevékenységre fordított ido, (perc)
|
Munkakörrel kapcsolatos, tanórákkal le nem fedett, nem a tanulókkal végzett tevékenységre fordított ido, (perc)
|
Tanulásra, önképzésre fordított ido, (perc)
|
Falusi általános iskola |
Átlag |
275,90
|
86,63
|
147,93
|
76,78
|
N |
441
|
437
|
437
|
438
|
Szórás |
96,968
|
64,110
|
106,244
|
66,826
|
Városi általános iskola |
Átlag |
266,29
|
93,10
|
145,68
|
78,43
|
N |
505
|
502
|
503
|
499
|
Szórás |
113,054
|
71,141
|
104,676
|
60,815
|
Gimnázium |
Átlag |
272,12
|
86,10
|
173,97
|
79,55
|
N |
276
|
275
|
275
|
274
|
Szórás |
121,740
|
76,141
|
120,511
|
83,304
|
Szakiskola |
Átlag |
325,54
|
70,60
|
117,93
|
82,13
|
N |
335
|
334
|
335
|
334
|
Szórás |
129,906
|
78,546
|
112,092
|
76,568
|
Szakközépiskola |
Átlag |
302,95
|
77,65
|
133,63
|
85,47
|
N |
310
|
310
|
310
|
309
|
Szórás |
116,025
|
72,847
|
113,414
|
67,279
|
Együtt |
Átlag |
286,14
|
83,92
|
143,38
|
80,05
|
N |
1867
|
1858
|
1860
|
1854
|
Szórás |
116,574
|
72,380
|
111,443
|
69,889
|
A tanítási alapfeladatokon túli szakmai tevékenységek
Minél fiatalabb valaki, annál kisebb valószínűséggel megy be órát látogatni valamelyik kollégájához, illetve annál kisebb annak a valószínűsége, hogy részt vesz valamilyen szakmai szervezet, egyesület munkájában.
A bemutató órát tartó tanárok közt viszont a fiatalok – különösen a kisebb városok általános iskoláiban, és gimnáziumaiban tanító fiatalok – lényegesen túl vannak reprezentálva. További vizsgálatot igényel annak kiderítése, hogy ezt a jelenséget az magyarázza-e, hogy ebben a szakmai tevékenységben a fiatalok szívesen vesznek részt, vagy pedig az, hogy az inkább az idősebb tanárok szeretnének tanulni a fiataloktól.
Tanulásszervezési módok és eszközök használata
Az aktív pedagógusok szinte kivétel nélkül rendszeresen alkalmazzák a differenciálás módszerét, adnak plusz feladatokat a gyorsabban haladóknak, és adnak fel házi feladatot. Csoportmunkát és/vagy vagy páros munkát viszonylag rendszeresen minden második pedagógus alkalmaz. Ezek a módszerek tehát, úgy tűnik, általánosan elterjedtek a magyar közoktatásban. (Ugyanakkor számos kvalitatív vizsgálat kimutatta, hogy gyakran azt is differenciálásnak tekintik, ami nem az.)
Kevesen és ritkán alkalmazzák tanítási tevékenységük során a projekt módszert. A pedagógusok 28%-a még soha nem dolgoztatta így a diákokat, 42%-uk évente egy-két alkalommal, ennél gyakrabban pedig csak 30%-uk.
A pedagógusok közel fele (44%) soha nem használ számítógépet a tanítás során, további egynegyedük is csak néha-néha, és csupán minden ötödik tanár használja rendszeresen a számítógépet a tanítási órákon. Ugyanakkor a számítógép használat nem kizárólag a pedagógus akaratán, hozzáállásán múlik. Még nyilvánvalóbb az összefüggés az ITC eszközök elérhetősége, és ezek használata között az interaktív tábla esetében. A pedagógusok 85%-a soha nem használ interkatív táblát – nyilvánvalóan azért, mert ilyen nincs az osztálytermekben.
A differenciálást és a gyorsabban haladóknak plusz feladatok adását az átlagosnál lényegesen gyakrabban használják a falusi általános iskolák pedagógusai, és valamivel gyakrabban a középkorúak, mint a nagyon öregek (60 év felettiek) és a nagyon fiatalok. Elgondolkodtató, hogy a középfokú oktatási intézményekben még a városi általános iskoláknál is kevésbé alkalmazzák a differenciálást a pedagógusok – mintha még nem alkalmazkodtak volna az iskolai expanzió hatásaihoz.
Összességében elmondható, hogy – a várakozásokkal ellentétben – a fiatal pedagógusok „maguktól” nem viszik be az iskolába a modern, és az empirikus tapasztalatok szerint eredményes tanítási módszereket a közoktatásba. Ez a pedagógusképzésen túl a mentori rendszer, valamint a szakmai továbbképzések továbbfejlesztések fontosságára hívja fel a figyelmet. Az pedig, hogy az általános iskolák – és különösen a falusi általános iskolák – pedagógusai az átlagosnál nagyobb arányban alkalmazzák a plusz pénzügyi forrásokat, technikai fejlesztéseket nem igénylő eredményes pedagógiai módszereket, az egyetemi szintű pedagógusképzés előtt álló speciális feladatok nagyságára enged következtetni.
|
|
Vissza |
|
|