Ped.kedd  – Klassz ifjúsági és oktatási program

2021. október 5.

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum (NFI) 2020. márciusban indította el az Alapfilmek projektre épülő Klassz ifjúsági és oktatási programját. A program szaktanárok és szakmai szervezetek bevonásával készült tanári útmutatókat kínál régi és új magyar filmekhez. Az anyagok remekül kapcsolhatók a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra és média tantárgyak oktatásához és eredményesen használhatók az osztályfőnöki órákon is.

A Ped.kedd programon a tavaly tavasszal, a pandémia alatt lezajlott három, párhuzamosan futó online pedagógiai műhelymunka részleteiről és eredményeiről meséltek a műhelycsoportok vezetői.

Október 5-én, kedden a Ludwig Múzeum Ped.kedd programján egy 2020 márciusa óta folytatódó filmes projekt (Klassz program) eredményeiről beszéltünk, annak tanulságait fogalmaztuk meg.

A beszélgetés résztvevői: Erdős Emese, a Nemzeti Filmintézet oktatási referense, Arató László és Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének képviselői, Trojkó Ildikó, a Bródy Imre Gimnázium médiatanára és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete képviseletében jelen írás szerzője, Terjéki Ildikó. A beszélgetést Horváth Zsuzsa, a Magyartanárok Egyesületének tagja vezette.

Magát a Klassz projektet Erdős Emese mutatta be. A 2020 márciusában kezdődött programban különböző intézményekben tanító magyar-, történelem-, médiatanárok által készített oktatási segédanyagokat osztottak meg a Filmintézet honlapján olyan filmekhez, melyek ma is nagyon fontosak, illetve melyek valamikor a kánonba tartoztak, de aztán méltatlanul feledésbe merültek – de készültek útmutatók izgalmas kísérleti filmekhez is. Emese elmondta, hogy eredetileg (a program előzményei 2018-ra nyúlnak vissza) 100 filmcikket akartak elkészíttetni, illetve megosztani, de mára már 450 körül van a filmcikkek száma. Sőt terveik szerint az idei és jövő év során ezt a választékot még tovább bővítik.

Ezután arról esett szó, hogy a résztvevőket mi motiválta a bekapcsolódásra. A Magyartanárok Egyesülete nevében Arató László és Fenyő D. György elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják a magyartanításban a filmes tartalmak használatát s korábban, a Sulinova program keretében több hasonló, a magyartanításban felhasználható tananyagot készítettek. Ők főként irodalmi művek filmes adaptációjához készítendő útmutatók elkészítésére kaptak felkérést, ezért is rendkívül szívesen vállalkoztak a feladatra. Az OFOE nevében arról beszéltem, hogy milyen fontosnak tartom a közös filmnézést, és a film (vagy csak a film részleteinek) feldolgozását az osztályfőnöki órákon vagy a tanítási órán kívüli keretekben.  A filmek és filmrészletek apropóján lehetőség nyílik beszélgetni a közösségépítésről, megvitathatóvá válik például az is, hogy manapság mennyire hiszünk az osztályközösség mint fogalom létezésében (sajnos úgy tapasztalom, hogy nem igazán), valamint arról, hogy mit gondolnak a diákok a világ aktuális kérdéseiről, bizonyos erkölcsi dilemmákról.

A Magyartanárok Egyesületének képviselői szóltak arról is, hogy milyen jól használhatók a Filmintézet honlapján található, filmrészleteket bemutató oktatási segédanyagok. Nem kell keresgetnünk, adva van a konkrét részlet, amelyről beszélgethetünk, és ilyen formában nemcsak a film érzelmi, de még technikai (mitől több, illetve más a film, mint az olvasott szöveg) részleteiről is szó eshet. Példaként hangzott el az Egri csillagok című filmben Vica és Füredi tánca, mely képeiben, gesztusaiban mutatja be pontosan Gergő, Vica és Füredi kapcsolatát. Vagyis a regény szövegéhez a film hozzátesz valamit, s így még pontosabban értjük a mű emberi kapcsolatait.

Trojkó Ildikó a kísérleti filmek jelentős hatásáról beszélt – ezek (Keressük Dózsát; Te) megtekintése után a gyerekek maguk is készítettek jobbnál jobb, saját emberi kapcsolataikat feltáró kísérleti filmeket.

Elhangzott az is, hogy milyen izgalmas feladatokkal tárták fel a kollégák (többek között Ozorai Judit, Erdélyi Eszter) a filmek világát.

Íme, egy konkrét példa:

A Ház a sziklák alatt útmutatójának kipróbálásakor Ozorai Judit az osztályt két részre osztotta. Az egyik csoport nem nézte meg a filmet, csak a novellát olvasta el, a másik pedig nem olvasta el a novellát, csak a filmet nézte meg. Utóbbiak a novella alapján különböző fotók bemutatásával tartottak castingot a novella szerepeinek elnyerésére. A filmet néző másik csoport tagjai pedig azon gondolkoztak, hogy az általuk látott filmben vajon hogyan történt a szereplők válogatása.

Horváth Zsuzsa kérdése volt még, hogy milyen filmet ajánlanánk megtekintésre egy most induló osztályban. Hogyan vezessük be a filmeket tanulóink életébe?

A válaszok szerint a filmválasztás főként az életkoron múlik, de komoly szerepet játszik az adott film időszerűsége is.

A 8. osztályban, illetve a hatosztályos képzés kezdetén alkalmas indítás lehet a Fehérlófia című Jankovich-rajzfilm, amely módot ad arra, hogy a világ felépítésével, a felső és alsó világ mitológiai ábrázolásával találkozzanak tanulóink.  Kilencedikeseknél a kollégák az Isten hozta, őrnagy úr megtekintését javasolták, mivel – a történelmi háttér, családi élet, falu zárt világa bemutatása mellett az „adjunk minden percben feladatot” világába is betekintést enged. Ezt a vitatható szemléletet – mi tagadás – mi is előszeretettel képviseljük az iskolában.

Én magam a programban egyelőre még nem szereplő, viszonylag új filmek közül választanék.  Az általam javasolt két film: a Megosztod,  és uralkodsz – FOMO , illetve a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod 🙂 című. Azért éppen ezek, mert az iskolai zaklatást, az internetes világ veszélyeit különösen húsbavágó problémának tartom.

Összességében elmondhattuk, hogy a honlapon található anyagok mindannyiunk számára hasznosnak bizonyultak. Ajánlatos azonban megfogadni Arató László tanácsát, aki szerint bármelyik filmet is választjuk, érdemes a többi film érzékenyítő anyagát is elolvasni, „szörfölni közöttük”, s azokból is újabb ötleteket meríteni.

A beszélgetés végén Erdős Emese elmondta, hogy a program folytatódik, újabb filmekhez is készülnek viszonylag rövid időn belül tanítási segédanyagok. Igen jó hír, hogy a Nemzeti Filmintézet saját vetítőterme is elkészült, tehát a továbbiakban ott is megtekinthetünk osztállyal filmeket, illetve a filmes anyagok programjában szereplő játékokat is kipróbálhatjuk, a szituációkat eljátszhatjuk, sőt felvételeket is készíthetnek a gyerekek a filmvilág által kiváltott ötleteikből. (Sajnos az online tér miatt bizonyos együttműködő, mozgásos játékok a tavaszi próba idején nem kerülhettek megvalósításra.)

Terjéki Ildikó

Kapcsolódó linkek:

Sokatmondó filmvászon – film, iskola, irodalom 

Sokatmondó filmvászon – Valahol Európában 

Terjéki Ildikó: Soha senki semmiről nem beszél. Egy pedagógus gondolatai a FOMO című film ürügyén