Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019.12.29.
Jilly Viktor: Szerény javaslat a pedagógushelyzet megoldására
Volna egy szerény javaslatom Jonathan Swift után szabadon. Most, hogy az orvosok testületileg eldöntötték, lemondanak a hálapénzről, abban a reményben, hogy ennek fejében sikerül tisztességes fizetést kiharcolniuk, mi lenne, ha a szülők átirányítanák a hálapénzt a pedagógusoknak? Minden karácsonykor és minden pedagógusnapon kéretik minden szülőtől 10 000 forint hálapénz, amelyet konyakmeggyes dobozban kell diszkréten elhelyezni. Ha egy tanárnak hatvan tanítványa van, akkor ez félévente 600 000 forint, egy évben 1 200.000 forint.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.12.29.
L. Ritók Nóra: Évértékelés
Szóval, ambivalens értékelni a munkánkat, mert a probléma rendszer szinten nem változott, de a tény, hogy tovább tudtunk dolgozni a megkezdett úton, az ma talán már önmagában is eredménynek tudható be. Sok sorsot, életpályát segítünk, hogy jobb ívet fusson be, mint amire a körülmények között rendeltetett, és ennek a tapasztalatai mentén próbálunk egy hatékony módszertant leírni. Ha ebben tudunk tovább haladni, az már egy pozitív történet. De ez egy nagy küzdelem, minden szinten. És ebben az egészben az energiám jelentős részét még mindig a fenntartás biztosítása köti le, ami mellé kell beszorítani a szakmai munkát…nyilván ezért dolgozom jóval többet, mint nyolc óra…..de talán eljön az idő, hogy ez is változhat majd. A csapat fejlesztése ennek a záloga. És ezen is dolgozunk.
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
 
2019.12.29.
Greta Thunberg és David Attenborough először beszélgettek egymással
19 tán legnagyobb hatású közéleti szereplője a 16 éves svéd diáklány lett, aki klímasztrájkjával és kiállásával több millió embert mozdított meg. Svante Thunberg ugyanakkor most arról beszélt, hogy eleinte egyáltalán nem volt támogató, amikor lánya iskola helyett a klíma miatt sztrájkolni indult a svéd parlament elé. Greta elmondta Attenboroughnak, hogy alkotásai inspirálták az aktivizmusát, míg a világ legismertebb természetfilmese arról beszélt, hogy Greta ébresztette rá a világot a klímaváltozásra és hogy a svéd tinédzser számos olyan dolgot el tudott érni, amit ők, akik 20 éve dolgoztak ezen a területen, képtelenek voltak.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.12.29.
A Pókember visszavág – reakciók a Maróth-interjúra
Tegnap az állami kutatóhálózat élére kinevezett akadémikus arról osztotta meg a nézeteit, hogy azért van veszélyben a magyar identitás, mert a fiatalok Harry Pottert és Pókembert olvasnak.A Pesti Srácoknak adott interjúban még más érdekeset is mondott az amúgy orientalista Maróth. Szerinte például a kézmosás a keresztény kultúrára jellemző csak, és a keresztények a csodák felemlegetésével térítenek, míg a muszlimok fegyverrel. Mondott valamit arról is, hogy az „LMBT-ideológia bajnokai” muzulmánok lesznek. Föltette továbbá a kérdést, hogy minek kell elolvastatni egy magyar és egy európai mesét az alsó tagozatban. „Miért nem két magyart?” – tette föl a kérdést Maróth, és a már idézett módon válaszolt is:
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.12.29.
Egyre több a fejlesztésre szoruló diák, miközben nincs elég gyógypedagógus
Jelenleg mintegy 9,7 ezer gyógypedagógus, logopédus, konduktor dolgozik a hazai köznevelésben – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a 2019/2020-as tanévre vonatkozó gyorstájékoztatójában. Ez csökkenést jelent, tavaly év végén ugyanis valamivel több mint 10 ezer szakembert foglalkoztattak ezen a területen. Ezzel szemben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma – ez már a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból derült ki. Idén mintegy 2,3 ezerrel több gyereket diagnosztizáltak SNI-vel, mintegy egy évvel korábban, számuk 93,8 ezerre emelkedett.
(Forrás: népszava)
 
2019.12.28.
„A magyar köznevelésnél liberálisabb rendszer nagyon kevés van” Évértékelő interjú Környei Lászlóval
A Tízperc iskolablog immár hagyományosan kér fel neves oktatási szakembereket, hogy véleményezzék, elemezzék, mi történt az elmúlt egy évben az oktatás területén. 2019 sem volt éppen eseménytelen: a magántanulói státusz helyett egyéni tanrendet kell igényelni, szigorodik az beiskolázás 6 éves életkorhoz kötése, újabb reformokat jelentettek be a szakképzés területén, és úgy tűnt, lesz új Nemzeti alaptanterv, de végül mégsem jelent meg idén az új Nat. Az évértékelésre Környei Lászlót kértük fel.
(Forrás: Tízperc iskolablog)
 
2019.12.26.
A új Nemzeti alaptanterv tragikomikus históriája
December 22.-én (vasárnap) az Emmi közleményt juttatott el a MTI-hez, miszerint dehogynem lesz új alaptanterv; a kormány a közelmúltban elfogadta a NAT-tal kapcsolatos – jelentős, lényeget érintő – koncepcionális módosításokat, és azok 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek. „Kérjük az ellenzéket és a PDSZ-t, hogy mielőtt felelőtlenül véleményt nyilvánítanának, várják meg, míg felkerülnek az Emmi honlapjára az új kerettantervek” – üzeni a minisztérium. De a homály ettől még csak fokozódott. Továbbra sem tudjuk ugyanis, hogy melyik Nat-kézirat alapján és kiknek a tollából születtek a módosítások; hogy mit fogadott el a kormány (az új Nat szövegét vagy csak a módosításokat), s hogy mikor volt az a „közelmúlt”. Az pedig végképp érthetetlen, hogy most miért kerettantervekről beszélnek. Mi van az alaptantervvel?
(Forrás: Victor András blogja)
 
2019.12.26.
A lemondott olasz oktatási miniszter szerint olyan országnak nincs jövője, amelyik nem költ az iskolákra
Lorenzo Fioramonti, az ingatag lábakon álló olasz kormánykoalíció oktatási minisztere szerdán benyújtotta lemondását, miután kiderült, hogy minisztériuma nem kapja meg azokat a plusz forrásokat a 2020-as költségvetésből, melyeket még kinevezése előtt tisztje megtartása feltételéül szabott. A miniszter, aki a Demokratikus Párttal (Pd) közösen kormányzó Öt Csillag Mozgalom (M5S) tagja, a Reuters hírügynökségnek azt mondta; „Senkinek nem kell meglepődnie azon, ha egy miniszter tartja a szavát”.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.12.26.
Javítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatni
A központosítás mellett az volt az évtized másik fontos oktatáspolitikai törekvése, hogy a diákokat minél előbb a munkaerőpiacra tereljék. A tankötelezettség a korábbi 18 helyett már csak 16 éves korig tart – úgy tűnik, hogy ennek következtében leginkább azok lépnek ki a közoktatásból a 18. évük betöltése előtt, akik korábban a korhatár elérését követően lemorzsolódtak volna, vagyis a középfokú végzettséget szerzők aránya számottevően nem csökkent. Aggasztó viszont, hogy tankötelezettségi kör leszállítását követően az iskolába nem járó 17 évesek körében nem csak a munkavállalók aránya nőtt a nulla közeléből 1,5-2,5 százalékos szintre, hanem a se nem dolgozó, se nem tanuló, vagyis teljesen passzív fiatalok részesedése is megemelkedett háromról 5-6 százalékra.
(Forrás: g7.hu)
 
2019.12.25.
Internetmegvonással kezelné a tanárok elleni erőszakot az Emmi
A szakszervezet szerint amellett, hogy George Orwell-i felvetés az államtitkár internettől való eltiltással kapcsolatos ötlete, nem is ad választ az iskolai agresszió komplex problémájára: „Az mindenki számára egyértelmű, hogy az iskolai agresszió problémája nem egyszerű oktatáspolitikai kérdés, a megoldást szélesebb körben kell keresni. Egy közoktatásért felelős szakpolitikustól azonban többet várnánk annál, hogy kizárólag a Büntető törvénykönyv kontextusában képes tárgyalni az adott kérdést” – írta a szakszervezet.
(Forrás: Magyar Hang)
 
2019.12.25.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” (Balla István interjúja Csovcsics Erikával)
Nem hiszek a tantervekben, a központi tananyagokban. Nem ezek vezérlik az iskolákat. Tananyag bármi lehet. Inkább azon kéne gondolkodni, hogy mi az, ami a jövőben várhat a mai gyerekekre. Mire kell őket felkészíteni? Biztos, hogy fontos lesz például a kreatív és kritikai gondolkodás. Az már tudható, hogy azokat a tevékenységeket, amit algoritmizálni lehet, a jövőben nem emberek fogják végezni. Ehhez képest még mindig azt tanítjuk, ami algoritmizálható. Nem szabad természetesen hirtelen mindent felszámolni a tananyagban, de az biztos, hogy át kellene strukturálni, hogy az iskolai életben hol legyen a hangsúly. Ha csak azon lesz továbbra is, hogy be kell memorizálni és utána visszamondani egy csomó tananyagot, az feltehetően nem jó irány. Bármi is az az anyag.
(Forrás: hvg)
 
2019.12.20.
Pazarlás a kormány 90 milliárdos külföldi nyelvtanulási programja a pedagógusszakszervezet szerint
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás azt is hibának tartja, hogy a kormány nem készített semmilyen előzetes felmérést arról, az idegennyelvtudás fejlesztése szempontjából megéri-e 90 milliárdot elkölteni a programra, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás a külföldi nyelvtanfolyamok költségeire szánt milliárdokat feleslegesen nagyvonalúnak tartja.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.12.20.
Átalakulhat az iskolai önkéntesség
Ötven óra közösségi szolgálat, ennyit minden magyar középiskolásnak teljesítenie kell, aki érettségizni szeretne. Egy friss jelentés szerint a feladatot ugyan elvégzik a diákok, ám ez olykor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben, így az önkéntesség valódi élménye elmarad. Annak érdekében, hogy az iskolai közösségi szolgálat valóban hasznos legyen, a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába, sőt beiktatnának egy tanítás nélküli munkanapot is, amikor csak ezzel a programmal foglalkoznának az iskolák.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.12.20.
Kásler Miklós kitünteti a diákjait védő testnevelő tanárt
A közlemény szerint Kásler Miklós miniszter Trefort Ágoston-díjban részesíti a tanárt; a díj átadásáról később gondoskodnak.A közleményben felidézték, egy férfi egy fővárosi villamoson kötözködni kezdett a Gulner Gyula Általános Iskola korcsolyaoktatásra igyekvő tanulóival, az őket kísérő és védő pedagógust pedig késsel megszúrta. A rendőrség csütörtökön közölte, hogy előző nap a XVIII. kerületben az 50-es villamoson egy férfi bozótvágó késsel fenyegette az utasokat, egy tanárt pedig többször is megszúrt.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.12.20.
Kásler Miklós mondjon le! - követeli a PDSZ
Ma reagált a hírre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mint az MTI írja, elfogadhatatlannak tartják, hogy mégsem lesz új Nemzeti alaptanterv.A PDSZ országos választmánya nevében Szűcs Tamás elnök pénteken az MTI-vel azt közölte: megdöbbenve értesültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely bejelentéséről. Kiemelték, hogy a jelenlegi, 2012 óta hatályos, korszerűtlen alaptanterv mielőbbi kivezetéséről szakmai konszenzus volt és van, a viták inkább a változtatás mértékéről szóltak."Ilyen körülmények között valószínűsítjük, hogy a készülő, sőt talán már elkészült kerettantervek ismételten a hatályos és már születésekor is túlhaladott dokumentumhoz fognak igazodni, ami további évekre fogja jegelni a közoktatás tartalmi, szakmai megújhodásá" - fogalmaztak a közleményben.
(Forrás: Népszava)
 
2019.12.20.
Labdát kapnak az óvodások
Elindult a több mint négyezer óvodát érintő, mintegy 300 ezer gyermek óvodai sportolását elősegítő Ovis Labdaprogram, a kezdeményezés keretében elsőként Tiszavasváriban és Nyíregyházán adott át sportszercsomagokat a gyerekeknek Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára. Szabó Tünde a nyíregyházi Tündérkert Keleti Óvodában megtartott átadási ünnepségen emlékeztetett arra, hogy a kormány 2018 decemberében döntött a program elindításáról, minden érintett intézményben labdacsomagokat kapnak a gyerekek, elősegítve ezzel a sportos életmód népszerűsítését a kicsik körében is.
(Forrás: Infostart)
 
2019.12.18.
Nem lesz új Nemzeti Alaptanterv
Januárban új miniszteri biztost is kineveztek a Nat bevezetésének előkészítésre Hajnal Gabriella, az iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke személyében.Az is kiderült, hogy az antiszemita szerzőkhöz vonzódó Takaró Mihály is részt vett a Nat magyar irodalom részének „nemzetiesítésében”. Hogy a helyükre ki érkezett, arról nincs információ. Az viszont biztos, hogy az MTA szakmai érveire, javaslataira semmilyen válasz nem érkezett a minisztériumból. Az új Nat uniós forrásból 2,4 milliárd forintból készült (volna), ami ezek szerint teljesen felesleges pénzkidobás volt.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.12.18.
Tari Annamária: Ha a másik sikeres, legalább legyen rondább, mint én
Rengeteg minden változott az utóbbi 10-15 évben, így nem is csoda, ha sokszor fogalmunk sincs, hogy mi történik pontosan, amikor a gyerek netezik. A digitális világ sokkal több mint eszköz a kezükben: a fiatalok számára online életteret biztosít, ahol társas kapcsolatokat létesítenek. De hogyan hat mindez az offline életükre? Milyen felnőttek válnak azokból a gyerekekből, akik társas életük jelentős részét az online térben élik?
(Forrás: dívány)
 
2019.12.17.
PISA-felmérés: szükségtelen az önmarcangolás
Bár a legutóbbi PISA-felmérés alapján a magyar diákok eredménye elmarad az OECD-átlagtól, a Mandiner által megkérdezett oktatási szakértő szerint ettől még nem szabad kétségbe esni. Setényi János úgy véli, a vizsgálat több sebből is vérzik, miközben más felmérések alapján az nemzetközi élmezőnyben szerepelnek a magyar diákok. Hazánk emellett diákolimpiai nagyhatalom, a legjobbjaink tarolnak a nemzetközi versenyeken.
(Forrás: Mandiner)
 
2019.12.17.
Ónody-Molnár Dóra: Széllel szemben
Orbán Viktor kilenc éve van hatalomban, azok a gyerekek, akik a kormányra kerülése idején születtek, nemsokára már felső tagozatba lépnek. Kilenc év olyan hosszú időszak, hogy nem lehet másra fogni a kudarcot, mint azokra az intézkedésekre, amelyek a magyar iskolarendszerben eleve meglévő negatív tulajdonságokat erősítették tovább: a mobilitás hiányát, a korai szelekciót, az egyéniség elnyomását, a gyerekellenességet, a túlterhelést, a tekintélyelvűséget, az értelmetlen stresszt. 2010 után Orbán Viktor átalakította (többször) a teljes oktatási rendszert a tartalmi szabályozástól a működtetésen át a pedagógusok értékeléséig. Az eredmény: soha nem határozta meg ennyire az, hogy kiből mi lesz, mint hogy hova születik. A 15 éves diákok negyede funkcionális analfabéta, akiknek ebben a rendszerben esélyük sincs arra, hogy olyan tudáshoz jussanak, amely megmenti őket a közmunkától.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.12.17.
Jó hírt kaptak a pedagógusok: egyre többen látják, mekkorát hibáztunk
"Nincs olyan forgatókönyv Magyarország számára, ami nem a pedagógusok jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését helyezné a középpontba" - mondta el a Pénzcentrumnak Csucska Péter. A Lexmark Magyarország ügyvezető igazgatója, az AmCham alelnöke beszélt az egész országot sújtó munkaerőhirány lehetséges megoldásairól, valamint arról, mik azok a legfontosabb készségek és tudásanyag, ami nélkül a jelen és a jövő munkavállalói már egészen biztosan nem boldogulhatnának.
(Forrás: Pénzcentrum)
 
2019.12.14.
A megalázások jobban fájtak, mint hogy körzőt szúrtak a hátamba
Az iskolai erőszak mély nyomokat hagy, három felnőtt számol be arról, hogyan hatott ki a későbbi életükre a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás. A terrorban töltött időszak felnőttként depressziót, alacsony önértékelést és szorongást okozhat. Magyarországon a bántalmazás népegészségügyi probléma lett, mégsincs egy komplex iskolai program, ami mindezt időben megelőzhetné.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.12.14.
Kütyüvilág (hanganyag)
A Tudatos.hu szombati adásában a kütyükkel foglalkoztak. Az adás első felében Neuman Gábor vendége volt Dr. Bernschütz Mária generációkutató, akivel az újkeletű jelenségről, a fear of missing out-ról beszélgettek. Velük volt még telefonon Dr. Miklósi Ádám az ELTE Etológia Tanszékének vezetője, őt az etorobotika mostanában szárba szökkenő tudományáról kérdezte a műsorvezető.
(Forrás: Klubrádió)
 
2019.12.14.
ITM-államtitkár: A Tanítsunk Magyarországért program hatása már érzékelhető
A programot azért indították útjára, hogy a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoli településeken élő fiataloknak tizennégy éves korukban ne jelentsen nehézséget az iskolaváltás, az azzal járó rendszeres utazás és a beilleszkedés. A tapasztalatok szerint leginkább ezek felelősek a középiskolai lemorzsolódásért. A mostani tanévben Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Baranya megyében harmincöt településen működik a program, amelynek keretében mintegy 200 egyetemista mentorál 800 általános iskolás diákot.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.12.14.
Fegyverrel, maszkban raboltak ki embereket a budapesti tizenévesek (videó)
A nyomozás adatai szerint az öt fiú – különböző „felállásban”, arcukat maszkkal eltakarva – 2019. november 7. és december 11. között nyolc alkalommal, 11 ember sérelmére követtek el rablásokat Újbudán és a Gellért hegyen. A rablások során több mint 120 ezer forintot, egy mobiltelefont és egy hangfalat vettek el áldozataiktól.A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói a két 16 éves, a két 14 éves és a 15 éves fiút fegyveresen elkövetett rablás, fegyveresen elkövetett rablás kísérlet, valamint fegyveresen és csoportosan elkövetett rablás miatt hallgatták ki gyanúsítottként, őrizetbe vették őket és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.
(Forrás: Népszava)
 
2019.12.14.
Alkotni öröm, segíteni jó
Hátrányos helyzetű magyar gyerekek rajzai láthatók a meglehetősen drága kézműves tűzzománc ékszereiről ismert osztrák cég kendőin. A limitált számú – mindössze száz darabos – Freywille-kollekció az Igazgyöngy Alapítvány diákjainak rajzaiból készült. A 20 éve, Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikében, Berettyóújfalu környékén működő, L. Ritók Nóra által létrehozott alapítvány, és egy évvel később megnyílt alapfokú művészeti iskola célja az esélyteremtés. Jelenti ez az oktatást, és a rászoruló, sokszor mélyszegénységben élő családok segítését is, de nem egyszeri vagy többszöri adományokkal, hanem munkahelyteremtéssel, közösségformálással, hétköznapi problémák megoldását tanító módszerekkel.
(Forrás: Népszava)
 
2019.12.14.
A szakképzés és az ország sorsa
Csaknem egy évtizede sulykolja a hatalom: „Nincs szükség érettségire. A jó szakma többet ér egy diplománál.” Ennek jegyében számolták fel az oktatás szabadságát. A tanuláshoz való szabad hozzáférés jogát. Ennek jegyében az állam az oktatást céljai megvalósításának szolgálatába állította. Mindenekelőtt az oktatási rendszert feldarabolta, minisztériumát megszüntette. Az állami kézbe vett ellátó-hálózat minden mozgásterét felszámolta. A hatalomhoz lojális vezetőréteg kinevelését az államhoz hű egyházakra bízta. A folyamatnak még nincsen vége. Folytatódik az átalakítás, most a szakképzés van terítéken. A szakképzés megújítása azonban nem lehetséges az egész rendszer újragondolása nélkül. Erre pedig ez a hatalom teljesen alkalmatlan. Nem kérdez, nem egyeztet. Ötletszerűen hoz döntéseket, az oktatás soha le nem záruló átalakításának folyamatában.
(Forrás: Népszava)
 
2019.12.14.
Egyre homályosabb a szakoktatók jövője, friss adatok a tanárok leterheltségéről
"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremelésről. Bemutattuk a Pedagógusok Szakszervezete felmérésének eredményeit a tanárok terheltségéről, és beszámoltunk az iskolaérettségi vizsgálatok legújabb változásáról. Kiderült, miből kell emelt szinten érettségizni jövőre, és megnéztük, mikor tartanak nyitva a könyvtárak az ünnepi időszakban.
(Forrás: eduline)
 
2019.12.11.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap a karácsonyi adományozásunkhoz, előfordul, hogy olyan ház előtt állunk meg az élelmiszeradománnyal, ahová be sem megyünk….visszafordulunk, mert a látvány azt üzeni, itt nem beszélhetünk szegénységről. Pedig hivatalos igazolással rendelkeznek róla. Más elveszíti ezt a státuszt pár száz forintos túllépés miatt, miközben az élethelyzetükben nincs változás, egy minimélbéres alkalmazás, pláne, ha azon még behajtócéges tartozás is van, nem ad biztosabb megélhetést. Ám ezeket senki sem vizsgálja. Ezek csak a konkrét család élethelyzetének ismeretében láthatók.
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
 
2019.12.11.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan értett meg egyre többet ebből az egészből: beépült az iskolában az oktatás mellé a családgondozás, aztán amikor a lakóhelyen megjelentek, nyilvánvalóvá vált, hogy az nem elég, közösségfejlesztés kell, de az se old meg mindent, ha érintetlenül hagyják a közeget, amelybe ez a probléma beépül, foglalkozni kell az intézményrendszerrel. Amelynek működését megértve szembesülni lehet a szakpolitikai hibákkal, amelyek ezeknek az embereknek az életére hatással vannak.
(Forrás: Klubrádió)
 
2019.12.11.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk, egy dolgot szögezzünk le: ezekben a történetekben mindenki áldozat! Áldozat a megszúrt tanár, a szülők, akik elveszítették a gyereküket, vagy akiknek a gyereke most a karácsonyt előzetes letartóztatásban tölti, de áldozat leginkább az a két srác, akik közül az egyik már nem él.
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
 
2019.12.11.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült volt, hogy szó szerint mindenki csak feküdt a padon. Eleinte próbáltam felrázni őket, elmondtam, hogy szerintem egy tök érdekes órával készültem mára – meg se moccantak. Amikor beláttam, hogy ez nem csak egy afféle játszma (nagyon jóban voltam a csoporttal, igazán kedveltem őket, és általában kifejezetten élvezték az óráimat, és együttműködőek voltak), megkérdeztem tőlük, hogy oké, ha azt az órát, amivel én készületem mára, nem szeretnék, akkor mit szeretnének, mit csináljunk? Erre az egyikük felemelte a fejét, és annyit mondott:“Marci, komolyan, csak azt, hogy engedd, hogy ezt az órát végigaludjuk.”
(Forrás: Független Diákparlament)
 
2019.12.11.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van szó, hogy az intézmények egyáltalán nem irtanak, csinálják, csak sajnos egyáltalán nem hatékonyan. Az irtás nem terjed ki az egész épületre, csak egyes lakásokra, így lakásról lakásra rohangálnak az állatok.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.12.11.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlés ma elfogadta azokat a kiegészítő jogszabály-módosításokat, amelyekkel teljes körűvé válnak az új szakképzés törvényi keretfeltételei – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden az MTI-vel.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.12.11.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, személyre szabott tanulási modell a mai magyar törvényi keretek között elfogadottá váljon, és a gyerekeknek lehetőségük legyen arra, hogy az általános iskola első osztályától az érettségiig saját tempójukban, saját céljaikat követve tanulhassanak. Terveik szerint – az akkreditációs folyamat átfutásától függően – 2020 szeptemberében már akkreditált keretek között indul el a Budapest High School következő évfolyama. Az akkreditáció elnyeréséig a fiatalok magántanulói státuszban tanulnak, és a partnerintézmények által kiállított bizonyítványt kapnak.
(Forrás: index)
 
2019.12.10.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a világot. Ugyanitt a magyar diákok az OECD-átlag alatt maradtak, pedig a lengyelek bizonyítják, hogy a mi térségünkből is lehet oktatási sikertörténetet írni, ez nem csak pénzkérdés.Nagyon vékony a magyaroknál a kiválóan teljesítők aránya, a nagy masszát a szürke középszer jellemzi. Ami mögött nyilvánvalóan egy általános motiválatlanság áll, nem képességhiány. Az iskolai munka jellege olyan, ami 2019-ben egy értelmes gyereket már nem motivál.
(Forrás: index)
 
2019.12.10.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A szakképzés átalakítása kapcsán megjegyezte, hogy „az általános iskoláink kudarcosak”. A kudarcos helyzet miatt ugyanis oda jutottak a szakiskolák, hogy nekik kell megtanítaniuk a gyerekeket szorozni és olvasni. Pokorni szerint az állami iskolák sok módszert átvehetnének az alapítványi és magániskoláktól – a bürokratikus keretrendszernél pedig nyitottabb, gyorsabb akciót követelő iskolarendszerre lenne szüksége a magyar társadalomnak.
(Forrás: index)
 
2019.12.07.
Gyarmathy Éva: Boldogtalan tanórák helyett...
A magyar oktatás továbbra sem képes lépést tartani a 21. századi változásokkal, a gyerekek idegrendszerének és életmódjának jelentős átalakulásával, az információs forradalommal, az interdiszciplinaritással. A változások a pedagógiát erősen megérintik, nem így a hivatalos oktatást, amelynek csődjét jelzi, hogy eluralkodik az oktatásban a biznisz.
(Forrás: tani-tani online)
 
2019.12.07.
Radó Péter. PISA 2018: Hol a gödör alja?
Összefoglalva: az egyetlen jó hír az, hogy a magyar közoktatás eredményességének zuhanása pillanatnyilag leállt. Javulásnak azonban nyoma sincs, a közoktatás minősége és esélykiegyenlítő képessége szemernyit sem változott, az eredmények kismértékű javulása egyetlen dolognak, a magyar tanulók relatív családi háttérindex javulásának köszönhető. A magyar közoktatás minden lehetséges eredményességi, minőségi és méltányossági szempontból – a PISA más adataival bőségesen dokumentálható módon – pont olyan szörnyű, mint 2015-ben volt.
(Forrás: tani-tani online)
 
2019.12.07.
Hat ok, amiért a mikroiskolák újraírhatják a jövő oktatás|át
El lehet indítani 30 millióból is egy iskolát, vagy 3 milliárdot kell rá költeni? Újra lehet-e gondolni az oktatást egy innovatív módszerrel egy 20 fős csoportban, vagy 200 gyerek alatt ne is gondolkodjunk ebben?A mikroiskolák az új oktatási innovációk tökéletes kísérleti terepe – új célokat, új módszereket, új eszközöket, új vezetői modelleket és új közösségi kapcsolódásokat lehet tesztelni alacsony kockázattal és a nagy beruházásokhoz képest csekély költségekkel.
(Forrás: Budapest School)
 
2019.12.06.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?
z iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.
(Forrás: eduline)
 
2019.12.06.
A köznevelési tárca valós érvek alapján dönt az iskolaérettségi vizsgálatról
Korábban Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától. Erre reagálva az Emmi azt írta: az iskolaérettségi vizsgálatokra vonatkozó jogszabály módosítást számtalan egyeztetés előzte meg. A köznevelési tárca természetesen minden esetben megfontolja, amit az ombudsman javasol, feltéve, ha ezt időben megteszi.Ezzel együtt felhívták az ombudsman figyelmét is arra, hogy a törvény módosítása az őszi ülésszak vége miatt technikailag már nem lehetséges.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.12.06.
Kütyüfüggő generációt nevelünk
A 2010 után született alfa generáció tagjai minden eddiginél korábban, már egyéves koruk körül használni kezdik az érintőképernyős digitális eszközöket, sőt a négyévesnél idősebbek hatvan százalékánál már a mindennapok szerves részét képezik. Ennek okait, valamint az esetleges következményeit vizsgálják az ELTE Etológia Tanszékén zajló hiánypótló kutatás keretében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.12.06.
Az ombudsman szerint nem feltétlen kellene még 6 évesen iskolába mennie a gyerekne
Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman szerint kérdéses, hogy a rendelkezés bevezetéshez szükséges feltételek minden érintett szervnél fennállnak-e, ezért a jelenlegi helyzet a jogbiztonság követelményével és a gyermek jogaival összefüggő visszásság, jogsérelem bekövetkezését valószínűsítheti.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. Felmérésükben igyekeztek minden olyan munkaterhelést is figyelembe venni, amelyek a nemzetközi mérésekben nem jelennek meg (más országokban nem releváns), illetve a hazai jogszabályok előírják azok végrehajtását. A kérdőív 47 kérdésére 4643-an válaszoltak, ebből 4281 volt érvényes.
(Forrás: ckpinfo)
 
2019.12.04.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a késelő diák már az úra elején azt mondta, szúrni fog, ha rossz jegyet kap. A tanárnő a helyszínen elájult, a tettest a diáktársai fékezték meg. A 24.hu is úgy tudja, hogy a késelés hátterében egy rossz osztályzat állhatott. Úgy tudják, az áldozat egy matematika-fizika szakos tanárnő, aki az intézmény korábbi igazgatójának a lánya. A késelés a tanítási óra végén történt, a 17 éves diák akkor támadt rá a pedagógusra, amikor az éppen távozóban volt. Hátulról többször megszúrta.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.12.04.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy túlreagálják. De ami ennél is fontosabb cél, hogy maguk is fejlődjenek: ha ugyanabba a rosszul működő családi rendszerbe kerül vissza a gyerek, akkor szinte biztosra vehető a visszaesés. Ezeken a beszégetéseken döbbennek rá, miért kezdett el a gyerekük drogozni, és arra is választ kapnak, hogyan kezdhetnek új életet. A csoport olyan sorsközösséget jelent számukra, ahol megértő közegben beszélhetnek problémáikról.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.12.04.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási kérelmüket – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának válaszából, amit a Szülői Hang kérdésére adtak. Hozzátették: a gyámhivatal „egyéni mérlegelés alapján” dönt arról, a gyermek veszélyeztetésének minősül-e, ha hatodik életévének betöltése után nem kezdi meg iskolai tanulmányait – ha úgy döntenek, igen, akkor kezdeményezhetik a gyermek családból való kiemelését.
(Forrás: Népszava)
 
2019.12.04.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást, ehhez képest a magyar teljesítmények kifejezetten jónak mondhatók. Azaz nemzetközi összehasonlításban ennyi pénzből még rosszabb tanulói teljesítmények lennének elvárhatók. Másképp fogalmazva: ilyen kevés pénzből szinte csodát művelnek a magyar pedagógusok, hogy csak a regionális versenytársainktól szakadtunk le, de nem süllyedtünk le a balkáni szintre.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.12.03.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit. A magyar 15 évesek minden tudásterületen az OECD-átlag alatt maradtak.
(Forrás: index)
 
2019.12.03.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. 2019. augusztus 22-től 2019. október 23-ig volt elérhető a kérdőív a www.pedagogusok.hu honlapon. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutatás meghiúsult. Az eltelt tizenegy év alatt a jogszabályi környezet gyökeresen átalakult a közoktatásban, teljesen megváltozott a munkaidőkeretek számítása, emelkedtek az óraszámok, új alaptantervet vezettek be, amely megemelte a tanulók óraszámát és ezzel az ellátandó feladatokat is. A pedagógustársadalomban nagyon komoly feszültségek halmozódtak fel a bérek értékének elvesztése és a pedagógusok által egyre nehezebben megélt munkateher- növekedés miatt.
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
 
2019.12.03.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogász, a Hintalovon Alapítvány alapítója elmondja, mitől óriási hiba a gyerekeket is berendelni a két decemberi munkaszombaton az iskolába.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.12.01.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket. Bár sok tanár elégedetlenkedik, rengetegen lesznek, akiknek biztosan emelkedik a keresete jövőre: 32 ezer fő a szakképzési reform, 17 ezer pedagógus pedig az életpályafokozat-lépés miatt fog több pénzt kapni, és már készülődik az igazgatói béremelés is, ami szintén ezreket érint.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.12.01.
„Nem az iskolában tanultam meg angolul” – hogyan lesz nyelvvizsgája a gyereknek?
Mennyire hatékony az iskolákban a nyelvoktatás? Hogyan tanulnak meg idegen nyelveket a gyerekek? Mennyi esélyük van arra, hogy elsajátítsanak a mai oktatás keretein belül annyira egy – vagy több – nyelvet, hogy nyelvvizsgázzanak belőle? Könnyű követelményeket állítani, ám annál nehezebb megteremteni hozzá a feltételeket az iskolában. Középiskolás gyerekeket és szakértőt is kérdeztem, hátha megtalálom a válaszokat.
(Forrás: Nők Lapja Café)
 
2019.12.01.
Sarlós Erzsébet: Sok gyerek életét rendbe lehetne tenni ezzel a terápiával
Rossz iskolai eredmények, ágybavizelés, gondok az olvasás- és írástanulásban, úszásban, biciklizésben. Egy láthatatlan népbetegség, a megmaradt csecsemőkori reflexek rengeteg gondot okoznak gyerek- és felnőttkorban: rengeteg autizmussal, diszlexiával, diszgráfiával hiperaktivitással kezelt, diagnosztizált gyerek és szüleik keserves élete vehet fordulatot, ha ezeket leépítik. A problémára több hazai szakember kínál megoldást, egyikükkel beszélgettünk, aki épp a csoportos terápiát vizsgálja – aminek alig van eszközigénye, a közoktatásban mindenki számára könnyedén elérhetővé lehetne tenni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.12.01.
Idén már nem óvónőként kezdtem a szeptembert
Az óvónők egyre kevésbé bírják a szakemberhiány miatt rájuk szakadó munkamennyiséget, miközben egyre kevesebb fejlesztő munkát tudnak végezni a gyerekekkel. Az egyik pályaelhagyó óvónő minden nap csak a szerencsében bízott, hogy ne történjen nagyobb baj, miközben egyedül volt 25 gyerekkel. Sokaknak az elmúlt években megnőtt, felesleges adminisztrációs terhekből lett elege, illetve abból, hogy pályakezdőként szinte lehetetlen megélni a fizetésből. Szabadságuk szinte csak papíron létezik, a túlórák pedig még azon sem, az már csak hab a tortán, hogy még lázasan is dolgozniuk kell, mert nincs, aki helyettesítsen. Mindezekért cserébe pedig úgy érzik, hogy egyáltalán nincsenek megbecsülve.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.12.01.
Szabad oktatást követeltek aktivisták és szakértők a Kossuth téren
Mintegy ötvenen vettek részt a Szabad Oktatást! záróeseményén a Kossuth téren, a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet (HASZ) szervezésében, melyen Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt. Az egybegyűltek előtt a szakszervezeti vezetők, aktivisták, a szakma képviselői a kormány oktatáspolitikáját és a tanszabadságot érintő intézkedéseit kritizálták. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője elmondta, a kormány „Élőben próbálja előadni a Kádár rendszer utolsó éveit.”
(Forrás: mérce)
 
2019.12.01.
Saját emberei szerint is elveszti a fiatalokat a Fidesz
Az önkormányzati választások után a kormánypárti lapokban elkezdték kongatni a vészharangokat: baj van a fiatalokkal, akik nem ismerik a 2010 előtti világot, és könnyen megvezethetőek a szexi köntösbe bújtatott neobolsevik szöveggel; ugyanakkor a Fidesszel is probléma van, mert egyre kevésbé találja a hangot ezzel a generációval, ezt pedig már a kutatások is egyértelműen megmutatják. A Fidesz szerint a párt az elmúlt években nagyon sokat tett a fiatalokért, nem csoda, hogy a 30 év alattiak között is ők a legnépszerűbbek.
(Forrás: index)
 
2019.12.01.
A fóti gyermekközpontról lett volna szó, szabotálták a fideszesek a Népjóléti Bizottság ülését
Határozatképtelenség miatt az ülést el sem lehetett kezdeni. Szél Bernadett Kövér László házelnökhöz fog fordulni az ügyben, hogy kiderüljön, mit gondol párttársai munkamoráljáról.Második napirendi pontként tárgyalta volna hétfő délelőtt az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága Szél Bernadett független parlamenti képviselő határozati javaslatát, ami a fóti Károlyi István Gyermekközpont – ismertebb nevén a fóti gyermekváros – ügyében teremtett volna tisztább képet, de a bizottság többségben lévő kormánypárti tagjai távol maradtak, így – határozatképtelenség miatt – az ülést el sem lehetett kezdeni.
(Forrás: nép)
 
2019.12.01.
„Meg kellene haladni az utcai demonstrációk szintjét” – A sztrájk lesz a következő lépés
A PSZ felhívására szombaton 3-4 ezren jelentek meg a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahonnan az Országházhoz, a Kossuth térre vonultak. Útközben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Akadémia utcai épületében petíciót adtak át a tárca képviselőjének, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és Bódis Józsefnek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának. A követelések között szerepel az egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelés január 1-től, heti fix óraszámok megállapítása a jelenlegi 22-26 órás felosztás helyett, a pályakezdők támogatása, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítása, az új, egyeztetések nélkül elfogadott szakképzési törvény bevezetésének egy évvel történő elhalasztása.
(Forrás: Népszava)
 
2019.12.01.
A jó iskola gyermekközpontú, versenyképes tudást ad, nevel és közösséget épít – Interjú dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral
Mi a gond az alternatív iskolákkal? Miért szállították le négyéves korra a kötelező óvodai korhatárt? Miért szigorították a magántanulói státuszt? Csak néhány az indulatokat és ellentétes véleményeket gerjesztő kérdések közül, amelyek a köznevelési törvény változtatása óta nemcsak a pedagógusokat, hanem az óvoda- és iskolaköteles gyermekek szüleit is érintik és foglalkoztatják. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár válaszol a vitás kérdésekre.
(Forrás: Képmás)
 
2019.12.01.
Iskolaérettségi káosz: Kásler felmondta a nőkkel kötött orbáni szövetséget
Október legelején ténycikkben jeleztük: a kormány a 7 éves korig kitolható tankötelezettség, a rugalmas iskolakezdés nyári eltörlésével épp azokat lökte bizonytalanságba, akikre a családpolitikai intézkedéseit alapozná. Ráadásul nők tízezreiből hozta elő az anyatigrist azzal, hogy egy nem létező problémát akar mindenáron orvosolni. Azt hittük, két hónappal ezelőtti írásunk meggyőzi a döntéshozókat, hogy talán nem érdemes a remélt hátországukon átgázolni – vagy ha már „muszáj”, valaki legalább elsorolhatná az okokat. Most publicisztikában mondjuk el, szerintünk kit érdemes megbüntetni a gyerekek, a szülők, az óvoda-, fejlesztő- és gyógypedagógusok, a tanítók és a tanárok helyett. Illetve hogyan lehet helyrehozni a 2018–2022-es ciklus egyik legnagyobb baklövését.
(Forrás: válasz online)
 
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep