2020.05.30.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonálást (amíg van rajta pénz), a szelfizést (erre sokan cicaorrot is tudnak tenni), a fotók Facebookra posztolását. Az utóbbi egy évben az élő videózás is nagyon elterjedt. Arra viszont, hogy kikeressék a feladatot az iskola oldaláról, letöltsék, kidolgozzák, majd visszaküldjék, a legtöbb családban nincsen tudás. A KRÉTA rendszer eléréséről, vagy az e-naplóról, amit egyébként már itt is használnak az iskolák, ne is beszéljünk.
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
2020.05.30.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba változik az érettségi vizsga lépésről lépésre, az semmiképp se arra utal, hogy a magyar közoktatásnak tényleg célja volna az értelmiségiek nevelése. Nagy baj lenne, ha a diákság nem egy 24 méter magas domb meghódítása után kapna „Ön már hegymászó!”-medált a nyakába, hanem akkor, ha megmászta a Kancsendzöngát? Aki hátrányos helyzetből indul, még azt is sokkal jobban tudja lelkesíteni, motiválni egy igazi cél, mint ez a szellemtelen tesztsorozat. Mert nem is az a legfelháborítóbb, hogy ez a tesztsorozat agyatlanság és intézményi szintre emeli a megúszás művészetét. Hanem az, hogy pokolian unalmas.
(Forrás: válasz online)
2020.05.30.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktatás, azzal a különbséggel, hogy nem személyesen, hanem fizikailag távol, otthon ülve részesül benne a diák – ez nem digitális oktatás. Csupán kényszerű pótlék. Ez nem a tanárok hibája, ők erejüket megfeszítve dolgoznak együtt az áldozatos szülőkkel és a túlterhelve is alkalmazkodó diákokkal. Ez Czunyiné Bertalan Judit hibája, aki kormánybiztosként hiába felelős a digitális tartalomfejlesztésért 2016 óta, nem tette le az asztalra a működőképes online oktatás módszereit és eszközeit. Ez Kásler Miklós hibája, aki az emberi csúcstárca vezetőjeként ugyanolyan alkalmatlan az egészségügy, mint az oktatás irányítására. És hibája a kormányfőnek, aki modern megoldások helyett a Takaró-féle NAT-on alapuló, a szegregált oktatás mellett kampányolva avítt és retrográd közoktatást akar.
(Forrás: mérce)
2020.05.30.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített. Ugyanez az elavult szemlélet akadályozza, hogy a négy éve elkészült kiváló Digitális Oktatási Stratégia megjelenhessen a gyakorlatban, pedig most nagy segítség lenne. Ehhez azonban 21. századi szemléletű oktatás is szükséges. A pedagógusok ezt meg tudják lépni, ha az oktatásirányítás nem akadályozza a folyamatot – véli a kutató.
(Forrás: infostart)
2020.05.30.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a tanárok biztonságát és testi épségét is rendőri erősítéssel garantálná az állam. Sokasodnak a pedagógusok ellen elkövetett bántalmazások, ötszáz iskolában ezért iskolaőrséget állít a kormány.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.30.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az erőszak gyökere nem az iskolában van, hanem a családban, a társadalmi környezetben, ahol az erőszakos gyerek megtanulja a viselkedési mintákat, amiket majd bevisz az iskolába. Mint mondta, javasolják, hogy amelyik gyereket elítélik iskolai erőszak miatt, annak családjától vonják meg a családi pótlékot egy évre.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.30.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten vizsgázhassanak. Arra is fehívták a figyelmet, hogy mivel a kollégiumok a kormányrendelet szerint zárva maradnak, a hagyományos vizsgázás a vidéken élő diákok számára is nagyon nehéz. De túlzónak és diszkriminatívnak találják azt is, hogy ha valakinek a vizsga közben nem jó az internetkapcsolata, 15 ezer forintos büntetést kell fizetnie.
(Forrás: eduline)
2020.05.30.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belátni. És, kedves kollégák, legyenek nyugodtak: amíg a digitális dolgozatírás mikéntjével ügyetlenkedtek, a fiatalok már rég megbeszélték egymással Viberen a feladatok megoldását. És ezzel nincs semmi gond, a segítségkérés, az odafigyelés, az eltérő erősségek ötvözése nélkülözhetetlen képességek az életben.
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.27.
"Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség"
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke úgy gondolja, hosszú távon a megelőzésen kellene dolgozni. Szerinte jobb megoldás lenne átemelni minden intézménybe például a Békés Iskolák programját, ami szakemberekkel, együttesen kezeli az iskolai erőszakot, nem választja szét diákokra, tanárokra, szülőkre.Ráadásul, szerinte a benyújtott törvényjavaslat is aggályos, mert nem tudni, kiket takar pontosan a „rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” elnevezés. Rendőröket vagy valamilyen magáncég biztonsági embereit? Ők kapnak-e valamilyen pedagógiai útmutatást, képzést, erről lesz-e papírjuk?
(Forrás: eduline)
2020.05.27.
Sokkal több jut majd az oktatásnak
Az elmúlt évek tendenciáját folytatva, várhatóan ismét tovább emelkedik az oktatási ágazat állami ráfordítása. A 2021-es központi költségvetés Országgyűlés elé beterjesztett javaslata szerint az ideinél mintegy nyolcvanmilliárd forinttal többet, összesen 2228 milliárd forintot költene az állam oktatási célokra. A Klebelsberg Központ kiadásaira például több mint 580 milliárd jut jövőre, az egyetemekre és főiskolákra pedig 461 milliárdot szánnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.27.
Iskolaőrségeket hoznak létre
Ötszáz iskolában iskolaőrséget hoznak létre, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.Az ötszáz fős, főként rendőrökből álló őrség állandóan jelen lesz az intézményekben, különösképp azokban, ahol több probléma van. A miniszter szerint ugyanis olyan iskolák és térségek is vannak, ahol a tanárok veszélyeztetettsége fennáll, ez pedig „TŰRHETETLEN”. Az iskolaőröknél fegyver ugyan nem lesz, de más eszközök igen. A kormány egyébként egyeztetett az érintett térségek országgyűlési képviselőivel, és valamennyien támogatták ezt a javaslatot.
(Forrás: index)
2020.05.27.
SZÜLŐK A TÁVOKTATÁSRÓL: TÖBBET VESZÍTETT A GYEREK, MINT AMENNYIT KAPOTT
Nem kérdés, mennyire fontos az iskola szocializációs szerepe, ami távoktatás során egyértelműen csorbát szenved, és maradnak a feladatok tucatjaival bombázott gyerekek, meg a munkában és az iskoláztatásban is helytállni igyekvő szülők. Az új anyag tanulása, illetve gyakorlása már az offline tanítás során is létezett, azonban a tanárok által kiadott tananyagok és feladatok összegyűjtése, rendszerezése, és az elkészült feladatok, számonkérések dokumentálása, beküldése új napi teendőként került be a családok életébe. Ezzel még nem is lenne akkora baj, ha valamennyire egységesítenék a csatornákat, jelenleg ugyanis ahány iskola/osztály/szaktanár, annyiféle digitális megoldás.
(Forrás: Index/dívány)
2020.05.27.
Az online oktatás achilles-sarka: A szülők elkezdték megírni a gyerek házi feladatát
Nem különleges, ha egy 10-12 éves tanuló nem érti meg, miért magának árt azzal, ha mondjuk puskázik, de a szülőknek felelősebben kéne gondolkodnia. Lehet, hogy ötöst kap a gyerek egy dolgozatra, amit nem is ő irt, de a tudás hiányozni fog. A tanárok, akikkel beszélgettem, úgy gondolják, hogy sok szülő félre érti a gyerekek felé támasztott elvárásokat. Nem az alapján adnak osztályzatokat, hogy melyik dolgozat, esszé, vagy házi feladat mennyire hasonlít egy egyetemi szakdolgozatra. Sokkal többet ér, ha a beadott munkán érződik a gyerek személyisége, saját gondolatai és az, hogy megértette az anyagot.
(Forrás: Nyugat)
2020.05.27.
A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében
Milyen hatásai vannak a koronavírus-járvány okozta különleges helyzetnek a különleges fejlődésű gyerekekre, illetve az oktatásra? Milyen lehetőségeket kínál a krízis a pedagógia számára és milyen feladatokat kell megoldani a korszerűbb oktatás megteremtése érdekében? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írt összefoglalójában Gyarmathy Éva.
(Forrás: MTA)
2020.05.27.
"A mai magyar politikai megosztottság gyökerei is Trianonból származnak" - interjú Ablonczy Balázs történésszel
HVG: Mennyire hozza lázba Trianon témája a fiatalabb korosztályokat itthon és a határon túl?
A. B.: Most készül el egy nagyszabású középiskolai felmérés, amely azt mutatja, hogy viszonylag keveset tudnak a diákok Trianonról, nagyon sematikus a képük a határon túli magyarságról, nem nagyon látnak különbséget az egyes országok magyarjai között. De azt is látjuk, hogy például a románellenes toposzok nagyon erősek bennük. Összességében azt mondják, hogy ez a történet már a múlt. A kinti magyarokkal kapcsolatban nincsenek felméréseink, legfeljebb személyes élményeim vannak. Bizonyára másként látja a román–magyar viszonyt egy mai húszéves egyetemista, mint aki megélte a Ceausescu-féle terrort. De Trianon még mindig érzékeny téma, ahogy az elmenés vagy maradás is még mindig sorsesemény.
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.26.
A szakképzési iskolák kiléphetnek június 2-től a digitális oktatásból az intézményvezető döntése alapján
Schanda Tamás elmondta, hogy a kormánynak kiemelten fontos a szakképzés. Az országnak és a gazdaságának jó szakemberekre van szüksége. Ahhoz, hogy továbbra is eredményesek lehessünk, elengedhetetlen a szakképzés átalakítása, ezért ősztől egy megújult rendszerben tanulhatnak a fiatalok. Emellett az oktatók bérét is megemeljük, átlagosan 30 százalékkal, a tanulók pedig jelentős ösztöndíjakhoz juthatnak hozzá - fejtette ki.
A szakképzési kivétel azért érdekes, mivel Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár múlt héten jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében az iskolákban már marad tanév végéig a digitális oktatási rend, ami ezek szerint a szakképzési intézményekre nem vonatkozik.
(Forrás: Népszava)
2020.05.26.
Biztosítja az új NAT a gyógytestnevelést
A Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettese, aki egyben a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke is, elmondta: az eddigi rendszerben nem volt egyértelmű, hogy a gyógytestnevelés önálló tantárgy-e, s egyáltalán, mi a gyógytestnevelők pedagógiai-szakmai státusa, ezért az iskolák meglehetősen eltérő gyakorlatot alkalmaztak. A NAT-ot érő kritikák vonatkozásában Hamar Pál hangsúlyozta: túl sokan nyilvánulnak meg úgy, hogy nem kellően jártasak a tantervkészítésben, amely mégiscsak egy külön szakma. Súlyos problémának látja azt is, hogy nincsenek egységes értékpreferenciák.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.26.
Katasztrofális bukást hozott az online oktatás
zunyiné Bertalan Judit egykori köznevelésért felelős államtitkárt a miniszterelnök ciklus közben volt kénytelen meneszteni, miután még az elődjénél, Hoffmann Rózsánál is nagyobb pedagógus tüntetéseket és tiltakozásokat sikerült “munkájával” generálnia. Azonban jó fideszes szokás szerint kapott egy sportállást, hogy mégse kelljen egykori vastag államtitkári fizetését hiányolnia. Ő lett a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, ami Orbán informatikához való viszonyában egyértelműen egy teljesen jelentéktelen kamuposzt.Jött viszont a vírus, és két másodperc alatt lerántotta a leplet a négy éves látszattevékenységről. Központi támogatás híján mindenki megpróbálta a saját rendszerét ingyenesen elérhető szolgáltatásokból összeeszkábálni.
(Forrás: Pesti Bulvár)
2020.05.26.
Alapítványi formában működhet tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám folyamatos növekedése ellenére sem változott. Az intézmény társadalmi-gazdasági környezete és a felsőoktatás ágazati irányítása olyan kihívásokat támaszt, amelyeket csak egy korszerűbb működési modellben lehet legyőzni. Az átszervezéssel az egyetem képessé válhat arra, hogy feladatellátása megfeleljen a minőségi elvárásoknak” – olvasható a közleményben. A törvénytervezet célja a minisztérium szerint az, hogy még tovább erősödjön az egyetem hazai és nemzetközi szinten elismert tudásközpontként betöltött szerepe, és a jövőben olyan, együttműködésekre képes intézményként működjön, amely a magyar kultúra fejlődését is biztosítja.
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.25.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) felméréséből kiderül: a 14 év alatti gyermeket nevelők negyven százaléka tervezi, hogy táborba küldi a gyermekét a nyári szünet alatt. Nekik jó hír, hogy a magyar kormány döntése szerint június 16-tól már szervezhetők napközis és ottalvós nyári táborok is az érvényes járványügyi előírások betartásával.
(Forrás: magyar nemzet)
2020.05.21.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, ám a táborok száma még nagyobb arányban csökken, úgyhogy érdemes időben választani. Kicsit nőttek az árak és kicsit szigorodtak az egészségügyi előírások, ha valaki rúdtánc, katonai, nyelvi vagy más tematikájú táborba adja a gyereket.
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.20.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul át. A lapunk által megismert, „Szakképzésben alkalmazott oktatók értékelési rendszere” című táblázat szerint 10 szempont alapján minősítik a tanárokat, ezeket 1-től 6 pontig lehet értékelni, vagyis összesen 60 pont szerezhető. Nézik egyebek mellett a képzettséget, a szakmai tapasztalatot, a felkészültséget, a munkaerőpiaci értéket, a „szakképzés-releváns” módszertan alkalmazását, az innovációs tevékenységet és szakmai elkötelezettséget.
(Forrás: Népszava)
2020.05.20.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban felmerült, júniusra az alsósok visszatérhetnének az iskolapadba az alacsonyabb fertőzöttségű területeken. A munkacsoport nem klasszikus, tanórai foglalkozást képzelt el, hiszen az pedagógialiag értelmetlen, járványügyi szempontból pedig megvalósíthatatlan. Az sem biztos, hogy minden szülő visszaengedte volna a gyerekét. Az alsók újranyitása mellett egyébként az szólt, hogy náluk a legnehezebb megvalósítani a digitális oktatást, az ő bejárásuk a legbiztonságosabb, hiszen jellemzően a lakóhelyükhöz közeli intézményben tanulnak. A felsősök – pláne a középiskolások – visszaterelése járványügyi szempontból ennél jóval kockázatosabb lenne, már csak azért is, mert ők a kicsiknél jóval aktívabb társasági életet élnek, így egy esetleges újabb fertőzést könnyebben „széthordhatnának”. Ehhez képest döntött úgy a kormány: bármilyen, felzárkóztatásra szoruló diák bemehet az iskolába.
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.20.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak menteni. Hála nekik, hogy legalább a kétharmaduk megmaradt. És ezzel együtt az is kiderült, hogy az elmúlt 10 évben létrehozott összes központosított csodaintézménynek semmi értelme, semmi teljesítménye és egyik sem hiányzik senkinek. Egy cseppet sem.
(Forrás: 24.hu)
2020.05.18.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője vasárnap a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.Kiemelte: egy Soros György által nyíltan támogatott szervezet rendezte meg a pert. Nem a cigány családoknak jutott eszébe a bíróságra menni, őket oda vitték - tette hozzá. A képviselő szerint az ítélet igazságtalan, társadalmi hatásait nézve rendkívül káros és békétlenséget teremt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alapítvány képviselője néhány órával a Kúria ítélete után arról beszélt, a gyöngyöspatai ügy hasonló perek indításához is jó lehet. Horváth László szerint ez is azt igazolja, hogy ez egy pénzszerző, politikai akció volt, amit modellként kívánnak máshol is felhasználni.
(Forrás: 168 óra)
2020.05.18.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta lapunk megkeresésére a humántárca. Kiemelték, hogy a bejáró tanulókra is az online munkarend vonatkozik, az ügyeletes nevelőknek pedig nem az a dolguk, hogy átadják a napi tananyagot.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.18.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak, illetve kik azok, akik csak a régi berögződéseiket próbálták minden áron átültetni a digitális térbe? És egyáltalán, ez most csak egy egyszeri, riadt digitális veszélyelhárító mechanizmus volt vagy egy olyan hirtelen adódott lehetőség, ami ha lassan is, de alapjaiban változtathatja meg a magyar oktatásban meglévő attitűdöket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Vass Vilmos, egyetemi docenssel, aki jelenleg a METU főállású szakvezetője, akinek fő kutatási területei az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet.
(Forrás: Pénzcentrum)
2020.05.18.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola. Mint írtuk, Horváth Péter pedagóguskamarai elnök, a kormány márciusban létrehozott oktatási akciócsoportja tagja beszélt arról, hogy nem kötelezően, de valamilyen módon az alsósoknak meg lehetne nyitni az iskolákat június első két hetében.
Ennek a szülők egy része is örülne a sokhetes karantén után, amikor már vissza tudnának menni dolgozni – derül ki az idézett cikkünkből. De milyen érvek szólnának e mellett pedagógiai szempontból?
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.14.
Ezeket a magyar szülőket lőtte lábon a digitális oktatás: tehetetlenek, ha segíteni kell
Bár a tanárok szerint viszonylag zökkenőmentes volt a digitális oktatásra való átállás, sok szülőnek meggyűlhetett a baja a különféle eszközökkel, programokkal. Főképp az egyszülős háztartásokban tetőzik ez a probléma, hiszen náluk közvetlenül csak egy felnőtt tud segíteni, ha a gyerek elakad valamiben. Viszont a statisztikák szerint Magyarországon az egyszülős családok harmadában a felnőttek egyáltalán nem, vagy csak minimálisan értenek a számítástechnikához.
(Forrás: Pénzcentrum)
2020.05.14.
Akarnak iskolába járni a cigányok? – tabudöntő vita a gyöngyöspatai ítélet után
Kedd délelőtt döntött a Kúria a gyöngyöspatai iskolai szegregációs per felülvizsgálati kérelméről, amit az iskola fenntartói, a gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerület azért nyújtott be, hogy pénz helyett természetben kártalaníthassák a diákokat. A Kúria elutasította a kérelmet és fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntését, azaz ki kell fizetni a korábban megítélt 99 millió forintos kártérítést.Németh György nem üdvözli a döntést: szerinte a törvényt, amely alapján ez az ítélet megszületett, meg kell változtatni. A Németh által is idézett Forray R. Katalin felhívja a figyelmet arra, hogy nem tudhatjuk, az említett attitűdök milyen erősek ma, hiszen az a kutatás 23 évvel ezelőtt készült. A cigányság középosztályosodása viszont időközben elindult, a társadalomtudósok dolga pedig Forray szerint az lenne, hogy támogassák ezt a nagy átalakulást.
(Forrás: válasz online)
2020.05.14.
Tanulókártya projekt – 21. századi megoldás a lemaradás ellen
Számos kiváló szakértővel elindult a „Tanulókártya Projekt”. A tanulókártyáknak nevezett eszközök kidolgozását a járvány miatt kialakult helyzet motiválja. Miközben a gyerekek egy része az otthoni tanulás során jobban tud haladni, mint az osztályteremben, a tanulók igen nagy százaléka, jellemzően a hátrányos helyzetű diákok, nem jutnak hozzá a távtanításhoz, és jelentősen lemaradnak. Ezért az iskolai tananyag elsajátításának és gyakorlásának megkönnyítésére pedagógusok és egyéb szakemberek szabadidejükben kérdés-válasz és feladatmegoldás típusú tanulókártya csomagokat készítenek, amelyek kvízjátékra használhatók, de emellett mindenféle társasjátéknak is részéve tehetők.Gyarmathy Éva, Nagy Emese és Ritók Nóra mindenkit vár a csapatba, aki akármilyen kis mértékben és bármi módon segíteni tud a projektben. Jelentkezés Pap Judit koordinátornál: pap.judit@avkf.hu
(Forrás: ckpinfo)
2020.05.14.
Maruzsa Zoltán: le lehet zárni a tanévet
Egy világtrendet követtünk az elmúlt évtizedekben, aminek megvan a munkaerőpiaci alapja: érezhetően nagyobb szükség volt gimnáziumi jellegű képzésekre, szélesedett a bemenet a felsőoktatásba is. Én ebben nem látok problémát. A 30-34 éves lakosság körében a diplomások arányára nézve Magyarország 34 százalékot vállalt az EU 2020-as stratégiai célkitűzéseinek meghatározásakor, ez a mutató 2009-ben 24 százalékon állt, a legutóbbi adatunk 33,7 százalék, tehát sokat nőtt az arány az elmúlt tíz évben. Úgy gondolom tehát, hogy vannak vélemények, vannak aggodalmak, és vannak a tények. Rendszerszinten nem történt olyan intézkedés, ami a gimnazisták számát leszűkítette volna.
(Forrás: népszava)
2020.05.13.
Júniusban újra iskola? – íme a javaslatok
legtöbb országban nem állt vissza százszázalékosan a hagyományos oktatás. Van, ahol délelőtti, délutáni csúsztatásban oldották meg a bejárást, de arra is akad példa, hogy felváltott napokon járnak iskolába a diákok. Mindenesetre az oktatási akciócsoport azt támogatja, hogy ha valakik, akkor az első–negyedik évfolyamosok térhetnének vissza, elsősorban azokon a településeken, ahol kisebb mértékű a fertőzöttség. Továbbá, hogy a településeknek és az iskoláknak lehetőségük legyen eldönteniük, mit támogatnak, és mit nem.
A szakemberek véleménye szerint a tanév hosszán nem kellene változtatni, vagyis június 15-ével érhetne véget, hogy aztán a sokon következő a már szokásossá vált szeptember 1-jével indulhasson.
(Forrás: Infostart)
2020.05.13.
A tanárok és a diákok is segítették az érettségi lebonyolítását
Elenyésző az érettségitől visszalépő diákok száma, a Klebelsberg Központ fenntartásába tartozó összes iskolában eddig – tantárgyaktól függően – mindössze 20-90 olyan tanuló volt, aki előzetes bejelentés nélkül nem jelent meg a vizsgán – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hajnal Gabriella. Az állami iskolafenntartó elnöke a rendkívüli körülmények között megtartott érettségi első hetét értékelve kiemelte: nem igazolódtak be azok a félelmek, hogy nem lesz elég felügyelő pedagógus, az egészségvédelmi előírások betartására pedig rendkívül ötletes megoldásokat alkalmaznak az iskolák. Szerinte az érettségi miatt nem fog megugrani a koronavírus-fertőzések száma.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.13.
Van értelme a tanév végén kinyitni az iskolákat?
A 2020. május 12-i Reggeli személyben Civil Közoktatási Platformot képviselő Nahalka István oktatáskutató volt Dési János vendége, akivel az iskolák esetleges tanév végi megnyitásáról, illetve a digitális oktatás tapasztalatairól beszélgettek.
(Forrás: Klubrádió)
2020.05.13.
A szülők jogai is sérülhetnek a távoktatás alatt
. Az Oktatási Hivatal által kiadott ajánlás értelmezhető úgy is, hogy az iskola elsődleges feladata nem az, hogy számonkérésekkel bombázza a gyerekeket és az otthon dolgozó vagy munkába járó szülőket testnevelés dolgozat megírásával nyomassza, hanem az, hogy „motiválják a tanulókat rendszeres beszámoltatással – és főleg az önértékelés, önellenőrzés érdekében – online feladatokkal.” Ugyanez a közlemény azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy „maradjon reális az a feladatmennyiség, amely a tanulók számára kiadásra kerül.”
(Forrás: Nők Lapja)
2020.05.13.
Egyes településeken újraindulhat az iskolai oktatás az alsósoknak
Az oktatási akciócsoport nem zárta ki, hogy egyes településeken az alsósoknak újrainduljon az oktatás az iskolákban júniustól. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja szerint azonban az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni. Horváth Péter az InfoRádiónak azt mondta: az oktatási munkacsoport kizárólag javaslatokat tud tenni, a döntés meghozatala a kormány dolga.
(Forrás: index)
2020.05.12.
Döntött a Kúria: ki kell fizetni a kártérítést a gyöngyöspatai roma diákoknak
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak, olvasható a kedd délután kiadott közleményükben. A Polgári Törvénykönyv, a több évtizedes bírósági gyakorlat és jogirodalma alapján azt állapították meg, hogy a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.
A pénzbeli kártérítés képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhetne sor, írják, ez azonban nem történt meg, mivel az érintett családok nem fogadták el a kormány ajánlatát. Gyöngyöspata önkormányzata a kártérítés összegének mérséklését is kérte a bíróságtól, de a Kúria erre se látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság "helyes mérlegeléssel (...) kellően megindokoltan állapította meg".
(Forrás: index)
2020.05.12.
Szakképzés: béralku helyett bérdiktátum, értékelés helyett skatulyázás
A járványügyi vészhelyzet nem jelenti azt, hogy a szakképzés átalakításáról letett volna a kormányzat. A vészhelyzet, a magukra hagyott pedagógusokkal bevezettetett digitális oktatás teremtette káosz és a rohamtempóban lezavart érettségi közepette lehetetlen határidőket meghatározó eljárásrendet kaptak kézhez az intézmények néhány napja. Ebben a munkavállalók sorsát, juttatásait nagymértékben meghatározó értékelési rendszer bevezetéséről rendelkezik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH). Ennek kapcsán gyorsan kiderült, hogy a sokat hangoztatott béralku lekerült a programról: ami most történik, az nagyon nem alku – sokkal inkább hasonlít egy diktátumhoz.
(Forrás: ne dolgozz ingyen)
2020.05.12.
Nem a távoktatásban elsajátított anyagokon volt a hangsúly – pozitívan értékelte az érettségit a Pedagógusok Szakszervezete
Betartották az egészségügyi szabályokat és még arra is figyeltek, hogy inkább olyan anyagok szerepeljenek a kérdéssorban, amelyet még a távoktatás előtt tanultak a diákok – a Mérce megkeresésére összességében pozitívan értékelte az idei érettségi megszervezését az egyik legnagyobb pedagógiai szakszervezet, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete). A PSZ kezdetektől fogva amellett érvelt, hogy az egészség, az élet védelme a legfontosabb, e fő szempont szerint kell megszervezni az érettségit
(Forrás: mérce)
2020.05.12.
Elkezdődött a rendkívüli felvételi az üres helyekre
Megkezdődött a rendkívüli felvételi eljárás azon diákoknak, akik első körben az általuk megjelölt középiskolák egyikébe sem jutottak be vagy nyertek felvételt, de időközben megváltoztatták a döntésüket. Az érintettek az Oktatási Hivatal (OH) honlapján böngészhetik, melyek azok az intézmények, ahol maradtak még üres helyek. Fontos tudni, hogy ebben a körben már nincs központi jelentkezés, a tanulóknak egyénileg, közvetlenül kell megkeresniük a választott középiskolát. A részvétel módját és feltételrendszerét ezúttal a fogadó iskolák igazgatói határozzák meg.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.12.
A pedagógusok rendkívül kreatívan élnek a lehetőségeikkel Mérlegelni kell, hogy érdemes-e az utolsó két hétre visszaváltani a személyes oktatásra
Az alsó tagozaton jelenti a legnagyobb kihívást a tantermen kívüli, digitális munkarend, de az Oktatási Hivatal módszertani ajánlása és a kialakult gyakorlat a legkisebbek foglalkoztatására is rengeteg fantáziadús, jól alkalmazható módszert, illetve oktatási tartalmat kínál – hangsúlyozta lapunknak a köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Az elmúlt heteket értékelve Kisfaludy László elmondta: jól működik az online tanulás, az iskolák gyorsan alkalmazkodtak a rendkívüli helyzethez, a pedagógusok digitális kompetenciái pedig rengeteget fejlődtek. Az, hogy a tanév utolsó heteiben visszatérhetnek-e a gyerekek személyesen is az iskolapadba, egyelőre nem dőlt el.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.11.
ÍGY TŰNNEK EL A MAGYAR KÖZOKTATÁSBÓL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS ROMA GYEREKEK A JÁRVÁNY IDEJÉN
Rákérdeztünk arra is, hogy a pedagógusok mit gondolnak a diákok kimaradásának legfőbb okairól. Első helyen a megfelelő infrastruktúra hiányát jelölték meg függetlenül attól, hogy milyen összetételű iskolában tanít a válaszadó. Bár a HHH/roma gyerekeket nagy arányban oktató iskolákban a pedagógusok közel fele ezt jelölte meg elsődleges okként, a jó helyzetű gyerekek között is ez a leggyakoribb ok (37%). A tanári kérdőív alapján azonban a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a diákok nem elhanyagolható része kiesik az oktatásból: minden ötödik tanár egzisztenciális okokat jelzett (a gyerekeknek is be kell kapcsolódniuk a megélhetés biztosításába, háztartási munkákba, kisebb gyerekek felügyeletébe). A jobb társadalmi helyzetű gyermekeket oktató iskolákban a tanárok közel harmada azt jelezte, hogy az oktatásból kimaradó gyerekek egyszerűen nem reagálnak a megkeresésükre.
(Forrás: Qubit)
2020.05.09.
Ne gondoljuk, hogy nincs gond a pedagógustársadalommal
Egy magyar youtuber, Paul Street háromnegyed órán keresztül mesél az Ezért rúgtak ki az iskolából című videójában arról, hogy válogatott módszerekkel próbálta elüldözni egykori tanára az iskolájából. Hallgatni is nehéz, ahogy kirajzolódik, milyen erős pszichológiai nyomásgyakorlással, diktatúrákat idéző eszközökkel próbálnak tönkretenni egy fiatal srácot. A két hete megjelent videó már hatszázezres megtekintésnél tart. Apró reménysugár, hogy az internet mainstream felületein ekkora érdeklődést tud kiváltani egy véresen komoly téma, de megmutatja azt is, hogy annak a magasztos álomképnek, miszerint az oktatásban közvetlenül vagy közvetetten résztvevők szimpla áldozatok felelősség nélkül, nem sok valóságtartalma van.
(Forrás: kolozsvaros.com)
2020.05.09.
A felzárkóztatásnak nem záloga az integráció – Rubovszky Rita a Mandinernek
Nem igaz, hogy csak integrálással lehet felemelni a leszakadó társadalmi rétegeket Rubovszky Rita, az integrált óvodát működtető Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont igazgatója szerint, aki a Mandinernek adott interjúban rámutat: ha az ünnepelt harlemi modellben is csak feketék vesznek részt, akkor a hazánkban sem lehet probléma, hogy csak cigányok járnak egy iskolába. Az igazgató úgy látja: nem a társadalmat kell átalakítani, hanem a leszakadókat felemelni. A Patrona igazgatója szerint hamis a liberális média által az egyházi iskolákról sugalmazott kép. Rubovszky Rita beszél a digitális oktatás tapasztalatairól, az érettségiről, az iskolai erőszakról és persze a NAT-ról is kikértük a véleményét.
(Forrás: Mandiner)
2020.05.09.
Felmérést készített a HÖOK - a hallgatók 40%-a elégedett a távoktatással Felmérést készített a HÖOK - a hallgatók 40%-a elégedett a távoktatással
A teljes kutatási eredményt a HÖOK a közeljövőben fogja közzétenni. A szervezet fontosnak tartja, hogy amennyiben a távoktatás velünk marad a veszélyhelyzetet követően is, úgy a változások a hallgatói visszajelzéseken alapuljanak. A téma összetettsége okán a HÖOK további kérdőíveket is fog készíteni annak érdekében, hogy a hallgatók véleményét minél szélesebben megismerje, legközelebb a vizsgaidőszakban az elektronikus vizsgáztatás kérdéséről.
(Forrás: eduline)
2020.05.07.
Ónody-Molnár Dóra: Hozhat-e hosszú távú változást a digitális oktatás a magyar iskolákba?
Mint mindig, természetesen most is találni példákat fantasztikus pedagógusi teljesítményekre is, bőven akadnak olyan pedagógusok is, akik az új helyzetben a tanszabadság visszanyerését látják, és megpróbálnak örömöt csempészni a gyerekek otthoni tanulásába. A közösségi médiában naponta több olyan kezdeményezés is megjelenik, amely a pedagógiai innovációról, kreativitásról, gyerekszeretetről szól. Emiatt is csillant fel a remény azokban, akik az elmúlt évek tendenciáit egyre kétségbeesettebben szemlélték. Ők abban reménykednek, hogy a közoktatásra megtermékenyítő hatással lesz a kényszerű digitális home schooling. Szerintük a járvány után már nem lehet visszatérni a 19. századi tudáseszmény anakronisztikus és gyerekellenes erőltetéséhez.
(Forrás: Nők Lapja)
2020.05.07.
Ebben az évben elmaradhat a nyári táborok többsége
A nyárra tervezett táborok zöme elmarad, egyelőre úgy tűnik, talán augusztusban tudnak majd gyermekeket fogadni – erről tájékoztatták lapunkat a különböző programok szervezői. Várható azonban, hogy ha meg is tudnak szervezni egy-egy tábort, valószínűleg kevesebb gyermeket látnak majd vendégül.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.07.
Többen tanulnak tovább gimnáziumban - A PSZ szerint megtévesztésre alkalmasak a szaktárca adatai
Összemosva tette közzé a szakgimnáziumba és a technikumba felvételt nyert tanulók adatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – írta csütörtöki közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).Idén jelentős változások lesznek a szakképzésben, amelyek egy része az intézmények népszerűsítését is szolgálja. A következő tanévtől például teljesítményük alapján többletjuttatást is kaphatnak a diákok új ösztöndíjak formájában, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Az oktatók júliustól elveszítik közalkalmazotti státuszukat, ugyanakkor átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik. Igaz, ennek fedezetét a költségvetésben továbbra sem látják a szakszervezetek.
(Forrás: Népszava)
2020.05.03.
Az otthoni tanulás után a szülők 77 százaléka arra jutott, hogy a tanárok fizetésemelést érdemelnek
Az amerikai szülők majdnem 80 százaléka szerint a tanárok megérdemelnék, hogy jelentősen megemeljék a fizetésüket. Azután jutottak erre, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett iskolabezárások után a saját bőrükön tapasztalták meg, milyen feladata oktatni saját gyermekeiket – derült ki a OnePoll közvélemény-kutatásából. A felmérést kétezer szülő részvételével végezték, akik mind otthon vannak iskolakorú gyermekeikkel. Az Osmo nevű, oktatásügyi cég felkérésére készült közvéleménykutatás eredményei szerint a válaszadók 77 százaléka adna fizetésemelést a tanároknak, közölve, hogy az otthoni tanulás után sokkal jobban értékelik a pedagógusok munkáját, és nagyobb tisztelettel tekintenek rájuk. Az Osmo oktatásügyi vezetője az eredményekre reagálva közölte:
(Forrás: 24.hu)
2020.05.03.
Magyar írásbelikkel indult az érettségi – Több diák nem találta nehéznek a feladatokat
A mai napon a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődött meg az idei érettségi vizsgaidőszak. A járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel csak írásbeli vizsgákra kerül sor. Az Oktatási Hivatal adatai szerint magyarból középszinten 68.458-an ezren, emelt szinten pedig 2119-en vizsgáznak. Az Eduline oktatási szakportál információi szerint a középszintű írásbeli első részében a könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről kaptak szövegértési feladatot a diákok. A szövegalkotási részben pedig a sportról és testnevelésről szóló érvelést vagy egy egészségügyi problémákról szóló hivatalos levelet kellett írniuk. A portálnak nyilatkozó szaktanár szerint „érettségizőbarát szöveget” kaptak a diákok. A második részben a műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódott.
(Forrás: nép)
2020.05.03.
Rétvári: Minden diákot fel fognak venni a szentesi gimnáziumba
"Minden diákot föl fognak venni, minden diák folytatni tudja majd a tanulmányait", erről pedig már az érintetteket is értesítették, mondta Rétvári Bence államtitkár, miután az MSZP-s Kunhalmi Ágnes a parlament azonnali kérdések órájában arról kérdezte hétfőn, hogy fordulhatott elő, hogy a Hódmezővásárhelyi Tankerület utólag csökkentette a szentesi gimnáziumba felvettek számát.Rétvári szerint azt jogszabályok rögzítik, hogyan zajlik egy felvétel, de "az állam gondoskodik arról, hogy minden diák számára az ország minden részén az oktatást, nevelést biztosítani tudják".
Rétvári Bence az Országgyűlés plenáris ülésén
(Forrás: index)
2020.05.03.
Szaktanári vélemény a középszintű magyarérettségiről: "Bukni már senki sem fog"
"Ez egy húzd meg ereszd meg feladatsor volt az idei érettségin. Az első rész könnyebb, a második kicsivel nehezebb volt" - mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár. A magyartanár úgy véli, hogy az idei érettségin olyan feladatsor volt, aminek az összeállítása során mintha figyeltek volna arra, hogy idén csak az írásbeli eredmények döntik el az egész érettségit. Úgyanis az első rész könnyebb, a második nehezebb volt, így nem lesz mindenkinek hibátlan, de az is kiküszöbölhető, hogy nagyon alacsony pontszámot érjenek el az érettségizők.
(Forrás: eduline)
2020.05.03.
Nagyobb a nyomás a nevelőszülőkön a koronavírus miatt
Bár minden családot megvisel a koronavírus okozta szituáció, különösen nagy a nyomás a nevelőcsaládokon, akiknek akár öt-hat gyermekről kell gondoskodniuk. Számukra több a kihívás. Az őket érintő helyzetről Vass Ildikóval, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatának vezetőjével, illetve Szilvási Léna gyermekvédelmi programigazgatóval beszélgettünk. Cikkünkben emellett megmutatjuk azt is, hogy olvasóink hogyan élik át felmérésünk szerint a koronavírus által keletkezett helyzetet.
(Forrás: hvg.hu)
