Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2021.02.28.
L. Ritók Nóra: Mégis mit vártok tőlem? 2.
Én szeretem azokat, akikkel és akikért dolgozunk. Nekem mindegy, hogy roma, vagy nem roma. Együtt siratom meg velük azokat, akiket eltemetünk, együtt örülünk a születéseknek, és támogatjuk mindenben a kisbabákat, hogy egészségesen fejlődjenek. De rengeteget harcolunk is. Nem a roma identitás miatt, nálunk ez el sem hangzik sosem, hanem azok miatt a túlélési stratégiák miatt, amelyek sosem fogják őket az integráció irányába vinni. A feketezóna, a bűnözés, a munkavállalói kompetenciák és az önfenntartási képességek hiánya, a tanult tehetetlenség, az eladósodás, a családon belüli erőszak, a kommunikáció, stb. mind olyan része ennek, amivel számolni kell, amiről beszélni kell. Akkor is, ha rossz szembesülni vele.
(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)
 
2021.02.26.
Tóth Krisztina és a kommentelők: amikor az irodalom nem több mint bunkósbot
Az író nem darálta le Jókai Mór könyvét, csak azt mondta, kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. De a darálással se kavarhatott volna nagyobb vihart, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy egy-egy kötelező olvasmány világképe nem tanórai, hanem „csak” praktikus, hétköznapi értelemben talán még fontosabb is lehet egy fiatal
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.26.
Idén sincs érettségi közösségi szolgálat nélkül
Az utolsó középiskolai évfolyamotok végéig teljesítenetek kell a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat. Ha előrehozott érettségi vizsgát tesztek, akkor rátok még nem vonatkozik ez a szabály, ugyanis a tanulmányaitokat még nem fejezitek be, így a középiskola befejezéséig még van időtök erre. Azoknak, akiknek már van érettségi bizonyítványuk, de most újra érettségiznek, vagy valamelyik tárgyból megbuknak év végén - és így csak előrehozott vizsgát tehetnek -, nem kell teljesíteniük a közösségi szolgálatot.
(Forrás: eduline)
 
2021.02.26.
Több hun, több Mátyás - Vizsgakövetelmények az új történelem érettségire
A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztatásának” témáját. Az egyház- és vallástörténet a mostaninál nagyobb mértékben lesz jelen: míg a mai vizsgaleírásban ez a tématerület a feladatok mintegy 10 százalékát teszi ki, a tervezetben ez 17-23 százalékra módosul. Így például a legfontosabb szerzetesrendek ismerete már középszinten is elvárás lesz, ahogy a Rákosi-diktatúra egyházüldözése is. Miután Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter Mátyás király csontjainak összerakásán fáradozik, talán nem meglepő, hogy Hunyadi Mátyás az érettségi feladatok között is nagyobb szerepet fog kapni. A király reformjai és külpolitikája mellett már középszinten ismerni kell majd Mátyás útját a trónig, birodalomépítő terveit, törökellenes harcait, a központosított hatalom tulajdonságait.
(Forrás: Népszava)
 
2021.02.26.
öbb Alaptörvény-sértést talált az Ab a 2019-es köznevelési törvénymódosításban
A köznevelési törvény 2019-es módosítása miatt 56 ellenzéki képviselő fordult az Ab-hoz. Általában is kifogásolták, hogy a törvény rövid felkészülési időt adott és tele van szerintük homályos fogalmakkal. E kifogásaik nagy részét elutasította az Ab. Azt azonban elfogadta, hogy a négyéves kortól felmentési lehetőség nélkül kötelező óvodába járás sérti a szülők neveléshez való jogát. Azt ugyanis az Ab többsége szerint az állam csak akkor korlátozhatja a gyerek érdekében, ha a szülő és a gyerek érdeke ellentétbe kerül. Márpedig „a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete” négy- és ötéves kor között is indokolhatja, hogy otthon maradjon. Ennek tiltása nem szolgál „alapvető jogot vagy alkotmányos értéket”, ezért ezt a pontot az Ab 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Azért csak akkortól, hogy a törvényhozó addig esetleg hozhasson új, az Alaptörvényt nem sértő szabályt.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.26.
... informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel
A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarország ráléphetne erre az útra, de ott mindjárt elbukunk, hogy az informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.26.
Vajon lesz-e végre modern a magyar oktatás?
\"Belátva, hogy a középiskolásoknak egy teljes tanéve volt abnormális, esélyünk lenne arra, hogy változtassunk akár a számonkérések és értékelések rendszerén, akár a tananyagszervezésen vagy radikálisan a tanítási módszereken is. Kihasználva ezt a különleges helyzetet egy hatalmas ugrással kerülhetne át a magyar iskola a 19. századból a 21. századba. Winston Churchillnek tulajdonítják a mondást, hogy sose hagyjunk egy krízist kihasználatlanul, végzetes hiba lehet, ha nem követjük a tanácsát.\" Így zárta Nádori Gergely és Prievara Tibor a Telex.hu-n nemrég közzétett cikkét, és ennek kapcsán beszélgettünk Prievara Tiborral és Ercse Kriszta oktatáskutatóval arról, hogy milyen lehetőségekkel élt és milyen ziccereket hagyott ki az oktatásért felelős államtitkárság az elmúlt egy évben.
(Forrás: Klubrádió)
 
2021.02.22.
Több általános iskolában teljesen online oktatásra állnak át a héten
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, hogy február 22-én összesen 159 óvodában van rendkívüli szünet, illetve 250 iskolában van elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend, jellemzően egy-egy osztályban, csoportban. Arra azonban a minisztérium nem adott választ, hogy hány iskolát kellett bezárni, és hogy országosban milyen az arányuk a bezárt iskoláknak és óvodáknak. A 444.hu február 8-ai adatokat idézve megemlítette, hogy most kétszer annyi óvodában vagy iskolában kell kényszerű szünetet tartani.
(Forrás: telex)
 
2021.02.22.
Wass Albert igen, a magyar nyelv finnugor származása nem kerülhet elő a magyar érettségi témái között
Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is – derült ki a részletes vizsgakövetelmények jelenleg egyeztetés alatt álló leírásából. A Népszava birtokába került tervezetet február 24-éig véleményezhetik azok a szervezetek, akik megkapták – mások mellett a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A tervezetet azonban a Magyartanárok Egyesületének (ME) nem küldték el – a ME tagjai csak nem hivatalos úton vethettek rá pillantást.
(Forrás: Népszava)
 
2021.02.21.
Írók tartanak irodalomórát az alaptantervből száműzött kortársak nevében
Czinki Ferenc: Tavaly a Szépírók Társasága szerb, belga és spanyol partnerekkel közösen nyert egy uniós pályázatot. A projekt lényege az, hogy hogyan lehet az irodalmat és általában a kultúrát minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetőbbé tenni – s ennek része az is, hogy az iskolások megismerkedhessenek a kortárs irodalommal. Volt már korábban hasonló kezdeményezésünk – akkor egy irodalmi pályázat kapcsolódott hozzá –, a mostanit tekinthetjük folytatásnak is, de most ezt az egészet kiegészítjük workshopokkal és előadásokkal is, amelyekre olyan egyetemi hallgatókat várunk, akik részt vesznek az irodalomtanár-képzésben. Tehát próbálunk az általános iskoláktól kezdve középiskolán át egészen a felsőoktatásig tartó kortárs irodalmi oktatás sorozatot megvalósítani.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2021.02.21.
Ha most nem változik az iskola, örökre a 19. században ragad (Nádori Gergely és Prievara Tibor írása)
Ennek a helyzetnek volt nagyon sok pozitív hozadéka, sok tanár kifejezetten kreatívan oldotta meg a helyzetet, sokan vágtak bele új dolgokba, akár pedagógiai kísérletekbe is. Ugyan ez még csak a tűrt kategória volt és nem a támogatott, de így is nagy lépést jelentett a korábbi évek egy a tankönyv, egy a zászló álláspontjától. Őszre már egy kicsit módosult a dolog, egy kicsit magára talált a rendszer és már jobban megkövetelte például az órák adminisztrálását, de továbbra is teret engedett az egyéni kezdeményezésnek. Ami viszont elmaradt, az a valódi támogatás volt, például a hatékony digitális módszertan terén, amire valós igény lett volna. Nem véletlen, hogy minden olyan lehetőség, ahol erről tanulhattak a tanárok gyorsan lett nagyon népszerű.
(Forrás: telex)
 
2021.02.21.
Tóth Krisztina kivenné a kötelező olvasmányok közül az Aranyembert és Bárány Boldizsárt is
Melyik könyvet kellene mindenképp levenni a listáról? Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér.
(Forrás: Könyves Magazin)
 
2021.02.21.
Káoszba fulladt a digitális átállás: szünetet rendeltek el, majd visszakoztak
Ismét emelkedésnek indult a vírusfertőzések száma az iskolákban, óvodákban. Múlt hét elején, február 8-án még 73 óvodában és 115 általános iskolában kellett rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet elrendelni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszava érdeklődésére közölte: február 19-én már 180 óvodában kellett járványügyi intézkedéseket hozni, valamint 277 általános iskolában tantermen kívüli, digitális munkarendet elrendelni az egész intézményben vagy egy-egy osztályban. Ez az általános iskolák majdnem tíz százaléka.
(Forrás: Népszava)
 
2021.02.20.
5 éve tanár vagy? Téged is utolért a szakmunkás minimálbér
Hogy mégis miért érte utol a bérminimum a pedagógusok fizetését? Nos, azért, mert a pedagógusok bére továbbra is a 2014-es minimálbértől függ, ami 101 500 forint. Miközben a minimálbér azóta 65%-kal nőtt, a pedagógusok alapbére még mindig a 7 évvel ezelőtti minimálbértől függ. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy tervezik-e emelni a pedagógusok fizetését idén, illetve tervezik-e, hogy tesznek-e lépéseket az összetorlódott bérskála ellen. A kérdéseinkre az alábbi választ adta az Emmi: „A koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívások mellett is 10 %-os béremelésre került sor 2020-ban ágazati szakmai pótlék formájában valamennyi pedagógus részére, emellett az intézményvezetők és a helyettesek pótléka is jelentős mértékben nőtt. A Kormány természetesen folyamatosan vizsgálja a pedagógusok juttatási és ösztönző rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségeket.”
(Forrás: portfolio.hu)
 
2021.02.20.
SZFE: véget ért a sztrájk, de az ellenállás folytatódik
Az SZFE működtetésére létrehozott alapítvány vezetője arról is beszélt: a diákok több mint 80 százaléka aktiválta a státuszát az egyetemen. A Telex írta meg: bár az SZFE új vezetése igyekezett átlagosnak beállítani, hogy 86-an állították passzívra a tanulói státuszukat a második szemeszterre, az egyetem korábbi docense, Kárpáti Péter szerint a magukat passziváltató diákok száma 2018-ban átlagban mindössze 5 volt, azaz ez a szám most majdnem meghússzorozódott. Lapunk úgy tudja: korántsem biztos, hogy ez a szám megáll 86-nál: a diákoknak március közepéig van lehetőségük félévet halasztani – legalábbis a felsőoktatási törvény szerint. Lapunk úgy tudja: múlt évben az SZFE 7 szakára négyezren jelentkeztek, idén 16 szakra mintegy ezerkétszázan.
(Forrás: Népszava)
 
2021.02.20.
Egy kilenc éves kisfiú farsangi jelmezével a magyar internetezők kedvence lett!
Szerencsére azonban az iskolában nem volt semmilyen negatív visszajelzés, a neten viszont jött pár negatív komment. De arányaiban úgy láttam, hogy sokkal többen vélekedtek pozitívan. Ha számokkal akarnám kifejezni, akkor 100 viccet és humort értő emberre, 2-3 negatív kritika jött csak. Ezek azt gondolom, hogy kezelhetőek, mert nem mindenki láthat benne fantáziát. Nem az volt a cél, hogy megszólalásig hasonlítsunk Müller Cecíliára, hiszen Zente ráadásul egy kilenc éves kisfiú! De szerencsére nagyon sok embernek átment a valódi cél, és többségében gratuláló hozzászólások érkeztek hozzám.
(Forrás: Kölöknet)
 
2021.02.20.
Egy generáció szalagavató, ballagás és fiatalkori élmények nélkül – mit veszítenek a fiatalok a járvány alatt?
Szülő- és gyereknevelés › Egy generáció szalagavató, ballagás és fiatalkori élmények nélkül – mit veszítenek a fiatalok a járvány alatt? Képzeld el, hogy középiskolás vagy. Valahol 14 és 18 éves korod között. Iskolába kellene járnod, nem csak azért– sőt, megkockáztatom elsősorban nem azért -, hogy tanulj, hanem hogy barátokat szerezz, közben pedig megtanulj együtt élni a számodra nem szimpatikus emberekkel is. Szerelmesnek kellene lenned. Szórakoznod kellene, kipróbálnod sok mindent, amit elleneznek a szüleid. Tágítanod kellene a látókörödet, feszegetned a határaidat. Szerelmesnek kellene lenned, az se baj, ha minden héten másba. Ebben a négy évben annyi élményt és tapasztalatot kellene gyűjtened, amelyekből egész hátralévő életedben táplálkozni tudsz.
(Forrás: Kölöknet)
 
2021.02.19.
101 nap után véget ér az SZFE-sztrájk
A sztrájkot az oktatók követhetővé tették, így születettek meg a Független Szabad Egyetem Facebook-oldalán elérhető Sztrájktévé-adások is - ezek egyébként továbbra is folytatódnak. A sztrájkolók az induláskor öt pontban foglalták össze a követeléseiket: Garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát! Állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit! Az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg! Az egyetem rektorát, intézetvezetőit, osztályvezetőit demokratikus úton, a szenátusi képviseleten keresztül az egyetemi közösség választhassa meg! Garantálják, hogy nem csökkentik az egyetem pénzügyi forrásait! Az új vezetés a sztrájk jogszerűségét szinte azonnal megtámadta. A Fővárosi Törvényszék ezt először jogellenesnek találta, de az oktatók fellebbezést nyújtottak be: ezután a bíróság a sztrájkot másodfokon, majd újra elsőfokon jogszerűnek ítélte.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.19.
Nem azt tanítja az iskola, amire a gyerekeknek később szükségük lesz
A versenyképes fiatalok képzéséhez új tanítási módszerek kellenek – véli az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ). „Paradox helyzetben van a magyar oktatás. Az általános- és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését” – fejti ki közleményében az EJMSZ alelnöke, Ács János.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.19.
Covid-napot tartanak egy magyar iskolában
Ismeretterjesztő Covid-napot tartanak pénteken a szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában; az alsó tagozatos diákok számára szervezett programsorozatban mese, bábjáték, plakátkészítés, valamint a védekezés mindennapi módszereit bemutató játékos vetélkedő is szerepel – közölték a szervezők. Iskolánk komolyan veszi azt a feladatát, hogy saját eszközeivel és módszereivel a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a veszélyhelyzet csökkentéséhez, (...) a gyerekek pedig lássák, hogy ők maguk mennyit tudnak tenni a saját és környezetük egészségéért, a járványhelyzet javításáért\"– mondta az MTI szerint Schleipfnerné Gáspár Andrea tagintézmény-vezető.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.19.
Totyik Tamás: Magyarországon a minőségi oktatás tudatos leépítése folyik
Az államilag támogatott egyetemi helyek csökkenő száma, a szakképzés erőszakos preferálása, a leszakadó rétegek gyermekeinek szinte lehetetlenné tett felzárkózása elindította Magyarországot azon a dél-amerikai úton, amelyen csak kevesek luxusa lesz a minőségi oktatás, és ahol a fiatalságnak a foci az egyetlen kitörési lehetőség a nyomorból. Mégis, Magyarországon a rendszerváltás óta soha nem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. Arról, hogy miként illeszkedik ez a minőségi oktatás tudatos leépítésének szándékába, Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgetett a Hírklikk munkatársa.
(Forrás: szakszervezetek)
 
2021.02.19.
Hiába van tandíj és többfordulós felvételi, egyre többen jelentkeznek a budapesti magániskolákba
Többszörös túljelentkezéssel, havi 100-200 ezer forint körüli tandíjjal és többkörös felvételivel kell számolniuk azoknak a szülőknek, akik az állami általános iskolák helyett valamelyik budapesti magániskolába szeretnék beíratni a gyerekeiket. Mégis egyre többen döntenek így – nem véletlen, hogy az elmúlt két-három évben több ilyen intézmény kezdte meg működését Budapesten és környékén.
(Forrás: eduline)
 
2021.02.19.
Teljes mellszélességgel veti bele magát a Google a távoktatásba
Ezzel a Google nem áll meg, a jövőben tovább fejlesztik majd az oktatási eszköztárukat. Már létezik digitális tech supportos AI, ami megválaszolja a diákok és szülők kérdéseit, de olyan alkalmazást is fejlesztettek, amivel sokkal hatékonyabban fejlődik a gyerekek felolvasási készsége és kiejtése. Most olyan szolgáltatást is fejlesztenek, ami a tanárokat segíti abban, hogy minél hatékonyabb anyagokat állítsanak össze, valamint a diákokat abban, hogy könnyebben kapjanak segítséget olyankor is, amikor egyedül tanulnak. Ezek mellett persze, ahogy az a most bejelentett fejlesztésekben is látszik, a jelen problémáin is dolgoznak, főleg, mivel úgy néz ki, a távoktatás a távmunkával együtt még egy darabig az életünk szerves része maradhat.
(Forrás: telex)
 
2021.02.18.
Itt vannak a számok: a Brexit miatt elfordultak a magyar diákok a brit egyetemektől
A visszaesésnek – mint korábban is írtuk – három fő oka van: a megnövekedett tandíj, a kedvezményes diákhitel elvesztése és a kötelező diákvízum igénylése. Vagyis az EU-s diákoknak ezután sokkal többet kell fizetniük, ha az Egyesült Királyságban akarnak továbbtanulni.“Sajnos beigazolódott a várható forgatókönyv. Bár színvonaluk semmit nem változott, elsősorban pénzügyi megfontolások miatt jelentősen csökkent a magyar diákok érdeklődése a brit egyetemek iránt. További nagy kérdés, hogy a jelentkezést leadott 430 diák közül végül mennyien fogják tudni ténylegesen megkezdeni tanulmányaikat 2021 szeptemberétől, illetve mennyien döntenek a halasztás vagy inkább Hollandia és egyéb európai országok mellett.”
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.18.
Reagált a Molnár Antal Zeneiskola a Freeszfe bejelentésére
A művészetért és a művészetoktatásért viselt közös felelősség megnyilvánulása ez a nemes gesztus, amelyért rendkívül hálásak vagyunk! Őszintén reméljük, hogy döntésük nem volt hiábavaló, és 2021 nyarán birtokba vehetjük az épületet, melynek falai között végre felcsendülhet a zene!\"
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.18.
Létezik egy módszer, amellyel nem lenne annyira frusztráló hely az iskola sok diáknak
„A mai gazdasági-társadalmi változások kifejezetten segítenek elterjeszteni az élet számos területén a videojátékok logikáját. Ott tartunk például, hogy a tanároknak ma már fel kell vennie a versenyt a videojátékokkal” – mondta Fekete Zsombor a csütörtöki „Játék az élet” – Videójátékok a társadalomban és a tudományban című konferencián. A Nemzeti Közszolgálai Egyetem (NKE) online rendezvényén tartott előadásában a szakember azt mondta, lenne erre esélye a pedagógusoknak, és lehetne a gyerekek számára az iskola izgalmas, és érdekes, csak ehhez először néhány bebetonozott dolgot kellene kidobni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.16.
2023-tól megváltoznak az érettségik
A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változásnak azt nevezték, hogy - a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve - több vizsgatárgynál előtérbe kerül a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák - például a projektmunka - alkalmazása, és az egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul. Az általános vizsgakövetelmények (a vizsgák célja, formája, időtartama, számonkérési formái) továbbra is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelennek meg. A részletes vizsgakövetelmények pedig tavasszal, további egyeztetések után tárcadokumentumként lesznek elérhetők a minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal honlapján.
(Forrás: 444.hu)
 
2021.02.16.
„EGY EGYOLDALÚ RENDSZER, AMI ÁTNYÚL A GYEREKEKEN” – FELVÉTELIK: KIRŐL SZÓL A DÖNTÉS, A GYEREKRŐL VAGY A SZÜLŐRŐL?
A középiskolai ranglista sokak számára kiindulópont az iskolaválasztásban, hiszen szándéka szerint objektív információkat nyújt az iskolákról. Bár sokat lehetne írni arról, miért lehet félrevezető egy abszolút lista a „legjobb” iskolákról, vagy mire alkalmasak azok a statisztikák, amelyek a diákok teljesítményének egységes értékelésére alapoznak, a rangsorok kétségtelenül referenciapontok a döntésben. Legalábbis egy rétegnek. A szakgimnáziumokról, szakiskolákról érdekes módon nem is készül ilyen lista, és más a listák jelentősége vidéken is, ahol sokkal kevesebb a választási lehetőség vagy a mobilitás. Akármennyire is vesszük komolyan őket, a pozíció mellett a lista szempontjai is orientálnak. Kérdés, hogy valóban arról informálnak-e, ami a gyerekeket érdekli.
(Forrás: wmn.hu)
 
2021.02.16.
Kiválóan szerepeltek a bajai diákok az indiai rajzversenyen
Pandémiaportré volt a témája az indiai versenynek, amelyen kimagasló eredményt értek el a bajai III. Béla Gimnázium diákjai. Kilenc ország 14 iskolájából 143 munka érkezett be a megmérettetésre, Sipos Loránd felkészítő tanár szerint a magyar gondolkodás mindig kitűnik, és ezt értékelik, észreveszik – írja a Bács-Kiskun megyei hírportál, a baon.hu.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.02.16.
Gyermekjogok. ECPAT országjelentés
Idén első alkalommal jelent meg a gyerekek szexuális kizsákmányolásáról szóló hazai riport, az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány közös országjelentése. A jelentés a jogszabályi kereteken és a társadalmi jellemzőkön túl kitér az emberkereskedelem, a kényszerházasság, a turizmus területén történő kizsákmányolás és a gyerekek prostitúciós célú kizsákmányolásának hazai megjelenési formáira is. A különösen veszélyeztetett csoportokon túl taglalja a szakemberhiányt és a gyermekvédelmi rendszer kritikus pontjait, de sorra veszi az elmúlt évek pozitív intézkedéseit és változásait is. A jelentés kizárólag publikált statisztikákat és információkat, közérdekű adatigénylés útján szerzett információkat tartalmaz, saját kutatási adatot nem. A jelentésben a felhasznált adatok átfogó módon, társadalmi kontextusba helyezve jelennek meg, azok szociológiai, jogi, kriminológiai szemszögből egyaránt bemutatásra kerülnek.
(Forrás: hintalovon.hu)
 
2021.02.16.
Ha rossz helyre születsz, lőttek az egészségednek
Soha nem született olyan átfogó jelentés a magyar gyerekek egészségi állapotáról és betegségeiről, mint ami most jelent meg a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatóitól. Túl rövid szoptatás, fejlődési rendellenességek, rossz fogak, egészségtelen táplálkozás, és főleg: hatalmas különbségek a szegényebb és gazdagabb családok gyerekei között. Adatokon keresztül mutatjuk be, milyen kórképeket fest Magyarországról az egészségügyi statisztika.
(Forrás: telex)
 
2021.02.16.
Iskolaérettség: vonják vissza az ombudsman által is több ponton jogszerűtlennek minősített törvényt!
z Alapvető Jogok Biztosa vizsgálatában több ponton jogszerűtlennek találta az iskolaérettség eldöntésének 2020-ban hatályba lépett új rendszerét. A jelentés szerint nagy számban lehetnek olyan szülők, akik eleve nem élnek vagy nem tudnak élni gyermekük érdekében a felmentési kérelemmel, emiatt az iskolákba értelnül kerülő hatévesek aránya jelentősen megnőhet; a folyamat során a tájékoztatás nem kielégítő, a jelenlegi rendszer esélyegyenlőtlenséghez vezet. A Szülői Hang Közösség álláspontja szerint az ombudsman által jelzett jogsértések csak a törvény visszavonásával és szakmai egyeztetésekre alapúló új jogszabályok kidolgozásával orvosolhatóak.
(Forrás: Szülői Hang)
 
2021.02.16.
„Anyuka, adja olyan intézetbe a gyereket, ahol nem látja a világot, és akkor majd nem fog vágyakozni utána”
Krisztina létrehozott egy alapítványt a fiának, amiben többek között a nagyon drága fejlesztésekre, eszközökre és az életminősége javítására gyűjtenek, de a távoli jövőre is, hogy Zakariásnak legyen majd lehetősége megfelelő ellátást találni, ha a szülei többé nem tudják a gondját viselni.
(Forrás: 444.hu)
 
2021.02.15.
SZOCIÁLISAN ÉRZÉKETLEN ÉS IZOLÁLT LESZ AZ ÚJ, „KORONAGENERÁCIÓ”?!
Akiket eddig foglalkoztatott a generációk témaköre (nem vagyunk kevesen: a Google több mint egymilliárd találatot ad a generáció szóra), tudják, hogy nagyjából húszévente változik akkorát a világ, hogy gyerekként (és később felnőttként) egészen mást tapasztalunk, mint a nálunk idősebbek – ezért másik generációba tartozunk. Vagyis így volt ez eddig. De a világ változásai felgyorsultak, így a Z generáció tagjai már mindössze 11 év alatt (1996 és 2007 között) születtek meg, az alfák pedig 2008 és 2019 között – az elmúlt év szülöttei ugyanis teljesen egyértelműen egy másik világba, a karantén, a világjárvány, a Covid világába érkeztek. Így nem is tudnak azonosak lenni a tapasztalataik az őket megelőző, „karanténtalan” világba születő gyerekekéivel. De mit kell tudnunk az új, K generációról? Tóth Flóra beszélgetett Nemes Orsolya generációkutatóval.
(Forrás: wmn.hu)
 
2021.02.15.
Szex, szerelem – gyengédség..? Erőszak-prevenció az iskolában
A NANE Egyesület és a PATENT Egyesület, Magyarország két legfontosabb, áldozatsegítéssel foglalkozó nőszervezete Valentin-nap alkalmából erőszak-megelőző kampányt indítanak. Ennek kapcsán beszélgettünk Mészáros Grétával, a két szervezet gyerekeket és fiatalokat célzó projektjeinek (Együtt egyenlően & Kapcsolódj be!) koordinátorával és Petrás Boglárka önkéntes-képzővel.
(Forrás: mérce)
 
2021.02.15.
A szlovákiai kormány a tavaszi szünetben önkéntes iskolát szervez azoknak, akik kimaradtak a távoktatásból
Önkéntes alapú, úgynevezett tavaszi iskolába járhatnak a tavaszi szünetben az alap- (általános) és középiskolások Szlovákiában, miután az Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium (MŠVVaŠ) így próbál hozzájárulni a tanulók közötti különbségek csökkentéséhez – írja a pozsonyi Új Szó. A tavaszi iskolát olyan iskoláknak, illetve tanulóknak szánják, akik igénylik a tananyag átvételét, kiegészítését, illetve a tudásuk megerősítését – közölte Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter -, illetve ezzel segítik azoknak a tanulóknak a fejlődését, akiknek nem volt hozzáférése a teljes értékű távoktatáshoz.
(Forrás: mérce)
 
2021.02.15.
Egészséges tízóraik, amik nem az iskolatáska alján végzik
Tízórai, ami nem csipsz, nem cukros péksüti, de nem is napokkal később találjuk meg hiánytalanul a táska alján összenyomódva, annyira hidegen hagyta gyermekünket. A tanév eleji lendületben még motiváltabbak vagyunk a kísérletezésre – 10 kipróbálásra érdemes ötletet írtunk.– írja a Mindmegette.hu.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.02.15.
Megvannak a központi felvételi eredményei, folytatódhat a modellváltási hullám - ez történt a héten
Tíz éve nem volt olyan rossz eredmény magyarból a központi középiskolai felvételin, mint idén, még mindig \"hagyományos\" érettségire készül a kormány, átvették az új épületük kulcsait az SZFE hallgatói, mindeközben az egyetem reklámokkal toboroz felvételizőket, és újabb két egyetemről röppent fel a hír, ahol fontolgatják a modellváltást.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.15.
2 órán át beszélt a diákjaihoz a Zoomon – közben végig le volt némítva
Szingapúrban a világ több országához hasonlóan a koronavírus-járvány miatt online keretek közt zajlik az oktatás. A pedagógusok úgy próbálják áthidalni a helyzetet, hogy az órákat valamilyen videohívón, például a Zoomon keresztül tartják meg. A történet szereplője is ezt a szoftvert választotta, ám a számításába hiba csúszott, mert a mikrofonja semmit nem érzékelt abból, amit mondott. A diákok megpróbálták utolérni a tanárt, ő viszont – feltehetően az előadás hevében – azonnal kinyomta a csörgő készüléket. Wang Dong, az egyetem matematikatanára végül felfedezte a bakit, és azt ígérte: az órát természetesen bepótolják. Ezúttal viszont maga mellett tartja majd a mobilját, és fel is fogja venni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.15.
2 órán át beszélt a diákjaihoz a Zoomon – közben végig le volt némítva
Szingapúrban a világ több országához hasonlóan a koronavírus-járvány miatt online keretek közt zajlik az oktatás. A pedagógusok úgy próbálják áthidalni a helyzetet, hogy az órákat valamilyen videohívón, például a Zoomon keresztül tartják meg. A történet szereplője is ezt a szoftvert választotta, ám a számításába hiba csúszott, mert a mikrofonja semmit nem érzékelt abból, amit mondott. A diákok megpróbálták utolérni a tanárt, ő viszont – feltehetően az előadás hevében – azonnal kinyomta a csörgő készüléket. Wang Dong, az egyetem matematikatanára végül felfedezte a bakit, és azt ígérte: az órát természetesen bepótolják. Ezúttal viszont maga mellett tartja majd a mobilját, és fel is fogja venni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.14.
„AZ EGYIK PROBLÉMA, HOGY EGYÁLTALÁN SZÜKSÉG VAN FELVÉTELI RENDSZERRE” – BESZÉLGETÉS SCHILLER MARIANN-NAL
2021. február 11-én Schiller Mariann volt az ATV Start című műsorának vendége. A Magyartanárok Egyesülete (ME) választmányának tagja a központi felvételi írásbeli vizsgát követően, január 24-én az Eduline oktatási portál felkérésére már értékelte a negyedik és a hatodik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat – lásd: korábbi bejegyzésünket. A felvételi feladatokkal kapcsolatban az ME választmányi tagja az ATV stúdiójában megerősítette: „Nem volt nehezebb, és nem is volt nagyon másféle, mint amilyen szokott lenni. Inkább az a kérdés, hosszú évek óta, hogy ezek a feladatok mit mérnek, és milyen súllyal.”
(Forrás: Magyartanárok Egyesülete)
 
2021.02.13.
EZEN CSAK EGY FORRADALOM VÁLTOZTATHAT
Ahogy minden évben, idén is rengeteg szülőt feldühített és elkeserített a középiskolai felvételi. A gyerekpszichológusok pedig minden évben elmondják, hogy a felvételi ellentétes a gyerekek érdekeivel. Mégis évről-évre egyre nagyobb a tolongás a gimnáziumi helyekért. És különösen nagy a verseny a hat- és nyolcosztályos intézményekbe. Milyen okok állnak a háttérben? Miért alakultak ki a kisgimnáziumok és mekkora energiát, pénzt fektetnek a sikeres felvételibe a családok? A Jelen e heti podcastja a középiskolai felvételiről szól. Törley Katalinnal, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárával, a Civil Közoktatási Platform alapítójával és Berényi Eszter oktatáskutatóval, az ELTE Társadalomtudományi Kar‎ tudományos munkatársával Ónody-Molnár Dóra beszélgetett. (PODCAST)
(Forrás: Jelen)
 
2021.02.13.
Stumpf István: Fel kell kavarni az állóvizet a felsőoktatásban
Nem szabad politikai bozótharcok kereszttüzébe állítani a felsőoktatást, hiszen az egyetemeink nemcsak az ország versenyképességének zálogai, hanem a nemzeti identitás letéteményesei is – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Stumpf István. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint szó sincs arról, hogy a vagyonkezelői alapítványok létrehozásával a politika bevonul az egyetemi világba, éppen az ellenkezője történik. – A minisztériumi fenntartással eddig kizárólag a kormányzat felelt az intézményekért, ezzel szemben a kuratóriumokban most helyet kapnak a tudományos élet, az üzleti szféra szereplői is, növekszik az egyetemi autonómia – húzta alá Stumpf István professzor, aki kitért arra, hogy az egyetemi dolgozók két lépcsőben 15-15 százalékos béremelésre számíthatnak, és az új finanszírozási rendszerben a jelenleginél sokkal jobban kereshet majd, aki jól teljesít.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.02.13.
Nincs vészforgatókönyv az érettségire
A kormány továbbra is hagyományos módon, vagyis írásbeli és szóbeli számonkéréssel tervezi megtartani az idei májusi-júniusi érettségi vizsgákat, s nem tartja indokoltnak, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt tavalyi óvintézkedések mellett újabb forgatókönyveket dolgozzon ki a vizsgák megtartására. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint a középiskolások a mostani digitális munkarendben is fel tudnak készülni, az intézményeket pedig január óta kérik, hogy éljenek a kiscsoportos – maximum tíz fős – személyes konzultációk lehetőségével. Csakhogy ez nem mindig megy egyszerűen.
(Forrás: Népszava)
 
2021.02.13.
Kire marad a szexuális nevelés Magyarországon?
Az oktatási rendszer nem hajlandó elégséges információt nyújtani sem a fiataloknak, sem pedig a pedagógusoknak a szexuális edukációval kapcsolatban, pedig a nemi úton terjedő betegségek, valamint a párkapcsolati és nemi erőszakot elszenvedett áldozatok növekvő esetszáma azonnali beavatkozást igényelne. Közben a dezinformáció kockázata is magas, hiszen a nem megfelelő forrásból tájékozódó fiatalok könnyen találkozhatnak erőszakos tartalmakkal, amelyek emberi kapcsolataikra is kihathatnak. Az UNICEF megbízásából a Publicus Intézet által készített felmérés reprezentatív képet ad a társadalom szexuális neveléssel kapcsolatos attitűdjeiről. A kitöltőket többek között arról kérdezték, honnan kaptak szexuális felvilágosítást, és mennyire tartják elégségesnek a jelenlegi szexuális edukációt az iskolákban.
(Forrás: mérce)
 
2021.02.13.
Záródnak a kapuk a brit egyetemeken: magyar és lengyel diákok ötletével foglalkozhat az Európai Parlament
Új EU-s cserediákprogram létrehozásáért indítottak kampányt hallgatói szervezetek, amelyek néhány héten belül petíciót nyújtanak be az Európai Parlamentnek – tudta meg az Eduline. A Save EU Students akciót elindító egyetemisták szerint több tízezren járnak rosszul azzal, hogy a jövőben Erasmus-ösztöndíjjal sem lehet majd tanulni az Egyesült Királyságban, a Brexit miatt duplájára emelkedő tandíjakat pedig csak a leggazdagabbak tudják kifizetni. „A tökéletes megoldás az lenne, hogy az Egyesült Királyságban tanulni vágyó tehetséges, de szerény anyagi hátterű hallgatók teljes képzését fedezné egy EU-s pénzalap, de már az nagy lépés lenne, ha a részképzés lehetőségét meg tudnánk menteni. Azt szeretnénk elérni, hogy létrejöjjön egy új, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti cserediák-egyezmény, amely ellensúlyozná az Erasmus+ kiesését” – mondja Nagy Dénes András, a Save EU Students kampány tanácsadója.
(Forrás: eduline)
 
2021.02.13.
Nagyon nehéz helyzetbe hozta a járvány az ELTE egyik karának hallgatóit
.Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar képzésének része a szakmai gyakorlat, amely minden évben 8–10 hétig tart. Ez azonban az idén – a koronavírus-járvány miatt – sok hallgatót komoly választás elé állít, hiszen azok a diákok, akik maguk is veszélyeztetettek vagy fokozottan veszélyeztetett személyekkel élnek együtt, nem szeretnék kitenni magukat a személyes gyakorlatban rejlő egészségügyi kockázatoknak. Az egyetem munkatársai megkeresésünkre csak annyit mondtak, gondolkozzunk a halasztáson. Fel se merül bennük, hogy alternatívát adjanak a gyakorlat megoldására. Felháborító, hogy beküldenek minket az óvodákba, iskolákba. Nem gondolnak arra, hogy némelyikünk családjában olyan személy is van, akinek az élete múlhat azon, ha megbetegszik
(Forrás: 24.hu)
 
2021.02.13.
A TANÁROK A FRONTVONALBAN DOLGOZNAK, ÖTÖDÜK MEGFERTŐZŐDÖTT, DE MÉG CSAK NEM IS SZEREPELNEK AZ OLTÁSI TERVBEN
Mindennek csak azért van jelentősége, mert a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázata az életkorral párhuzamosan nő. Adva van tehát egy sérülékeny és érdemeihez képest alulfizetett, több mint 80 százalékban nőkből álló társadalmi csoport, amelynek jó részét a gazdaság működőképessége érdekében a járvány leghalálosabb hónapjaiban is a frontvonalban tartottak, szoros napi összezártságban egymással és azokkal a gyerekekkel, akik nagyobb eséllyel hordják tünetmentesen a koronavírust, és kevésbé képesek fegyelmezetten betartani azokat a higiéniai szabályokat, amelyekkel csökkenthető a vírus átadásának kockázata.
(Forrás: Qubit)
 
2021.02.13.
SOK EGYETEMISTA AZÉRT NEM KAPCSOLJA BE A KAMERÁT AZ ONLINE ÓRÁKON, MERT SZÉGYELLI A KÖRNYEZETÉT
Sárváry és Castelli a kamerahasználat kötelezővé tételét továbbra sem javasolják a távtanításra kényszerülő kollégáiknak, mivel az csak ráerősítene a frusztrációs spirálra. Szerintük inkább azt kell elérni, hogy a bekacsolt állapot legyen a norma. Ehhez olyan alternatív megoldások bevetését szorgalmazzák, amelyek a „mutasd és mondd” pedagógiai alapvetését alkalmazzák. De, mint az egyetem honlapján megjelent ismertetésben írják, a csetelés sem ördögtől való, hiszen annak alapján is kaphatnak visszajelzéseket a diákoktól, akik a csetcsoportokban egymással is kommunikálhatnak. Szerintük már az is növeli a kamerabekapcsolási kedvet, ha az oktató időnként megszakítja előadását, szünetet tart és kérdez.
(Forrás: Qubit)
 
2021.02.13.
Kende Ágnes a Fülkében: \"Állandó oktatási reformban vagyunk\"
Az oktatási rendszer örökölt elitizmusa a problémák egyik gyökere. Az iskolák között óriási különbségek van, a szülő a gyerekek számára a legoptimálisabbat keresi A 6 és 8 osztályos gimnáziumokba is általában a magas státuszú szülők gyerekei mennek. Az egyházi iskolák vidéken a viszonylag legmagasabb státuszú gyerekeket veszik fel. Az egész rendszert alapjaiban kellene végiggondolni. A tananyagközpontú a frontális oktatás követelményeinek azok a gyerekek tudnak megfelelni, akik otthonról megfelelő informáltságot hoznak. Az alaptantervnek a kimeneti követelményeket kellene meghatározni, nagyobb szabadságot adni a pedagógusnak, hogy a rá bízott nagyon különböző gyerekeket el tudja juttatni a követelmények teljesítéséhez. A magyar oktatás legígéretesebb kezdeményezése a kompetencialapú oktatás volt. A tanárképzésben is valósultak meg az EU által támogatott innovációk. Az oktatási rendszer struktúrájában nem történt változás a rendszerváltás óta. Az oktatási méltányosság tekintetében nagyon rosszul szerepel Magyarország.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.12.
Iskolaőrök a valóságban: égi békét hozott Laci bácsi
Megcsappant a bántalmazások, rendbontások száma abban a félezer intézményben, ahol szeptember óta iskolaőrség működik. Sok helyen viszont, ahol nem éltek a lehetőséggel, továbbra sem sikerült felszámolni az erőszakot. Lapunk egy mátrai faluban gyűjtött benyomásokat a nagy port kavaró intézkedés hatásairól. Joó István riportja.
(Forrás: Mandiner)
 
2021.02.12.
Magány és lemaradás: Így érintheti a gyermekeket a koronavírus-járvány
Hosszú távon káros hatással lesz a gyermekekre a koronavírus miatti elszigeteltség, állítják gyermekvédelmi szervezetek. Mind a társas fejlődésük, mind a tanulmányaik terén visszavetheti a kicsiket a magányosan töltött időszak. A jelenség a legérzékenyebben azokat érintheti, akik szegény családban nőnek fel, és rossz esetben nemcsak az online tanulás feltételei nem adottak számukra, de meleg étel sem kerül az asztalukra most, hogy nem járnak iskolába. A Deutsche Welle riportja.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.12.
A digitális oktatás is vizsgázik az idei érettségi szezonban
Rohamléptekben közelít az idei májusi érettségi szezon, de még mindig nem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt visszatérhetnek-e addig az iskolapadba a középiskolás végzős diákok. A tanulók most már hónapok óta online oktatásban vesznek részt, aminek megvannak a maga előnyei és hátrányai is egyaránt, ugyanakkor az érettségire való felkészülést jelentősen befolyásolja a személyes jelenlét hiánya. Magyarország egyik legnépszerűbb e-learning oldala, a mateking.hu már a tavalyi érettségi szezonban is rengeteg ingyenes segítséget adott az érettségizőknek, a mostani felkészülési időszakban viszont várhatóan újabb csúcsokat dönthet meg a platform.
(Forrás: Kölöknet)
 
2021.02.11.
Siralmas fizetések az egyetemeken: 800 forintos órabérért dolgoznak a fiatal oktatók
Kétszer 15 százalékos béremelést kapnak – többek között ezzel igyekezett meggyőzni az alapítványi modell előnyeiről a vidéki tudományegyetemek dolgozóit az innovációs minisztérium. A fizetésemelésre valóban nagy szükség lenne, de nem csak a fenntartót váltó egyetemeken. A bérek annyira alacsonyak, hogy ma már általános iskolai tanárként is jobban lehet keresni, mint egyetemi tanársegédként.
(Forrás: eduline)
 
2021.02.11.
Ónody-Molnár Dóra: A közöny iskolája
Bevallom, nem értem, miért háborodnak fel szülők a középiskolai felvételi után minden áldott évben. A közösségi médiát elöntik a panaszos beszámolók arról, hogy éppen ezen a napon rossz passzban volt a gyerek, pedig annyit készült, most mi lesz. Aztán cikkek jelennek meg arról, hogy milyen nehéz volt a feladatsor, pszichológusok fejtik ki a véleményüket, hogy mennyire káros ez az egész erőltetett verseny a gyereknek, szakértők értékelik az adott évfolyam teljesítményét. Évtizedek óta elhangzik az a mondat is, hogy ez a rendszer igazságtalan, mert ha a felvételi napján ballábbal kel a gyerek és alulteljesít, a jövője múlhat rajta. Csakhogy ez semmi más, csak visszatérő sirám a kellemetlen tünetek láttán. A bírált felvételi ugyanis olyan rendszer működésének a szükségszerű következménye, amelyet egyébként a szülők elfogadnak
(Forrás: Jelen)
 
2021.02.11.
Maruzsa: Hagyományos érettségire kell készülni
Hagyományos módon – írásbeli és szóbeli számonkéréssel – tervezik megtartani az idei érettségit, a vizsgák előtt álló diákok személyes konzultációkon vehetnek részt az iskolákban – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: a tavaly tavaszi és őszi írásbeli vizsgákon, valamint a januári középfokú felvételin alkalmazott intézkedések mellett – tantermenként tíz tanuló, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés – sehol sem alakult ki gócpont. Hozzátette: ősszel harmincezren tudtak szóban is levizsgázni úgy, hogy egy tanteremben háromtagú bizottság – egymástól is távolságot tartva, maszkban – vizsgáztatott egy-egy érettségizőt.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.08.
Freeszfe: Átvették az SZFE felmondott tanárai és hallgatói az egyesület új épületének kulcsát
Átvette új, Damjanich utcai épületének kulcsát Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármestertől a Freeszfe Egyesület. Hétfő délutánra hirdettek sajtótájékoztatót a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) felmondott oktatói és hallgatói a nemrég létrehozott Freeszfe egyesület hírei kapcsán. Szintén hétfőn jelentették be: az egyesülettel egy Damjanich utcai épületben nyitnak alkotóműhelyt és közösségi teret. Az egyesület részben azért jött létre, hogy az egyetemen felmondó oktatók és a hallgatók tovább dolgozhassanak együtt, ennek lesz tere a budapesti épület.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.08.
Az állami e-napló üzemeltetője letiltatta a diákok által a rendszerhez fejlesztett appokat
Kovács Gábor, a Kréta korábbi fejlesztési vezetője azt írta a Telexnek, hogy a Kréta rendszerben tárolt adatok adatgazdái nem a diákok, hanem az állam. Egy diák nem kérheti ezek törlését például, ahogy semmilyen más állami jegyzékből sem. Ezek tárolásával és megőrzésével a Nemzeti Köznevelési törvényben az intézmények vannak megbízva, amely a hatályos jogszabályok értelmében a Kréta rendszerben tárolja azokat.
(Forrás: telex)
 
2021.02.08.
Deák Dániel: Alapítványi egyetemnél könnyebb átláthatatlanul kicsatornázni a pénzt
Nem látja a modellváltás előnyeit Deák Dániel, az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszora. A folyamatról és a jelenlegi működésről is kevés információjuk volt, és most is kevés van. Kétségesnek tartja, hogy ez hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez, és arra számít, hogy a bőkezű uniós támogatások is értelmetlenül szóródnak szét a haveri kapitalizmus játékszabályai közepette. Interjú.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.08.
Az ellenállás ára
Ha az egész történet csak az SZFE-t érintené, az is elég súlyos lenne. De a „modellváltás” (a NER egyik legorwellibb kifejezése) egyetemek sorában zajlik. Ha nem is ugyanolyan drámaisággal, mint a Vas utcában, de az sok helyen jellemző volt, hogy a vita lehetőségétől is megfosztották az átalakítást elszenvedő egyetemeket. Szegeden például úgy szavazták meg az egyetem szenátorai a modellváltást, hogy nem tudhatták, épp miről döntenek. „A mi egyetemünk megmutatja, hogy mik a modellváltás valós veszélyei, hogy tényleg mit jelent a kontrollálatlan hatalom. Egészen hihetetlen, hogy az egyetem vezetése nem az egyetemet képviseli, hanem a fenntartót. Nálunk ez a helyzet, és ennek a modellváltás engedett utat. Ha nem lett volna az egyetemfoglalás, és nem vált ez ki ilyen éles reakciókat, akkor nem biztos, hogy világos sok embernek, hogy idáig el lehet jutni” - ezt a 444 videóriportjában fogalmazta meg Aujeszky Nóra Ilona SZFE-s hallgató.
(Forrás: 444.hu)
 
2021.02.07.
„Elhittem, hogy én is jobb életet érdemlek” – így kapnak esélyt a gyermekotthonban élő gyerekek
A Világszép Alapítvány tíz éve dolgozik gyermekotthonban élő gyerekekkel: Az alapítvány egyik mentora, Tarcsa Tímea, és mentoráltja, Dani mesél a közösen eltöltött éveikről, legnagyobb kihívásaikról és legkedvesebb emlékeikről.
(Forrás: 24.hu)
 
2021.02.07.
Túl sokat ülnek a gyerekek képernyők előtt a pandémia miatt
Brit, amerikai és spanyol adatok elemzésére alapozott megállapításaik közt szerepel például az, hogy a brit családokban az egy évvel ezelőttihez képest 100 százalékkal emelkedett meg a weboldalak és applikációk látogatásának és használatának gyakorisága. Főként a TikTok, a YouTube és a BBC News oldalait látogatták annak a hatvanezer háztartásnak tagjai, amelytől adatokat kaptak a cégnél. Napi szinten 15 százalékkal több időt töltenek ma applikációk használatával ezekben a háztartásokban, mint tizenkét hónappal ezelőtt.
(Forrás: Infostart)
 
2021.02.07.
2021-ben nem lesz nyelvvizsga-amnesztia, és az érettségizők helyzete sem lett könnyebb
Akár 2000 milliárd is lehet a korábban bejelentett 1500 milliárdos felsőoktatási fejlesztés, a minisztérium nem tervez 2021-ben nyelvvizsga-amnesztiát és az idén érettségizők helyzete továbbra sem rózsás. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
(Forrás: eduline)
 
2021.02.07.
Szülői Hang: Vonják vissza a beiskolázási törvényt
Több mint ezer érintett szülőt kérdezett meg a Szülői Hang civil közösség a hatévesek kötelező beiskolázásáról. Az iskolaérettségi törvény már tavaly is hatályos volt, de akkor még fordulhattak a szülők közvetlenül a helyi pedagógiai szakszolgálathoz is. A törvény megváltoztatta a korábbi gyakorlatot, amikor az óvoda és a szülő – vagyis a gyereket személyesen ismerő felek – döntöttek arról, alkalmas-e az iskola megkezdésére. 2021-től már csak az Oktatási Hivatal honlapján, január első két hetében kérvényezhetik, hogy gyermekük további egy évig óvodás maradhasson.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.07.
Pedagógusok pluszjuttatása: részletfizetést vállal a minisztérium
Decemberben 400 hátrányos település mintegy 10 ezer pedagógusa kapta meg annak a plusztámogatásnak egy részét, amit még tavaly augusztusban ígért meg nekik Kásler Miklós miniszter. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunk érdeklődésére közölte: a bruttó 500 ezer forintos pluszjuttatásból eddig 300 ezer forintot kaptak meg az érintettek, a fennmaradó részletet pedig februárban fogják megkapni. A Pedagógusok Szakszervezete korábban üdvözölte a döntést, ugyanakkor azt is hozzátették, igazságosabb lett volna, ha nemcsak 400 kiválasztott település dolgozói, hanem valamennyi pedagógus részesülhetett volna a támogatásban, akik a hátrányos helyzetű térségekben felzárkóztató munkát végeznek. Ezen felül továbbra is azt kérik a kormánytól, hogy a digitális tanrendben résztvevő minden pedagógusnak adjanak egyszeri, legalább 100 ezer forintos támogatást.
(Forrás: Népszava)
 
2021.02.07.
Egy tanárjelölt levelei. Lejegyezte és kommentálta: Martin Jánosné
Boldoggá tesz, hogy az én életpályám is megkapta ezt a jutalmat. Egyik kedves tanítványom az általános iskolai együttműködés után, a további tanulmányok idején is tartotta velem a kapcsolatot, hol személyes találkozó, hol levelezés útján. A pedagógussá válás tapasztalatairól beszélgetve formálódott az a gondolat, hogy mások számára is tanulságos lehet egy-két mozzanat. A levélstílus látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy beszélgetésünk érzelmi tartalmát, nyíltságát visszaadja, megérintse az olvasók lelkét, s állásfoglalásra késztesse őket.
(Forrás: tani-tani online)
 
2021.02.05.
Hiller szerint a felkészülés sem volt hagyományos, így az érettségi sem lehet az, tehát maradjon el a szóbeli része
„A tervek szerint május harmadikán kezdődnek idén az érettségik, holnaphoz három hónapra. Ezért a politikai döntéshozónak érteni és tudnia kell, hogy a kiszámíthatóság és a biztonság közösségét kell a döntésébe minél előbb meghozni. Bárki van kormányon, 18-19 éves fiatalembereket lásson (…), durván félmillió embert, aki közvetlenül érintett a pedagógusokkal együtt (…)” – fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden este Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője.
(Forrás: telex)
 
2021.02.05.
Nem a legokosabb, és a legtehetségesebb viszi a legtöbbre az életben – de akkor ki?
Mindannyian egy adott intelligenciaszinttel, készségekkel és erkölcsi érzékkel születünk, az életben mégsem feltétlenül az boldogul a legjobban, akit a természet ezekkel bőven megáldott. Sokkal fontosabb, hogy képesek vagyunk-e arra, hogy a hozott készségeinket a lehető legjobban aknázzuk ki, és folyamatos fejlődési lehetőségnek látjuk-e az életet. Ennek alapjait pedig gyerekkorban kell letenni. Az emberek a gondolkodásmódjukat tekintve alapvetően kétféle csoportba oszthatók: a rögzült (fixed mindset) és a fejlődési fókuszú (growth mindset) szemléletmódot gyakorlókéba – állítja Carol Dweck amerikai pszichológus magyarul is megjelent nagy sikerű, Szemléletváltás – A siker új pszichológiája című művében.
(Forrás: Kölöknet)
 
2021.02.05.
Készül a világ első nyomtatott iskolája, hamarosan megnyitják
A hagyományos módszernél is sokkal gyorsabban készül el az az iskola, amelyet Madagaszkáron nyitnak meg. Az ötletgazdák szerint így a világ bármely részén elérhetővé tehető az oktatás. Életnagyságú 3D-nyomtatott iskolát terveznek a madagaszkári diákok számára – jelentette a 3D natives. Az intézménynek ugyanúgy vannak ablakai, emellett padok és katedra is elhelyezhető benne, mint egy rendes iskolában. A különleges projekt Maggie Grout, a Thinking Huts nevű nonprofit szervezet alapítójának ötlete. Grout úgy véli, hogy a hasonló építményekkel a világ bármely részén megteremthető az intézményi oktatás, még ott is, ahol ezt a körülmények csak nehezen engednék.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.04.
Az új NAT szerint a családi élet fontos elemei az alá- fölérendeltség és a termékenységtudatos szemlélet
A családi életre nevelés (röviden: CSÉN), mint pedagógiai feladat, már a korábbi Nemzeti Alaptantervben is szerepelt, így nem számít újdonságnak. Nem önálló tantárgy, mégis saját kerettanterv tartozik hozzá: az ebben foglaltak beépíthetőek más tantárgyak óráiba, de akár önálló foglalkozásokhoz is használhatóak. A lényeg, hogy mire egy gyerek eljut az érettségiig, találkozzon a tantervben leírtakkal, és a személyiségében felfedezhetőek legyenek azok az elemek, amelyek a tanterv végén a “fejlesztés várt eredményei” pontban sorakoznak. Sokan már az előző, 2013-as CSÉN tantervet is túl konzervatívnak és kirekesztőnek gondolták, mivel nagyon egysíkúan mutatta be az idálisnak gondolt család modelljét, és közepesen finom utalásokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy melyek a társadalom által elvárt nemi szerepek egy közösségen belül. De 2013 már nagyon régen volt. Azóta történt egy s más, és most, az új kerettantervet olvasgatva az előző verzió kifejezetten nyitottnak és elfogadónak tűnik.
(Forrás: B1 hvgblog)
 
2021.02.03.
Sinkovics Gábor: A szutykos odú
Túllőttél a célon, Bandi bá. Túlságosan messzire mentél ezekkel a bunkó mondatokkal. Mert értem én, hogy meg kell felelni a vezérnek, a ti összetartó közösségeteknek, hogy olyan műsorokat csináltok a nulla nézettségű tévéitekben, hogy egymást túllicitálva próbáltok nagyot mondani. Dühöset, kioktatósat, helyretevőset. Mintha valami létra tetején a cseresznyefa lombjainak magasságából néznétek le mindenkire. Hiteltelen ez az egész.
(Forrás: szeged.hu)
 
2021.02.03.
Stumpf István: az egyetemek nem lehetnek politikai csatározások színhelyei
Egyik nagy feladatom lesz, hogy a pozitív és a negatív tapasztalatokat is összegyűjtsem, s tegyek azért, ha valahol problémák adódtak, azok ne merülhessenek fel megint – mondta. Emlékeztetett: legutóbb öt további egyetem (a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem) szenátusa döntött az alapítványi fenntartás mellett. Szerinte a nagy egyetemek modellváltása sokkal nagyobb léptékű lesz a korábbiakhoz képest, ezért is van szükség arra, hogy egy kormánybiztos felügyelje a folyamatot. Hozzátette: még neki is tájékozódnia kell, ennek érdekében személyesen keresi majd fel a modellváltó intézményeket.
(Forrás: Népszava)
 
2021.02.03.
Az erő legyen veletek! Gondolatok az egyetemi modellváltásról
Régóta várt valódi reform vagy politikai manőver? A Corvinus után már több más hazai egyetem is alapítványi fenntartásba került, illetve kerül hamarosan, méghozzá anélkül, hogy a Corvinus-kísérlet eredményeinek értékelése érdemben megtörtént volna. Jelenleg folyik három nagy vidéki tudományegyetem (Debrecen, Pécs, Szeged), valamint a budapesti Semmelweis működési modellváltásának előkészítése. A nyilvánosságra került tervek alapján a sietség szembeötlő: már tavasszal felállhatnak az alapítványok, megalakulhatnak a kuratóriumok, és ha mindez megtörténik, a szeptemberben kezdődő új tanévet már az új formában kezdhetik meg a „kiválasztottak”, az alapítványi fenntartási és irányítási modell többségbe kerül Magyarországon, az állami fenntartási forma visszaszorul.
(Forrás: telex)
 
2021.02.03.
Az iparkamara engedélye nélkül nem lehet új egyetemi szakot indítani
A kormányfő által pénteken említett 6 ezer milliárd forintos gazdasági újraindítási terv kapcsán elsősorban a kutatás-fejlesztés és az innováció fontosságát hangsúlyozta, megemlítve, hogy ennek kiszolgálását célozza a felsőoktatás átalakítása is, amelyre többek között uniós forrásokból 1500 milliárdot szán az állam. Hozzátette: előrelépés ezen a területen, hogy új egyetemi szakot például nem lehet indítani az MKIK engedélye nélkül. Ennek is az a célja, hogy az oktatás és a gazdaság igényei találkozzanak. Az új felsőoktatási szakok engedélyezésével kapcsolatos feladatköre egyébként 2018. óta van az MKIK-nek.
(Forrás: index)
 
2021.02.03.
„MIBŐL SZERETNÉL MEGBUKNI? VÁLASZTHATSZ, A TÖBBIBŐL ÁTENGEDLEK!” – MÉRGEZŐ TANÁRI MONDATOK
Fogalmam sem volt, micsoda darázsfészekbe nyúlok, amikor feltettem azt a kérdést a szerzői Facebook-oldalamon, hogy ki milyen mérgező, fájó tanári mondatokra emlékszik iskoláskorából. Záporozni kezdtek a kommentek, én pedig dermedten bámultam, micsoda fájdalmas emlékeket hordozunk magunkban sokan – vélhetően anélkül, hogy a megjegyzést tevő pedagógus tisztában lenne ezzel. És persze az indulatok miatt most is általánosításra ragadtatták magukat néhányan, ami nyilván ugyanolyan káros, mint egy lekicsinylő vagy épp gonosz tanári mondat. Nem, nem véletlenül használtam ez utóbbi szót: ilyenekből is akadt sajnos bőven. Csepelyi Adrienn gyűjtése.
(Forrás: wmn)
 
2021.02.03.
Több mint 16 ezren kértek iskolahalasztást
Összesen 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 15-ei határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – közölte lapunkkal az OH. Mint írták, a kérelmek elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalékot tett ki azoknak a kérelmeknek az aránya, ahol „egyéb” (például határidő után benyújtott kérelmek esetén visszautasító) döntést hoztak. A Szülői Hang Közösség már több alkalommal felhívta a figyelmet az új eljárás hibáira és hiányosságaira, legutóbbi felmérésük szerint sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérelmezés megindításához sem.
(Forrás: Népszava)
 
2021.02.03.
Egyedülálló képzés indul a zalaegerszegi képzési központban
Az ergoterápia szakirányt a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara sajtótájékoztató keretében mutatta be tegnap. A veleszületett sérülések, betegségek vagy balesetek következtében fennálló egészségromlást, a tehetetlenséget enyhítő rehabilitációs folyamatban van jelentősége az ergoterápiának, amelyet elsősorban oktatási, szociális intézményekben, kórházakban, speciális intézetekben alkalmaznak. A stúdium hazai tantervi fejlesztése is Zalaegerszeghez kötődik, hiszen dr. Császár Gabriella, a zalaegerszegi képzési központ igazgatója alkotta meg s végezte el az akkreditáláshoz szükséges munkálatokat
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.02.03.
Az egyetemisták üdvözlik a felsőoktatási modellváltást
Nagy lehetőség az egyetemeknek, hogy egy kissé fénytelibb irányba mozduljanak el a modellváltás következtében. A liberális túlsúly a nagyobb ellenőrizhetőség miatt megcsappanhat – írta legfrissebb Facebook-bejegyzésében az Egyetemi Ellenállás nevű hallgatói csoport. A hallgatókra azóta a legtöbb egyetemen folyamatosan ömlik a liberális szenny, LMBTQP-propagandával megfűszerezve. Azonban a modellváltás most jelentős változásokat hozhat el, végre újra nőhet a konzervatív hallgatók élettere ” A felsőoktatás újraszervezését az egykori miniszter és volt alkotmánybíró Stumpf István fogja levezényelni, aki február elsejétől kormánybiztosként felel a modellváltás koordinációjáért.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.02.03.
Professzorok és hallgatók is tiltakoznak a Debreceni Egyetem átalakítása ellen
„A tervezett változásról széles körű és intenzív egyeztetés történt”, a többi közt ez állt a modellváltásról beszámoló közleményben, az egyetem oktatói közül viszont nem mindenki osztja ezt az álláspontot. A szenátusi szavazás után néhány nappal a 21 Debreceni Professzor Facebook-oldal mögött álló egyetemi oktatók, akik egyébként mindannyian a Magyar Tudományos Akadémia doktorai, állásfoglalást adtak ki, melyben a modellváltás módja ellen tiltakoznak. A professzorok kifogásolták, hogy az egyetem közössége sem a 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát nem ismerhette meg előzetesen. Az egyetem átvitele állami alapítványi formába akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de szerintük „ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és a tudományos színvonal emelése”.
(Forrás: 24.hu)
 
2021.02.03.
Nem teljesen reménytelen a kötelező irodalmat közel hozni a diákokhoz
Hogyan lehet a drámapedagógia eszközeinek segítségével rátalálni a Toldi vagy a Hamlet dilemmáira? Szükség van-e igazságkeresésre, és létezik-e rossz válasz? A színházpedagógusok által alapított Szabad Labor Drámaműhely többek között a kötelező olvasmányokhoz kapcsolódva készít és vezet drámafoglalkozásokat az általános és középiskolákban. Négy színházi nevelési szakember, Balassa Jusztina, Lovászi Edina, Kálócz László és Somogyi Tamás nem abból indult ki, hogy miként reformáljon meg egy létező rendszert. Azt a kérdést tették fel maguknak, hogy ha már le vannak fektetve a játékszabályok, és adottak a kötelező olvasmányok, akkor azokat hogyan tudnák a drámapedagógia eszközeivel a legmegfelelőbben feldolgozni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.03.
Palkovics: Aranyévei lesznek a magyar egyetemeknek
A tárcavezető ígérte, az 1500 milliárdból, amelyet a kormány a felsőoktatásba tervez fektetni, nem csak a modellváltó egyetemek kapnak, az elbírálás pedig politikamentes lesz. Palkovics László arra is kitért, hogy az egyetemi klinikák \"mindenfajta álhírekkel szemben\" az egyetemek részeként a fenntartói rendszerben maradnak. “Ha az a kérdés, hogy ki lesz a klinika épületének a tulajdonosa, természetesen az egyetem, illetve az egyetemen keresztül a fenntartó alapítvány” – mondta Palkovics, megjegyezve, hogy a klinikák ezentúl is a magyar egészségügyi rendszernek az integráns részei lesznek.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.03.
Már nem a brit egyetemekre készülnek a magyar diákok
a négy évfolyamos tehetséggondozó programot működtető Milestone Institute-nál a végzősök nyolcvan százaléka beadta ugyan a jelentkezését valamelyik brit egyetemre, de az „offert”, vagyis a felvételi ajánlatot szerző diákok 84 százaléka anyagi okok miatt várhatóan nem tud majd beiratkozni a kiválasztott brit egyetemre. Ugyanakkor a Milestone-nál úgy érzékelik, idén nagyobb az érdeklődés az Egyesült Államok iránt. Az elsődleges célpont a diákok számára Hollandia lett, de népszerűbb lett Dánia és Írország is.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.02.03.
Radó Péter: A Maruzsa-jelenség
Ez az írás nem Maruzsa Zoltánról, az EMMI köznevelésért felelős államtitkáráról szól, hanem arról a sajátos jelenségről, hogy a kormány nem közpolitikai stratégiákat alakít át politikai kommunikációvá, hanem politikai narratívákból csinál közpolitikai intézkedéseket. A Maruzsa-jelenség két fő okra vezethető vissza. Az első egy az egész világon megfigyelhető hatás, amely a populista politikai kommunikáció tényekkel és szakmai elitekkel szembeni, meglepően hatékony küzdelmében gyökerezik. Az, hogy a szakmai diskurzus jelentős része átkerül az online közösségi médiába, kikapcsolta a hagyományos független szerkesztőségek tényeket hitelesítő szerepét, tehát ha Gizi néni szorgosan kommentel egy nyugdíjas pedagógusokból álló csoportban, akkor meglehet, épp oly erős oktatáspolitikai referenciává válik, mint a kutató.
(Forrás: Jelen)
 
2021.02.03.
Megmutatta a szociális szakadékot az online oktatás sok erdélyi iskola diákjainál
Az online oktatás, szakértők szerint, tovább mélyítette a szakadékot a jó körülmények között élő és a rosszabb szociális helyzetű diákok között. Azok a kicsik, akik most tanulták a betűvetést, de nem volt szülő, vagy nagyszülő mellettük, hogy segítsen, szinte biztos, hogy behozhatatlan hátránnyal kezdik a második félévet. Ugyanígy, összehasonlítani sem lehet annak a diáknak a helyzetét, aki egyedül egy szobában, saját laptopról tanul megfelelő internettel, annak a gyereknek a helyzetével, aki a szüleivel, a testvéreivel közös szobában, okostelefonról próbál tanulni úgy, hogy közben folyamatosan fogadnia kell a készülékre érkező hívásokat.
(Forrás: szabadeuropa..hu)
 
2021.02.01.
Így sikerültek a középiskolai felvételik - több iskola már közzétette az átlegeredményeket
Január 23-án írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként. Az első pótfelvételit január 28-án tartották, a második pótnap pedig február 5-én lesz. Bár az országos eredményekre még egy kicsit várni kell, de van néhány iskola, ahol már közzétették az átlageredményeket.
(Forrás: eduline)
 
2021.02.01.
Öt hónap alatt 308 esetben intézkedtek az iskolaőrök
Jelenleg 431 helyen látnak el feladatokat iskolaőrök, 521 aktív iskolaőr van, köztük tartalékosok is. Bővítésre lenne igény, de hogy melyik iskola léphet be a rendszerbe, az az érintett tárcákkal való kapcsolatfelvételen is múlik - mondta el az InfoRádióban Gál Kristóf, az ORFK szóvivője. 308 alkalommal kellett intézkedni összesen, ebből 72 alkalommal kellett fellépni bűncselekmény vagy szabálysértés miatt, ebből 48-szor bűncselekmény, jellemzően garázdaság, testi sértés miatt, illetve 24-szer történt szabálysértés.
(Forrás: hvg.hu)
 
Sajtófigyelő
2021.10.14.
Már több mint 200 iskolai helyszínt érinthet a járvány miatti \"tanügyi intézkedés\"
Bár pontos számokat nem kaptunk, ha az Emmi által korábban említett mintegy 13 500 feladatellátási hellyel számolunk, az azt jelenti, hogy 270 körüli azoknak az iskolai helyszíneknek a szá...
(Forrás: Népszava)
--
2021.10.13.
Hiába feszültek a szülők, a szakértő azt kéri, minden \"tünetes\" gyerek maradjon otthon
„Nagyon sokféle vírus van most a levegőben” – fogalmazott az InfoRádiónak a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Havasi Katalin elmondása szerint míg tavaly a járványügyi inté...
(Forrás: Infostart)
--
2021.10.13.
Hogyan segítheti egymást a pedagógus és a szülő? – Szakmai nap az autizmusról és az ADHD-ról
Másodízben szenteltek szakmai napot a témának. Két évvel ezelőtt az autizmussal élő gyerekeket nevelő családokat hívták meg, most pedig hídépítés céllal mindazokat, akik érintettek...
(Forrás: Magyar Kurír)
--
2021.10.13.
Ilyen az oktatás Svájcban: 10 tény, ami téged is lenyűgöz majd
1. Az órák párosával zajlanak, egy tanóra másfél órát tart, 20 perces szünettel. A szüneteket a gyerekek a szabadban töltik, az időjárástól függetlenül. Minden osztályhoz tartozik ugyanis...
(Forrás: Kölöknet)
--
2021.10.13.
Átlátnak és nevetnek a diákok a homofób jogszabályon
A tilalom különösen a magyar és a drámatanárok oktatómunkáját korlátozza, hisz a szerelem és a testiség szerves része az irodalomnak, a színház- és a filmművészetnek. Öt pécsi magyar...
(Forrás: Népszava)
--
2021.10.13.
A több pénz ára az autonómia felszámolása – így zajlik az egyetemi modellváltás
A jó oktatás kulcsa a tanári gárda, ehhez képest Magyarországon egyre kontraszelektáltabb a pálya. Nincs elég jelentkező, így válogatni se nagyon lehet, s akik jelentkeznek, azok nagy része...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep