2021.09.30.
Negyedik hullám: több helyen is visszatért a távoktatás
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról számolt be az InfóRádiónak, hogy három vagy négy olyan iskola van, amit be kellett zárni, és 10-15 további intézmény van, ahol intézkedéseket kellett hozni osztályok vagy csoportok tantermen kívüli oktatásának elrendelésére. A szakértő szerint ez összességében nem nagy arány, viszont jól mutatja, hogy az oltottság „szükséges, de nem elégséges feltétel”. Tóth Sándor szegedi virológus már augusztusban megjósolta, hogy a negyedik hullám kezdete pont az iskolakezdéssel fog egybeesni. A szülőket képviselő Szülői Hang közösség úgy látja: csakúgy, mint ahogyan tavaly, szülőként idén sem tudják, mire számíthatnak egy újabb járványhullám esetén.
(Forrás: mérce)
2021.09.28.
OECD-jelentés: döbbenetes számok a magyar oktatásról
Azért, hogy az OECD-jelentés legkirívóbb megállapításai még inkább hassanak, dióhéjban összefoglaljuk, miért esik több szó manapság a pedagógusokról. A KSH szerint például rekordszinten áll a tanárhiány, hiszen 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 38 százalékos növekedés.
(Forrás: mfor.hu)
2021.09.28.
Radó Péter: Leszünk-e finnek? Az úgynevezett oktatási modellek értelméről
A miniszterelnök jelöltek vitájának oktatásról szóló részében a résztvevők mondanivalójuk kifejtése során bőségesen hivatkoztak külföldi országok oktatási rendszereire: Finnországra, Lengyelországra és az Egyesült Államokra. A vitában sok minden elhangzott: sok fontos összefüggés oktatásunk helyzetéről, számos oktatáspolitikai cél, melyek érvényességéhez kétség sem fér, de elhangzott néhány bosszantó tévedés és néhány megmosolyogtató állítás is. A vita részletes szakmapolitikai elemzésére nincs itt mód, de egy dologról, a külföldi minták használatának értelméről viszont feltétlenül szót kell ejteni.
(Forrás: portfolio.hu)
2021.09.28.
Míg a kultúrharcról vitatkozunk, az olvasók csendben elfogynak – vendégünk Nényei Pál író, magyartanár [HetiVálasz 91]
Az elmúlt másfél év kuka volt – összegzi a digitális oktatással kapcsolatos tapasztalatait Nényei Pál. A nemrég új novelláskötettel (A nagy beszélgetés) jelentkezett író, magyartanár szerint ugyanakkor „világtörténelmi fordulat”, hogy kamaszok tömege akarta, hogy nyisson ki végre az iskola. Milyen az új, katolikus szemléletű tankönyv? Hogyan (nem) lehet új irodalmi kánont építeni? Mit olvasnak a fiatalok? Hogyan hat a sorozatkultúra a regényekre? Milyen megfelelési kényszer gyötri a kortárs magyar írókat? E heti podcastadásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ. Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.
(Forrás: válaszonline.hu)
2021.09.13.
Balla István: A karanténoktatás legalább megmutatta a szülőknek, mi megy a magyar iskolában
A koronavírus miatt hosszú hónapokra online módra átállított oktatás nagy lehetőség lett volna arra, hogy a kényszerhelyzet miatt az iskola a 21. századba lépjen, ám ezt nem használtuk ki. A távoktatás, leszámítva egyes egyéni sikertörténeteket leginkább kudarc volt, a kormányzat pedig magára hagyta a pedagógusokat.
(Forrás: hvg.hu)
2021.09.13.
A pedagógusok felelősségéről
Spirit rádió Ellenpont c. műsorának linkje, ahol Ercse Kriszta Nagy Erzsivel a pedagógusok felelősségéről, az iskolai erőszakról, a (pedagógiai) lehetőségekről, a társadalmi és a központi irányítás általi meghatározottságról beszélget. Hogy lehetne ezt jól is csinálni. A szemléletváltással, megelőzéssel kezdve.
(Forrás: Spirit FM)
2021.09.01.
Diákok százezrei ülnek be ma az iskolapadba
A magyar oktatási rendszerben az alulteljesítő tanulók száma 25 százalék felett van a 15 évesek körében. Egyes kutatások szerint, akik a nemzetközi mérések alapján nem érik el a négyes szintet – a magyar tanulók 60 százaléka –, azoknak a munkáját a következő 20 évben a robottechnológia ki fogja váltani. A PSZ szerint a Nemzeti alaptanterv az átlagosnál jobb képességű diákoknak készült, így az új alaptanterv sem fogja az alulteljesítő tanulók számát csökkenteni.
(Forrás: Világgazdaság)
2021.09.01.
Fejvesztve menekülnek a tanárok az iskolákból: mutatjuk, mi az oka
Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.
(Forrás: portfolio.hu)
