Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. április 11. szerda, 20:28

Olvasónapló

„A bizonytalanság nemcsak rombol, hanem épít is”

(Részletek egy interjúból)


Az európai értékrendvizsgálatokban már 1990-ben feltűnt, hogy egyre meghatározóbb szerepe van az egyéni szabadságnak, az életút és a magatartás személyes megválasztásának. A modern európai ember önmagából indul ki, egyre kevésbé hajlandó arra, hogy másokért felelősséget vállaljon. Mi hozta el ezt a szemléletváltást?

Az individualizmus a reneszánsz óta egyre erősödik, de a második világháború után teljesedett ki igazán. Hogy miért? A XIX. század közepéig a nyugati társadalmak hiánygazdaságban éltek. Nem tudtak annyi árut termelni, mint amennyire kereslet volt. Ezért volt olyan nagy szerepe az önkorlátozásnak a kor szellemiségében, erkölcsi szabályrendszerében. Aztán jött az ipari forradalom második és harmadik szakasza, amely az elmúlt évtizedekben elárasztotta fogyasztói javakkal a fejlett világot. Minden vágyat képes volt kielégíteni, s minden személyes vágyat igyekezett s igyekszik felkorbácsolni. Elhitette velünk, hogy minden embernek joga s lehetősége van a teljes, korlátlan önkiteljesedésre. Egy másik fontos tényező a demokrácia diadalmas kibontakozása. A francia forradalom óta egyre erősebbé és általánosabbá vált az a hit, hogy minden ember teljesen szabad, és másokkal egyenlő jogai vannak. Egy jobbágy – úgy-ahogy – elfogadta, hogy ő jobbágy. Ma senki sem kevesebb, mint egy miniszterelnök. Én, mint individuum, abszolút érték vagyok. Ha ez így van, akkor a lehető legtöbbet akarom megszerezni a világból. Beindult az önmegvalósítás láza, kibontakozott az emberi személyiség apoteózisa. Igaz, ezzel egy időben megindult egy ellentétes irányú folyamat is: az emberi személyiség lebontása. Gondoljunk csak arra, hogy Charles Darwin, s követői egyre nagyobb meggyőző erővel mutatták ki azt, hogy az ember nem egyéb, mint az állatfajok kialakulásának egyik kései produktuma. Friedrich Nietzsche az embert a teremtés és a világ középpontjába helyező judeo-keresztény kultúra alapértékeit vonta kétségbe. Aztán jött Freud, akitől azt tanulhattuk, hogy az ember nem autonóm, gondolkodó, erkölcsi lény, hanem ösztö neinek nyomorúságos rabja. Ez az ellentét az ember apoteózisa és megalázása, megalázkodása között is fontos forrása a bizonytalanságnak.

(…)

Mi adja meg eközben Európa sajátosságát, mi különbözteti meg a világ más régióitól?

Soroljam? Európa alkotta meg és működteti még mindig sikeresen – világraszóló hatással – a jóléti modellt. Európa véste kőbe az emberi jogok nagyszerű kánonját. Európa az egyik legsikeresebb kísérlet arra, hogy sok kultúra, nemzet, etnikum békés együttműködésben éljen egymással. És Európában (illetve a nyugati világban) bontakozott ki a modern tudomány fantasztikus teljesítménye. Folytassam?


A világot zűrzavarosnak, válságokkal terhesnek éljük meg. Mi lesz, ha nem tudunk megbirkózni a kihívásokkal, ha összezavarodnak bennünk az értékek?

Már összezavarodtak és nemcsak nálunk, mindenütt. De rajtunk múlik, hogy kilábalunk-e ebből az állapotból, vagy sem. Már az óvodában el kellene kezdeni autonóm, független, felelősségteljes, tisztességes és a jövőben hívő embereket nevelni. Ott talán még meg-megpendül ez a gondolat. De iskolába, gimnáziumba járva mikor hallott ön arról,mondjuk, hogy hogyan kell felépíteni egy emberi életet? Hogy visszatekintve az elmúlt évtizedekre, ne hetvenévesen kelljen rádöbbennie arra, hogy üresen kong az élete? Hogy nem volt jelentősége annak, hogy néhány évtizedig itt volt ezen a planétán? Vagy hogy legalább annyit elmondhasson magáról, hogy nem hagyta rosszabb állapotban a világot, mint amilyenben volt, amikor megszületett?


Ön szerint a fiatal generációk két, egymással élesen szembenálló értékrenden álló társadalmi modell között őrlődnek. A szülők és a nagyszülők által még megélt hagyományos európai értékrend áll konfliktusban a XXI. századi élményközpontú társadalom értékeivel. Dönteni kell, hogy melyik értékrend szerint éljenek. Azt mondja, hogy a „szeresd felebarátodat!” tételét fölváltotta a „szeresd önmagad!”; az „áldozd fel magad!” helyébe a „teljesítsd ki önmagad!” lépett, a „légy szerény!” helyett a „légy sikeres!” a jelszó, az „engedelmeskedj!”-ből „légy szabad!” lett. Nincs eltúlozva ez a különbség?

De. El van túlozva. Mert mindkét magatartásrend működik, és ez komoly zűrzavart, bizonytalanságot okoz. Az emberek mindig el akarták érni céljaikat, „ki akartak teljesedni”. De korábban a kultúra lényege volt a moderáló, mérsékelő hatás, a vágyak pallérozása, az ösztönök kordában tartása. A mai fogyasztói társadalomban minden – újságok, tévék, rádiók, reklámok – a szinte korlátlan önmegvalósításra ösztönöz. Tied a világ, semmi más nem számít. A kultúra elvesztette moderáló, civilizáló szerepét.


Ön szerint a fiatal generációk számára az egyik legnagyobb feladvány, hogy képesek legyenek a bizonytalanság korában is emberként megmaradni, és az életüknek értelmet adni. De hogyan maradhat ember az ember ilyen körülmények között?

A bizonytalanság nemcsak rombol, hanem épít is. A bizonytalanság kora egyben az új választások, új lehetőségek korává válhat, ha egy társadalom elég erős, bölcs, bátor ahhoz, hogy éljen ezekkel a lehetőségekkel. Jó volna, ha a magyar társadalom is képes volna erre.

Forrás: Népszabadság

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep