Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Büntetés helyett kárhelyreállítás: jövőorientált, közösségi konfliktuskezelés az iskolában

A „szemtől szembe”-módszer

Háttér

Az elmúlt másfél évtized rohamos társadalmi átalakulásának következtében az iskolai konfliktusok száma megsokszorozódott. Ez nem is csoda, hiszen az iskola falai között megjelentek a különböző egyének és csoportok által artikulált érdekek (diák-önkormányzat, szülői szervezet, az egyes szülők és egyes diákok, különböző tanári csoportok stb.). De a hétköznapok pedagógiájában talán még nagyobb nehézséget okoz a társadalmi különbségek szélsőséges megnövekedése, s ezzel együtt a heterogén tanulócsoportok együttnevelésének feladata.

Tovább bonyolítja a helyzetet az iskola szervezeti felépítése, amely a legkülönfélébb szerepek közötti eligazodásra kényszeríti a szereplőket, mindenekelőtt a pedagógusokat (a diáknak tanár, ám a diák-önkormányzatnak partner; az igazgatónak beosztott, ám ha az igazgató tanít az osztályában, ebben a minőségében kolléga stb.). Fel kell ismerni, hogy ez a helyzet óhatatlanul konfliktusokat szül, ám ezek a konfliktusok mind pedagógiai értelemben, mind a szervezet szempontjából a fejlődés, stabilizálódás lehetőségét jelenthetik. Ennek záloga egy olyan, közösségi és jövőorientált konfliktuskezelő stratégia alkalmazása, amely lehetőséget teremt a konfliktus valamennyi érintettjének részvételére, a résztvevők sajátos és egyéni helyzetének, megélésének érzelmi és értelmi átdolgozására, a konfliktushelyzetben keletkezett károk helyreállítására és a jövőre vonatkozó megállapodások megkötésére.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer az amerikai pedagógus, Ted Wachtel által kidolgozott Real Justice modellre épül. A Zöld Kakas Líceumban immáron négy éve folyik a módszer adaptációja, melynek két pillére a kortárs-facilitátorok sajátélményű képzése és az iskolában létrejött konfliktushelyzetek közösségi, konferencia-módszerrel történő kezelése. A konfliktuskezelés iskolai koordinátora, Hadházi Lívia számos fórumon, élénk érdeklődéstől kísérve mutatta be a módszert pedagógusoknak.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer lényege, hogy a megfelelő viselkedésre való motiválás nem a pedagógus jutalmazó és büntető magatartása, hanem a közösség szabályozó szerepe által valósul meg. A pedagógus nem büntet, hanem felmutatja a konfliktust, és részt vesz annak konstruktív, jövőorientált rendezésében. Vagyis a konfliktus kezelésének célja nem a bűnös felelősségre vonása (és ilyen módon a „múlt rendezése”), hanem olyan megoldás, szabály, kompenzáció kidolgozása, amely a jövőben biztosít garanciát a hasonló konfliktusok elkerülésére. (Az ilyen felfogásban kezelt konfliktusok esetén a bocsánatkérés sem elsősorban a múlt „eltörlésére” irányul, hiszen belátáson alapul, és szerepe a bizalom helyreállításával a további együttműködés megalapozása. A hatalmi pozícióból kikényszerített bocsánatkérés ezzel szemben nem mutat ilyen értelemben a jövőbe, és csak a szorongatott helyzetből való menekülést célozza meg).

A „szemtől szembe” konferenciamódszer az iskolában

A módszer lehetőséget jelent arra, hogy

  • a fegyelmi eljárást humánusabb mederbe tereljük
    Ha valaki részegen jön iskolába, ez súlyos fegyelmi vétség, és akár azonnali szankciókkal járhat. Ám vélhetőleg a gyereknek inkább segítségre, mint büntetésre van szüksége. Ugyanakkor nem eshet csorba az iskolai szabályok betarttatásán sem. Egy konferencia jó lehetőséget kínál arra, hogy mindkét szempontból kielégítő megállapodás szülessen a gyerek és az iskola között.
  • teret kapjon a nem-fegyelmi jellegű – mert írott szabályok alapján nem értelmezhető – konfliktusok kezelése
    Ha a 14–16 éves diákok tanítás után az iskola melletti játszótéren összeverődve nagy csoportban hangoskodnak és dohányoznak, ezt az iskola nem szankcionálhatja, lévén hogy nem iskolai rendezvényről van szó. A tanárok mégis méltán féltik egy ilyen jelenség kapcsán az iskola jó hírét. A konferencia segíthet a diákoknak megérteni, hogy miféle károkat okoznak az iskolának.
  • egy hierarchiamentes eljárásban lehetővé váljon tanár és diák számára egymás jobb megértése
    Az előző példánál maradva: a gyerekek számára gyakran hegyibeszédnek, üres szemrehányásnak vagy éppen fenyegetésnek tűnő felnőtt megnyilvánulások válhatnak hitelessé azzal, hogy az érintettek nem szerep mögé bújva, hanem saját személyiségükkel képviselik az érveiket, gondolataikat, érzéseiket. A gyerekeknek is lehetőségük van arra, hogy a „lázadó” szerepet levetve, egyenrangú félként képviseljék magukat, és tapasztalatot szerezzenek arról, hogy képesek-e erre.
  • a fenyítés, büntetés alkalmazását kiváltsa a jóvátétel, és az ennek kapcsán megélhető feloldozás
    Ha valaki csúnyán „beszól” a tanárnak, és ezért intőt vagy büntetést kap, az nem von maga után a feloldozást. A tanárban megmarad a rossz élmény, a gyerek ellenőrzőjében pedig ugyanígy megmarad az intő. Ezzel szemben a konferencia lehetőséget teremt a történtek valóságos megbánására, a bocsánatkérésre és ezzel együtt a megélhető feloldozásra. (A másik oldalról arra is lehetőséget nyújt, hogy az érintett tanár megérthesse: mivel is váltotta ki a gyermekből a minősíthetetlen reakciót.)
  • védett térben megnyilvánulhassanak az érzelmi konfliktusok, lehetővé váljon a bocsánatkérés és a megbocsátás, az együttélési szabályok újragondolása
    Az előző példa egy bocsánatkéréssel végződő tanár-diák konfliktust mutat be (bár a tanár – pedagógiai eszközökkel – akár konferencia nélkül is meg tudja teremteni a hiteles bocsánatkérés körülményeit). De előfordulhat, hogy két diák, vagy akár diákcsoport kerül súlyos – és egy öngerjesztő folyamatban mind inkább súlyosbodó – konfliktusba. Ez az érzékenyebb gyerekek pszichés fejlődésében komoly károkat okozhat. Ilyenkor sokat segíthet a szembenálló csoportok között egy konferencia (a gyerekek ugyanis gyakran nincsenek tisztában az egymásnak okozott károkkal és fájdalommal, és maguk is megdöbbennek ezen).
  • megfogalmazhatóvá váljanak az írott és íratlan szabályok megszegésével a közösségnek okozott kellemetlenségek és sérelmek, s így erősödjék az iskolai szabályok legitimitása
    Ha két diák nyilvánosan összeverekszik, meg kell érteniük azt, hogy ezzel nem csak a fegyelmi szabályok ellen vétettek, nem csak önmagukat és egymást veszélyeztették, hanem társaik biztonságérzetét is.

  • lévén, hogy bárki kezdeményezhet konferenciát, ez a fórum a diákok számára is legitim lehetőséget teremt a sérelmeik kulturált prezentálására
    Ha a diákok hatalomként élik meg a tantestületet, ez az alávetettség vagy a lázadás attitűdjét váltja ki belőlük. Ha viszont teret kapnak a saját képviseletükre, az a felelősségérzetüket növeli. A megfelelő keretek között kezelt tanár-diák konfliktusok tehát nemhogy csökkentenék, éppen ellenkezőleg: növelik az együttműködés hatékonyságát.
  • az alkalmazott kommunikációs technikával, a védett közeg megteremtésével példát ad a konstruktív konfliktuskezelésre, így a konkrét konfliktus megoldásán túlmutató pedagógiai hatása van
    Az iskolának ma már deklarált célja a konfliktuskezelés tanítása. Ez nehezen képzelhető el pusztán steril tanórai körülmények között, fiktív konfliktusok tárgyalásával. A konferenciamódszer alkalmazásával a valóságos konfliktusok kezelése az iskola pedagógiai munkájának szerves részévé válik. Növeli a gyerekek felelősségérzetét, javítja kommunikációs készségeiket, segíti az érzelmek verbalizálását, fokozza a szolidaritást és az empátiás készséget.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer és a kortárs képzés megismerhető a Zöld Kakas Líceum gyakorlatában, illetve megbeszélés alapján szervezett bemutatókon és tréningeken. Szükség esetén, megkeresésre, a konferenciamódszer alkalmazásával segítünk a közösségi konfliktuskezelésben. Bővebb tájékoztatást az alábbi e-mail címeken kaphatnak az érdeklődők:
hadliv[kukac]freemail[pont]hu (Hadházi Lívia),

foldes[pont]petra[kukac]chello[pont]hu (Földes Petra).

A resztoratív (helyreállító) konfliktuskezelés szemlélete
különbözik az igazságszolgáltatás vagy fegyelmi felelősségre vonás szemléletétől, mert:

tárgya, témája
nem valamely szabály vagy törvény, hanem valaki vagy valakik megsértése, tehát a személyeknek, közösségnek okozott kár. Vagyis az elvont szabályok síkjáról visszahozza a történetet abba az emberi közösségbe, ahol történt;

célja
nem a büntetés, hanem a belátáson alapuló jóvátétel;

a megközelítés módja
sok szempontból eltér az igazságszolgáltatásban (fegyelmi eljárásban) megszokottól:

  • az érzelmekkel is dolgozik, nem csak a tényekkel;
  • lehetőséget teremt az áldozatnak érzelmei kifejezésére és a megbocsátásra;
  • kitágítja az érintettek körét, ezzel mutatva a tettek tényleges súlyát, és kompetenciát adva a nagyobb közösségnek;
  • támogató közeget biztosít az elkövetőnek is;
  • segíti az elkövetőt a szabályok tényleges jelentésének megértésében;
  • segíti a közösséget a deviáns viselkedések értelmezésében;
  • példát ad a konstruktív kommunikációra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep