Nyiss a világra! konferencia

Milyen a 21. századi oktatás? Hogyan tudják felkészíteni a magyar iskolák diákjaikat, hogy képesek legyenek megfelelni a nemzetközi világ kihívásainak? Hogyan nyithatunk a világra? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a konferencia előadói április 18-án, a Budapesti Corvinus Egyetemen.

„Találkozás egy másik kultúrával – sokk vagy inspiráció?” című előadásában Dr. Győri János, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának docense az interkulturális környezet jelentőségére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Hiszen – mint megjegyezte – napjainkban már szinte senki sem kerülheti el a találkozást egy számára idegen kultúrával. Hasznos tehát, ha ez a találkozás fiatal és fogékony korban történik meg, hogy a vele járó emocionális és intellektuális sokk pozitív stresszként inspirálja a diákokat. Nemzetközi felmérések adatai szerint a hallgatói mobilitás már 2000-ben elérte az 1,8 millió főt, 2025-re pedig várhatóan a 7,2 milliót is meghaladja majd. Fontos, hogy e tendenciákra már az általános és középiskolákban felkészítsék a diákokat.

Dr. Bodó Márton, az OFI vezető koordinátora „Nemzeti alaptanterv és nemzetközi környezet” címet viselő előadásában bemutatta az oktatáspolitika kitűzött céljait, ezek közül kiemelve a teljes személyiségfejlesztést és az idegen nyelvek tanulásához kapcsolódó magasabb elvárásokat. Az új NAT kiemelt területként kezeli az „önismeret és társas kultúra fejlesztését”, amelyben jelentős szerepet kaphat a nemzetközi tapasztalatszerzés és a néhány éven belül kötelezővé váló önkéntes társadalmi munka.

Előnyös, ha a diákok iskolai keretek között válhatnak egy nemzetközi, interkulturális környezet részeseivé. Erre kínál megoldást az AIESEC Magellán Projektje, amely lehetőséget biztosít arra, hogy magyar iskolák és családok fogadhassanak 6-8 hétre fiatal és lelkes külföldi önkénteseket, minden résztvevő számára életre szóló élményt biztosítva. Az AIESEC nemzetközi hallgatói szervezetként már 40 éve működik a Budapesti Corvinus Egyetemen, ma a világ 110 országában van jelen. A projekt célja, hogy a nemzetköziség és önkéntesség értékével hozzájáruljon a magyar oktatási rendszer versenyképességéhez.

„A nyelv az egyetlen dolog, amit rosszul is érdemes tudni” – idézte Lomb Kató szavait Kákonyi Lucia (a fővárosi Mérei Ferenc Intézet munkatársa) az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés során. Ma nyelveket beszélni nem műveltségi kérdés – tette hozzá – egy globális világban nem állhatjuk meg a helyünket jó idegen nyelvi kommunikációs képességek nélkül. Dr. Győri János szerint Lomb Kató gondolata ugyanúgy kiterjeszthető az idegen kultúrák ismeretére is. Nem kell minden kultúrát alaposan ismernünk – de egy alapvető multikulturális tapasztalat nagyban befolyásolja a fiatalok viszonyulását saját kultúrájukhoz és világképükhöz. Nem szabad attól félnünk, hogy más kultúrákat megismerve a diákok elveszítik kötődésüket a magyar kultúrához – emelte ki az ELTE docense – épp ellenkezőleg: színesebbé, érdekesebbé és egyedibbé válik számukra.

Nyissanak a világra! – javasolták a konferencián résztvevő oktatási szakértők a budapesti általános és középiskolákat képviselő tanároknak és igazgatóknak. Inger dús interkulturális környezet, nyelvtanulásra inspiráló fiatal külföldiek és élmény-gazdag oktatás: ezek teszik 21. századivá az oktatást, így alkalmazkodhatnak a magyar iskolák az új elvárásokhoz.