Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. május 2. szerda, 16:30

Nyiss a világra! konferencia

Milyen a 21. századi oktatás? Hogyan tudják felkészíteni a magyar iskolák diákjaikat, hogy képesek legyenek megfelelni a nemzetközi világ kihívásainak? Hogyan nyithatunk a világra? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a konferencia előadói április 18-án, a Budapesti Corvinus Egyetemen.

„Találkozás egy másik kultúrával – sokk vagy inspiráció?” című előadásában Dr. Győri János, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának docense az interkulturális környezet jelentőségére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Hiszen – mint megjegyezte – napjainkban már szinte senki sem kerülheti el a találkozást egy számára idegen kultúrával. Hasznos tehát, ha ez a találkozás fiatal és fogékony korban történik meg, hogy a vele járó emocionális és intellektuális sokk pozitív stresszként inspirálja a diákokat. Nemzetközi felmérések adatai szerint a hallgatói mobilitás már 2000-ben elérte az 1,8 millió főt, 2025-re pedig várhatóan a 7,2 milliót is meghaladja majd. Fontos, hogy e tendenciákra már az általános és középiskolákban felkészítsék a diákokat.

Dr. Bodó Márton, az OFI vezető koordinátora „Nemzeti alaptanterv és nemzetközi környezet” címet viselő előadásában bemutatta az oktatáspolitika kitűzött céljait, ezek közül kiemelve a teljes személyiségfejlesztést és az idegen nyelvek tanulásához kapcsolódó magasabb elvárásokat. Az új NAT kiemelt területként kezeli az „önismeret és társas kultúra fejlesztését”, amelyben jelentős szerepet kaphat a nemzetközi tapasztalatszerzés és a néhány éven belül kötelezővé váló önkéntes társadalmi munka.

Előnyös, ha a diákok iskolai keretek között válhatnak egy nemzetközi, interkulturális környezet részeseivé. Erre kínál megoldást az AIESEC Magellán Projektje, amely lehetőséget biztosít arra, hogy magyar iskolák és családok fogadhassanak 6-8 hétre fiatal és lelkes külföldi önkénteseket, minden résztvevő számára életre szóló élményt biztosítva. Az AIESEC nemzetközi hallgatói szervezetként már 40 éve működik a Budapesti Corvinus Egyetemen, ma a világ 110 országában van jelen. A projekt célja, hogy a nemzetköziség és önkéntesség értékével hozzájáruljon a magyar oktatási rendszer versenyképességéhez.

„A nyelv az egyetlen dolog, amit rosszul is érdemes tudni” – idézte Lomb Kató szavait Kákonyi Lucia (a fővárosi Mérei Ferenc Intézet munkatársa) az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés során. Ma nyelveket beszélni nem műveltségi kérdés – tette hozzá – egy globális világban nem állhatjuk meg a helyünket jó idegen nyelvi kommunikációs képességek nélkül. Dr. Győri János szerint Lomb Kató gondolata ugyanúgy kiterjeszthető az idegen kultúrák ismeretére is. Nem kell minden kultúrát alaposan ismernünk – de egy alapvető multikulturális tapasztalat nagyban befolyásolja a fiatalok viszonyulását saját kultúrájukhoz és világképükhöz. Nem szabad attól félnünk, hogy más kultúrákat megismerve a diákok elveszítik kötődésüket a magyar kultúrához – emelte ki az ELTE docense – épp ellenkezőleg: színesebbé, érdekesebbé és egyedibbé válik számukra.

Nyissanak a világra! – javasolták a konferencián résztvevő oktatási szakértők a budapesti általános és középiskolákat képviselő tanároknak és igazgatóknak. Inger dús interkulturális környezet, nyelvtanulásra inspiráló fiatal külföldiek és élmény-gazdag oktatás: ezek teszik 21. századivá az oktatást, így alkalmazkodhatnak a magyar iskolák az új elvárásokhoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep