Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. május 2. szerda, 16:30

Nyiss a világra! konferencia

Milyen a 21. századi oktatás? Hogyan tudják felkészíteni a magyar iskolák diákjaikat, hogy képesek legyenek megfelelni a nemzetközi világ kihívásainak? Hogyan nyithatunk a világra? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a konferencia előadói április 18-án, a Budapesti Corvinus Egyetemen.

„Találkozás egy másik kultúrával – sokk vagy inspiráció?” című előadásában Dr. Győri János, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának docense az interkulturális környezet jelentőségére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Hiszen – mint megjegyezte – napjainkban már szinte senki sem kerülheti el a találkozást egy számára idegen kultúrával. Hasznos tehát, ha ez a találkozás fiatal és fogékony korban történik meg, hogy a vele járó emocionális és intellektuális sokk pozitív stresszként inspirálja a diákokat. Nemzetközi felmérések adatai szerint a hallgatói mobilitás már 2000-ben elérte az 1,8 millió főt, 2025-re pedig várhatóan a 7,2 milliót is meghaladja majd. Fontos, hogy e tendenciákra már az általános és középiskolákban felkészítsék a diákokat.

Dr. Bodó Márton, az OFI vezető koordinátora „Nemzeti alaptanterv és nemzetközi környezet” címet viselő előadásában bemutatta az oktatáspolitika kitűzött céljait, ezek közül kiemelve a teljes személyiségfejlesztést és az idegen nyelvek tanulásához kapcsolódó magasabb elvárásokat. Az új NAT kiemelt területként kezeli az „önismeret és társas kultúra fejlesztését”, amelyben jelentős szerepet kaphat a nemzetközi tapasztalatszerzés és a néhány éven belül kötelezővé váló önkéntes társadalmi munka.

Előnyös, ha a diákok iskolai keretek között válhatnak egy nemzetközi, interkulturális környezet részeseivé. Erre kínál megoldást az AIESEC Magellán Projektje, amely lehetőséget biztosít arra, hogy magyar iskolák és családok fogadhassanak 6-8 hétre fiatal és lelkes külföldi önkénteseket, minden résztvevő számára életre szóló élményt biztosítva. Az AIESEC nemzetközi hallgatói szervezetként már 40 éve működik a Budapesti Corvinus Egyetemen, ma a világ 110 országában van jelen. A projekt célja, hogy a nemzetköziség és önkéntesség értékével hozzájáruljon a magyar oktatási rendszer versenyképességéhez.

„A nyelv az egyetlen dolog, amit rosszul is érdemes tudni” – idézte Lomb Kató szavait Kákonyi Lucia (a fővárosi Mérei Ferenc Intézet munkatársa) az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés során. Ma nyelveket beszélni nem műveltségi kérdés – tette hozzá – egy globális világban nem állhatjuk meg a helyünket jó idegen nyelvi kommunikációs képességek nélkül. Dr. Győri János szerint Lomb Kató gondolata ugyanúgy kiterjeszthető az idegen kultúrák ismeretére is. Nem kell minden kultúrát alaposan ismernünk – de egy alapvető multikulturális tapasztalat nagyban befolyásolja a fiatalok viszonyulását saját kultúrájukhoz és világképükhöz. Nem szabad attól félnünk, hogy más kultúrákat megismerve a diákok elveszítik kötődésüket a magyar kultúrához – emelte ki az ELTE docense – épp ellenkezőleg: színesebbé, érdekesebbé és egyedibbé válik számukra.

Nyissanak a világra! – javasolták a konferencián résztvevő oktatási szakértők a budapesti általános és középiskolákat képviselő tanároknak és igazgatóknak. Inger dús interkulturális környezet, nyelvtanulásra inspiráló fiatal külföldiek és élmény-gazdag oktatás: ezek teszik 21. századivá az oktatást, így alkalmazkodhatnak a magyar iskolák az új elvárásokhoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.25.
Tanügyi intézkedés nincs, de sok iskolában alig van tanár, aki tanítana
Tanügyi intézkedés jelenleg egy iskolában sincs, ugyanis nemrég módosultak a karanténszabályok, az oltatlanokra öt nap karantén vár, aki viszont be van oltva és nincs pozitív teszteredmé...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.25.
Ránki Sára: ELBALTÁZOTT ÍRÁSBELIK
Összegezve: az idei felvételi feladatsor sem azt kéri számon, amit tanítunk. Nem indulnak a gyerekek egyenlő esélyekkel, eleve nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Gondoljunk a Covid okozta...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.25.
A kormány szeretné, ha úgy sztrájkolnának a tanárok, hogy azért tanítanak is közben
Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.01.25.
UZSALYNÉ PÉCSI RITA A TRANSZHATÁSRÓL, AZ OKOSESZKÖZMENTES ISKOLÁKRÓL ÉS A SZÜLŐI MINTÁRÓL
Hirtelen lett az életünk része a kütyüvilág, nem alakult még ki a kultúrája, nem vagyunk tudatosak. Sikeres elvonót irányító kutató is van olyan, aki azt mondja magáról, hogy maga is leszok...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep