Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. november 19. kedd, 19:25
Címkék:

„Ha ez a demokrácia, akkor legyen inkább diktatúra!”

Olvasónapló

„Nemcsak azt kérdeztük a fiataloktól, hogy bizonyos esetekben jobbnak tartják-e a diktatúrát a demokráciánál, hanem azt is, hogy most is olyannak ítélik-e a helyzetet,amikor szerintük diktatúrára volna szükség És a magyar egyetemisták és főiskolások hat százaléka erre a kérdésre 20213-ban igennel válaszolt.” Szabó Andreával, az Aktív Fiatalok Kutatócsoport vezetőjével Rádai Eszter készített interjút. A beszélgetés az Élet és Irodalom 2013 október 31-i számában jelent meg. Ebből közlünk most részleteket.

Azt szoktuk mondani, hogy akiket fiatalkorukban ér valamilyen jelentős, erős, meghatározó, közös élményként átélhető kulturális, történelmi, politikai hatás, azokból válhat később generáció. Azt állítjuk, hogy a rendszerváltozás az akkori tizennégy-tizennyolc évesek számára nem volt olyan elementáris élmény, ami a generációvá válásnak ezt a sűrű folyamatát megindíthatta volna. A politikai aktivitás és a társadalmi-közéleti érdeklődés tekintetében az ifjúsági és a felnőtt társadalom egyébként nem mutat lényeges eltérést, tehát a magyar fiatalok túlnyomó többsége ebben mintakövető, szüleihez hasonlóan, akiknek többsége nem csinálta, hanem „elszenvedte” a rendszerváltozást, ő is csak elszenvedi a rendszerváltozás pozitív és negatív társadalmi-gazdasági következményeit. Az elmúlt egy-két évben ugyanakkor némi elmozdulást tapasztalhatunk, a korábbiakhoz képest létezik egy vékony réteg, amely élénk politikai életet él, illetve – hipotéziseink szerint – elindította a maga területén a generációvá válás folyamatát. De azt fontos megjegyezni, hogy ők már nem a rendszerváltozás, hanem az azt követő életkori csoportból kezdenek kinőni.

Ennek a rétegnek az egyik szélét, a vesztes pozíciót lefedő, a vesztesek felé nyitó csoportot, amely politikai képviseletét a Jobbikban látszik találni, mi „kuruc,info” nemzedéknek neveztük el, a másik szélét, amelyre bizonyos megközelítésben a rendszerváltás nyerteseiként tekinthetünk, és amely 2010-ben mintha az LMP-ben talált volna politikai otthonra, „Critical mass” nemzedéknek hívjuk. Én most úgy látom, hogy ha valakikből kialakulhat politikai generáció, akkor az az ifjúsági társadalom egészéhez képest igen aktív politikai érdeklődést mutató s igen magas mobilizációs potenciállal rendelkező jobboldali radikális fiatalok rétege. Ezzel szemben a „Critical mass” nemzedéket képviselő politikai alakulat szétesett.

(…)

2013-ra a felsőoktatás résztvevőiből létrejött diktatúrapárti csoport határozottan és egyértelműen növekedett. (…) Ez a csoport gyakorlatilag is híve a diktatúrának, tehát támogatná a bevezetését. És ez valóban megdöbbentő.(…) Az mondják, hogy „ha ez a demokrácia, akkor legyen inkább diktatúra. Ami van, az nekünk nem kell.”

Már 2008-ban is azt tapasztaltuk, hogy a tárgyalt felsőoktatási csoportokon túl éppen a szakiskolába járók a legfogékonyabbak a diktatúra mint politikai elmélet vagy mint politikaszervezési szisztéma iránt, mert körükben a legnagyobb a leszakadás, a lesüllyedés mind anyagi, mind társadalmi, mind kulturális értelemben. Az ő jövőjük a legkevésbé belátható – illetve negatív értelemben nagyon is belátható –, ráadásul az ő intézményeik adják át a legkevesebb valós tudást, valós ismeretet, úgy is mondhatnánk, ők zárványok a magyar közoktatási rendszerben. Ezért is lehet őket ennyire manipulálni.

(…)

A legkonformabb állásponton egyébként épp a legfiatalabb korcsoport, tehát a tizenöt –tizenkilenc évesek, a községekben élők és a legfeljebb nyolc osztályt végzettek vannak, tehát azok, akik nehezebben tájékozódnak politikai, közéleti kérdésekben, és ezért az átlagosnál nagyobb vonzalmat táplálnak a diktatúra, egyúttal a Kádár-korszak „értékei” iránt.

A mai fiatalok körében magas a potyautas stratégia. „Kaparják ki nekünk a gesztenyét mások, mi nem pazaroljuk erre az energiánkat, mert mi racionálisak vagyunk. Mindig vannak, akik nélkülünk is megcsinálják, persze a gesztenye ízét mi is élvezni akarjuk” Ezért hívom én őket racionális lázadóknak. Ez most egy erős és általános attitűd.

(…)

A konfliktusok kezelésére egyébként nemcsak a fiatalok, a magyar társadalom is teljesen alkalmatlan. Az intézményes konfliktuskerülés persze a Kádár-korszakból jön, annak volt egyik alapmentalitása. A másik a középszer tisztelete: ha középszerűek vagyunk, ha sem első, sem hátsó sorba nem ülünk, akkor el tudunk tűnni. A harmadik pedig az állam mindenhatóságába vetett hit. Ez a három alapmentalitás, ezek a Kádár-korszakra legjellemzőbb mechanizmusok, ez a tipikusan antidemokratikus attitűd a magyar újkapitalizmus nehéz öröksége.

Szabó Andrea

Lelkes fogyasztók, el nem kötelezett demokraták. Tanulmány a fiatalok demokráciához fűződő viszonyáról. (Political Capital Policy Research and Consulting Institute, 2013. június 30.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.20.
L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe
Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban...
(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )
--
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.19.
ásler: Kizárt, hogy minden osztályban megjelenjen a koronavírus
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője hozzátette, számoltak azzal, hogy a vírus megjelenik az iskolákban, azt azonban kizárta, hogy mindegyik osztályban feltűnik a koronavírus....
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.19.
Több helyen az iskolaőrök lettek a maszkfelelősök, portások
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik – tudta meg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.18.
A tanári elköteleződésről. Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása
Aki ismeri az iskolák világát, az tudja, hogy az oktatásban semmilyen külső szándék nem válik valóra az ott dolgozók elköteleződése nélkül. Ezt akár szerencsének is tekinthetjük, amikor...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.09.18.
„Bőgtem az első tanítási napon” – Halácsy Péter az Indexnek
A gyerekeit szerette volna egy újragondolt iskolai struktúrában taníttatni Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, de miután nem találta a neki legjobban tetsző iskolát, a barátaival sajá...
(Forrás: index)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep