Szabad Oktatásért Demonstráció

A január 25-re meghirdetett Szabad Oktatásért Demonstráción közel 1500 fő vett részt. A szervezők szerint ez a megmozdulás egy tervezett tiltakozássorozat kezdete. A kezdeményezők ezúttal a diákok voltak, de a tüntetéshez több civil szervezet és szakszervezet is csatlakozott. A megjelent sajtóhírek alapján rövid tájékoztatást adunk erről a pedagógusokat közvetlenül érintő eseményről.

Miközben Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy meglátása szerint minden rendben van, kiszámíthatóvá és biztonságossá vált a pedagógusok életpályája, a diákok az utcára vonultak, tüntetést szerveztek a köznevelési államtitkár ellen Budapesten „Szabad Oktatásért Demonstráció” néven.

Az eseményt több szakszervezet – és politikailag független szakmai szervezet is támogatta. A tüntetés a Szabadság téren kezdődött, ahonnan az emberi Erőforrások Minisztériuma elé vonultak. A szervezők célja egy olyan folyamat elindítása volt, amely a közoktatási reformokat végre egy pozitív, fejlődő irányba indítja el. Követelték, hogy az oktatás végre ne a politikai pártpropaganda része, hanem a magyar társadalom politikán felül álló eleme legyen. Az esemény nevét arról kapta, hogy a rendezvény szervezői nem értenek egyet a mostani reformok erőszakos központosító törekvéseivel, éppen ezért „Szabad oktatást” követeltek.

Követelések

1. Legyen valódi és nyilvános szakmai konzultáció!
2. Csak előre kidolgozott, megalapozott reformok léphessenek életbe!
3. Ne erőszakoljanak a diákokra a társadalom csak egy része által elfogadható gondolkodásmódot!
4. Vissza a forrásokat az oktatásba!
5. Biztosítsák a szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást!
6. Legyen tanszabadság!
7. Továbbá követeljük a közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók bér és munkakörülményeinek radikális javítását!

A Szabadság téren összegyűlt tüntetők előtt Gács Anna, az Oktatói Hálózat tagja elmondta, hogy az oktatás csatatérré változott, és minden szinten gyomorforgatóan igazságtalan. A kormány jelszava szerinte a „középszerűt a középosztálynak”. Megítélése szerint a kormány elképzeléseit nemcsak a hagymázas vízió, hanem a jéghideg cinizmus is jellemzi. Gács szerint az oktatás sem úszta meg, azt is bevonták a pénzlenyúlás csiszolt mechanizmusába. Szerinte az is szégyen. hogy történelemhamisító intézeteket hozott létre a kormány, melyek nem szolgálnak mást, mint szavazatszerzést.

A Szent István térre érve 1000-1500 fősre duzzadt a tömeg. Ahogyan a Magyar Narancs beszámol erről: „a Bazilika előtt szólalt fel Szántó Judit a Hívatlanul Hálózat képviseletében; ő a magyar és a finn oktatási helyzetet hasonlította össze. A beszédek sora Kosztel Krisztinának a  Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Közhasznú Egyesület nevében mondott felszólalásával, valamint egy középiskolás diáklány levelének felolvasásával zárult, amelyben arról ír, hogy semmi kifogása a kötelező társadalmi munka ellen, de azon a kis településen, ahol él, úgy valósul meg az érettségihez előírt kötelezettség, hogy ezzel a sokak számára egyetlen munkalehetőség vész.”

A Szalay utcában Miklósi László a Történelemtanárok Egylete nevében tartott beszédet. Ebben a Nemzeti Pedagógus Kar bojkottjára biztatta a kollégáit: „Kis magyar abszurd: egy nem létező, meg sem alakult szervezet tagságára kötelez a köznevelési törvény. Arról, hogy szeptember 1-jétől a tagja lettél, egy fizetési átsorolás végén tájékoztattak, apró betűvel.” Szólt a pedagógusok szakmai szabadságának megszüntetéséről is: „Amikor majd tiszteletét teszi nálunk a szakfelügyelő, ne csodálkozzunk, ha nem a kerettantervet, hanem az állami tankönyv szavait fogja elvárni, számon kérni. Mindez negyedszázaddal a rendszerváltás után. A tankönyvek szabadsága alig több mint két évtized után kiszenvedett. Elfogadhatatlan a jól használható tankönyvek kvázi betiltása! Elfogadhatatlan a kötelező értékrend!”

A Népszabadság tudósítója, Ónodi-Molnár Dóra beszámolt arról, hogy a szombaton délután megrendezett tüntetésen az államtitkár „nem jött ki a hóra”, visszautasította, hogy a szervezőkkel nyílt vitán vegyen részt.

A Népszabadság kérdésére az egyik szervező diák nyilatkozott: azért tartották szükségesnek újra utcára hívni a pedagógusokat, szülőket, diákokat, mert a tavaly téli hallgatói megmozdulások javítottak valamelyest azokon az intézkedéseken, amelyeket a kormány eredetileg rá akart kényszeríteni az egyetemi szférára, azonban a gondok azóta csak sűrűsödtek a felsőoktatás és a közoktatás terén is. Gyetvai Viktor példaként említette a tankönyvpiaccal kapcsolatos kormányzati elképzeléseket: az államosítással ugyanis legalább tízezer ember megélhetése kerül veszélybe, akik a szabad tankönyvpiac különböző szegleteiben ténykedtek.

Hoffmann Rózsa a tüntetés napjának reggelén válaszolt a szervezőknek. Szerinte nem a demonstráció az a forma, ahol konzultálni lehetne. Az államtitkár felajánlotta, hogy asztal mellett megvitatja a három szervező diákkal az oktatás kérdéseit, azonban ebből ők nem kérnek. – Láttuk, milyen eredménnyel jár, amikor így tárgyalnak, és bebizonyosodott, ez így semmit nem ér – mondta Gyetvai Viktor, hozzátéve: az oktatás közös érdek, azért közösen kell fellépni. Így tehát további tiltakozások várhatók. Hangsúlyozta: a tiltakozásnak nem minden formája történhet utcai tüntetés keretei között, de várhatóan ilyenek is lesznek.

Hosszú csönd után hallattak magukról tegnap ismét az elégedetlen diákok. Egy éve még sokak reménye volt, hogy a diáktüntetésekből nőhet ki a Fidesz-világgal szembeni szélesebb ellenállás. Ehhez képest a pártpolitikához való viszony és az oktatáson kívüli témákkal kapcsolatos véleménykülönbségek a diáktüntetések szervezőit is megosztották. Néhányan a tavalyi év meghatározó egyéniségei közül mára kiábrándultak, vagy elfáradtak talán, mindenesetre a korábbi hangadók közül volt, aki visszautasította kérésünket, értékeljük együtt az elmúlt egy év történéseit. A Vasárnapi Hírek munkatársai azokkal folytattak beszélgetést, akik nem adják fel. Gács Annával, az Oktatói Hálózat tagjával, Teczár Szilárddal, a Hallgatói Hálózat képviselőjével, Misetics Bálint aktivistával és a szombati demonstráció egyik középiskolás szervezőjével, Gyetvai Viktorral a Fidesz politikája ellen küzdő civil szerveződések lehetőségeit, jövőjét kutatták. A beszélgetés a Vasárnapi Hírekben olvasható.