Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2014. január 27. hétfő, 13:27

Szabad Oktatásért Demonstráció

A január 25-re meghirdetett Szabad Oktatásért Demonstráción közel 1500 fő vett részt. A szervezők szerint ez a megmozdulás egy tervezett tiltakozássorozat kezdete. A kezdeményezők ezúttal a diákok voltak, de a tüntetéshez több civil szervezet és szakszervezet is csatlakozott. A megjelent sajtóhírek alapján rövid tájékoztatást adunk erről a pedagógusokat közvetlenül érintő eseményről.

Miközben Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy meglátása szerint minden rendben van, kiszámíthatóvá és biztonságossá vált a pedagógusok életpályája, a diákok az utcára vonultak, tüntetést szerveztek a köznevelési államtitkár ellen Budapesten „Szabad Oktatásért Demonstráció” néven.

Az eseményt több szakszervezet – és politikailag független szakmai szervezet is támogatta. A tüntetés a Szabadság téren kezdődött, ahonnan az emberi Erőforrások Minisztériuma elé vonultak. A szervezők célja egy olyan folyamat elindítása volt, amely a közoktatási reformokat végre egy pozitív, fejlődő irányba indítja el. Követelték, hogy az oktatás végre ne a politikai pártpropaganda része, hanem a magyar társadalom politikán felül álló eleme legyen. Az esemény nevét arról kapta, hogy a rendezvény szervezői nem értenek egyet a mostani reformok erőszakos központosító törekvéseivel, éppen ezért „Szabad oktatást” követeltek.

Követelések

  1. Legyen valódi és nyilvános szakmai konzultáció!
  2. Csak előre kidolgozott, megalapozott reformok léphessenek életbe!
  3. Ne erőszakoljanak a diákokra a társadalom csak egy része által elfogadható gondolkodásmódot!
  4. Vissza a forrásokat az oktatásba!
  5. Biztosítsák a szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást!
  6. Legyen tanszabadság!
  7. Továbbá követeljük a közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók bér és munkakörülményeinek radikális javítását!

A Szabadság téren összegyűlt tüntetők előtt Gács Anna, az Oktatói Hálózat tagja elmondta, hogy az oktatás csatatérré változott, és minden szinten gyomorforgatóan igazságtalan. A kormány jelszava szerinte a „középszerűt a középosztálynak”. Megítélése szerint a kormány elképzeléseit nemcsak a hagymázas vízió, hanem a jéghideg cinizmus is jellemzi. Gács szerint az oktatás sem úszta meg, azt is bevonták a pénzlenyúlás csiszolt mechanizmusába. Szerinte az is szégyen. hogy történelemhamisító intézeteket hozott létre a kormány, melyek nem szolgálnak mást, mint szavazatszerzést.


Németh Dániel fotója

A Szent István térre érve 1000-1500 fősre duzzadt a tömeg. Ahogyan a Magyar Narancs beszámol erről: „a Bazilika előtt szólalt fel Szántó Judit a Hívatlanul Hálózat képviseletében; ő a magyar és a finn oktatási helyzetet hasonlította össze. A beszédek sora Kosztel Krisztinának a  Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Közhasznú Egyesület nevében mondott felszólalásával, valamint egy középiskolás diáklány levelének felolvasásával zárult, amelyben arról ír, hogy semmi kifogása a kötelező társadalmi munka ellen, de azon a kis településen, ahol él, úgy valósul meg az érettségihez előírt kötelezettség, hogy ezzel a sokak számára egyetlen munkalehetőség vész.”

A Szalay utcában Miklósi László a Történelemtanárok Egylete nevében tartott beszédet. Ebben a Nemzeti Pedagógus Kar bojkottjára biztatta a kollégáit: „Kis magyar abszurd: egy nem létező, meg sem alakult szervezet tagságára kötelez a köznevelési törvény. Arról, hogy szeptember 1-jétől a tagja lettél, egy fizetési átsorolás végén tájékoztattak, apró betűvel.” Szólt a pedagógusok szakmai szabadságának megszüntetéséről is: „Amikor majd tiszteletét teszi nálunk a szakfelügyelő, ne csodálkozzunk, ha nem a kerettantervet, hanem az állami tankönyv szavait fogja elvárni, számon kérni. Mindez negyedszázaddal a rendszerváltás után. A tankönyvek szabadsága alig több mint két évtized után kiszenvedett. Elfogadhatatlan a jól használható tankönyvek kvázi betiltása! Elfogadhatatlan a kötelező értékrend!”

A Népszabadság tudósítója, Ónodi-Molnár Dóra beszámolt arról, hogy a szombaton délután megrendezett tüntetésen az államtitkár „nem jött ki a hóra”, visszautasította, hogy a szervezőkkel nyílt vitán vegyen részt.

A Népszabadság kérdésére az egyik szervező diák nyilatkozott: azért tartották szükségesnek újra utcára hívni a pedagógusokat, szülőket, diákokat, mert a tavaly téli hallgatói megmozdulások javítottak valamelyest azokon az intézkedéseken, amelyeket a kormány eredetileg rá akart kényszeríteni az egyetemi szférára, azonban a gondok azóta csak sűrűsödtek a felsőoktatás és a közoktatás terén is. Gyetvai Viktor példaként említette a tankönyvpiaccal kapcsolatos kormányzati elképzeléseket: az államosítással ugyanis legalább tízezer ember megélhetése kerül veszélybe, akik a szabad tankönyvpiac különböző szegleteiben ténykedtek.

Hoffmann Rózsa a tüntetés napjának reggelén válaszolt a szervezőknek. Szerinte nem a demonstráció az a forma, ahol konzultálni lehetne. Az államtitkár felajánlotta, hogy asztal mellett megvitatja a három szervező diákkal az oktatás kérdéseit, azonban ebből ők nem kérnek. – Láttuk, milyen eredménnyel jár, amikor így tárgyalnak, és bebizonyosodott, ez így semmit nem ér – mondta Gyetvai Viktor, hozzátéve: az oktatás közös érdek, azért közösen kell fellépni. Így tehát további tiltakozások várhatók. Hangsúlyozta: a tiltakozásnak nem minden formája történhet utcai tüntetés keretei között, de várhatóan ilyenek is lesznek.

Hosszú csönd után hallattak magukról tegnap ismét az elégedetlen diákok. Egy éve még sokak reménye volt, hogy a diáktüntetésekből nőhet ki a Fidesz-világgal szembeni szélesebb ellenállás. Ehhez képest a pártpolitikához való viszony és az oktatáson kívüli témákkal kapcsolatos véleménykülönbségek a diáktüntetések szervezőit is megosztották. Néhányan a tavalyi év meghatározó egyéniségei közül mára kiábrándultak, vagy elfáradtak talán, mindenesetre a korábbi hangadók közül volt, aki visszautasította kérésünket, értékeljük együtt az elmúlt egy év történéseit. A Vasárnapi Hírek munkatársai azokkal folytattak beszélgetést, akik nem adják fel. Gács Annával, az Oktatói Hálózat tagjával, Teczár Szilárddal, a Hallgatói Hálózat képviselőjével, Misetics Bálint aktivistával és a szombati demonstráció egyik középiskolás szervezőjével, Gyetvai Viktorral a Fidesz politikája ellen küzdő civil szerveződések lehetőségeit, jövőjét kutatták. A beszélgetés a Vasárnapi Hírekben olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep