Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2015. szeptember 24. csütörtök, 20:37
Címkék:

Lehet más a nyelvtanóra? – Kihívások és lehetőségek a digitális nemzedék anyanyelvi nevelésében

Szekciófoglalkozás

Tartalmi összefoglaló

Hogyan kapcsolódik a pragmatikához Dr. House vagy a Jóbarátok című sorozat? Miként tehető érdekessé és könnyebben érthetővé a hangtan? Milyen digitális megoldásokkal fejleszthető az akusztikus észlelés és az emlékezet? Egyáltalán: milyenek a nyelvtanhoz kapcsolódó hazai digitális tananyagok, és miért fejleszt valaki országos szintű digitális tananyagot, ha nem tudja, mi az? A szekció előadásai többek között ezen kérdésekre adnak választ, mindezt úgy, hogy a pályán lévő pedagógusok számára igyekeznek hasznos információkat szolgáltatni,

Előadások

1. Schirm Anita (Szegedi Tudományegyetem): Lehet más a pragmatika (tanítása)?

A funkcionális pragmatikai szemléletmód az utóbbi időben az általános iskolai és a középiskolai nyelvtantanításban is megjelent. A pragmatikához kötődő témákat (pl. a beszédaktus-elméletet, a társalgási szabályokat) általában klasszikus szakirodalmi példákkal vagy a mindennapi kommunikációs helyzetekhez kötődő szituációkkal szokták megtanítani. Előadásomban azt mutatom be, hogy e módszerek mellett igen hatékony a filmsorozatokból származó párbeszédek elemzése. Mivel a diákok rendszerint követik az online is nézhető sorozatokat, a bennük elhangzó dialógusok nyelvi jelenségeit könnyebben meg tudják érteni és vissza tudják idézni. Vagyis lehet más a pragmatika tanítása, hiszen az Agymenők, Dr. House, a Jóbarátok, az Office és még számos sorozat alkalmas a társalgás szabályszerűségeinek, a különböző kommunikációs stílusoknak és az elvontabb nyelvészeti terminusoknak (pl. szarkazmus, irónia) a bemutatására.

2. Szabó Veronika és Szanyi-Nagy Judit (Pécsi Tudományegyetem): A hangtanon innen és túl – digitális megoldások a nyelvtan tanításában

Több tantárgyi attitűdkutatás is bizonyítja, hogy a nyelvtan nem népszerű a diákok körében. A grammatikai témák közül a hangtan különösen nehezen érthető a gyerekek számára, a felsőoktatási tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy még a magyar szakos egyetemisták sem könnyen birkóznak meg vele. Előadásunk első felében olyan honlapokat, szoftvereket és ezekhez köthető gyakorlatokat mutatunk be, amelyek segíthetnek megérteni és megszeretni ezt a témakört. A második felében pedig a hangtanhoz szorosan kapcsolódó beszédfejlesztéshez ajánlunk a digitális technológiát felhasználó feladatokat.

3. Hudáky Rita (Színházi tananyagíró): Fülhegyezés és hangbarkácsolás
– Az akusztikus észlelés és emlékezet fejlesztése a nyelvi nevelésben

Az iskolában a magyar nyelvi órák döntő többsége az írott nyelvvel foglalkozik. Pedig nem kétséges, hogy a beszélt nyelv mint hangzó élmény minden értelemben megelőzi az írottat. A tömegkommunikációs technikai robbanás mind a látvány-, mind a hangélmények terén megsokszorozta a lehetőségeket – a vizuális emlékezet és figyelem mégis sokkal nagyobb szerepet kap az iskolában, mint az akusztikus. Pedig a hangzó beszéd rögzítése, hallgatása a nyelv elsődleges létmódjának: a hangzás világának élményszerű felfedezéséhez nyújt segítséget.

4. Schiller Mariann (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola; Magyartanárok Egyesülete): Édes kütyünyelvünk

A diákok kezében, ha tudják, ha nem, hatalmas nyelvi korpusz van. Többet és többen írnak és olvasnak, mint bármikor korábban. S bár sem az írott, sem az olvasott szövegművek nem a hagyományos iskolai grammatika körébe tartoznak, talán becsatornázhatók a nyelvről szóló tudásba. Ahogy Harry Potter sok segítséget nyújt az olvasóvá nevelésben, úgy a kütyü-nyelv is segíthet megérteni nyelvi-nyelvészeti jelenségeket. És ki tudja, talán még egy igényesebb, árnyaltabb nyelvhasználat is születhet belőle.

5. Jánk István (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet digitális tananyagáról/

Az, hogy milyen egy igazán jó digitális tananyag, taneszköz, nehezen megválaszolható kérdés, ám az, hogy milyen egy rossz, már annál egyszerűbben. Ha például a kísérleti tankönyvekkel párhuzamosan megjelenő e-tananyagokat vizsgáljuk meg, akkor rengeteg olyan feladatra bukkanunk, amelyek ez utóbbi kategóriába tartoznak. Az OFI digitális tananyaga számos vitatható kérdést vet fel. A szekcióban a tananyag készítőivel is lehetőség van személyes találkozásra, remélhetőleg konstruktív eszmecserére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.04.17.
Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen
Magyar gimnazisták nyerték meg a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét – a tizedikes diákok „újonc” kategóriában indultak az oxfordi versenyen, és az egyik legrégebbi brit magá...
(Forrás: eduline)
--
2021.04.17.
Életveszély miatt nem engedik iskolába vezető orvosok és egészségügyi dolgozók a gyerekeiket
Egyre több egészségügyi dolgozó, orvos jelzi, hogy nem engedi iskolába a gyerekeit a jelenlegi járványügyi helyzetben – értesült a Portfolio. Döntésüket a vírus gyors terjedésével magyar...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.04.17.
Balla István: Tényleg belefér egy-egy pofon a nevelési folyamatba?
Szerencsére elmúlt a 18., a 19. század, azt is gondolhatnánk, hogy a 21. században már az ütéske, a legyintéske, továbbá a vessző nem épp a nevelési fősodorhoz tartozik. Ám időnként...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.17.
„Nincsenek külön szülők és külön munkavállalók” – öt nagy szakszervezet állt ki az iskolanyitás ellen
Közös nyilatkozatban állt ki öt nagy szakszervezeti konföderáció az iskolák hétfői nyitása ellen, miután múlt pénteken kiderült: bár a kormány visszakozott, így a középiskolásokat...
(Forrás: mérce)
--
2021.04.17.
Palkovics László felel a Diákvárosért a Fudan Egyetem campusáért
A kabinet fenntartja szándékát a Budapest Diákváros megvalósítására, egyetért azzal, hogy a Budapest Diákváros mellett a Fudan Hungary Egyetem budapesti oktatási-kutatási és adminisztrat...
(Forrás: Infostart)
--
2021.04.17.
Orbán Viktor sincs meggyőződve arról, hogy kell-e iskolanyitás, szerinte a kormány a WHO javaslatát követi
A miniszterelnök saját elmondása alapján sincsen meggyőződve az iskolanyitás időszerűségéről. Szerinte a kormány a WHO (Egészségügyi Világszervezet) protokollja szerint jár el a kérd...
(Forrás: mérce)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep