Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. február 12. péntek, 11:22

Manipulatív vezetés

Az önelfogadás és mások elfogadása négyféle alapattitűdöt, viselkedéstípust hoz létre1:


A négyféle attitűd nem csak személyekre, hanem csoportokra is érvényes, és mint ahogy egyéneknél, a csoportok esetén is a legpusztítóbb a manipulatív működés. A nyíltan autokratikus vezetés legalább vállalja a szerepét, az egyértelmű helyzet nagyobb eséllyel kezelhető.

A manipulatív vezetés, avagy a gyáva diktatúra, a megegyezést és a demokráciát hangsúlyozza, miközben a háttérben autokratikus irányításra törekszik. Jellemzője a gyanakvás és a csalárdság. A bizalom, megbízhatóság és hozzáértés zászlaját lengetve tökéletesen paranoid, megbízhatatlan és hozzá nem értő. Ez utóbbi miatt van szüksége a csalásra.

Az a partner, akinek a célja a megegyezés, mindig veszít az ilyen helyzetben. A fogolydilemma játékelméleti példában sokáig ezt, az ellenfél következetes átverését tartották a mindig győztes stratégiának. Ez minden olyan partnerrel működik, aki kölcsönös előnyökön alapuló megállapodást szeretne. Egy manipulatív vezetés ugyanis ezt használja ki. A vezetők olyan tekintélyt képviselnek, amellyel szemben nem feltételezhető a tárgyalások elején, hogy szavukat nem tartják be. Emiatt a partner kénytelen megegyezéskészséget mutatni, mert nem jelentheti ki, hogy valójában a vezetés nem akar megegyezést.

A megtévesztő, manipulatív vezetéssel szembeni fellépésről az alábbiakat kell tudni:

  • Tévedés, hogy ha tárgyalunk, akkor meg is egyezhetünk. A tárgyalás valójában a vereséggel ér fel. A manipulatív vezetőség alkalmatlan a megegyezésre és a probléma megoldására, és nem szabad tárgyalni vele, mert esélytelen, hogy bármit betartson a megállapodásból.
  • A manipulatív vezetés elhiteti, hogy a probléma kezelésére alkalmas és felelős. Ügyel rá, hogy ne merüljön fel, hogy van más számottevő erő. Ha nem a manipulatív vezetéstől várjuk a megoldást, akkor az mégis megegyezésre kényszerülhet.
  • A manipulatív vezetés magát a problémát bagatellizálja, és a partnert is másodrangú szintre helyezi.
  • A manipulatív vezetés számára fontos, hogy megossza az ellenállókat.
  • A tárgyalási stratégiának fontos része, hogy az egyéni érdekeken keresztül gyengítse ellenfeleit. A háttérben ezt folyamatosan alkalmazzák. Ez a „vedd meg, vagy ha nem tudod, pusztítsd el” stratégia (maffia filmekből ismert).
  • A tárgyalásokon, bizottságokban olyan határozatok születnek, amelyeket vagy soha nem tartanak be, és nem is szándékoztak betartani, vagy lehetetlen helyzetet teremtenek.
  • A manipulatív vezetéssel szemben a leghatékonyabb megoldás, ha nem tárgyalunk, hanem más forrásokat keresünk a problémák megoldására.
  • A fentiek szerint a manipulatív vezetés a legjobban a nyilvánosságtól, a tekintélyt nem tisztelőktől és a független gondolkodóktól fél.

(Egy a hvg hu portálon megjelent cikk2 alapján gyűjtöttem ki a fenti pontokat.)

A fogolydilemmának azonban már megtalálták az itt bemutatott következetes átverésnél hatékonyabb megoldását. Ez pedig az ősi „amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten”. Vagyis megegyezési szándékkal indul, majd az első csalás után megcsalja a csalót. A megegyezésre megegyezéssel, a csalásra csalással válaszol. Tehát a hazugság első jelére megtorlással kell válaszolni, és nem tárgyalni.

Hosszútávon ez a program verhetetlennek bizonyult.

Dr. Gyarmathy Éva

1 Harris, Thomas A (1969) I`m OK, You`re OK. Harper & Row, New York.

2 M. Kovács Tibor: Megeszi-e a kormány ebédre a diákokat? (hvg.hu, 2013. január 30.)

Egy üzenet

  1. Péter szerint:

    Ez az egész lázongás egy értelmetlen, oktalan vihar a lavorban.
    Miről szól a 25 pont? Pártpolitikai roham közoktatási vitába csomagolva.
    Vegyük sorba. Csak röviden:

    1. A 18 évig tartó tankötelezettségnek semmi köze a gyermekek érdekéhez vagy jogaihoz, mivel a tanuló 18 éves koráig tanulhat, ha tanulni akar. De ha nem akar, akkor semmi értelme akarata ellenére bekényszeríteni egy osztályközösségbe, ahol a többieket akadályozza a komoly tanulmányi munkában. Aki ezzel még nem szembesült, mert szerencsés helyzetben nem ilyen gyermekeket tanít, az nem tudja, mit beszél.

    2. A tananyagot egyáltalán nem kell csökkenteni, mert megtanítható abban az időkeretben, ami normál viszonyok között erre rendelkezésre áll. Csak felkészülten, aktuális óravázlattal kell bemenni minden tanórára, pontosan kezdeni és végig tanítani a tanórát. Akinek ez problémát jelent, az a saját hanyagságával hozza nehéz helyzetbe a tanítványait.

    3. Az óraszámokat érdemes átgondolni, de semmi esetre sem a tanulók által szabadon választható foglalkozások javára, hanem a képzésből kimaradó művelődési tartalmak javára. Pl. több természettudományos órakeretre lenne szükség. Ami rövidebb idő alatt elsajátítható, pl. informatika, arra kevesebb időt kell biztosítani. Nincsen értelme annak, hogy havi sok-sok órában internetezgessenek tanulás helyett, különös tekintettel arra, hogy a családokban, könyvtárakban, szakkörökben és otthon erre bőséges lehetőségük van.

    4. Az általános iskolában valóban érdemes lehetővé tenni, hogy a szülő dönthesse el, meddig marad a gyermeke tanórák után az iskolában. De akkor ne az iskolát kárhoztassa, ha lemarad valamiről a korábban hazavitt gyereke.

    5. Miközben a 16 órai iskolai ellátás ellen hadakoznak a szerzők, az egész napos iskolát is preferálják. Ami semmivel sem kevesebb a 16 órai bennmaradásnál. Önmagukat cáfolják.

    6. A javaslat az elavult szocialista közoktatás intézményeit és sóhivatalait, az alkalmatlanságuk miatt tisztségüket vesztett klientúrát akarja visszahozni, aminél sokkal hatékonyabb a jelenlegi szerkezet és mentes attól a politikai beágyazottságtól, amitől végre megszabadult a közoktatás. Ennek a javaslatnak egyébként semmi köze a közoktatás fenntartói feladataihoz.

    7. Az állami fenntartó és az állami ellenőrzés az egyedüli garancia arra, hogy a korábban szétvert közoktatás rendszere és hatékonysága újra megerősödjön. Az állami ellenőrzés nélkül újra a szabadosság, a felelőtlenség és a káosz uralkodna a közoktatásban, mint a liberális közoktatásirányítás időszakában. Állami felelősség és ellenőrzés feltételezi egymást.

    8. Az intézményvezetők munkáltatói joga semmivel sem nyújt több előnyt az iskola számára. Arra azonban valóban érdemes figyelni, hogy az oktató munkát kisegítő alkalmazottak újra az iskolaigazgató irányítása alá tartózzanak. A korábbi szabad gazdálkodás miatt alakult ki az az állapot, hogy súlyos összegekbe kerülő anyagok és eszközök halmozódtak fel egyes iskolákban, eladósítva az intézményt, amit végül az államnak kell átvállalnia.

    9. A szakképzés nem közoktatási probléma, nincsen helye ebben a témakörben.

    10. A helyi költségvetés és a gazdálkodás-tervezés általában semmit nem old meg. Az intézményi költségvetés jellemzője volt, hogy egyenetlenségeket és aránytalanságokat okozott az intézmények között, amit csak a központosított gazdálkodás tud feloldani.

    11. Európában ma átlagos az a terhelés, ami Magyarországon a pedagógusokra jellemző. Csak a kollégák elszoktak ettől az elmúlt évtizedekben, amikor elszabadult az ellenőrizetlenség a közoktatásban.

    12. A heti munkaidő Magyarországon mindenkire nézve azonos kell legyen. A heti óraszámba természetesen bele kell tartozzon egy átlagos felkészültségű pedagógus tanórán kívüli munkája is. Ez jelenleg rendben is van. Az egyes személyek teljesítőképességéhez azonban nem lehet hozzáigazítani egy egész rendszert. Ilyen követeléssel nem lehet fellépni.

    13. A követelőzés és visszarendezés nem segíti, hanem éppen kerékkötője a haladásnak, az előrelépésnek és a problémák megoldásának. A heti munkaidőn túli munkavégzésért akkor követelőzzünk, ha naponta felmutatjuk az aktuális tanulócsoportra elkészített és adaptált tanmenetünket, óravázlatainkat, és minden dolgozatot vagy írásbeli munkát max. 2-3 napon belül kiértékelve visszaadunk a diákoknak. A tapasztalat sajnos az, hogy éppen a leghanyagabbak járnak élen a követelőzésben, és ha egy kicsit megkaparjuk a felszínt, akkor a fegyelmezetlen pedagógiai munkáról riasztó jelenségek kerülnek felszínre.

    14. A pedagógus munkaideje Európa-szerte kötött munkaidő. A kötetlen munkjaidőnek, a lébecolásnak más pályán kell keresni a lehetőségét, ha van egyáltalán olyan.

    15. A heti munkaidőbe bőségesen beleférnek ezek a teendők. Ha minden pedagógiai feladat ellátására munkaidő kedvezményt követelünk, akkor be sem kell majd jönni az iskolába. Itt már rég nem az iskoláról és a gyerekekről van szó! Ez egyenesen felháborító! Az ilyenek miatt sok a tananyag meg túlterheltek a diákok. Mert nem a tanítással foglalkozik az adott tanár, hanem a munka alól próbál kibújni és elhanyagolja a tanári feladatait.

    16. A differenciálás korábbi gyakorlatának semmi köze nem volt a valós teljesítményekhez. A személyes és pártkötődések alakították ki a differenciálás gyakorlatát, amiből a különféle szervezetek vezetői húztak hasznot, hogy utána kezes bárányként viselkedjenek. A differenciálás eggig legobjektívebb rendszere bontakozik ki most, amikor a pedagógusok a képzettségük, a gyakorlottásuk és a valós teljesítményeik számbavételével haladhatnak előre a ranglétrán. Csak hát ez sokak reményét elveszi, mert ismerik saját teljesítőképességét, és rosszak a kilátásaik. Newm úgy, mint amikor a helyi vezetőkhöz fűződő kapcsolataik révén jutottak jobban fizető feladatokhoz és elismeréshez.

    17. A minőségi munkát előbb objektív méréssel kell mérni és értékelni. Ilyen pedig most kezd kialakulni. Minden pályán vannak olyan járulékos feladatok, amikért nem jár külön díjazás. Ez a követelés abszurd és ellentmond annak, hogy az eredményes pedagógiai munka legyen a jövedelem mércéje.

    18. Pótlékot – a pótlékra nem érdemeseknek, érdemteleneknek?

    19. A tankönyv megválasztásának a szabadossága semmi egyébre nem volt alkalmas, mint a családok megsarcolására. Éppen az állami tankönyv felügyelet és nemzeti tankönyvkiadó a garancia arra, hogy az iskolákban egységes műveltséget kapjanak a gyermekek, ami az esélyegyenlőség alapja. És átjárhatók legyenek az iskolák, ha a gyermeknek iskolát kell váltania. Ehhez egységes tankönyvekre és tantervekre van szükség. A kiadói lobbi hagyjon fel a pedagógusok manipulálásával!

    20. Az öregségi nyugdíjkorhatár egybeesik azzal az életkorral, amikor az ember szellemi teljesítőképességének hanyatlása felgyorsul. Ez élettani sajátosság, tény. Sajnos sok gyermek szenvedi meg az alkalmazkodásra, kellő figyelemre már nem megfelelően képes nevelők jelenlétét. Fontos az is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért nevelő megérdemelt pihenésre vonuljon családja körében, és átadja a helyét a fiataloknak. Hozzájárulva a diplomás munkanélküliség csökkenéséhez. Ami ugye nem mellékes?

    21. A kollektív szerződéseket ne keverjük össze a kormányrendeletekkel. Az egyik szakigazgatási feladatból fakad, a másik pedig az intézményi demokrácia dokumentuma. Ez a maszatolás semmi jóra nem vezet, csak összekuszálja a szerepeket.

    22. A pedagógusok adminisztratív terheit valóban csökkenteni kellene, hogy több ideje legyen a tanórákra való lelkiismeretes felkészülésre. De akkor el kell várni azt is, hogy megfelelő, adott órára tervezett óravázlat nélkül pedagógus ne tartson tanórát. Véget kell vetni a tanórákon a rutinszerű ötletelésnek és locsi-fecsi időpocsékolásnak. Különösen pedig a közoktatási intézményben törvényileg is tiltott politizálásnak.

    23. Ez a követelés nem közoktatási intézmény problémája. Ennek eldöntése közoktatáspolitikai kérdés, szabályozása a Parlamentre tartozik.

    24. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egy sóhivatal volt. Jogosítványokkal, és valóságos teljesítmények nélkül, mivel a kutatómunka műhelyei a felsőoktatás intézményeiben és tudományos műhelyeiben vannak. Még soha senki nem tudott felmutatni olyan eredményt, ami a nevezett intézményhez kötődne. Viszont igen magasan dotált álláshelyeket, erőforrásokat köt le, teljesen fölöslegesen. Ennek az intézménynek a működtetése vagy megszűntetése kormányzati feladat. De időszerű. Ebbe beleavatkozni súlyos szereptévesztés lenne.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep