Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Dr. Kéri Katalin – Ambrus Attila József

Szárnyaljon a képzeleted!

Feladatgyűjtemény az embertan és az etika tanításához,
valamint az osztályfőnöki órákhoz

„Játszani kék tenger peremén ragyogó kavicsokkal.”

Weöres Sándor

Tartalom

Bevezetés

I. Ember és természet

II. Önismeret

III. Kapcsolatteremtés – barátság

IV. Ember és világ

V. Szerelem

VI. Család

VII. Nyelv

VIII. Ünnep

IX. Haza, nemzet

X. Fantázia, kreativitás

XI. Időutazások a múltba

XII. Időutazások a jövőbe, sci-fi

Egyes tantárgyakhoz, szakkörökhöz ajánlott feladatok

Utószó helyett

A diákokhoz (Pályázati felhívás)

A tanárokhoz

A szülőkhöz

Ajánlott irodalom

Bevezetés

Neil Postman amerikai tanár szerint a gyerek kérdőjelként kezdi az iskolát,
és pontként fejezi be. Számos iskolában, számos tanórán meglehetősen kevés figyelmet fordítanak
a tanárok arra, hogy diákjaik fantáziáját, rendkívüli kreativitását felhasználják a tananyag
tárgyalása során, és hogy azt továbbfejlesszék. A gyerekek az iskolában a tanár kérdéseit
hallgatják, és a tanár válaszait kell megtanulniuk. Így a diákok fejében megfogalmazódó millió
kérdés az évek során elhal vagy elhalkul, megtanulnak gyakorlatiasan és egysíkúan gondolkozni.
Picasso egyik mondása szerint: „Minden gyerek művész. A kérdés az, hogyan maradjunk művészek
felnőtt korunkban is.” Ez a kis könyv talán segít ebben…

A diákokhoz

Könyvünket neked ajánljuk, a mindig, mindenre kíváncsi diáknak. Lapozz bele,
ha meglehetősen unod már a hagyományos tanórákat, vagy szeretnéd elmélyíteni eddig megszerzett
tudásodat, összeilleszteni, összefüggéseiben látni a tudás darabkáit. A kötet feladatai
bármilyen órán felhasználhatóak, eljátszhatóak, tovább bővíthetőek, de játszadozhatsz,
fantáziálhatsz segítségükkel akkor is, ha éppen betegen fekszel otthon, szobafogságra
ítéltek, vagy szórakozni szeretnél elalvás előtt, illetve ha kistestvéred nem hagy békén.
Magaddal viheted a könyvecskét a nyári táborba, a vonatra, a fogorvosi rendelőbe.
E feladatok és kérdések segítségével többet tudhatsz meg a világról, társaidról és önmagadról.
A válaszok és megoldások keresése közben önálló kutatómunkát végezhetsz a könyvtárban,
kipróbálhatod írói tehetségedet, rajzolhatsz, festhetsz és mindenféléket összegyűjthetsz.
Versenyezhetsz barátoddal, felvághatsz szerelmed előtt, meghökkentheted szüleidet.

Tudjuk, benned ezerszer annyi kérdés fogalmazódik meg naponta, mint amennyit e
kötetben leírtunk. Azt javasoljuk, hogy mindig írd fel egy füzetbe ötleteidet, ezeket
küldd is el nekünk! (Nézd meg az utószót!) Ne félj a képzeletedtől, bátran játssz vele!
Talán már ott bujkál a fejedben egy évtizedek múlva kipattanó gondolat vagy találmány,
amely megváltoztatja majd az emberek életét. Érdeklődj továbbra is a világ dolgai iránt,
maradj mindig kíváncsi és álmodozó, és persze tanulj sokat, hogy álmaidat valóra válthasd!
Soha ne hagyd, hogy a felnőttek egyszerű, sablonos válasszal „lerázzanak”.
A világ ezerszínű, az ember sokoldalú, számos csoda még felfedezésre vár. Indulj hamar!

A tanárokhoz

Önnek szánjuk ezt a rendhagyó feladatgyűjteményt, önnek, aki mindig figyelt diákjaira,
aki mindig igyekezett érdekessé tenni óráit, aki hagyta szárnyalni a gyerekek fantáziáját.
És önnek is, aki belefáradt már a tanításba, kifogyott az új ötletekből, szeretné újra
felidézni gyerekkori álmait – diákjaival közösen.

Ezt a könyvecskét haszonnal forgathatják szinte bármilyen órán a gyerekek,
felső tagozatban és középiskolában is. Különösen ajánljuk embertan-, osztályfőnöki-, magyar,
biológia, földrajz, ének-zene, rajz,
és történelem órákhoz, illetve táborok,
szabadidős foglalkozások, honismereti, néprajzi
és egyéb szakkörök anyagának
színesítéséhez. A kötetben eltérő jellegű feladatokat és kérdéseket gyűjtöttünk egy-egy
csokorba, tematikus rendben. A témák feladatai között természetesen vannak átfedések.
A gyűjtemény önismeretet és kapcsolatteremtést segítő feladatokkal,
játékokkal kezdődik, és e részeket követik az emberi élet különböző területeit érintő,
vizsgáló témák. A feladatok mélysége és megoldási módja teljesen eltérő. Némely kérdés egyszerűen
csak vitaindító, más feladatok egy egész órát is kitölthetnek. A gyerekeknek módjuk nyílik
gyűjteni, hozzáolvasni, rajzolni, festeni, írni, színdarabot szerezni, zenélni és táncolni
vagy éppen vitatkozni. A feladatok és kérdések megoldásánál ön, a tanár, inkább irányító,
mint magyarázó szerepet kell, hogy betöltsön, hagyva, hogy a diákok képzelete szabadon
csapongjon, és újabb problémákat hívjon elő. E feladatok megoldásánál nem a tanár az,
akinek kezében van a megoldás kulcsa, nem feltétlenül ön az, aki tudja a „helyes megoldást”.
Diákjai kreativitásán, érdeklődésén, kutatói kedvén múlik leginkább, hogy a feladatok megoldása
mennyire lesz érdekes és tanulságos. A diákok talán éppen e gyűjtemény kérdései után nyomozva
kedvelik meg az olvasást vagy látják meg a tudományok (tantárgyak) közötti összefüggéseket.

A feladatok után találhat egy mutatót, melynek segítségével eldöntheti, hogy mely
feladatok kapcsolhatóak közvetlenül valamelyik szaktantárgy anyagához. A kötet tartalma tovább
bővíthető és bővítendő, csakúgy, mint a végén található irodalomjegyzék. A tanár tetszése
szerint válogathat a feladatok közül, akár egy fél évre valót, akár egyetlen kérdést.
Ne tartson egy kérdést sem képtelennek, üljön diákjaival együtt a képzelet szárnyára, és
bizonyos, hogy nem csak tanulni fog, de jól is szórakozik majd.

A szülőkhöz

Ugye, gyakran látta már gyermekét unatkozni? Ha legközelebb is így látja, csak adja
kezébe ezt a könyvet. És akkor is, ha nem akar tanulni már a holnapi dolgozatra. Néha
bosszantja, hogy gyermeke folyton kérdez? Sajnos ezen nem akarunk változtatni, sőt!
E feladatgyűjteménnyel arra sarkalljuk csemetéjét, hogy még gyakrabban ostromolja önt furcsa
kérdésekkel. Mielőtt visszatenné e könyvet a bolt polcára, gondolkozzon el azon egy pillanatig,
hogy talán e feladatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyereke tehetsége kibontakozzon,
képzelete és kreativitása fejlődjön, önismerete és a világról alkotott képe javuljon.

I. Ember és természet

  1. Írjatok cédulára egy-egy, a természettel kapcsolatos, számotokra
    fontos fogalmat! Keverjétek össze a cédulákat, s egyenként húzva mondjátok el, hogy mit jelent
    nektek a cédulán talált fogalom!

  2. Rajzolj növényt, állatot vagy más természeti tárgyat! Keress magadnak a csoportodban
    olyan személyt, akit a rajz alapján rokonléleknek tartasz! Készítsetek közösen egy rajzot! A
    feladatok végén állítsátok ki, mutassátok be közös rajzaitokat!

  3. Adjatok megszívlelendő jó tanácsot a szomszédotoknak a környezetvédelemmel kapcsolatban!
  4. Milyen ajándékokat küldenél másik bolygón élő lényeknek, hogy megismerjék belőle,
    milyen az ember és milyen a Föld, ahol lakik?

  5. Hogyan reklámoznád idegen űrlényeknek a Földet?
  6. Nézzetek szét az otthonotokban, és keressetek olyan tárgyakat vagy élőlényeket,
    amelyek a természetet varázsolják a lakásba! Beszélgessetek arról, miért van mindezekre
    szükségünk!
    (Pl.: háziállatok, dísznövények, virágmintás terítők, illatosítószerek stb.)

  7. Tervezzetek textilmintát növényi motívumokból! Milyen ruhát varrnátok magatoknak ebből
    az anyagból?

  8. Próbáljatok verset írni a természetről (Pl.: Ódát a Naphoz, stb.)!
  9. Találjatok ki olyan ünnepeket, amikor a természetet ünnepelhetnék az emberek!
    Hogyan képzelnétek el az ünneplést?
    (Pl.: madarak és fák napja; a napfény ünnepe, a tenger és a folyók napja, stb.)

  10. Képzeljétek el, hogy olyan picik lesztek hirtelenjében, mint a fűszál. Mit láttok a
    világból így?

  11. Óriásira megnövekedtek, a legmagasabb hegynél is magasabban lesz a fejetek. Meséljétek
    el, milyennek látjátok a világot!

  12. Meséld el, milyennek képzeled el álmaid kertjét! Hogyan vigyáznál a benne élő növényekre?
  13. Alkossatok erdőt! Mindenki válasszon egy növény- vagy állatszerepet. Az erdő lakói
    beszélgessenek az emberről!

  14. Adott egy csupasz fatörzs. Egészítsd ki lelkiállapotodnak megfelelően! Hasonlítsátok
    össze, ki mit rajzolt!

  15. Rajzold le a „saját fádat”! Miért éppen így néz ki?
  16. Mit gondol a fa a favágóról? Írjatok erről néhány gondolatot!
  17. Szerkesszetek egy füzetet az alábbi címmel: Természetjárók jogai és kötelességei.
  18. Írjatok fogalmazást „Az erdő fohásza” címmel!
  19. Mit gondolsz, milyen állatokra vadásznak az emberek? Milyen célból?
  20. Játsszatok el egy vadászatot, ahol a csoport egyik kisorsolt tagja játssza el a vad szerepét.
    Mondjátok el és beszéljétek meg, hogy milyen érzések merültek fel bennetek a „vadászat” során!
    Írjátok meg az elejtett vad utolsó gondolatait!

  21. Milyen állatot szelídítenél meg szívesen? Milyen módszerrel?
  22. Mire gondolnak az állatkert lakói? Alkossatok kisebb csoportokat, és írjátok le
    véleményeteket különböző állatok nevében.

  23. Miről álmodik az állatkerti oroszlán? Írjatok fogalmazást ezzel a címmel!
  24. Milyennek látja a zebra a szavannát? Minek örül, mitől fél?
  25. Képzeljétek el, mi lenne, ha a Földön minden ember csak növényeket fogyasztana?
    Gyűjtsetek minél több gondolatot erről! Eltűnnének-e így a háziállatok?

  26. Gyűjtsd össze a lehető legtöbb képet kedvenc állatodról! Írd le, miért szereted, mit
    jelent számodra.

  27. Melyik az az állat, amelyiktől a legjobban félsz? Keress róla kép(ek)et, és gyűjtsd össze
    néhány tulajdonságát! Találj ki egy mesét, amelyben ő a pozitív főhős!

  28. Nézzetek utána, hogy milyen állatok és növények haltak már ki bolygónkon? Készítsetek
    kronológiai táblázatot, feltüntetve az élőlények nevét, kihalásuknak körülbelüli idejét, okát
    stb.

  29. Milyen növények és állatok vannak ma veszélyben hazánkban vagy más országokban?
    Dolgozzatok ki terveket, hogy szerintetek hogyan lehetne megmenteni ezeket az élőlényeket.

  30. Milyen – pozitív és negatív – következményei lennének annak, ha bolygónkon
    mindenütt megtiltanák a közlekedési eszközök használatát, kivéve a kerékpárt?
  31. Válassz egy tetszőleges tájképet, és figyeld meg a festményen alkalmazott színeket,
    a fény és az árnyék ábrázolását! Milyen lelkiállapotban lehetett a művész, amikor a képet
    készítette? Milyen volt viszonya a tájhoz?

  32. Figyeld meg a lakóhelyedhez közeli táj fényviszonyait különböző napszakokban és évszakokban!
    Készíts folyamatos feljegyzéseket róla, és gondolkodj el azon, hogyan függ leírásod a
    lelkiállapotodtól!

  33. Gyűjtsétek össze minél több híres utazó, földrajzi felfedező nevét! Nézzetek utána, hogy
    merre jártak, milyen területeket, földrészeket fedeztek fel. Rendezzetek vetélkedőt, ahol a
    játékvezető mond egy-egy nevet, a versenyzőknek pedig el kell mondaniuk (és térképen is meg
    kell mutatniuk) a felfedezett területet. Az győz, aki a legtöbb utazó nevéhez tud felfedezést
    kapcsolni. (Ügyesebbek kártyajátékot vagy társasjátékot is tervezhetnek, rajzolhatnak ezzel a
    témával kapcsolatosan.)

  34. Írjatok útleírást egy általatok ismert országról, vidékről vagy városról. Tartsatok
    egymásnak felolvasást műveitekből, esetleg szerkesszetek belőlük egy „utazási magazint”,
    rajzokkal, fényképekkel illusztrálva.

  35. Írj (mondj) egy mesét, amelyik egy fényképen vagy festményen látható tájon történik!
  36. Egy tájképről a csoport minden tagja írja le, mit gondol róla, majd a leírásokat
    hasonlítsátok össze!

  37. Valaki a csoportból meséljen egy tájról, a többiek (színes ceruzákkal) rajzolják le!
    Hasonlítsátok össze a rajzokat!

  38. Gyűjtsetek tájakat, városrészleteket ábrázoló képeslapokat, és közösen állítsátok sorba
    őket úgy, hogy egy történetet írtok a helyszínekhez!
    (Pl.: Egy világjáró kalandjai és viszontagságai címmel)

  39. Gyűjtsetek olyan irodalmi alkotásokat (verseket, novellákat, regényeket), amelyekben a
    költő vagy író egy táj vagy egyéb természeti kép leírásával próbálta meg kifejezni érzéseit.
    Találtatok-e hasonló leírásokat? Csoportosítsátok olyan szempontból is a műveket, hogy melyek
    szólnak szerelemről; elmúlásról; magányról; honvágyról; bánatról, örömről és egyéb emberi
    érzésekről.

  40. Keressetek közmondásokat és szólásokat a környezettel, évszakokkal kapcsolatosan!
  41. Gyűjtsetek össze egy csokorra való találóskérdést kisebbeknek növényekről, állatokról,
    évszakokról és természeti jelenségekről!

  42. Néprajzi művekben keressetek olyan szokásokat és babonákat, melyek a természettel
    kapcsolatosak!

  43. Szervezzetek egy olyan túrát vagy kirándulást, amelyre meghívtok egy botanikust vagy
    gyógynövény-szakértőt. Ismerkedjetek meg a növényekkel! Készítsetek rajzokat, feljegyzéseket,
    egyszer talán még hasznát veszitek.

  44. Írjatok egy mesejátékot „A gombák világa” címmel! Találjatok ki egy történetet, legyenek
    benne különböző szereplők, írjatok dalbetéteket stb. Adjátok elő a történetet szüleiteknek
    vagy kisebbeknek!

  45. Készítsetek magnófelvételeket természetes zajokról! Szerkesszetek hangjátékot a zajok
    felhasználásával!
    (Pl. madárfütty, esőkopogás, vízcsobogás, állathangok stb.)

  46. Olvassatok részleteket Shakespeare „A vihar” c. drámájából, és hallgassátok meg
    Csajkovszkij: A vihar c. szimfónikus fantáziáját! Hogyan illik egymáshoz a két mű?

  47. Tájképekhez, diafelvételekhez, természetről szóló videofelvételekhez keressetek
    (ha tudtok, komponáljatok) zenét!

  48. Milyen természetes anyagokat lehet hangszerként használni? Zenéljetek „hangszereitekkel”
    (Pl.: összeütögetett kövek, fadarabok, zizegő száraz növények stb.)!

  49. Gyűjtsetek olyan népdalokat, melyekben szó van a természetről, az évszakok változásáról!
    Versenyezzetek, ki tud többet gyűjteni! „Kössetek” népdalcsokrokat, és énekeljétek el ezeket.

  50. Találjatok ki dallamokat az egyes évszakokhoz; a hóeséshez; a szélviharhoz, stb.
  51. Fejezzetek ki tánccal, mozgással különböző természeti jelenségeket pl. vihart, napfelkeltét,
    stb.! Keressetek hozzá aláfestő zenét!

  52. Találjatok ki egy olyan mozdulatsort, amellyel szívesen köszöntenétek minden reggel a
    felkelő napot.

  53. Készítsetek plakátot a környezetszennyezés ellen!
  54. Gyűjtsétek össze azokat a bűnöket, amelyeket ti követtek el személyesen a természet ellen!
    Melyek ezek közül a legsúlyosabbak? Hogyan kellene megváltoznotok?

  55. Gyűjtsétek össze azokat a bűnöket, amelyeket mások követnek el a természettel szemben!
    Melyek ezek közül a legfontosabbak? Mit tehetnek az emberek ezek ellen, és mit tehettek ti
    személy szerint?

  56. Játsszatok el egy bírósági tárgyalást!
    Osszátok el a szerepeket egymás között úgy, hogy legyenek vádlottak, akik a környezetet
    szennyezik, valamint bíró, ügyvéd, ügyész és esküdtek. A tárgyalás azért folyik, mert
    veszélyben van a Föld.

    („Megidézhetőek” a tárgyalásra a kipusztított állatok, tönkretett tavak,
    letarolt rétek stb. képviselői is.)

  57. Ha pár perces filmet készíthetnél a
    • (a) környezetvédelemről
    • (b) természet szépségéről
    • (c) ember és táj kapcsolatáról,
      akkor mi szerepelne a filmedben? Hol forgatnál?
  58. Hogyan óvnád meg azt a bolygót, melyre környezetszerető emberekkel költöznél át? Hogyan
    oldanád meg a szemét, az energiaelőállítás, a közlekedés stb. problémáit?

II. Önismeret

  1. Gyűjts olyan idézeteket, melyekben – érzéseid szerint – kifejezésre kerülnek
    életcéljaid, gondolataid. (Ez a gyűjtemény hosszú időn át bővülhet, akár életed végéig.)

  2. Gyűjtsetek számotokra kedves, kellemes illatokat (apró illatszeres üvegcse, illatos virág,
    finom étel, gyümölcs, fűszer stb.), mutassátok meg egymásnak is! Meséljétek el egymásnak,
    milyen kedves emlék jut eszetekbe erről az illatról, miért szeretitek.

  3. Tervezz egy olyan táncjelenetet, mely rólad szól, arról, hogy milyen vagy, mire vágysz,
    miről álmodsz.

  4. Válassz ki egy olyan dallamot, amely közel áll a lelkedhez. Melyik hangszer hangját
    kedveled? Miért?

  5. Próbálj meg karikatúrát készíteni önmagadról!
  6. Készíts egy festményt különböző színű festékfoltok segítségével az alábbi címmel:
    • Amikor szomorú vagyok
    • Egy vidám napom.
  7. Találkozol egy távoli országból jött gyerekkel, akivel csak fordítógép segítségével tudsz
    érintkezni. Mutatkozz be neki 5 rövid mondatban!

  8. Milyen virág vagy állat lennél szívesen, és hol élnél?
  9. Ha indián lennél, milyen beszélő nevet választanál magadnak? (Sebes Kéz, Csendes Virág,
    Égő Tűz stb.)

  10. Válassz magadnak egy szimbólumot, mely tükre annak, amilyen vagy.
  11. Tervezz magadnak egy „emblémát”, amit pólódon, táskádon, jelvényeden szívesen viselnél.
    Hasonlítsd össze a többiekével!

  12. Válassz magadnak jelmondatot / életszabályt! Találj ki te magad is!
  13. Mit mondanál el magadról egy négysoros versben? Olvassátok fel egymásnak, hogy ki mit írt!
  14. Találj ki egy ötletet, hogy hogyan kerülhetnél be a Rekordok könyvébe!
  15. Válassz ki 3-4 kártyát a kör közepén szétszórtakból, és ezek segítségével mutatkozz be!
    (A kártyákon különböző figurák vannak, pl.: nap, ház, virág, kulcs, gomba, szív, kéz, szem,
    óra, harang, fa, száj, labda, cica, bicikli, kanál, perec, könyv, ecset, toll, madár, boríték,
    ablak.)
  16. Állíts össze egy minialbumot 10-12 darab régebbi és újabb fényképedből. Meséld el a
    többieknek, miért éppen ezeket választottad!

  17. Írj fogalmazást az alábbi témákról:
    • Azt szeretem magamban, hogy…
    • Azt nem szeretem magamban, hogy…
  18. Egy képzeletbeli boltban külső és belső emberi tulajdonságokat vásárolhatnál.
    Mire költenél a pénzedből? Van-e olyan tulajdonságod, melyet szívesen beadnál a „zálogházba”,
    hogy szép csendesen ott felejtsd?

  19. Kihez szeretnél hasonlítani? Indokold meg, hogy miért!
  20. Készíts egy listát arról, hogy melyek a legpozitívabb külső és belső tulajdonságaid.
    Kérdezd meg társaidat, tanárodat, szüleidet, testvéredet, hogy ők milyen tulajdonságaidat
    emelnék ki. Gondolataikat hasonlítsd össze saját véleményeddel!

  21. Az osztály tagjai két csoportot alkotnak. Mindegyik csoport plakátot ír a másik csoport
    minden tagjáról, külön-külön. A plakátokra név nem kerül, csak az illető egyén legjellemzőbb
    tulajdonságai (lehetőleg viccesen, tréfásan megfogalmazva, de nem sértően!). A csoportok
    függesszék fel egymással szemben a plakátokat, és mindenki találja meg saját jellemzését.
    Beszéljétek meg, miben értetek egyet, és mit gondoltok másképp magatokkal kapcsolatosan.

  22. Írj egy fogalmazást „Azt mesélik rólam, hogy amikor kisgyerek voltam…” címmel!
  23. Emlékezz vissza, mikor nevettél életedben a legnagyobbat, és meséld el, hogy min! Most
    is nevetségesnek tartod még ezt az esetet?

  24. Fess egy képet (bármilyen technikával) ezzel a címmel: „Életem egy vidám napja”.
  25. Meséld el életed legszebb élményét!
  26. Jelöld meg a listán azt az 5 dolgot, amely számodra legfontosabb az életben!
    (Pl.: szeretet, szerelem, egészség, hatalom, tudás, vagyon, utazás, szabadság, hírnév, család,
    barátság, hit, szórakozás, rend, remény, hivatás, haza, szépség, művészet stb.)
    Tudnád-e ezeket rangsorolni?

  27. Melyik az a három tárgy, és ki az a három ember, amely és aki nélkül nem szeretnél élni?
  28. Ha örökre el kellene utaznod egy távoli bolygóra, milyen könyvet vinnél magaddal
    feltétlenül?

  29. Ha egy tündér teljesítené 3 kívánságodat, melyek volnának azok?
  30. Rajzold le az életfádat!
  31. Válassz az alábbi életút-görbék közül: (Találj ki hozzá egy élettörténetet!)
  32. Készítsd el életfilmedet! Milyen jeleneteket forgatnál hozzá? Milyen helyszíneken és
    milyen szereplőkkel?

  33. Ha most kellene döntened, milyen foglalkozást választanál? Szerinted alkalmas lennél-e
    tanárnak, orvosnak, írónak, kéményseprőnek, kőművesnek, állatszelídítőnek, eladónak,
    színésznek stb. Miért vagy miért nem, mit gondolsz?

  34. Írd le, hogyan képzeled el egy napodat
    • 10 év múlva
    • 50 év múlva?
  35. Miről beszélnél, ha kapnál 5 percnyi időt, hogy felszólalj
    • a televízióban
    • a parlamentben
    • az ENSZ-ben?
  36. Jótetteid jutalmaképpen egy utazást nyertél. Megválaszthatod, hogy melyik országba mész,
    de meg kell indokolnod, hogy miért éppen oda!

III. Kapcsolatteremtés – barátság

  1. A csoport tagjai kezdjenek el sétálgatni, majd a csoportvezető (vagy tanár) jeladására
    mindenki kövesse azt, aki neki a leginkább szimpatikus! Figyeljétek meg és beszéljetek róla,
    hogy ki kit követett, milyen alakzatok jöttek létre a játék során. Születtek-e váratlan
    fordulatok?

  2. A csoportból valakinek kössük be a szemét, és így keressen a csoportban neki szimpatikus
    kezeket! Indokoljátok választásotokat!

  3. A csoport tagjai alkossanak kört, és egy ember álljon be a közepére, csukja be a szemét,
    és kezdjen eldőlni, mintha fatuskó volna. A többiek feladata, hogy elkapják őt, és ne hagyják
    elesni.

  4. A csoport álljon körbe, és képzeljétek el, hogy hajótörést szenvedtetek, jelenleg egy
    lakatlan szigeten vagytok. Sorsoljatok ki egy vezetőt, aki körbejárva mindenki mögött megáll,
    és elmondja, hogy kinek milyen szerepet szán ebben az új és nehéz helyzetben. Utána a csoport
    tagjai egyenként mondják el, hogy milyen szerepet választottak volna ők maguk.

  5. Próbálj meg szavak nélkül, gesztusokkal, mozdulatokkal egy történetet elmesélni a
    többieknek.

  6. Sorsoljatok ki párokat, a párok leülnek egymással szemben, és 5 percen át mindenki némán
    farkasszemet néz a társával. Beszéljétek meg páronként, aztán közösen keletkezett érzéseiteket,
    gondolataitokat!

  7. Mindenki fogjon egy üres papírlapot, és hajtogasson belőle egy virágot! (Tépni, vágni nem
    szabad!) Ha mindenki elkészült, keresse meg a csoport virágai között azt, amelyik leginkább
    hasonlít az ő alkotásához.

  8. Mindenki írjon a csoport minden tagjának külön-külön egy pozitív tartalmú üzenetet!
  9. Mindenki írja fel a nevét egy papírszeletre, de visszafelé. (Pl.: Kéri Katalin = Irék
    Nilatak) A játékvezető összegyűjti ezeket a cédulákat, és egyet-egyet felolvas. Mindenki
    mondja el, milyen gondolatai keletkeznek, hogyan fordítaná le ezeket a „holdbéli” mondatokat.
    A játékvezető sorra feljegyzi az elhangzott „fordításokat” a játékosok neve mellé egy nagy
    lapra. A játék végén mindenkinek a lapján egy olyan gondolatfüzér keletkezik, mely jellemző a
    játékos személyére.

  10. A csoport tagjai vegyenek elő egy papírlapot, felülre írják fel a nevüket, és mindenki
    adja baloldali szomszédjának a papírt. Mindenki írjon egy sort arról, hogy milyennek tartja
    jobboldali társát, aztán hajtsa be a lapot legyezőszerűen, és adja ismét balra. Ha a lapok
    körbeértek, a csoport kívánsága szerint fel lehet olvasni vagy meg lehet őrizni csendben.

  11. A csoport tagjai közösen határozzanak meg egy témát, és sorsolással (kiszámolással)
    válasszanak maguk közül valakit, aki erről a témáról interjút készít a többiekkel. (Ilyen
    témák lehetnek pl.: az iskolai menza; a fiú-lány barátság; az iskolatermek díszítése és
    sok minden más.)

  12. Képzeljétek el, hogy a suli-tévében a ti osztályotok mutatkozhat be. Írjátok meg a
    forgatókönyvet, mit mondanátok magatokról, egymásról!

  13. Nyelvtanárotok segítségével próbáljatok meg levelezési kapcsolatot létesíteni olyan
    ország diákjaival, akik az általatok tanult nyelvet beszélik. Kérdezzetek tőlük mindenről,
    ami benneteket érdekel, küldjetek magatokról, iskolátokról, hazátokról képeket. Ha ők is
    küldenek, rendezzetek kiállítást az érdekesebb anyagokból!

  14. Mi jellemzi a jó barátságot? Írjatok erről gondolatokat, és beszéljétek meg!
  15. Írj fogalmazást arról, hogy milyen a te legjobb barátod.
  16. Keressetek példákat irodalomból, történelemből, művészetből ismert híres barátságokra!
    Vitassátok meg, mi a barátság alapja, meddig tarthat egy barátság.

  17. Gyűjtsetek közmondásokat, szólásokat a barátságról!
  18. Fejtsétek ki, mi a különbség a haverság, komaság és barátság között.
  19. Készítsetek mini interjút egy
    • (a) óvodással
    • (b) kisiskolással
    • (c) középiskolással
    • (d) tanárotokkal
    • (e) szüleitekkel

    arról, hogy mit jelent számukra a barátság, ki a legjobb barátjuk, és miért. Állítsatok
    össze egy dokumentumműsort az elhangzott válaszokból!

  20. Írjatok bábjátékot óvodás testvéreteknek vagy ismerős kisgyerekeknek, amelyben a
    barátságról esik szó. Készítsetek bábokat is a darabhoz, és mutassátok be kis közönségeteknek!

  21. Keressétek meg Exupéry: A kis herceg című regényében azokat a részeket, amikor a kis
    herceg a rókával találkozik, és vele beszélget. Játsszátok el ezeket a jeleneteket! Ismertek-e
    más regényeket, amelyekben a barátságról van szó? Ha van több ilyen könyvetek, ajánljátok a
    többieknek is, rendezzetek könyvbörzét!

IV. Ember és világ

  1. Idézd fel egy papucsállatka, egy hal, egy gazella, egy csimpánz és egy
    ember képét! Melyik kettő közé húznál választóvonalat és miért?

  2. Sok összegyűjtött arckép közül válassz egyet, és meséld el (találd ki) a rajta látható
    ember élettörténetét! (Természetesen a játék előtt a csoport tagjainak újságokból portrékat
    kell gyűjteniük!)

  3. Szerinted napjainkban ki a világ legfontosabb embere? Miért? Beszéljétek meg közösen!
  4. Kinek adnál Nobel-díjat, és milyet? Miért?
  5. Kit jelölnél „Mosoly-rendre” környezetedből vagy a nagyvilág lakóiból? (Ha nincs még
    iskolátokban ilyen kitüntetés, alapítsatok; tervezzétek meg emlékérmét és odaítélésének
    feltételeit! Évente rendezzetek ünnepséget, amikor kedves tanárotoknak vagy társatoknak
    átadjátok.)

  6. Szerinted melyek az ember legpozitívabb tulajdonságai? Magadban felismered ezeket a
    tulajdonságokat? Gyűjts „tipikusan” férfias és nőies tulajdonságokat! Vannak ilyenek? Miért?

  7. Szerintetek kiről lehet manapság azt mondani, hogy művelt ember? És régebbi korokban?
  8. Kisebb csoportokban találjatok ki egy-egy történetet, melyben bemutattok egy-egy tipikus
    emberi tulajdonságot (önfeláldozás, irigység, félénkség, ravaszság stb.) Játsszátok el a
    történeteket társaitoknak, akiknek meg kell fejteniük, milyen tulajdonságról szólt a darab.
    (Bábokkal vagy árnyjátékkal is játszhatjátok!)

  9. Fejezd be ezt a mondatot: „Van, aki azért él, hogy…”
  10. Szerinted melyik állítás igaz? Miért?
    • (a) „A világ alapjában véve jó.”
    • (b) „A világ alapjában véve rossz.”
  11. Találj ki egy teljesen új mesehőst! Milyen tulajdonságokkal rendelkezik? Milyen kalandokat
    él át? Rajzold le vagy készíts róla képregényt!

  12. Gyűjts olyan meseszereplőket olvasmányaidból, akik rossz tulajdonságokkal rendelkeznek!
    Tudsz-e találni bennük valami jót is? Ha nem, akkor változtasd meg úgy a meséjüket, hogy jó
    tulajdonságaik is kiderüljenek!

  13. Írj egy üzenetet a jövő emberének, aki majd csak sok-sok száz év múlva talál rá. Mit írnál? Hová rejtenéd el, hogy biztosan ráakadjanak?

V. Szerelem

  1. Alkossatok három csoportot, és írjátok fel csoportonként egy-egy nagy papírlapra azokat a
    szavakat, kifejezéseket, melyek a barátságról, a szeretetről, illetve a szerelemről eszetekbe
    jutnak. Ha mindegyik csoport elkészült, erősítsétek fel a lapokat a táblára, és keressétek
    meg azokat a kifejezéseket, melyek két vagy három lapon is előfordulnak. Milyen kifejezéseket
    találtatok, melyek csak egyik fogalomhoz kapcsolódnak?

  2. Vitassátok meg, létezik-e fiú és lány között barátság!
  3. Soroljatok fel híres szerelmespárokat az irodalomból! Kinek melyik pár sorsa tetszett
    leginkább? Miért?

  4. Tételezzük fel, hogy Shakespeare ismert drámájában Romeo és Júlia nem hal meg.
    Írjatok fogalmazást arról, hogyan alakulna így a szerelmespár további sorsa!
    Hasonlítsátok össze, hogy milyen megoldások születtek!

  5. Írj szerelmes levelet! Hasonlítsd össze régen élt emberek szerelmes leveleivel!
    Miben hasonlítanak a régi és a mai levelek? És milyen különbségeket találsz? Miért?

  6. Vannak-e illemszabályai az udvarlásnak? Mikor mondjuk egy fiúról, hogy lovagias?
  7. Gyűjts olyan filmcímeket, melyek a szerelemről szólnak! Melyik tetszett legjobban?
    Te melyik regényből vagy novellából rendeznél szerelmesfilmet? Kik lennének ebben a főszereplők,
    és milyen helyszíneken játszódna?

  8. Melyik szerinted a legszebb szerelmes vers? Rajzolj hozzá illusztrációt!
  9. Ábrázold a szerelem színeit! Hasonlítsd össze munkádat társaidéval! Látsz-e hasonlóságot?
    Miért?

  10. Írj lexikonba való szócikket a szerelemről! Hogyan írnád meg, ha
    • (a) biológiai
    • (b) irodalmi
    • (c) filozófiai
    • (d) gyermek-

    lexikon számára készítenéd?

  11. Alkossatok olyan „élő” szobrokat, amelyek a szeretet vagy szerelem egy-egy mozzanatát,
    rezdülését ábrázolják! (Pl.: simogatás, érintés, találkozás, kézfogás, gondoskodás, féltés,
    féltékenység stb.)

  12. Hogyan fejeznéd ki szavak nélkül valakinek azt, hogy tetszik neked, szereted, ha
    • (a) melletted ül a buszon vagy a padban
    • (b) éppen kinéz az ablakán, te az utcán állsz
    • (c) a táblánál felel stb.
  13. Gyűjtsetek népdalokat és egyéb zeneszámokat a szerelemről! Készítsetek hangmontázst ezekből!
  14. Keressetek leírásokat néprajzi művekben szerelmi varázslásokról, babonákról! Ismertek ti
    is ilyeneket?

  15. Gyűjtsetek közmondásokat a szerelemről. Egyetértetek ezekkel a népi bölcsességekkel?
  16. Állítsatok össze albumot vagy diakép-sorozatot a szerelemről. Melyik a kedvenc képetek?
  17. Kérdezzétek meg szüleiteket, hogy hol ismerkedtek meg, és mi tetszett meg nekik legelőször
    egymásban.

  18. Gyűjtsetek régi esküvői meghívókat! (Ha ez nehezen megy, menjetek el tanárotokkal a
    levéltárba, és ott keressetek az ún. aprónyomtatványok között.) Melyek a leggyakoribb
    versidézetek és illusztrációk ezeken a lapokon? Rendezzetek belőlük mini kiállítást!

  19. Tervezz esküvői meghívót! Válassz hozzá egy-két soros mottót is! Mutassátok meg
    egymásnak, ki mit készített!

  20. Szerinted milyen az ideális férj (vagy feleség)?
  21. Vitassátok meg, szerintetek a külső vagy belső tulajdonságok határozzák-e meg a szerelem
    kialakulását?

  22. Ismerkedjetek meg a virágnyelvvel! Milyen szerelmes üzeneteket lehetett régen virágokkal
    közvetíteni? Még milyen eszközökkel üzentek? (Pl.: a legyező vagy a függöny mozgatásával,
    titkosírással, stb.)

  23. Mi változna meg a világban, ha nem létezne a szerelem érzése? (Pl.: nem írnának szerelmes
    verseket, becsuknának a menyasszonyiruha-kölcsönzők, nem firkálna senki szíveket a padra stb.)

VI. Család

  1. Szerintetek milyen az ideális család? Írjatok fogalmazást ezzel a címmel, és hasonlítsátok
    össze gondolataitokat!

  2. Milyen problémák merülhetnek fel egy család életében? Gyűjtsetek példát konfliktusokra, és
    néhánynak a megoldását játsszátok el!

  3. Milyen szóösszetételekben fordul elő a „család” szó? Versenyezzetek, ki tud többet
    összegyűjteni!

  4. Találkozunk-e az állat- és növényvilág esetében is a „család” fogalommal? Keressetek
    példákat! Miben hasonlítanak ezek a „családok” az emberi családokra, és milyen lényeges
    különbségeket fedezhetünk fel?

  5. Szerintetek mit jelent az a szó, hogy „családtervezés”?
  6. Írd le a szülők „tízparancsolatát” a gyerekneveléssel kapcsolatosan!
  7. Fogalmazzátok meg, szerintetek milyen jogai és milyen kötelességei vannak egy gyereknek a
    családban!

  8. Gyűjts képeket az anyaságról (fénykép, festmény, grafika)!
  9. Szeretnéd-e, ha volna apák napja? Szerinted melyik napon kellene ünnepelni? Hogyan
    köszöntenéd édesapádat?

  10. Gyűjtsétek össze, milyen családi ünnepek vannak egy évben! Hogyan szoktátok megünnepelni?
  11. Gyűjtsetek példákat arra vonatkozóan, hogy
    • (a) mit tanulhat egy kisgyerek az idősebb testvérétől
    • (b) mit tanulhat a nagyobb testvér a kisebbtől?
  12. Rajzold le a családodat!
  13. Rajzold le a családod tagjait úgy, hogy egy-egy virágnak ábrázolod őket!
  14. Tervezz családtagjaidnak ruhákat, amilyenekben szeretnéd látni őket!
  15. Tudjátok-e, melyik apukátok, anyukátok, testvéretek kedvenc verse, filmje, könyve, énekese
    stb.?

  16. Meséljetek egymásnak arról, hogy milyen volt anyukátok / apukátok kisgyerek korában!
  17. Írd össze, szerinted milyen külső és belső tulajdonságokat örököltél az anyukádtól,
    apukádtól, nagyszüleidtől!
  18. Készítsetek riportot családtagjaitokkal arról, hogy milyennek látnak benneteket! Volt-e
    olyan válasz, amelyen meglepődtetek? Miért?

  19. Írj fogalmazást az alábbi címmel: „A testvéremben azt szeretem, hogy…”
  20. Írd le, szerinted hogyan alakul családod élete 30 év múlva!
  21. Hogyan képzelitek el jövőbeni családotokat? Beszéljétek meg, milyen közös és milyen eltérő
    gondolataitok vannak ezzel kapcsolatosan!

  22. Tervezd meg álmaid házát! Rajzolj bútorokat is! Hol állítanád fel ezt a házat?
  23. Írjatok fogalmazást az alábbi témáról: „Én ilyen szülő leszek”.
  24. Szerintetek mi alapján választanak nevet a szülők gyermekeiknek? Elégedettek vagytok saját
    keresztnevetekkel? Ti milyen neveket választanátok? Miért? A Ladó János-féle Utónévkönyvben
    nézzetek utána, mi az eredeti jelentése a nektek tetsző neveknek. Így is tetszenek?

  25. Írjatok levelet egy mai apa nevében gyermekének, hogy mire vigyázzon és mire figyeljen a
    világban. Hogyan írnátok meg ezt a levelet, ha apa és fia a középkorban élne?

  26. Keressetek példákat a történelemben arra vonatkozóan, hogy különböző korszakokban,
    földrajzi helyszíneken milyen volt az átlagos család (családszerkezet), melyek voltak a
    családon belüli főbb viselkedési szabályok? (Útleírások, életmóddal kapcsolatos könyvek
    segítenek.)

  27. Keressetek példákat a magyar néprajzból arra vonatkozóan, hogy milyen babonák, hagyományok
    fűződnek a gyermekneveléshez, a családi élethez.

VII. Nyelv

  1. Szerinted melyik az öt legszebb (magyar) szó?
  2. Mondj egy szót, amelyben benne vagy!
  3. Gyűjts szavakat, kifejezéseket a közhelyszótárba!
  4. Hányféle hangsúllyal tudod elmondani a következő mondatokat?
    • (a) Menj ki.
    • (b) Szeretsz.

    Versenyezzetek, ki tud több változatot! Írjatok rövid történeteket az egyes változatokhoz,
    és játsszátok is el ezeket!

  5. A felsorolt (bármilyen) fogalmakat kártyákra írjuk, és mindenki húz egyet közülük, és 3
    percig beszél róla. Pl.: szeretet, szerelem, nyelvtanulás, hazugság, félelem, olvasás, utazás,
    főzés, reklám, alvás, gyermeknevelés, halál, háború, egészség, sport, festészet stb.

  6. Mi a véleményed a koránkelésről, a házasságról, a nyári szabadságról, az irigységről, a
    szépségről, a televízióról, a mai időjárásról, a vegetarianizmusról, az operettről, a verésről,
    a kiabáló tanárról, a versenysportról, az esőerdők kiirtásáról, a számítógépes játékokról,
    stb.

  7. Beszélj 3 percen át egy olyan témáról, amihez nem értesz! (pl.: fiúk: – a francia
    szabászat fortélyai, a lecsó eltevése télire, arcpakolások készítése, mosás és keményítés stb.;
    lányok: – barkácsolási tanácsok, műszaki tanácsok autóvásárlóknak, a lóápolás
    tízparancsolata stb.)

  8. Olvasd fel kifejezően Vas István: In flagranti c. versét! A társaid fejtsék ki, mi volt
    szerintük a történet lényege!

  9. Olvassátok el Weöres Sándor: Táncdal c. versét, és próbáljatok meg dallamot írni hozzá,
    és táncolni rá!

  10. Újságcikkek tetszőleges szavainak besatírozásával „írj” verset vagy prózát, és olvasd fel
    társaidnak!

  11. Találjatok ki egy titkosírásfajtát! Így írjatok levelet barátotoknak.
  12. Ismerkedjetek meg különböző versformákkal, és próbáljatok meg ti is a megismert formák,
    minták alapján verset írni. (Pl.: disztichonban; Balassi-strófában; szonettformában stb.)

  13. Kivágott szavakból, újságok szövegrészleteiből vagy szalagcímeiből rakj össze értelmes
    történetet, verset!

  14. Készíts keresztrejtvényt vagy betűrejtvényt, és add oda társaidnak, hogy megfejthessék!
  15. Az osztály alakítson két csoportot. Válasszatok egy tetszőleges témát (valamit, ami
    foglalkoztat benneteket, ez lehet bármilyen téma, amiről már napok óta vitatkoztok…).
    Építsetek fel együtt egy szónoki beszédet. Ügyeljetek arra, hogy jó érveket sorakoztassatok
    saját igazatok mellett, és színesen, szépen, retorikai fordulatokkal élve fogalmazzátok meg
    gondolataitokat! Válasszatok valakit a csoportból, aki előadja a „beszédet”! Játsszátok el
    ezt többször, többféle témáról szólva, mindenkinek lehetőséget adva a szónoklásra! (Ez a játék
    nagyszerűen alkalmas arra, hogy vitás ügyeiteket elsimítsátok. Ne verekedéssel vagy
    acsarkodással oldjátok meg a problémákat, hanem „szópárbajjal”.)

  16. Próbáljatok bonyolultabb fogalmakat hang nélkül elmutogatni (Pl.: szabadság, hazaszeretet,
    öröm, verseny, stb.). Ha a többieknek nem sikerül kitalálniuk a fogalmakat, akkor szavakkal
    írjátok körül. (Ugye, így már könnyebb…!)

  17. Készítsétek el (rajzban) a „karikatúra” szó karikatúráját!
  18. Próbáljátok meg összegyűjteni azokat a legtipikusabb nyelvi hibákat, melyeket elkövettek
    beszédetek vagy írásotok során. Kérjetek tanácsot magyartanárotoktól vagy társaitoktól, hogy
    hogyan tudnátok javítani ezeken a hibákon.

  19. Menjetek el a könyvtárba, és nézegessétek meg egy általatok még nem ismert nyelv szótárát.
    (Minél egzotikusabb nyelv, annál érdekesebb.) Keressétek meg egy-két – társaitokkal előre
    megbeszélt – szó írásképét (pl.: szeretet, ember, világ stb.), és másoljátok le.
    Órán hasonlítsátok össze, hogy más nyelven hogyan írják vagy mondják ugyanazt a szót. Ha
    tetszik ez az ismerkedés a nyelvekkel, folytathatjátok is.

  20. Ha több nyelven is tanultok, készítsetek magatoknak miniszótárakat, pl.: angol, német,
    magyar szószedetet az állatnevekről, gyümölcsökről, országnevekről stb. Ez megkönnyítheti
    és érdekesebbé teheti számotokra a nyelvtanulást.

  21. Az osztályt bontsátok párokra. Minden páros tagjai hátat fordítanak egymásnak, és egyikük
    kezébe kap egy rajzot (állatfigura, mértani idomok, stb.). Ő fogja diktálni társának, hogy
    mit kell rajzolnia, de úgy, hogy társa nem kérdezhet vissza és nem fordulhat meg. Nagyon
    mulatságos eredmények fognak születni a sok félreértett utasításból. Rendezzetek kiállítást
    az elkészült rajzokból!

VIII. Ünnep

  1. Mi volt életed legeslegszebb ajándéka?
  2. Milyen ajándékot szeretnél nagyon-nagyon megkapni?
  3. Írj levelet egy őserdőben élő brazíliai indián kisfiúnak arról, hogy ki is az a Mikulás!
  4. Milyen ajándékot küldenél egy norvég, egy kubai vagy egy kongói kisgyereknek a
    születésnapjára?

  5. Szerinted melyik a legszebb ünnep? Miért? Társaiddal beszéljetek erről, és válasszátok
    meg az ünnepek ünnepét!

  6. Ki az az ember a világon, akinek nagyon szeretnél ajándékot adni? Mit adnál neki?
  7. Mindenki ajándékozzon a szomszédjának / padtársának egy szót!
  8. Hogyan ünnepelnéd meg egy forró égövi országban a karácsonyt? Az itthoni szokások és
    tárgyak közül melyiket hagynád el, és mivel helyettesítenéd?

  9. Gyűjtsd össze a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörbe tartozó szokásokat, melyek lakóhelyeden
    még élnek! Az ételekről se feledkezz meg!

  10. Milyen ünnepet találnál ki? Hogyan ünnepelnéd meg a napját, és kikkel?
  11. Hogyan rendeznél meg egy születésnapi ünnepséget, egy tanévzárót, a madarak és fák napját
    stb.

  12. Tervezd meg a Suli-TV egyik adását, melyet az általad kiválasztott valamelyik ünnepen
    mutatnának be iskoládban. Milyen helyszíneken forgatnál? Miről? Kik lennének a szereplők?

  13. Gyűjtsetek olyan ünnepi szokásokat, melyek az Erdélyben élő magyarság életében jelentősek
    (voltak)! Ismertek-e ezek a szokások a ti szűkebb környezetetekben is?

  14. Találj ki, tervezz meg egy koreográfiát egy olyan táncjátékhoz, melyet valamelyik
    ünnepélyen ad elő osztályod. Milyen zenét és milyen ruhákat választanál hozzá? (A legjobban
    sikerült koreográfiákat valósítsátok is meg!)

  15. Alkossatok kisebb csoportokat (párokat), és próbáljátok meg összegyűjteni, hogy különböző
    földrészeken (országokban) milyen eseményeket ünnepelnek az emberek! Gyűjtsetek minél több
    ünnepről leírást (a különböző útikönyvek, televízióműsorok sokat segítenek), és ha lehetséges,
    akkor képeket, filmbejátszásokat is! Találtatok-e hasonló vagy szinte azonos ünnepeket?

  16. Gyűjtsetek olyan történelmi eseményeket, amelyek évfordulóját ma is ünnepelik
    Magyarországon (a világ más részén)!

  17. Melyek a legfontosabb családi ünnepek?
  18. Mi a véleményed a Valentin- (Bálint) napról? Szoktál-e ezen a napon ajándékozni vagy
    ajándékot kapni? Nézz utána, honnan ered ez az ünnep!

  19. Beszéljétek meg, kik azok a valós vagy képzelt személyek, akiknek a „napját” évről-évre
    megünnepeljük. Mit tudtok róluk?

  20. Mindenki hozzon az órára egy-két olyan zeneszámot, amely valamelyik ünnepünkhöz kapcsolódik.
    Készítsetek hangtárat komoly- és könnyűzenei alkotásokból válogatva, illetve egy-egy ünnephez,
    ünnepkörhöz kapcsolódva.

  21. Kutassatok a művelődéstörténetben, és tárjátok egymás elé, hogy milyen régi, elfelejtett
    vagy mára már átalakult ünnepekre bukkantatok!

  22. Írjatok fogalmazást
    • „A karácsonyfa bánata”
    • „A szülinapi torta gondolatai”

    címmel.

  23. Rendezzetek iskolai ünnepséget „Mátyás király udvarában” címmel, legyen lovagi torna,
    reneszánsz tánc, korabeli ételek stb.

  24. Találjatok ki egy jó programot az iskolai fordított napra vagy gyereknapra. Ötleteiteket
    valósítsátok is meg! (Lehet bolondos divatbemutató, szépségverseny, közös főzés az udvaron,
    játszóház, táncház stb.)

IX. Haza, nemzet

  1. Gyűjtsetek minél több képet (képeslapot) magyar tájakról, településekről, és versenyezzetek,
    ki tud többet felismerni ezek közül! Keressétek meg ezeket a térképen is!

  2. Ha fényképalbumot készítenél a hazádról, milyen fotótémákat választanál? (Híres épületek
    vagy emberek? Természeti szépségek vagy…?)

  3. Írjatok egy levelet a Dunának vagy a Tiszának! Olvassátok fel ezeket egymásnak! (Másik
    variáció: a Duna „írjon” a Tiszának és fordítva. Mit tudnának egymásnak mondani? Képzeljétek
    el, hogy „ők” egymás tájait sosem látják, kivéve, ahol összetalálkoznak…)

  4. Gyűjtsetek minél több részletet magyar írók és költők tollából, melyek a magyar tájakról
    szólnak! Beszélgessetek róla, különböző korokban különböző lelki alkatú művészek hogyan
    mutatták be hazájukat!
    Ti miről írnátok verset?

  5. Keressetek olyan zeneszámokat, népdalokat, melyek a hazaszeretetről, a honvágyról szólnak.
    Mutassátok meg a többieknek, mit gyűjtöttetek, ha lehet, énekeljétek el együtt a dalokat!

  6. Tervezz címert és zászlót lakóhelyednek / utcádnak / kerületednek / iskoládnak!
  7. Szűkebb lakóhelyed milyen témában rendezhetne kiállítást egy világkiállítás idején?
    Hol és mit állítanál ki, ami szerinted jellemző a településedre?

  8. Hogyan reklámoznád Magyarországot az eszkimóknak, az amerikaiaknak, a busmanoknak, hogy
    itt töltsék el a szabadságukat?

  9. Mit jelent számodra az, hogy magyar / európai / földlakó ember vagy?
  10. Ismersz-e olyan népszokást, hiedelmet, ami a te lakóhelyedre jellemző? Meséld el a
    többieknek!

  11. Sorolj fel néhány dolgot, amelyek Magyarországot igazán széppé teszik, amelyekre büszkék
    lehetünk. És van valami „szégyellni valónk” is?

  12. Világpolgár. Mit jelent számodra ez a kifejezés? Te szívesen lennél?
  13. Tervezd meg azt a lakást, kertet, települést, ahol szívesen élnél!
  14. Írjatok lexikonba való szócikket a hazáról! Hogyan fogalmaznátok, ha ez a lexikon
    • alsó tagozatosoknak
    • felnőtteknek szólna?
  15. Szerintetek mit jelent a haza fogalma egy másik országgal háborúban álló népnek?
  16. Létezik-e szerintetek ideális állam? Ti milyennek képzelitek el?
  17. Írjatok fogalmazást arról, hogy ti milyennek képzelitek az Egyesült Európát. És az
    Egyesült Földet? Szerintetek lesz valaha ilyen? Hogyan tudnátok elképzelni? Érveiteket és
    ellenérveiteket vitassátok meg!

  18. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” – Ti hogyan
    értelmezitek ezt a mondatot?

  19. Keresd meg egy régi térképen az alábbi tájakat: Zobor-vidék, Mezőség, Szilágyság,
    Kárpátalja stb. Mit tudsz az ott élő emberek népviseletéről, szokásairól?

  20. Gyűjtsetek képeket különböző tájak népi viseleteiről. Rajzoljatok le egy-egy mintarészletet,
    tervezzetek felhasználásával valamilyen ruhadarabot vagy használati tárgyat. Ügyeljetek a
    színek helyes megválasztására!

  21. Másoljátok át kemény papírra Magyarország térképét, berajzolva a megyehatárokat, beírva a
    megyék nevét. Színezzétek ki, majd vágjátok szét a határvonalak mentén. Versenyezzetek, ki
    tudja gyorsabban összerakni ezt a „térkép-puzzle-t”. Ugyanígy elkészíthetitek Európa
    államairól is az összerakós játékot. Ha ti már gyorsan ki tudjátok rakni, ajándékozzátok oda
    kisebb testvéreteknek vagy ismerősötöknek.

  22. Forgassátok meg a földgömböt, és találomra bökjetek rá egy pontjára. Ha így „rábukkantok”
    egy országra, próbáljatok meg utánanézni a történetének. Mikor jött létre az az állam, kik
    élnek (éltek) ott, milyen főbb események jellemezték történetét. Mondjátok el egymásnak is
    kutatásotok eredményeit.

X. Fantázia, kreativitás

  1. Írj minél több olyan kérdést, ami téged izgat, és amelyre nem tudsz válaszolni!
  2. Írd le azt, ami 1 perc alatt eszedbe jut!
  3. Készíts plakátot kedvenc együttesed vagy énekesed koncertjének propagálására!
  4. Képzeld el, hogy milyen volna az életünk, ha az ember szervezetének napi 20 óra alvásra
    lenne szüksége!

  5. Szerinted mi változna meg a világban, ha kiderülne, hogy az emberek képesek megenni és
    megemészteni a köveket és kavicsokat?

  6. Mi a legrosszabb az életben szerinted?
  7. Kezdj el egy mesét, a második mondatot egyik társad mondja, és így tovább. Szőjétek egyre
    tovább a mesét! Írjátok le, készítsetek belőle hangjátékot vagy mesejátékot!

  8. Tervezd meg térképek és útikönyvek segítségével világ körüli túrád útvonalát! Mely
    országokon és városokon át vezetne utad? Mivel és kivel mennél?

  9. Írd le, szerinted milyen a tenger! Mit szeretsz, és mit nem szeretsz benne? Keress olyan
    irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásokat, melyek a tengert mutatják be! Neked melyik
    tetszik leginkább? A képeket és szövegeket párosítsd zenerészletekkel!

  10. Van az óceánban egy lakatlan sziget, amelynek benépesítését te tervezheted meg. Egyelőre
    500 ember költözhet oda. Szerinted hogyan kellene kiválasztani őket, milyen foglalkozásúak,
    életkorúak és neműek legyenek?

  11. Meséld el életed legszebb / legszörnyűbb álmát!
  12. Találj ki vagy idézz fel egy olyan történetet, amellyel teljesen meghökkented társaidat!
  13. Írj egyoldalas értekezést
    • a fagylaltról
    • az élet mulandóságáról
    • a Holdról,
    • egy katicabogár kalandjairól stb.
  14. Szerinted mennyiben lenne más a világunk, ha az ember két kezén összesen csak hét
    ujj lenne? És akkor, ha nem volna hüvelykujjunk?

  15. Van-e olyan illemszabály, amely neked nem tetszik? És tudnál-e újat kitalálni, amely
    szerinted fontos lenne az emberek érintkezése során?

  16. Tervezz olyan bélyeget, amelyet gyereknapra adna ki a posta!
  17. Milyen szimbólummal jelölnéd lakóhelyed térképén az – óvodát, az iskolát, a parkot,
    a játszóteret, kedvenc fádat, barátod, szerelmed házát stb.?

  18. Mutasd be lakásotokat egy pók szemüvegén át! És milyennek látnak minket a bogarak?
    Készítsetek egy-egy rövid fogalmazást ezzel kapcsolatosan, és olvassátok fel egymásnak!

  19. Képzeljétek el, milyen lenne a világ szagok nélkül! Tudnánk-e úgy élni? És a többi élőlény?
  20. Mi változna meg az életünkben, ha kopoltyúnk is lenne?
  21. Mire gondol a fogaskerék az ébresztőórában?
  22. Tervezz meg egy víz alatti várost! Készíts tervrajzokat, írd le ötleteidet, hogy mire
    volna szükségük az oda költöző embereknek.

  23. Milyen volna szerinted a világunk, ha mindig sötét lenne? És ha mindig világos? Alkossatok
    két csoportot, és írjátok le gondolataitokat egyik, illetve másik feltevéssel kapcsolatosan!

  24. Tervezzétek meg egyenként vagy kisebb csoportokban álmaitok iskoláját! Milyen lenne az
    épület kívül és belül, hol építenétek fel, stb.

  25. Képzeljétek el, mi lenne, ha holnaptól úgy tanulnátok a történelmet és a földrajzot, hogy
    minden témakört az eredeti helyszínen tanulmányoznátok?

  26. Mi történne, ha hirtelen málnaszörp kezdene folyni a szökőkutakból?
  27. Milyen tárgyak tűnnének el a világból, ha nem volna
    • fülünk
    • szemünk
    • orrunk?
  28. Milyen tárgyakra és intézményekre nem lenne szükségünk, ha nem volna bűnözés? (Pl.: kulcs,
    börtön stb.)

XI. Időutazások a múltba

  1. Melyik történeti korban szeretnél élni, és miért? Ki lennél szívesen abban a korban?
  2. Mikor állítottad volna meg az időt életedben, és miért?
  3. Milyen színek, formák, illatok, szagok, érzések jutnak eszedbe arról a szóról, hogy
    „középkor”? És a reneszánszról?

  4. Írjátok le Odüsszeusz egy kalandját úgy, mintha ti is ott lettetek volna vele!
  5. Meséljetek a többieknek arról, hogy hogyan telt egy izgalmas napotok a kalózok között.
    Rajzoljatok képregényt is erről! Rendezzetek a rajzokból kiállítást vagy készítsetek belőle
    újságot!

  6. Gyűjtsetek képeket és leírásokat a lovagi életről. (Ruházatukról, páncélzatukról,
    életszokásaikról, hadi útvonalaikról stb.)

  7. Készítsétek el egy középkori vár makettjét, rajzoljátok le egy lovagtoronynak a
    keresztmetszetét!

  8. Írjatok naplót egy középkori kódexmásoló szerzetes mindennapjairól!
  9. Lássatok el orvosi tanácsokkal leprás betegeket!
  10. Középkori főépítészként tervezzetek egy várost, és épületeket a városba!
  11. Írjatok fogalmazást „Egy jobbágy vágyai” címmel!
  12. Írjatok jegyzőkönyvet egy boszorkányperről!
  13. Tervezzetek ruhákat egy, a reneszánsz idején élő királyi párnak!
  14. Készítsetek öltöztetőbabákat kisebb testvéreteknek, ismerősötöknek valamelyik kor
    divatja alapján!

  15. Készítsetek divatlapot valamelyik történeti kor hölgyei és urai számára! (Mutassatok be
    gyerekruhákat is!)

  16. Készítsetek képzeletbeli riportot egy – általatok kedvelt – történelmi
    személyiséggel!
    (Életmódjáról, félelmeiről, gyerekkoráról, hadjáratairól, stb.)

  17. Képzeljétek el, hogy visszamenőleg beleavatkozhattok a történelem menetébe úgy, hogy
    megírhattok egy életbevágóan fontos levelet egy fontos személynek, akit a levélben valamilyen
    eseménnyel kapcsolatosan előre figyelmeztettek. Kinek írnátok, melyik korba küldenétek, és mi
    állna benne?

  18. Keressetek réges-régi ételleírásokat, és rendezzetek egy „történelmi uzsonnát”. Hívjatok
    vendégeket is!

  19. Rendezzetek álarcosbált, ahol mindenki más-más kor viseletébe öltözik. Válasszátok meg a
    bál királyát és királynőjét!

  20. Képzeljétek el, hogy reggel, amikor felébredtek, az ágyatok mellett ül egy ember, aki a
    múltból érkezett, és három napot veletek tölt. Mit kérdeznétek tőle? Mit mutatnátok meg és
    magyaráznátok el neki? Milyen nehézségek adódnának? Játsszátok el a találkozás első perceit!

  21. Írjatok fogalmazást vagy színdarabot „Visszacseppentem a múltba” címmel!
  22. Készítsetek haditudósítást egy képzeletbeli újságnak egy olyan csatáról, amely leginkább
    érdekel benneteket. Térképet is rajzoljatok hozzá, bejelölve a csapatok főbb útvonalát!
    Gyűjtsetek képet az akkori fegyverekről is!

  23. Gyűjtsetek képeket, rajzokat, leírásokat különböző korok közlekedési eszközeiről.
    Melyiken utaznátok szívesen? Hová és miért?

  24. Gyűjtsetek minél több útleírást korabeli utazók tollából. Milyen tájak tárulnak fel így
    előttetek? Tudjátok-e, hol találhatóak ma azok a települések, vidékek? Keressétek meg a
    térképeken!

  25. Készítsetek társasjátékot vagy szervezzetek akadályversenyt „Julianus barát útja” címmel.
    Milyen akadálypontokat és feladatokat találnátok ki?

  26. Keressetek arról szóló könyveket, leírásokat, hogy hogyan éltek régebbi korokban a
    gyerekek, hogy milyen volt régen az iskola, mivel játszottak, stb.

  27. Állítsatok össze hangtárat régi korok illetve más földrészek zenéjéből. Melyik kor vagy
    nép zenéje tetszik különösen? Miért?

XII. Időutazások a jövőbe, sci-fi

  1. Mutatkozz be egy Mars-lakónak, akinek nincsenek látószervei. Próbáld meg elképzelni,
    hogyan teremtenél vele kapcsolatot. És akkor, ha nem hallana vagy nem tudna megérinteni?

  2. Milyennek képzeled el az „idegen lényeket”? Készítsetek rajzokat elképzeléseitekről, és
    mutassátok be egymásnak.

  3. Állíts össze egy bőröndnyi csomagot, amelyet a földönkívüli lényeknek küldenél el, hogy
    megismerjék az embert! Milyen tárgyak kerülnének bele?

  4. Mutass be egy tárgyat (rajzon és elbeszélve), amelyet a XXX. század embere használ.
  5. Mi minden szerepelne abban a filmben, melyet – előreutazva az időben – 2995-ben
    forgatnál?

  6. Szerinted milyen lesz az iskola kétszáz év múlva?
  7. Képzeld el, hogy a jövőben az emberiség lakhatóvá fog tenni egy másik bolygót. Milyen lesz
    az a bolygó? Kik fognak ott élni, és hogyan?

  8. Készítsetek egy listát azokról a tárgyakról, amelyeket szerintetek az emberek 500 év múlva
    már nem fognak használni. Vannak-e szerintetek olyan tárgyaink, melyek „nem mennek ki a
    divatból”? Melyek ezek?

  9. Milyenek lesznek az ételek a távoli jövőben? Tervezzétek meg egy 300 év múlva nyitó
    étterem étlapját!

  10. Mi változna meg szerintetek akkor, ha sikerülne felfedezni az összes betegség ellenszerét?
  11. Vitassátok meg, lesz-e valaha közös nyelve az emberiségnek!
  12. Gondolkozzatok el azon, hogy milyen lesz a jövő kor zenéje! Lesznek-e még hangszerek?
  13. „A XXV. század nyári divatja a Föld bolygón” címmel készítsetek egy újságot! (Rajzokkal,
    öltözködési tanácsokkal stb.)

  14. Rajzoljátok le egy jövőbeni város részletét, megtervezve az épületeket és a közlekedési
    eszközöket!

  15. Képzeljétek el, hogy egy évszázadok múlva megnyíló utazási iroda alkalmazottai vagytok.
    Milyen utak szervezésével csábítanátok a turistákat? (Pl.: Napkitörések megtekintése a
    Merkúrról, Romantikus kalandok a Holdon, stb.) Dolgozzatok ki részletes programokat,
    ecseteljétek az utazás előnyeit!

  16. Milyen cikkeket írnátok egy több száz év múlva megjelenő napilapba? Készítsétek is el az
    újság egy példányát!

  17. Fejtsétek ki, szerintetek milyen feladatok várnak a jövő csillagászaira és űrkutatóira?
    Miket kell még felfedezniük? Milyen problémákat kell áthidalniuk?

  18. Menjetek el planetáriumba, vagy végezzetek (felnőtt csillagász vezetésével) távcsöves
    csillagászati megfigyeléseket, ha van erre lehetőségetek! Ha nincs, akkor egyszerűen nézzetek
    fel a csillagos égboltra, és próbáljátok megkeresni az ismertebb csillagképeket. Jegyezzétek
    fel a megfigyelések során keletkezett minden gondolatotokat, kérdéseteket. Beszéljétek meg
    társaitokkal, kinek milyen gondolatai, ötletei támadtak.

  19. Szerintetek hogyan fognak ránk, a XX. század embereire visszagondolni néhány száz év múlva
    a Földön élő emberek? Van-e olyan része életünknek, amit egyszer majd még visszasírnak?
    (A könyveket? A mozit? A túrós palacsintát? A biciklit? Vagy valami egész mást?)

Egyes tantárgyakhoz, szakkörökhöz ajánlott feladatok

BIOLÓGIA: I. fejezet feladatai, IV/1, V/10, VI/4, X/4, 5, 14, 19, 20, XI/9.

ÉNEK-ZENE: I/45-51, II/4, V/13, VIII/14, 20, IX/5, X/8, 9, XI/27, XII/12.

FÖLDRAJZ: I/17, 33-35, 38, 43, II/36, III/13, IX/1, 2, 21, 22, X/8, 25, XI/24.

IRODALOM, FOGALMAZÁS: I/8, 16, 18, 20, 22, 23, 35, 36, 38, 39, 44, 46, II/1, 13, 17, 22, 34, III/15, 16, 21, IV/12, V/3, 4, 8, 10, 18, VI/1, 19, 20, 23, VII/8-10, 12, 13, 15, VIII/22, IX/3, 4, X/8, 13, 18, XI/4, 11, 21.

NYELV, NYELVTAN: I/40, 41, II/7, III/5, 13, 17, V/15, VI/3, 24, VII. fejezet feladatai, XII/11.

RAJZ, MŰVÉSZETTÖRTÉNET: I/2, 7, 14, 15, 31, 37, 53, II/5, 6, 10, 11, 24, III/16, IV/11, V/8, 9, 16, 19, VI/8, 12-14, 22, VII/17, 21, IX/6, 13, 20, X/3, 9, 16, 22, 24, XI/3, 5, 7, 10, 13-15, XII/14.

TÖRTÉNELEM: I/33, III/16, IV/7, V/5, VI/25, 26, VIII/16, 21, IX/16, 22, X/25, XI. fejezet feladatai.

FILM: I/57, II/32, III/12, V/7, VIII/12, XII/5.

GYŰJTŐMUNKA: I/6, 26-29, 33, 38-42, 49, 54, 55, II/1, 2, IV/2, 6, V/13-16, 18, VI/3, 8, 10, 11, VII/3, 18, 19, VIII/9, 13, 15-17, IX/1, 4, 20, XI/6, 22-24.

NÉPRAJZ, HONISMERET: I/6, 9, 42, V/14, VI/10, 27, VIII. fejezet feladatai, IX/10, 19, 20.

RIPORT, HANGJÁTÉK: I/45, III/11, 17, VI/18, X/7, XI/16.

SZEREPJÁTÉK, SZÍNJÁTSZÁS, BÁB: I/13, 20, 44, 56, III/4, 20, 21, IV/8, VI/2, VII/4, 15, VIII/23, 24, X/7, 10, XI/19-21.

TÁNC, MOZGÁS: I/43, 51, 52, II/3, V/11, VIII/14.

ÚJSÁGÍRÁS, ÚJSÁGSZERKESZTÉS: X/4, XI/15, 22, XII/13, 16.

Utószó helyett

A diákokhoz

A feladatgyűjtemény itt véget ér, de – amint ezt a bevezetésben is
jeleztük – további bővítésre vár. Reméljük, sok gondolatotok támadt a játékok,
kutatómunkák és fantáziálások során.

Kérünk benneteket, hogy küldjétek el címünkre azokat a fogalmazásokat, rajzokat,
gondolatokat és ötleteket, amelyek a feladatgyűjtemény forgatása nyomán pattantak ki a
fejetekből, illetve kerültek ki tollatok, ceruzátok, ecsetetek alól. (Különösen örülnénk a
XII. fejezet feladatmegoldásainak…) A legjobb írásokból és rajzokból szeretnénk egy
újabb kiadványt szerkeszteni. Minden levélre válaszolni fogunk!

Címünk:

Ambrus Attila – Kéri Katalin
„Szárnyaljon a képzeleted”
7632 Pécs
Tildy u. 55.

A tanárokhoz

Reméljük, kellemes és tartalmas perceket töltöttek el diákjaikkal együtt, miközben a
feladatgyűjteményt használták. Biztosan sokszor elcsodálkoztak azon újra meg újra, hogy
milyen szárnyaló és határtalan a gyermeki képzelet. Kérjük Önöket, amennyiben véleményüket
szeretnék velünk megosztani, vagy új feladatokat találtak ki, feltétlenül írjanak nekünk a
fent megadott címre!

A szülőkhöz

Köszönjük Önnek, hogy gyermekének megvásárolta ezt a könyvet. Reméljük, szemtanúja
volt annak, hogy a feladatgyűjtemény hatására gyermeke hogyan kezdett alkotni, kutatni,
bogarászni a világ csodái után. Észrevételeit, ha vannak ilyenek, várjuk a fentebb jelzett
címre.

Ajánlott irodalom

Az alábbiakban néhány olyan könyvre hívjuk fel a feladatgyűjteményt használó diákok
és tanárok figyelmét, melyek sok kérdés megválaszolásánál segítséget nyújthatnak. A lista
azonban korántsem teljes, sokkal inkább gondolatébresztő válogatás. (A feladatok jelentős
részénél pedig legjobb csakis a fantáziára támaszkodni…)

222 szép magyar vers (Móra, Bp., 1980)

A reneszánsz irodalmából (Szerk.: Trencsényi Borbála; Holnap, Bp., 1992)

Antalffy Gyula: Így utaztunk hajdanában (Panoráma, Bp., 1975)

Az emberiség krónikája (Officina Nova, Bp., 1991)

Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz (Corvina, Bp., 1979)

Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza (Gondolat, Bp., 1989)

Balázs Dénes: A sivatagok világa (Móra, Bp., 1982)

Balázs Dénes: Az őserdők világa (Móra, Bp., 1990)

Bogdán István: Régi magyar mulatságok (Magvető, Bp., 1978)

Bölcsességek könyve – Aforizmák, szállóigék (Szerk.: Kristó Nagy István; Gondolat, Bp., 1982)

Burton – Cavendish – Stonehouse: Nagy felfedezők utazásai
(Magyar Könyvklub, Bp., 1992)

Burton – Cavendish: A világ száz csodája (Magyar Könyvklub, Bp., 1992)

St. Clair, Barry: Szerelemtől szeretetig (Primo, Bp., 1991)

Családi ajándékoskönyv (Móra, Bp., 1991)

Csaplina, Vera: Négylábú barátaim (Móra, Bp., 1983)

Dmitrijev, Jurij: 13 fekete macska
(Móra – Kárpáti – Madách, Bp., Uzsgorod, Bratislava, 1990)

Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok (Gondolat, Bp., 1985)

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Akadémiai, Bp., 1983)

Durell, Gerald és Lee: Az amatőr természetbúvár (Gondolat, Bp., 1989)

Embertan – Óravázlatok
(Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei PKI, Miskolc, 1993)

Flesch István: Pontyok úsznak a tavaszi égen (Móra, Bp., 1986)

Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek (Tankönyvkiadó, Bp., 1987)

Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat! (Móra, Bp., 1987)

Gilzin, Karl: Különös világban – Játék a fizikai állandókkal
(Móra-Kárpáti, Bp., Uzsgorod, 1978)

Gondsmit-Claiborne: Az idő (Muszaki, Bp., 1985.)

Grätzer József: Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok (Móra, Bp., 1986)

Greguss Ferenc: Eleven találmányok (Móra, Bp., 1976)

Guinness Rekordok Könyve 1994
(Szerk.: Matthews, Peter; Officina Nova, 1994)

Hamvas Béla: Anthológia humana (Ötezer év bölcsessége)
(Életünk Könyvek, Szombathely, 1990)

Hernádi Sándor: Szópárbaj (Móra, Bp., 1988)

Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztető (Móra, Bp., 1987)

Hogyan éltek elődeink (Szerk.: Hanák Péter; Gondolat, Bp., 1980)

Illés György: Szerelmek könyve – Arcképek a magyar irodalomból
(Göncöl, Bp., 1989.)

Kamarás István-Makk Katalin-Varga Csaba: Kagylózene
(Beszélgetések az emberről) (Szent Gellért Egyházi Kiadó, Bp., 1993)

Kamarás István: Íme, az ember
(Szent Gellért Egyházi Kiadó – OKI, Bp., 1993.)
Kamarás István: Rögeszmék Bakonyoszlopon (Olvasótábori krónika) (Tankönyvkiadó, Bp., 1984)

Kéri Katalin-Ambrus Attila József: A sokoldalú ember (Szöveggyűjtemény) (Calibra, Bp., 1995)

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (Panoráma, Bp., 1990)

Kovács Judit – Osvát Katalin: Nemcsak illemtan… (Móra, Bp., 1978)

Kresz Mária: Találós kérdések könyve (Rege, Bp., 1990)

Kulcsár Zsuzsa: A középkori élet (Gondolat, Bp., 1964)

Kuslits Katalin: Tanítható-e az ember?
(Szöveggyűjtemény és Tanári segédkönyv) (Dinasztia K., Bp., 1993)

Ladó János: Magyar utónévkönyv (Akadémiai, Bp., 1982)

Legkedvesebb versem (Szerk.: Borbély Sándor; Móra, Bp., 1984)

Levey, Michael: A festészet rövid története (Corvina, Bp., 1983)

Lukácsy András: Kiment a ház az ablakon… – Költészet és játék
(Gondolat, Bp., 1981)

Lux Elvíra: Lépéspróbák egymás felé (Móra, Bp., 1987)

M. Kiss Pál: Művészetről mindenkinek (Corvina, Bp., 1979)

Magyar szerelmes levelek 1528-1900
(Vál.: Kozocsa Sándor; Gondolat, Bp., 1976)

Mészáros István: Mióta van iskola? (Móra, Bp., 1982)

Mészáros Rezsőné: Szórakoztató földrajz (Mozaik Okt. Stúdió, Szeged, 1992)

Mi lett volna, ha…?
(Szerk.: Erdei Grünwald Mihály; RTV-Minerva, Bp., 1983)

Mohás Lívia: Mit tudsz önmagadról? (Móra, Bp., 1982)

Mohás Lívia: Önismereti napló lányoknak (Tankönyvkiadó, Bp., 1990)

Mumford, Lewis: A város a történelemben (Gondolat, Bp., 1985)

Népdalaink a magyar történelemben (Tankönyvkiadó, Bp., 1984)

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat, Bp., 1982)

Önismereti játékok és beszélgetések (Szerk.: Heit Gábor; NPI, Bp., 1982)

Padisák Mihály: Tanácstalan szerelmesek könyve (Múzsák, Bp., 1988)

Paturi, Felix: A Föld krónikája (Officina Nova, Bp., 1991)
Paturi, Felix: A technika krónikája (Officina Nova, Bp., 1991)

Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához (Tankönyvkiadó, Bp., 1989)

Ráth-Végh István: A fáraó átka (Móra, Bp., 1977)

Ráth-Végh István: A sétáló falevél (Móra, Bp., 1985)

Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok (Pán, Bp., 1989)

Rázsó Gyula: A lovagkor csatái (Tankönyvkiadó, Bp., 1987)

Rockenbauer Pál: Amiről a térkép mesél (Móra, Bp., 1974)

Saint-Exupéry, Antoine de : A kis herceg (Móra, Bp., 1973)

Schott, Heinz: A medicina krónikája (Officina Nova, Bp., 1993)

Shakespeare összes drámái (Helikon, Bp., 1972)

Sting-Dutilleux: Sting Amazóniában (Gondolat, Bp., 1990)

Szelényi Károly: Magyarország (Képzőművészeti K., Bp., 1986)

Szeretni tehozzád szegődtem (Vál.: Farkas Árpád; Kriterion, Bukarest, 1973)

Szilágyi Ferenc: Deákok tüköre (Móra, Bp., 1986)

Szuhay-Havas Ervin: Meglepetések enciklopédiája – Képtelen kérdések, különös válaszok (Kossuth, Bp., 1988)

Turvey, Peter: Találmányok: Feltalálók és remek ötletek (Passage, Bp., 1992)

Umminger, Walter: A sport krónikája (Officina Nova, Bp., 1992)

Ünnepigéző: Játékok, versek, szerkesztett műsorok általános iskolásoknak (Szerk.: Gabnai Katalin; NPI, Bp., 1981)

Várady Zsóka: Ünnepi készülődés: Ajándékok, kellékek a téli ünnepekre (Calibra, Bp., 1991)

Világtörténet képekben
(Vál.: Hahn István, Kulcsár Zsuzsa, stb.; Gondolat, Bp., 1980)

Weber, Tomaz: A vikingektől az űrhajósokig (Móra, Bp., 1984)

Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán (Gondolat, Bp., 1975)

Dr. Kéri Katalin – Ambrus Attila József
kerik@btk.jpte.hu – alex@nostromo.jpte.hu
http://nostromo.jpte.hu/iqdepo
ftp://nostromo.jpte.hu/pub/iqdepo/dsm07.exe
ISBN 963 686 092 0
Pécs, 1995. január 28.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.19.
ásler: Kizárt, hogy minden osztályban megjelenjen a koronavírus
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője hozzátette, számoltak azzal, hogy a vírus megjelenik az iskolákban, azt azonban kizárta, hogy mindegyik osztályban feltűnik a koronavírus....
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.19.
Több helyen az iskolaőrök lettek a maszkfelelősök, portások
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik – tudta meg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.18.
A tanári elköteleződésről. Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása
Aki ismeri az iskolák világát, az tudja, hogy az oktatásban semmilyen külső szándék nem válik valóra az ott dolgozók elköteleződése nélkül. Ezt akár szerencsének is tekinthetjük, amikor...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.09.18.
„Bőgtem az első tanítási napon” – Halácsy Péter az Indexnek
A gyerekeit szerette volna egy újragondolt iskolai struktúrában taníttatni Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, de miután nem találta a neki legjobban tetsző iskolát, a barátaival sajá...
(Forrás: index)
--
2020.09.18.
Nem fizet az állam Iványiéknak, de a tartozást azért behajtaná
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze lapunknak elmondta, hogy a MÁV-telepi iskolájukból a Nemzeti Közművek emberei már elvitték a gázórát, és...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep