Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. április 17. vasárnap, 9:35
Címkék:

OFOE Filmklub

A lecke

Az OFOE Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett Filmklubjának következő vetítésén A lecke című bolgár-görög film lesz műsoron. A film 2014-ben készült, rendezték és a forgatókönyvet írták: Petar Valchanov és Kristina Grozeva.

Időpont: 2016. április 19., 17.30
Helyszín: Kino Café, Budapest, Szent István krt. 16.
Jegyár: 700 Ft

A filmet követő beszélgetést Kovács Gellért vezeti, vendég: Veszprémi Attila, az Új Pedagógiai Szemle munkatársa.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

„A történet a norma képviselőjéről: a tanárról szól. Lehetne akár szlovák, lengyel, magyar, ukrán vagy román is. Ebben a filmben ő az, aki ismeri a normákat, és igyekszik betartani, betartatni az iskolában, nem adja, hanem kapja a leckét. A szabályokról azonban – az iskolán kívül is érvényesekről – kevés a tapasztalata. Kevesebb, mint tanítványai egy részének” (Szabó Anna: Nem adja, hanem kapja a leckét, OFOE honlap).

Részletek a filmről készült írásokból

A lecke c. film egy bolgár kisváros lakóit vonultatja fel, akik nagyon furcsák: még a fenti primér következtetésig sem jutnak el, ők nem akarják, hogy mindenki meghaljon, ehelyett megélni akarnak. Hogy az, amit megszokásból művelnek, élet-e, azt jobbnak érzik nem firtatni. Ezt a nemfirtatást látjuk a filmen, a keret pedig egy szükségképpen banális, helyenként esszenciálissá sarkított és tömörített szenvedéstörténet, amelyben egy nyomorult iskolai és családi hétköznapokat gyúró kisvárosi tanárnőből győztes bűnöző lesz. Ez a szerepeltolódás rávezeti őt, hogy amiért eddig megszokásból harcolt – a rend vagy mi a szösz –, az valójában maga a pokol. És ha már így, akkor azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne (Veszprémi Attila: A reménytelenség körei, OFOE honlap).

Elmélet és gyakorlat szembenállásának példázataként is felfogható a bolgár filmgyártás legújabb sikersztorija, ami fontos díjak garmadáit aratva járja végig a világ fesztiváljait. A lecke problémafelvetése a privát és a nyilvános értékrendek közötti koherencia lehetetlensége körül forog, vagyis azt vizsgálja, mennyire tudunk kiállni fennen hangoztatott elveink mellett akkor, ha az húsbavágóan minket érint. És aztán a saját életünkben szerzett (keserű) tapasztalatok miképpen írják át nyilvános viselkedésünket, retorikánkat (Gyenge Zsolt: Amikor a tanár bukik meg. Revizor).

Az események két szálon haladnak, de játékidő domináns részét a főhős útja teszi ki, ahogy a rokonoktól a bankon át az uzsorásig vándorol egy kis kölcsönért vagy haladékért. Története ha nem is ismerős mindannyiunk számára, az ország (sajnos) nagyobb része részleteiben megtapasztalta már a hó végi vékony pénztárcát, az üres bankszámlát, a segélykérő kölcsönzést, a pénztelenség kilátástalanságát. Nadezhda élete eközben persze nem áll le, tanárként és anyaként, kollégaként és háziasszonyként eközben folyamatosan helyt kell állnia. Ezt a szomorú és kegyetlen szegénységet hitelesen és kegyetlenül a szemünk elé tárják (Tóth Nándor Tamás: Pedagógus – nem életpályamodell, Filmtekercs).

Mindenki azt gondolja magáról, hogy cselekedetei és döntései során figyelembe vesz bizonyos erkölcsi elveket is. Persze vannak, akik ezt csak hinni szeretnék magukról, de mások nagyon szilárdan és szigorúan ragaszkodnak olyan értékekhez, mint a becsület, az igazságosság vagy mások tisztelete. De mi történik egy ilyen magasra tett erkölcsi mérce szerint élő személlyel egy olyan társadalomban, ami nem erkölcsös. Vagyis a gyakorlatban nem működnek ezek az elvek. Ilyen esetben lehetséges hűnek maradni a saját magunknak felállított mértékhez? És ha valaki nem erkölcsös, abban az esetben maga a személyében hibás, vagy a rendszer áldozatának tekinthető? (Rácz Sarolta: A lecke kritika, Mozinet)

Mire megérti, hogy nincsenek piros pontok a hibátlan leckéért, sőt akár fizetés se az elvégzett munkáért; hogy a szerződések bármikor megváltoztathatóak, hogy érvényességükről nem a jog, hanem az erő dönt, addigra olyan helyzetbe kerül, ahonnan nincs normakövető kiút. Ez nem egyszerűen belemerevedés a szerepbe, az egyetlen ismert terepen. Ez az iskolába zártság maga. Amikor valaki annyira megszokja az ottani játszmákat, és annyira fogalma sincs más viszonyokról, más működési szabályokról, hogy egy tizenhat éves szegregátumi kislány naivitásával sétál bele önként a csapdába (Szabó Anna: Nem adja, hanem kapja a leckét, OFOE honlap).


 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep