Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 1. hétfő, 7:59

Azonosság – másság, avagy mindenki másképpen egyforma1

Sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció

Gyakorlatok, játékok osztályfőnöki órákhoz

A gyakorlatok célja: felhívni a tanulók figyelmét a másokkal kapcsolatos azonosságaikra és különbözőségeikre, nyitottá tenni őket a többi ember iránt, tisztázni a sztereotípia, az előítélet és a diszkrimináció fogalmát, tudatosítani a bennük élő előítéleteket, felkelteni bennük a tolerancia igényét, megalapozni a mások iránti elfogadó attitűdöt, gyakoroltatni a szempontváltást, megalapozni, fejleszteni az empátiát.

Témák

Valamennyien különbözőek vagyunk

1. gyakorlat: Nem vagyunk egyformák!
2. gyakorlat: Elvegyülni és kiválni
Sztereotípiák
3. gyakorlat: Te mit gondolsz róluk?
4. gyakorlat: Kockázatos általánosítások
5. gyakorlat: Hogyan működnek a sztereotípiák?
Előítéletek működése az osztályban és a társadalomban
6. gyakorlat: Mi az előítélet?
7. gyakorlat: Különböző előítéletek
8. gyakorlat: Amikor velem történik…
9. gyakorlat: Bábel tornya
Kiközösítés, diszkrimináció és ennek következményei
10. gyakorlat: Hogyan viselkedünk a kívülállókkal szemben?
11. gyakorlat: Kiközösítés az osztályban
12. gyakorlat: Egy példa az állatvilágból
Háttérszövegek, szemelvények
Gordon W. Allport: Az előítélet (Részlet)
„A cél inkább a mimegvalósítás lenne” (Részletek Végh Attila Victor Andrással folytatott beszélgetéséből)
A társadalmi szerződés jelentősége (In: Hankiss Elemér: Diagnózisok I.)
Bűnbakok (In: Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata)
Ahogy egy mai fiatal látja (Részlet Győrffy Iván egyetemistákkal készített interjúsorozatából)
Tuszik és hutuk (In: Sükösd Mihály: A másik, a mások)
Sztereotípiák a cigányságról
A negatív előítéletek gyökerei (In: Galló Béla: Zárószó helyett)
A feleslegesség megélése (In: Lengyel László: A fölösleges faj)

Megjegyzések

Ez a gyűjtemény kitágítja a tanulók önmagukról szerzett ismereteit, segít tudatosítani azt a képet, amely bennük él a többi emberrel, embercsoporttal, országgal kapcsolatban. Nagyon fontos, hogy a pedagógus rádöbbentse tanítványait: ők is lehetnek bizonyos helyzetben előítéletek tárgyai, áldozatai, s ráébressze őket arra, hogy a sok „másság” következtében lesz színesebb, gazdagabb a világ.

„Másság, különbözőség, együttesség – kizárják vagy feltételezik egymást? Attól függ. Hogy mitől, az Közép-Kelet-Európában egyetlen felnőtt állampolgár előtt sem lehet titok. Történelmi múltunkból, jelenkori élményeinkből ismerhetjük, hogy egyrészt attól függ, hogy hogyan – milyen ideológia, társadalompolitika, nevelés, műveltség birtokában – gondolkodtunk ezekről a jelenségekről, másrészt attól, hogy milyen eszközökkel kívánjuk a viszonylagos egyensúlyt elérni e fogalmak által jelzett valóságos jelenségek között.
A demokratikus nevelés nézőpontjából ezek a fogalmak és az általuk jelzett tartalmak semmi esetre sem zárják ki egymást, sőt feltételezik: elvileg ugyanis nem eleve ellentétes, egymást kizáró jelenségekről van szó. Legalábbis akkor nem, ha a demokratikus nevelés valódi orientációs pontjait keressük. Éppen ekkor jövünk rá arra, hogy a »másság és a különbözőség« valamint az »együttesség« az emberi természet mélyéből fakadó, egymást feltételező sajátosságok s kiteljesedni igazán csak egymással harmóniában tudnak.

Ebben a gondolatmenetben viszont a »másság« már nem annyira idegen, hanem főként az átlagtól eltérő egyéni arculat, egyéniség, a személyiség jelölőjeként szerepel, amely csak járulékosan hordozhatja az »idegen« jelentését is: primer jelentése azonban az, amely a modern individualizmusban fogalmazódott meg, és ez a személyiség önállóságának és sokszínűségének eszméje, és ennek az eszmének a védelme.”2

Egyéniséggé válni, valaki lenni, olyan ember, aki „megvalósítja önmagát”, ez a serdülőkorban jellemző életprogram. Az „önmegvalósítás” minden esetben társas közegben történik, s a szükséges feltételek megteremtéséhez elengedhetetlen a többi emberhez való viszonyulás meghatározása, annak tudatosítása, hogy mi mindenben vagyunk azonosak a többi emberrel, illetve hogy mi mindenben különbözünk.
Mi az ami csak ránk, szűkebb csoportunkra jellemző, és mi köt össze bennünket a többiekkel. Az „azt keresni, ami összeköt, és nem azt ami elválaszt” rogersi alapelve a többiekkel való békés együttműködés esélyét segíthet megteremteni. Ahhoz azonban, hogy ezeket az összekötő kapcsokat megtaláljuk és készek legyünk vállalni is, tisztában kell lennünk saját értékeinkkel, a bennünk rejlő lehetőségekkel és gátakkal. A reális és pozitívumokra beállított énkép tehet ugyanis képessé arra, hogy nyitni tudjunk mások felé, és örömet találjunk a közös erényekben, kritikusan, ugyanakkor megértően fogadjuk el azokat a kiküszöbölhető, enyhíthető vagy megváltoztathatatlan negatívumokat, amelyek hozzánk hasonlóan másokban is fellelhetők.

A megfelelő és stabil énkép tehet bennünket alkalmassá arra is, hogy felfedezzük azokat a vonásokat, amelyekben mások vagyunk, mint a többiek, illetve amelyekben ők mások, mint mi. Sajátmagunk elfogadása, másságaink vállalása alapozza meg azokat készségeket és képességeket, amelyek segítségével természetesként fogadjuk el a többiek tőlünk, a megszokottól való különbözőségét.
A serdülő egyszerre fél attól, hogy belesimulva a környezetébe elvesztheti egyedi vonásait és attól, hogy túlságosan is különbözik társaitól. Éppen az „elvegyülni és kiválni” igénye közötti feszültség adja ennek az életkornak a sajátos dinamikáját. S ez az a dinamika, amely lehetőséget nyújthat arra, hogy a moralizálásra általában hajlamos kamasz elgondolkodjon a másokhoz, a mássághoz való saját viszonyán, észre vegye az aktuális fonákságokat, felülvizsgálja kapcsolódó értékrendjét, magatartását.

Jegyzetek

1 Forrás: Sallai Éva – Szekszárdi Júlia: Emberi Kapcsolatok. Tankönyv és tanári kézikönyv a társadalomismeret tanításához. AKG Kiadó, 1999

2 Váriné Szilágyi Ibolya: Másság, különbözőség együttesség. In: Az erkölcs a cselekvő és a néző szemszögéből. Scientia Humana, 1994. 142–145. o.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.06.29.
Válaszolt a Belügyminisztérium a tanároknak: kevesebb óra nem lesz, nagyobb fizetésemelés csak akkor, ha jól teljesít a gazdaság
A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.29.
Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyaláson
A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben “a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa...
(Forrás: Népszava)
--
2022.06.29.
Üres kézzel távoztak a tanárok a második sztrájkbizottsági egyeztetésről Botos Tamás OKTATÁS június 28., kedd 20:17 5
Az érdekvédelmi képviselet vitatja, hogy ez bérfejlesztés, szerintük ágazati-szakmai pótlék, amit be kellene építeni a tanárok bérébe. Szabó hozzátette: várják a kormány ezenfelüli...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.06.27.
A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN KUTYAVILÁG VÁR A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ GYEREKEKRE
„A magyar oktatási rendszer merevsége nagyon erős gátja tud lenni a migrációs motivációnak. Egy magyar szülő tízszer meggondolja, hogy kitegye a gyerekét annak, hogy elmenjenek, aztán k...
(Forrás: Qubit)
--
2022.06.27.
Csendben több mint a duplájára emelik az egyik diákhitel kamatát
Július 1-től 1,99%-ról 4,99%-ra emelkedik a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata, derül ki annak hivatalos honlapjáról, erre olvasónk hívta fel a figyelmünket. A felsőoktatási önkö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.27.
Egyre több a felekezeti iskola, van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba
Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része,...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep