Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 1. hétfő, 7:59

Azonosság – másság, avagy mindenki másképpen egyforma1

Sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció

Gyakorlatok, játékok osztályfőnöki órákhoz

A gyakorlatok célja: felhívni a tanulók figyelmét a másokkal kapcsolatos azonosságaikra és különbözőségeikre, nyitottá tenni őket a többi ember iránt, tisztázni a sztereotípia, az előítélet és a diszkrimináció fogalmát, tudatosítani a bennük élő előítéleteket, felkelteni bennük a tolerancia igényét, megalapozni a mások iránti elfogadó attitűdöt, gyakoroltatni a szempontváltást, megalapozni, fejleszteni az empátiát.

Témák

Valamennyien különbözőek vagyunk

1. gyakorlat: Nem vagyunk egyformák!
2. gyakorlat: Elvegyülni és kiválni
Sztereotípiák
3. gyakorlat: Te mit gondolsz róluk?
4. gyakorlat: Kockázatos általánosítások
5. gyakorlat: Hogyan működnek a sztereotípiák?
Előítéletek működése az osztályban és a társadalomban
6. gyakorlat: Mi az előítélet?
7. gyakorlat: Különböző előítéletek
8. gyakorlat: Amikor velem történik…
9. gyakorlat: Bábel tornya
Kiközösítés, diszkrimináció és ennek következményei
10. gyakorlat: Hogyan viselkedünk a kívülállókkal szemben?
11. gyakorlat: Kiközösítés az osztályban
12. gyakorlat: Egy példa az állatvilágból
Háttérszövegek, szemelvények
Gordon W. Allport: Az előítélet (Részlet)
„A cél inkább a mimegvalósítás lenne” (Részletek Végh Attila Victor Andrással folytatott beszélgetéséből)
A társadalmi szerződés jelentősége (In: Hankiss Elemér: Diagnózisok I.)
Bűnbakok (In: Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata)
Ahogy egy mai fiatal látja (Részlet Győrffy Iván egyetemistákkal készített interjúsorozatából)
Tuszik és hutuk (In: Sükösd Mihály: A másik, a mások)
Sztereotípiák a cigányságról
A negatív előítéletek gyökerei (In: Galló Béla: Zárószó helyett)
A feleslegesség megélése (In: Lengyel László: A fölösleges faj)

Megjegyzések

Ez a gyűjtemény kitágítja a tanulók önmagukról szerzett ismereteit, segít tudatosítani azt a képet, amely bennük él a többi emberrel, embercsoporttal, országgal kapcsolatban. Nagyon fontos, hogy a pedagógus rádöbbentse tanítványait: ők is lehetnek bizonyos helyzetben előítéletek tárgyai, áldozatai, s ráébressze őket arra, hogy a sok „másság” következtében lesz színesebb, gazdagabb a világ.

„Másság, különbözőség, együttesség – kizárják vagy feltételezik egymást? Attól függ. Hogy mitől, az Közép-Kelet-Európában egyetlen felnőtt állampolgár előtt sem lehet titok. Történelmi múltunkból, jelenkori élményeinkből ismerhetjük, hogy egyrészt attól függ, hogy hogyan – milyen ideológia, társadalompolitika, nevelés, műveltség birtokában – gondolkodtunk ezekről a jelenségekről, másrészt attól, hogy milyen eszközökkel kívánjuk a viszonylagos egyensúlyt elérni e fogalmak által jelzett valóságos jelenségek között.
A demokratikus nevelés nézőpontjából ezek a fogalmak és az általuk jelzett tartalmak semmi esetre sem zárják ki egymást, sőt feltételezik: elvileg ugyanis nem eleve ellentétes, egymást kizáró jelenségekről van szó. Legalábbis akkor nem, ha a demokratikus nevelés valódi orientációs pontjait keressük. Éppen ekkor jövünk rá arra, hogy a »másság és a különbözőség« valamint az »együttesség« az emberi természet mélyéből fakadó, egymást feltételező sajátosságok s kiteljesedni igazán csak egymással harmóniában tudnak.

Ebben a gondolatmenetben viszont a »másság« már nem annyira idegen, hanem főként az átlagtól eltérő egyéni arculat, egyéniség, a személyiség jelölőjeként szerepel, amely csak járulékosan hordozhatja az »idegen« jelentését is: primer jelentése azonban az, amely a modern individualizmusban fogalmazódott meg, és ez a személyiség önállóságának és sokszínűségének eszméje, és ennek az eszmének a védelme.”2

Egyéniséggé válni, valaki lenni, olyan ember, aki „megvalósítja önmagát”, ez a serdülőkorban jellemző életprogram. Az „önmegvalósítás” minden esetben társas közegben történik, s a szükséges feltételek megteremtéséhez elengedhetetlen a többi emberhez való viszonyulás meghatározása, annak tudatosítása, hogy mi mindenben vagyunk azonosak a többi emberrel, illetve hogy mi mindenben különbözünk.
Mi az ami csak ránk, szűkebb csoportunkra jellemző, és mi köt össze bennünket a többiekkel. Az „azt keresni, ami összeköt, és nem azt ami elválaszt” rogersi alapelve a többiekkel való békés együttműködés esélyét segíthet megteremteni. Ahhoz azonban, hogy ezeket az összekötő kapcsokat megtaláljuk és készek legyünk vállalni is, tisztában kell lennünk saját értékeinkkel, a bennünk rejlő lehetőségekkel és gátakkal. A reális és pozitívumokra beállított énkép tehet ugyanis képessé arra, hogy nyitni tudjunk mások felé, és örömet találjunk a közös erényekben, kritikusan, ugyanakkor megértően fogadjuk el azokat a kiküszöbölhető, enyhíthető vagy megváltoztathatatlan negatívumokat, amelyek hozzánk hasonlóan másokban is fellelhetők.

A megfelelő és stabil énkép tehet bennünket alkalmassá arra is, hogy felfedezzük azokat a vonásokat, amelyekben mások vagyunk, mint a többiek, illetve amelyekben ők mások, mint mi. Sajátmagunk elfogadása, másságaink vállalása alapozza meg azokat készségeket és képességeket, amelyek segítségével természetesként fogadjuk el a többiek tőlünk, a megszokottól való különbözőségét.
A serdülő egyszerre fél attól, hogy belesimulva a környezetébe elvesztheti egyedi vonásait és attól, hogy túlságosan is különbözik társaitól. Éppen az „elvegyülni és kiválni” igénye közötti feszültség adja ennek az életkornak a sajátos dinamikáját. S ez az a dinamika, amely lehetőséget nyújthat arra, hogy a moralizálásra általában hajlamos kamasz elgondolkodjon a másokhoz, a mássághoz való saját viszonyán, észre vegye az aktuális fonákságokat, felülvizsgálja kapcsolódó értékrendjét, magatartását.

Jegyzetek

1 Forrás: Sallai Éva – Szekszárdi Júlia: Emberi Kapcsolatok. Tankönyv és tanári kézikönyv a társadalomismeret tanításához. AKG Kiadó, 1999

2 Váriné Szilágyi Ibolya: Másság, különbözőség együttesség. In: Az erkölcs a cselekvő és a néző szemszögéből. Scientia Humana, 1994. 142–145. o.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep