Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. augusztus 1. hétfő, 10:54

Módosítások a pedagógusok minősítési rendszerében

Július 29-én végre megjelent a Magyar Közlönyben a 326/2013. (VIII. 30.) számú Kormányrendelet módosítása. Ennek alapján nem kell minősítésben részt vennie azoknak a Pedagógus I-be sorolt pedagógusoknak, akik hét évvel az öregségi nyugdíjkorhatáron belül vannak, hanem automatikusan átkerülnek a Pedagógus II. fokozatba. Eddig úgy volt, hogy mindenkit „lefokoztak” a pedagógus-előmeneteli rendszer bevezetésével, és mivel a nyugdíj előtt állóknak nem volt kötelező az amúgy mindenkinek előírt minősítésben részt venni, előfordulhatott volna, hogy jó néhány évig a pedagógusok többsége Pedagógus I. fokozattal megy nyugdíjba, ami nem kicsit méltánytalan.

A másik módosítás azokat a Pedagógus II. fokozatban lévőket érinti, akik a pedagógus-életpálya bevezetése előtt szakvizsgával rendelkeztek, és akiknek 2014. április 30-áig legalább 14 év szakmai gyakorlatuk volt, majd 2014 tavaszán feltöltötték az Oktatási Hivatal internetes felületére az egyszerűsített vagy teljes portfóliójukat. Ők ideiglenesen a Ped. II-be kerültek azzal, hogy 2018. december 31-éig minősülni kellett volna nekik. Az ő kötelező minősítésüket törölték el. Ez azokra is vonatkozik, akiknek idén jelentkezni kellett a minősítésre.

Ezek pozitívumok, de persze, csak féleredmények, úgyhogy bőven van még tennivaló. Értelmetlen és igazságtalan, hogy azokra nem vonatkozik az automatizmus, akik „önszántukból”, azaz az adott évben még nem kötelezően jelentkeztek minősítésre, és nem kaptak a sikeres minősítéshez elegendő százalékot. Ez azért probléma, mert valószínűleg a jogalkotók is tudják már, hogy a minősítési rendszer ezer sebből vérzik. A pedagógusok által készítendő portfólió nem igazán tükrözi az érintett szakmai tudását, ezen kívül pedig mindössze két tanítási óra, illetve foglalkozás látogatása alapján történik a minősítés. Ezt sok esetben olyanok végzik, akiknek az adott intézménytípusban nincs kellő szakmai gyakorlatuk, esetenként a minősítő mesterpedagógus jóval alacsonyabb végzettséggel és szakmai teljesítménnyel rendelkezik, mint a minősülő (pl. általános iskolai ének-zene tanári végzettséggel minősít valaki művészeti iskolában tanító, zeneművészeti főiskolát, Zeneakadémiát végzetteket). Olyan esetekre utalok, amelyek miatt pedagógusok megkeresték a PDSZ jogsegélyszolgálatát.

Az általam ismert ügyek azzal végződtek, hogy a pedagógusnak lett igaza: eltörölték a sikertelennek nyilvánított minősítés eredményét, és új minősítést írtak elő. De vajon hányan lehetnek olyanok, akik beletörődtek az eredménybe, és most két éven át frusztrálva, stresszben dolgoznak tovább, míg újabb, immár fizetett minősítésben vehetnek részt, és sikertelenség esetén megszüntethetik a jogviszonyukat. Olyan pedagógusokról van szó, akik a végzettségük szakvizsgát tettek, és akiknek a korábbi végzettségeit a fenti eljárásban annullálhatják.

Félreértés ne essék, a PDSZ nem az alkalmatlan pedagógusokat akarja védeni. A szakmai alkalmatlanság megállapítására azonban a jelenlegi minősítési rendszer nem megfelelő. Egyébként, ha egy minősítési eljárásnak az lehet a kimenete, hogy valakinek megszüntetik a jogviszonyát, azt nem előmeneteli rendszernek, hanem szakmai alkalmassági vizsgálatnak kellene nevezni. Ha valakinek megállapítják az alkalmatlanságát, akkor hogy fordulhat elő, hogy ezután még évekig tanít?

A jelenlegi módosítás tehát csak foltozgatása az alapvetően rossz rendszernek, mégis fontos egészen addig, amíg a rendszer teljesen meg nem változik. Hiszen így legalább a pedagógusok egy jelentős csoportját nem éri súlyos méltánytalanság. Ez a változtatás tehát mindenképpen eredménynek tekintendő.

Nem megoldott továbbra sem a pedagógusvégzettséggel nem rendelkező, oktatási rendszerben dolgozók bérhelyzete, amelyért tovább kell küzdenünk. Ez nem csak azoknak a feladata, akiket a dolog közvetlenül érint, hanem mindenkinek, akinek köze van az oktatáshoz. Nélkülük ugyanis a rendszer egésze nem működik. A kétszer 35 ezer forintos „ajándék”, és a jövő évi 7+3%-os emelés nem hozza fel a sok esetben messze a minimálbér, illetve középfokú végzettséggel ellátandó munkakörökben a garantált bérminimumtól elmaradó béreket.

Nagy Erzsébet (PDSZ)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.02.26.
Tóth Krisztina és a kommentelők: amikor az irodalom nem több mint bunkósbot
Az író nem darálta le Jókai Mór könyvét, csak azt mondta, kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. De a darálással se kavarhatott volna nagyobb vihart, pedig érdemes...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.02.26.
Idén sincs érettségi közösségi szolgálat nélkül
Az utolsó középiskolai évfolyamotok végéig teljesítenetek kell a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat. Ha előrehozott érettségi vizsgát tesztek, akkor rátok még nem vonatkozik...
(Forrás: eduline)
--
2021.02.26.
Több hun, több Mátyás - Vizsgakövetelmények az új történelem érettségire
A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztat...
(Forrás: Népszava)
--
2021.02.26.
öbb Alaptörvény-sértést talált az Ab a 2019-es köznevelési törvénymódosításban
A köznevelési törvény 2019-es módosítása miatt 56 ellenzéki képviselő fordult az Ab-hoz. Általában is kifogásolták, hogy a törvény rövid felkészülési időt adott és tele van szerint...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.02.26.
... informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel
A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarorsz...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.02.26.
Vajon lesz-e végre modern a magyar oktatás?
\"Belátva, hogy a középiskolásoknak egy teljes tanéve volt abnormális, esélyünk lenne arra, hogy változtassunk akár a számonkérések és értékelések rendszerén, akár a tananyagszervez...
(Forrás: Klubrádió)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep