Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. augusztus 6. szombat, 8:49

Fejben dől el – avagy miért lenne szükség másfajta megközelítésre az ún. ideológiai (politikai, vallási) szélsőségekkel szemben?

„Nevezzük a nevén az iszlamista terrort” – hangzik el egyre gyakrabban baloldali, liberális értelmiségiektől is a felhívás. De vajon mit érnénk el vele azon túl, hogy megbélyegezünk vele 1,5 milliárd muszlimot? Arra ugyanis ne számítsunk, hogy az átlagember majd különbséget fog tenni „iszlám hívő” és „iszlamista” között. Azt pedig, hogy a megbélyegzés hová vezet, jól tudjuk. Másrészt, mit érnénk el vele azon túl, hogy ezzel lényegében elfogadjuk azt a diskurzust (azaz, hogy itt „ideológiák”, „kultúrák” háborúja zajlik), amellyel többek között az Isis is szentesíteni kívánja bűntetteit, még több embert fanatizálva?

Túl azon, hogy gyakorlati hasznát sem látom, sőt, károsnak tartom, megpróbálom röviden összegezni, legfőképpen miért nem értek az ún. szélsőséges ideológiák elleni harccal, és miért látom szükségét egy másfajta megközelítésnek.

Szerintem onnan érdemes kiindulni, hogy mi vonz be bárkit is a szélsőségek irányába. Mert ha ragaszkodunk az ideológiához, mint okhoz, kiindulóponthoz, akkor azzal azt mondjuk, hogy létezik valami (az ideológia), ami kvázi megszállja az embert, és ha ez megszűnik, nincs többé, akkor itt a világbéke. Csakhogy az előzmények (IRA, ETA, Vörös Brigádok, a rasszista gyilkosságok stb. példája) nem ezt mutatják.

Az én kiindulópontom az, hogy minden „szélsőség” mozgatórugója ugyanaz, és ez a fejben lezajló folyamat. Az ember pszichéjére több dolog hat, van egy állapota, amivel születik, és erre rakódnak rá különböző történések. Mindez együtt vezet el a frusztrációhoz, komplexusokhoz, identitás problémákhoz, majd a gyűlölethez, amely akár agresszióba is torkollhat.

Van- e különbség egy „keresztény” Breivik vagy egy – nevére sem emlékszünk – muszlim terrorista között? Az én álláspontom az, hogy valójában nincs. Mindannyian hasonló mentális, pszichés folyamatokon mentek keresztül.

De melyek ezek a történések, amelyek rárakódhatnak, melyek ezek a folyamatok? Nyilván valaki eleve születhet személyiségzavarral, elmezavarral, de a legfontosabb közös tényezők általában ezt követik – elszenvedhet súlyos sérüléseket a családban (elhanyagolás, bántalmazás), és/vagy érhetik hasonlóak a társadalomban (kirekesztés, zaklatás) is.

Majd ehhez járulhatnak hozzá olyan külső, befolyásoló tényezők, mint a hozzá eljutó információk a médián keresztül, a „Werther hatás” – (ön)gyilkosságsorozat, aktuális minták követése stb.

Csak helyszín és korszak kérdése, hogy innen hová jut el (ki lesz az ellensége, az áldozata), nem az akármilyen ideológiáé. Az ideológia nem ok, hanem következmény, tünet, ürügy. Ha nincs „ideológia”, amit találhatna, akkor is meg fogja tenni. Lehet mással, de hogy bántani, akár ölni fog, az nem kérdés.

Nem véletlen, hogy az ún. iszlamista terroristák nem elhanyagolható része még csak nem is gyakorolta a vallását: ittak, drogoztak, buliztak (kérdés lehet persze az is, milyen hatással van az alkohol egy olyan ember szervezetére, akinek felmenői generációkon keresztül nem fogyasztottak alkoholt).

Nem véletlen, hogy többen közöttük bántalmazták a családtagjaikat, párjukat.

Az sem véletlen, hogy többeknek priuszuk volt.

Még jóval azelőtt, hogy bármi közük lett volna a terrorizmushoz, az „ideológiához”, éveken, évtizedeken át. Ehhez képest radikalizálódásuk nem ritkán csupán 2-3 hónapos történet.

Az ember viselkedését kell tehát megérteni, a választásainak okát, mert ideológiák ellen harcolni reménytelen. Az Egyesült Államokban generációk óta élő, a társadalom részét képező muszlimok sokkal kisebb eséllyel vannak kitéve a radikalizálódásnak, mint azokban az európai országokban, ahol lényegében gettókba kényszerítették őket. Nem egy feltáró cikk foglalkozik azzal, mennyire lehetetlen küzdelem még diplomásként is ebből a közegből kitörni, akár méltó állást találni.

És hát tudjuk, a „kommunizmust” sem ideológiai harcban győzték le, nem a szabadság-eszményével, a demokratikus értékekkel kecsegtetve, hanem a kvázi jóléttel vagy legalábbis annak illúziójával („Colgate fogkrém és tsai). A nácizmus harcban veszett el ugyan, de a jelek szerint bármikor felbukkanhat, pláne, ha úgy alakulnak a gazdasági, szociális körülmények. A lelki okok, a frusztráció, a csalódottság, a kirekesztettség bárkit könnyen sodorhat egy olyan oldalra, ahol megadják neki a befogadottság érzetét.

Papolhatunk bárkinek arról, hogy milyen veszélyes az általa követett ideológia, nem fogjuk tudni meggyőzni, mert a mentális történései egészen mások, mint a miénk. Ideológiát nem lehet legyőzni. Személyiséget viszont, különösen gyerek/fiatalkorban, még lehet formálni.

Ezért gondolom, hogy másfajta megközelítésre van szükség. Amely a radikalizálódás valódi mozgatórugóit tárja fel, és tud megoldásokat találni.

Lévai Julianna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.04.21.
Harcunk a nyelv romlása ellen. Sentei Viktória írása
Számomra most is nehéz kérdés, hogy kijavítsam-e a diákot, az általam helyesnek vélt nyelvi formára, de nem gondolom, hogy ez felesleges lenne. Viszont az új nyelvi elemek megjelenése mindig...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.04.21.
Rendben kinyitottak az óvodák és az iskolák
Mindenhol rendben elindult az oktatás, adataink szerint országosan az óvodákban a gyermekek hatvan százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg – számolt be lapunknak az újranyit...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.04.21.
Elsős lesz a ovisból? Így lesz könnyebb az átmenet!
Az óvoda nem csak a képességek fejlesztésében és a szocializációs folyamatokban játszik nagy szerepet, hanem az iskolás éveket is előkészíti. Az iskolakezdés mégis okozhat nehézséget...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.04.21.
SZFE: Vidnyánszky nélkül nem beszélget Stumpf
Ma délelőttre a Színház- és Filmművészeti Egyetemről (SZFE) szóló, sokak által várt beszélgetést terveztek a háromnapos Infosztrájk az egyetemi autonómiáért esemény keretén belül...
(Forrás: Népszava)
--
2021.04.21.
Pórul járhat, aki nem jelenik meg az írásbeli érettségin
A múlt évhez hasonlóan főszabály szerint idén is csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartják meg, szóbelikre csak speciális esetekben kerülhet sor. Utóbbiba nem tartozik bele, ha valaki...
(Forrás: Népszava)
--
2021.04.21.
Hamarosan a teljes felsőoktatásban kiépül a pártállami rendszer
A tanárképzés leválasztása az ELTE-ről nem menne könnyen, hiszen bár van külön Tanárképző Központ és pedagógiai kar is, a szakmai oktatás ott is a bölcsész- és természettudományi...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep