Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. április 4. kedd, 21:23

Kerényi Kata: Nem tudom, hogyan kell másnak lenni

Könyvajánló – Avagy a nyugalom megzavarása

Kezdő iskolapszichológus korom óta kísért engem az, az elsőosztályos kisfiú, aki a részeg apja elől elmenekülve az éjszakát a híd alatt töltötte édesanyjával és a testvérével, de másnap ott volt az iskolában. Így szégyenkezve végighallgathatta a tanítói szidalmat, sőt beírást is kapott, mert nem készítette el a leckéjét.

„A gyerekeink a jövőnk.” Tényleg. Nem nehéz belátni, hogy ez a szlogen egy teljesen logikus folyamatot ír le. A gyerekek felnőnek és ők lesznek a jövő polgárai, akik meghatározzák a társadalmat. Sokan persze majd a társadalmon kívülről teszik ezt. Jelenleg a gyerekek 30%-a kap arról papírt, hogy nem illik a többiek közé, legalább is az iskolában biztosan nem. És mint tudjuk, „az iskola a társadalom előszobája.” Tényleg. Újabb szlogen, ami szintén egyértelmű igazságot foglal össze.

A statisztikák számokkal azt is szépen igazolják, hogy azok közül, akiket már az előszobában meggyötörnek, megaláznak, és kivágják onnan, kevesen fognak könnyedén csevegve kávézni a nappaliban. Ezt egyébként statisztikák nélkül is be tudnánk látni.

Tehát hogyan is néz ki ez a mi jövőnk?

A magyar gyerekek egyre jobban lemaradnak a számolás, olvasás és a természettudomány terén. A tizenévesek 20 %-a funkcionális analfabéta. Amúgy több, mint másfél millió gyerek él a létminimum alatt. A Központi Statisztikai Hivatal már inkább nem is adja közre az adatokat.

Ennyit az ország jövőjéről. Fájdalmas, de ha igazán azt akarod, hogy fájjon, nézzél a számok mögé. Sőt, a külső mögé, a „lemorzsolódás” szó mögé. Kevés ennél cinikusabb szót ismerek. Mint valami törmelékről, úgy szól a gyerekekről, fiatalokról, akiknek már kezdetben is alig van esélyük a méltó életre, akik sokszor már semmi mást nem akarnak, csak hogy hagyják őket végre békén, és csak élni akarnak. Nem, ez nem igaz, mert nem mindegyikük akar már élni sem.

A legfontosabbak, amik kiránthatnak a bajból, a család, a szociális háló, a tanulás egyre elérhetetlenebb számukra, mert az ő pályájuk lejt, ezt kapták, és adják tovább.

Ebben a könyvben válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, amit gyakran feltesznek a viselkedése miatt az utcára, intézetbe, kórházba, börtönbe került fiatallal kapcsolatban: Mi járhat ennek a fejében?

Először csak rossz iskolák, nem törődöm ideges pedagógus. Közben esik szét a család. A gyerek a legkevésbé fontos, leginkább mindenkinek útjában van. Kisgyerekként még a legtöbbjük küzd, szeretne megfelelni. A vízválasztó a tizenéves kor. Ekkorra már felhalmozódtak a feszültségek, a maradék iskolai menedék, mondjuk a szeretett tanító is eltűnik a gyerekek életéből. Maradnak az elvárások. És persze a pofonok. Itt-ott segít egy mentor, felbukkan egy biztos pontnak tűnő családtag, egy igazi iskola. Esetleges mentsvárak. A fiatalok megtanulják, hogy csak magukra számíthatnak, ami nem biztos, hogy nagyon jó hír. Így néznek ki a gyerekeink, így építjük fel velük a jövőt.

Talán szöveggyűjteménynek nevezném ezt a könyvet. Monológok arról, hogyan látja egy-egy a környezet által már leírt fiatal a saját útját, helyzetét. Van aki még küzd, van aki már nem.

A könyvben közölt szövegek a nyugalom megzavarására alkalmasak, de éppen ezért íródtak. Jobb, ha nem vagyunk nyugodtak, amíg körülöttünk tömegével pusztul le a jövő.

Gyarmathy Éva

Részlet a könyvből (pdf)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep