2005. július 31. vasárnap, 23:59
Fellegi Borbála – Ligeti György
Mit tudnak a pedagógusok a romákról?
A következő oldalakon olvasható tanulmány egy olyan szociológiai kutatás összefoglalásának részlete, mely a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik oktatási jogainak érvényesülését és sérülését volt hivatott feltárni. A kutatás az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából készült.
A Kurt Lewin Alapítvány a 2002-2003-as tanév során az egész országra kiterjedő kutatást végzett „Hátrányos helyzetűek a közoktatásban” címmel. A vizsgálat célja az volt, hogy felszínre kerüljenek a közoktatásban tapasztalható, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő jogalkalmazási visszásságok. A kutatás pillanatfelvételt kívánt készíteni a mai magyarországi oktatásról, a pedagógusok, iskolavezetők, helyi döntéshozók, valamint szülők helyzetéről és attitűdjeiről azzal a szándékkal, hogy ismertté váljanak olyan gyakorlatok is, melyek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációját, végeredményben pedig az oktatási intézmények jogszerű működését elősegítik.
A kutatás országos reprezentatív kérdőíves adatfelvételen, valamint interjúkon és résztvevő-megfigyeléseken alapszik. A kérdőíves vizsgálat során 1464 általános iskolai pedagógust kérdeztünk meg személyesen. A körülbelül 110 interjú pedig a tanárokat, iskolaigazgatókat, szülőket, valamint polgármestereket, rendőröket, helyi egyházi vezetőket, a szociális szférában dolgozókat és a gyermekvédelem munkatársait érintette.
Az alábbiakban bemutatásra kerülő szociológiai kutatás a társadalomtudományok módszereit alkalmazza, eredményei az objektív megfigyelések és mérések szülte információk. Ez nem jelenti azonban azt, hogy saját megközelítésünk, a téma iránti elkötelezettségünk értéksemleges lenne. Kutatásunk küldetésének azt tartjuk, hogy ne csak leírásra kerüljenek az oktatás terén tapasztalható jelenségek és visszásságok, hanem azok háttérokait is feltárjuk. A vizsgálati terepen dolgozó-tanuló-élő emberek megközelítésekor azok motivációinak és helyzetének megértésére törekedtünk, ezért szembetalálkozva a jogszerűtlen gyakorlatokkal célunk nem valamiféle ellenség vagy bűnbak megnevezése volt.
Azt akarjuk, hogy munkánk nyomán a közoktatás hétköznapjaiban dolgozó pedagógusok, a közoktatás irányításáért felelős szakemberek minél szélesebb köre a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációja mellé álljon.
Tudás a romákról
Hány roma él Magyarországon? A pedagógusokat megkérdeztük arról a kérdőívben, hogy mit gondolnak, szerintük körülbelül hány roma ember él Magyarországon.
Hann Endre, Tomka Miklós és Pártos Ferenc több mint 20 évvel ezelőtti tanulmányában egy teljes fejezet szól a cigányok lélekszámának becsléséről. A szerzők szerint nem csak a szakirodalmat, hanem a közvéleményt is foglalkoztatja a cigányok lélekszáma. A túlzó becslések nem tekinthetők pusztán ismerethiányból eredő tévedésnek. Ezeket a cigányság növekvő lélekszáma miatt érzett aggodalom is motiválhatja. Magyarország lakóinak számát a kérdezettek mintegy kétharmada tudta megmondani hozzávetőleges pontossággal. Az iskolai végzettség emelkedésével nőtt a jó válaszok gyakorisága és csökkent a téves, illetve a „nem tudom” típusú válaszok előfordulása. A cigányság lélekszámára vonatkozó becslések már nagyobb ingadozást mutattak. A kutatók figyelmüket elsősorban a cigány lakosság arányát túlbecsülő válaszokra irányították. Igazoltnak látták feltételezésüket, miszerint a kérdés nem egyszerűen ismeretet vizsgál: igaz, hogy az iskolai végzettség emelkedésével csökken a „nem tudom” válaszok aránya, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek között vannak a legtöbben, akik irreálisan magas becslést adtak. A cigányok által sűrűn lakott falvakban inkább túlbecsülték a cigányok országos lélekszámát, mint az országban általában. Kiderült, hogy nem a helyi realitás téves általánosításával állnak szemben a kutatók: a kérdezettek a saját községükben lakó cigányok számarányát is jelentősen túlbecsülik: a kérdezettek egyötöde mintegy 50%-kal!
(Hahn – Tomka – Pártos, 1979.)
Pedagógusaink 28%-a válaszolt egyetlen számmal a romák létszámát tudakoló kérdésre. E csoport 12%-a becsüli alá (500 000 alá), míg 48%-a becsüli fölé (800 000 fölé) a romák számát az országban. A válaszadók mindössze 5,7%-a mondott két értéket, mely között lehetséges szerintük a cigányság létszáma. E második csoport 8%-a becsüli alá, míg 47%-uk becsüli fölé a romák számát az országban.
Tudott, hogy a romák száma szakmai körökben is vita, így vélhetően cizelláltabbak azon pedagógusok ismeretei, akik egy alsó és egy felső érték közé becslik a cigányság létszámát, mint azoké, akik egyetlen számot adnak meg.
„Egyre nagyobb a számuk” – nyilatkozza nem kevés olyan pedagógus interjúalanyunk is, akik a mélyinterjúk során, a magnetofon nélküli beszélgetésekben, sőt esetenként a teljesen informális kommunikáció során egyáltalán nem mutatták a cigányellenesség jelét. E megfogalmazás arra enged következtetni bennünket, hogy a kérdezett igazgatók, tanárok nem a romák számát sokallják, hanem a szegény sorból származó diákok számát, illetve a „pedagógiailag problémás” gyerekek egyre növekvő arányát. Megfogalmazásukban azonban egyenlőségjelet tesznek a „roma” és a „problémás” gyerek kategóriája közé.
Az iskola minden roma tanulója kivétel nélkül kap gyermekvédelmi támogatást?
Hát mondhatjuk azt, hogy igen. Az iskola 40%-a roma tanuló. Én nem tudok gazdag cigányról. Itt vannak a fényképeim a pályázathoz, amit írtam. Most nézze meg ezeket a fotókat, azt akartam bemutatni, hogy az ellentét. Ott van a német háza a településen, és ami főleg irritáló… És, hogy a sok cigány ideszorult, az Z. településnek köszönhető. Mert ugye annak idején a rendőrség nem nagyon engedte, hogy ezek Z.-ra menjenek, mert ott fürdő létesült. És itt még inkább felszaporodtak.
(Üdülőfaluban működő iskola igazgatóhelyettese)
Él néhány hiedelem a pedagógusok körében arról, hogy milyenek is lehetnek a romák. Pedagógus interjúalanyaink közül többen kísérelnek meg valamiféle olyan egyedit találni, mely csak és kizárólag a romák sajátjának tekinthető. Az alábbi interjúban megszólaló pedagógus sok éve dolgozik roma diákokkal. Ez a tanár a különleges roma színvilágról beszél. A mi számunkra a kutatás tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy akár létezik roma színvilág, akár nem, annak vajmi kevés köze van a roma diákok iskolai teljesítményéhez.
„Azért, mert az első pillanattól láttam, hogy az ő képalkotásuk-színviláguk más. Azt gondolom egyrészt, hogy a színkontrasztokat… erőteljes különbség a színek között… sötét-világos kontraszt, a kontúrrajz, az, hogy szeretik fekete kontúrral fölrajzolni… Namost kint van cigány gyerekeknek a rajza, amin látható. Az erőteljes színvilág, látható ez a kettő között: a katicásat egy nem cigány kislány rajzolta, ezt az álmosat egy cigány kislány rajzolta. Erőteljesebb színvilága van. A témájukban nagyon szívesen nyúlnak a kígyó… az állatvilágban a kígyóhoz. A pávához, a lóhoz, a cigányoknak az élete a lóval összekapcsolódik. Egy csomó olyan érzelemkifejezésre tudok példát hozni, például temetés, ott is a házaknál [rajzra mutat] a kígyó megy meg a ló, pedig nem mondom neki, de azt használják… a díszítettség, hogy kimintázni, kidíszíteni, mint egy cigány szoknya… ez természetesen bennük van. Aztán, aztán a meséikben, azt is én figyeltem meg, itt vettem észre először, aztán utána nézegettem, a meséikben összekeverednek teljesen a meseszerű és a valóságos elemek. Tehát itt is gyűjtöttünk cigány meséket, és abban a király meg a rendőr, az teljesen egyenlő szereplőként mosódik össze a mostani valós világgal, a régivel, és akkor megtörténik az például lépten-nyomon, hogy – majd mindjárt mutatok ilyen rajzot, még talán most nincs kitéve –, hogy olyan feliratokat tesznek a rajzaikon például egy palotára, amit a mesevilágból vett, lazán ráírja, hogy Coca Cola. Volt egy szomorú rajz, ahol egy karácsonyi tündérre a kislány egy NIKE sapkát tett és ráírta, hogy „NIKE sapkardquo;. Szóval valahogy ezek az elemek, na, úgy mondom, hogy magyar gyerekek számára elképzelhetetlenek. Én is megtapasztaltam, köralakban dolgoztunk, és akkor a kislánnyal „napozó macskák” … kosárban a macskák és akkor a kislány úgy rajzolta meg, hogy így kiterült egy macska. És akkor egyszerre odarajzolt neki a homlokára egy pöttyöt és akkor kérdeztem, hogy mi az. És azt mondta, hogy ez a macska nagyon messziről jött. Valószínű, hogy ő tudott valamit Indiáról, de miért pont ezt? Ezt nem tudom megmagyarázni, valami van, ami miatt ők ezeket szívesen… Ha azt mondom, hogy rajzolj állatokat és végigvesszük a köröttünk élő állatokat és nyilván megemlítjük a siklókat is, biztos, hogy nagy részük valamilyen módon a kígyót említi.”
(Rajztanár)
Egy másik pedagógus egyetlen gondolatsoron belül utal a romák bioritmusára, különleges „roma életmódjára”, illetve anyagi-szociális hátterére az iskolai teljesítményről beszélve:
Más a bioritmusuk, későig fennvannak, szól a zene, beszélgetnek. Ezért késnek el, nagyon sokáig fenn vannak. Lehet, hogy a gyerek aludna, pihenne, meg felületesen alszik is, de a zaj zavarja. Mert a magnó az minden családnál ott van. A hagyományos cigány családban ugye mindenki együtt van, húszan-huszonöten, a rokonok, nagybácsi, nagynéni. És hiába épültek fel a szocpolos házak, annak van négy helyisége, abból egyben fűtenek télen, abba az egy helyiségbe beszorulnak mindannyian és ott alszanak. És akkor reggel természetesen a gyerek…, mert hiába alakult ki már a kötelességtudata, mert van olyan gyerek, aki tényleg nagyon kötelességtudó, fizikailag nem tud felkelni, és sajnálom is érte. Azt tudom csinálni, hogy aki elkésik, az a fejlesztő foglalkozáson itt marad. Van egy kis faliújságunk, ahol a magatartást-szorgalmat pontozzuk és akkor a havi értékelésnél egy kicsit latba vetjük, hogy mi miatt késett. Van, akire hat egyébként, hogy egy jeggyel rosszabbat kap a hónap végén, lehet azon javítani.
(Gyógypedagógus)
Egy másik interjúrészletben is keverednek egyetlen gondolatsorban a roma szokások és a megélhetéssel kapcsolatos mutatók:
Két kötelme van a gyereknek: egyrészt az iskola felé, másrészt a család felé. Mert ugye a cigány családban ugyanannyi joga van a gyereknek, mint a felnőttnek: ugyanúgy joga van rágyújtani, joga van belebeszélni, ezért tűnik nekünk úgy, hogy mindenki mondja egyszerre: belebeszélnek, joga van hozzá. Joga van és kötelessége is elmenni lopni, ha nincs enni, legalábbis ez a harminc éves tanítási tapasztalatom. Olyan természetes: hát elmentünk a szőlőskertbe… Hol van az édesapja – megkérdezzük. „Börtönben van, fát lopott…” Valahogy fűteni kell, valahogy melegedni kell. Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy nincsen munkahely.
(Általános iskolai tanár)
Interjúalanyaink közül többen mondták, hogy – szerintük – a romák mindúntalan a televíziót nézik. Ezt a kulturális csatornát mesélőink szembeállították az általuk explicite értékesebbnek tartott könyvvel, folyóirattal. A kérdőíves adatfelvétel során módunkban állt megvizsgálni azt, vajon milyen híres vagy népszerű roma személyiséget ismernek kérdezetteink, és mit tudnak róluk. Arra kértük a pedagógusokat, soroljanak fel öt általuk ismert roma személyiséget és mondják meg, hogy kik ők. Úgy gondoljuk, közvetett módon lehetőségünk nyílt a média hatásának vagy hatástalanságának mérésére a pedagógusok körében.
Ennek alapján:
a kérdezés I. szakasza: 2002. november – december
N (lekérdezett kérdőívek) = 187
1. táblázat
| Ismert roma személyiség |
Hányan említették elsőként? |
| Farkas Flórián |
49 |
| Horváth Aladár |
2 |
| Bangó Margit |
17 |
| Lakatos Menyhért |
8 |
| Rácz Aladár |
1 |
| Szakcsi Lakatos Béla |
2 |
| Gáspár Győző |
1 |
A kérdezés II. szakasza: 2003. január – február
N (lekérdezett kérdőívek) = 471
2. táblázat
| Ismert roma személyiség |
Hányan említették elsőként? |
| Farkas Flórián |
136 |
| Horváth Aladár |
70 |
| Bangó Margit |
11 |
| Lakatos Menyhért |
1 |
| Rácz Aladár |
2 |
| Szakcsi Lakatos Béla |
6 |
| Gáspár Győző |
20 |
A kérdezés III. szakasza: 2003. március – június
N (lekérdezett kérdőívek) = 791
3. táblázat
| Ismert roma személyiség |
Hányan említették elsőként? |
| Farkas Flórián |
236 |
| Horváth Aladár |
132 |
| Bangó Margit |
27 |
| Lakatos Menyhért |
19 |
| Rácz Aladár |
0 |
| Szakcsi Lakatos Béla |
11 |
| Gáspár Győző |
31 |
Sokan említettek roma művészeket a jelenből (Lakatos Menyhért, Sánta Ferenc, Choli Daróczi József, Szakcsi Lakatos Béla), illetve a múltból (Rácz Aladár, Béri Balogh Ádám). A politikusok, roma közéleti személyiségek (Horváth Aladár, Farkas Flórián, Mohácsi Viktória) említési gyakorisága kiugróan magas volt – ez nyilvánvalóan a média hatása.
Tipikus tévedések: a válaszadás alapján kialakult rendkívül tarka kép azt mutatja, hogy a pedagógusok tudása nem kristály tiszta e téren. A legtipikusabb, hogy nem jut eszükbe valakinek a vezetékneve, illetve keresztneve, de gyakori a névcsere is, így a két elhíresült roma politikus esetében találkozhattunk „Farkas Aladár”-ral és „Horváth Flórián”-nal több esetben is. Romának tartották többen Kondor Katalint, Deutsch Tamást, Orbán Viktort, Szőke Juditot, Lagzi Lajcsit.
Volt a tanárok között olyan, aki „ismerek, de nem akarom felsorolni” választ adott, illetve aki „50 körüli férfi”-t adott meg mint általa ismert roma személyiség, de akadt olyan is, aki „Lakatos István, Balogh Gyula, roma tanulók”-at sorolta fel.
A Kalyi Jag, a Lungo Drom, a 100 tagú cigány zenekar és az Ando Drom mint személyiség jelent meg néhány kérdezett pedagógus válaszaiban.
Milyen tevékenységeket végeznek ezek a roma hírességek válaszadóink szerint? Mindenekelőtt a politikus és a „big brother”, valamint a cigány kisebbségi önkormányzati funkció, a jogvédő, képviselő a gyakori foglalkozás, de nem hiányzott a gázszerelő-mester, illetve a kőműves (Kalányos Ferenc és Pikács László esetében) is. A „Valami elnök” funkciót pedig Farkas Flórián töltötte be egyik válaszadónk esetében.
