Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Fellegi Borbála – Ligeti György

Mit tudnak a pedagógusok a romákról?

A következő oldalakon olvasható tanulmány egy olyan szociológiai kutatás összefoglalásának részlete, mely a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik oktatási jogainak érvényesülését és sérülését volt hivatott feltárni. A kutatás az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából készült.

A Kurt Lewin Alapítvány a 2002-2003-as tanév során az egész országra kiterjedő kutatást végzett „Hátrányos helyzetűek a közoktatásban” címmel. A vizsgálat célja az volt, hogy felszínre kerüljenek a közoktatásban tapasztalható, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő jogalkalmazási visszásságok. A kutatás pillanatfelvételt kívánt készíteni a mai magyarországi oktatásról, a pedagógusok, iskolavezetők, helyi döntéshozók, valamint szülők helyzetéről és attitűdjeiről azzal a szándékkal, hogy ismertté váljanak olyan gyakorlatok is, melyek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációját, végeredményben pedig az oktatási intézmények jogszerű működését elősegítik.

A kutatás országos reprezentatív kérdőíves adatfelvételen, valamint interjúkon és résztvevő-megfigyeléseken alapszik. A kérdőíves vizsgálat során 1464 általános iskolai pedagógust kérdeztünk meg személyesen. A körülbelül 110 interjú pedig a tanárokat, iskolaigazgatókat, szülőket, valamint polgármestereket, rendőröket, helyi egyházi vezetőket, a szociális szférában dolgozókat és a gyermekvédelem munkatársait érintette.

Az alábbiakban bemutatásra kerülő szociológiai kutatás a társadalomtudományok módszereit alkalmazza, eredményei az objektív megfigyelések és mérések szülte információk. Ez nem jelenti azonban azt, hogy saját megközelítésünk, a téma iránti elkötelezettségünk értéksemleges lenne. Kutatásunk küldetésének azt tartjuk, hogy ne csak leírásra kerüljenek az oktatás terén tapasztalható jelenségek és visszásságok, hanem azok háttérokait is feltárjuk. A vizsgálati terepen dolgozó-tanuló-élő emberek megközelítésekor azok motivációinak és helyzetének megértésére törekedtünk, ezért szembetalálkozva a jogszerűtlen gyakorlatokkal célunk nem valamiféle ellenség vagy bűnbak megnevezése volt.

Azt akarjuk, hogy munkánk nyomán a közoktatás hétköznapjaiban dolgozó pedagógusok, a közoktatás irányításáért felelős szakemberek minél szélesebb köre a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációja mellé álljon.

Tudás a romákról

Hány roma él Magyarországon? A pedagógusokat megkérdeztük arról a kérdőívben, hogy mit gondolnak, szerintük körülbelül hány roma ember él Magyarországon.

Hann Endre, Tomka Miklós és Pártos Ferenc több mint 20 évvel ezelőtti tanulmányában egy teljes fejezet szól a cigányok lélekszámának becsléséről. A szerzők szerint nem csak a szakirodalmat, hanem a közvéleményt is foglalkoztatja a cigányok lélekszáma. A túlzó becslések nem tekinthetők pusztán ismerethiányból eredő tévedésnek. Ezeket a cigányság növekvő lélekszáma miatt érzett aggodalom is motiválhatja. Magyarország lakóinak számát a kérdezettek mintegy kétharmada tudta megmondani hozzávetőleges pontossággal. Az iskolai végzettség emelkedésével nőtt a jó válaszok gyakorisága és csökkent a téves, illetve a „nem tudom” típusú válaszok előfordulása. A cigányság lélekszámára vonatkozó becslések már nagyobb ingadozást mutattak. A kutatók figyelmüket elsősorban a cigány lakosság arányát túlbecsülő válaszokra irányították. Igazoltnak látták feltételezésüket, miszerint a kérdés nem egyszerűen ismeretet vizsgál: igaz, hogy az iskolai végzettség emelkedésével csökken a „nem tudom” válaszok aránya, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek között vannak a legtöbben, akik irreálisan magas becslést adtak. A cigányok által sűrűn lakott falvakban inkább túlbecsülték a cigányok országos lélekszámát, mint az országban általában. Kiderült, hogy nem a helyi realitás téves általánosításával állnak szemben a kutatók: a kérdezettek a saját községükben lakó cigányok számarányát is jelentősen túlbecsülik: a kérdezettek egyötöde mintegy 50%-kal!
(Hahn – Tomka – Pártos, 1979.)

Pedagógusaink 28%-a válaszolt egyetlen számmal a romák létszámát tudakoló kérdésre. E csoport 12%-a becsüli alá (500 000 alá), míg 48%-a becsüli fölé (800 000 fölé) a romák számát az országban. A válaszadók mindössze 5,7%-a mondott két értéket, mely között lehetséges szerintük a cigányság létszáma. E második csoport 8%-a becsüli alá, míg 47%-uk becsüli fölé a romák számát az országban.
Tudott, hogy a romák száma szakmai körökben is vita, így vélhetően cizelláltabbak azon pedagógusok ismeretei, akik egy alsó és egy felső érték közé becslik a cigányság létszámát, mint azoké, akik egyetlen számot adnak meg.

„Egyre nagyobb a számuk” – nyilatkozza nem kevés olyan pedagógus interjúalanyunk is, akik a mélyinterjúk során, a magnetofon nélküli beszélgetésekben, sőt esetenként a teljesen informális kommunikáció során egyáltalán nem mutatták a cigányellenesség jelét. E megfogalmazás arra enged következtetni bennünket, hogy a kérdezett igazgatók, tanárok nem a romák számát sokallják, hanem a szegény sorból származó diákok számát, illetve a „pedagógiailag problémás” gyerekek egyre növekvő arányát. Megfogalmazásukban azonban egyenlőségjelet tesznek a „roma” és a „problémás” gyerek kategóriája közé.

Az iskola minden roma tanulója kivétel nélkül kap gyermekvédelmi támogatást?
Hát mondhatjuk azt, hogy igen. Az iskola 40%-a roma tanuló. Én nem tudok gazdag cigányról. Itt vannak a fényképeim a pályázathoz, amit írtam. Most nézze meg ezeket a fotókat, azt akartam bemutatni, hogy az ellentét. Ott van a német háza a településen, és ami főleg irritáló… És, hogy a sok cigány ideszorult, az Z. településnek köszönhető. Mert ugye annak idején a rendőrség nem nagyon engedte, hogy ezek Z.-ra menjenek, mert ott fürdő létesült. És itt még inkább felszaporodtak.
(Üdülőfaluban működő iskola igazgatóhelyettese)

Él néhány hiedelem a pedagógusok körében arról, hogy milyenek is lehetnek a romák. Pedagógus interjúalanyaink közül többen kísérelnek meg valamiféle olyan egyedit találni, mely csak és kizárólag a romák sajátjának tekinthető. Az alábbi interjúban megszólaló pedagógus sok éve dolgozik roma diákokkal. Ez a tanár a különleges roma színvilágról beszél. A mi számunkra a kutatás tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy akár létezik roma színvilág, akár nem, annak vajmi kevés köze van a roma diákok iskolai teljesítményéhez.

„Azért, mert az első pillanattól láttam, hogy az ő képalkotásuk-színviláguk más. Azt gondolom egyrészt, hogy a színkontrasztokat… erőteljes különbség a színek között… sötét-világos kontraszt, a kontúrrajz, az, hogy szeretik fekete kontúrral fölrajzolni… Namost kint van cigány gyerekeknek a rajza, amin látható. Az erőteljes színvilág, látható ez a kettő között: a katicásat egy nem cigány kislány rajzolta, ezt az álmosat egy cigány kislány rajzolta. Erőteljesebb színvilága van. A témájukban nagyon szívesen nyúlnak a kígyó… az állatvilágban a kígyóhoz. A pávához, a lóhoz, a cigányoknak az élete a lóval összekapcsolódik. Egy csomó olyan érzelemkifejezésre tudok példát hozni, például temetés, ott is a házaknál [rajzra mutat] a kígyó megy meg a ló, pedig nem mondom neki, de azt használják… a díszítettség, hogy kimintázni, kidíszíteni, mint egy cigány szoknya… ez természetesen bennük van. Aztán, aztán a meséikben, azt is én figyeltem meg, itt vettem észre először, aztán utána nézegettem, a meséikben összekeverednek teljesen a meseszerű és a valóságos elemek. Tehát itt is gyűjtöttünk cigány meséket, és abban a király meg a rendőr, az teljesen egyenlő szereplőként mosódik össze a mostani valós világgal, a régivel, és akkor megtörténik az például lépten-nyomon, hogy – majd mindjárt mutatok ilyen rajzot, még talán most nincs kitéve –, hogy olyan feliratokat tesznek a rajzaikon például egy palotára, amit a mesevilágból vett, lazán ráírja, hogy Coca Cola. Volt egy szomorú rajz, ahol egy karácsonyi tündérre a kislány egy NIKE sapkát tett és ráírta, hogy „NIKE sapkardquo;. Szóval valahogy ezek az elemek, na, úgy mondom, hogy magyar gyerekek számára elképzelhetetlenek. Én is megtapasztaltam, köralakban dolgoztunk, és akkor a kislánnyal „napozó macskák” … kosárban a macskák és akkor a kislány úgy rajzolta meg, hogy így kiterült egy macska. És akkor egyszerre odarajzolt neki a homlokára egy pöttyöt és akkor kérdeztem, hogy mi az. És azt mondta, hogy ez a macska nagyon messziről jött. Valószínű, hogy ő tudott valamit Indiáról, de miért pont ezt? Ezt nem tudom megmagyarázni, valami van, ami miatt ők ezeket szívesen… Ha azt mondom, hogy rajzolj állatokat és végigvesszük a köröttünk élő állatokat és nyilván megemlítjük a siklókat is, biztos, hogy nagy részük valamilyen módon a kígyót említi.”
(Rajztanár)

Egy másik pedagógus egyetlen gondolatsoron belül utal a romák bioritmusára, különleges „roma életmódjára”, illetve anyagi-szociális hátterére az iskolai teljesítményről beszélve:

Más a bioritmusuk, későig fennvannak, szól a zene, beszélgetnek. Ezért késnek el, nagyon sokáig fenn vannak. Lehet, hogy a gyerek aludna, pihenne, meg felületesen alszik is, de a zaj zavarja. Mert a magnó az minden családnál ott van. A hagyományos cigány családban ugye mindenki együtt van, húszan-huszonöten, a rokonok, nagybácsi, nagynéni. És hiába épültek fel a szocpolos házak, annak van négy helyisége, abból egyben fűtenek télen, abba az egy helyiségbe beszorulnak mindannyian és ott alszanak. És akkor reggel természetesen a gyerek…, mert hiába alakult ki már a kötelességtudata, mert van olyan gyerek, aki tényleg nagyon kötelességtudó, fizikailag nem tud felkelni, és sajnálom is érte. Azt tudom csinálni, hogy aki elkésik, az a fejlesztő foglalkozáson itt marad. Van egy kis faliújságunk, ahol a magatartást-szorgalmat pontozzuk és akkor a havi értékelésnél egy kicsit latba vetjük, hogy mi miatt késett. Van, akire hat egyébként, hogy egy jeggyel rosszabbat kap a hónap végén, lehet azon javítani.
(Gyógypedagógus)

Egy másik interjúrészletben is keverednek egyetlen gondolatsorban a roma szokások és a megélhetéssel kapcsolatos mutatók:

Két kötelme van a gyereknek: egyrészt az iskola felé, másrészt a család felé. Mert ugye a cigány családban ugyanannyi joga van a gyereknek, mint a felnőttnek: ugyanúgy joga van rágyújtani, joga van belebeszélni, ezért tűnik nekünk úgy, hogy mindenki mondja egyszerre: belebeszélnek, joga van hozzá. Joga van és kötelessége is elmenni lopni, ha nincs enni, legalábbis ez a harminc éves tanítási tapasztalatom. Olyan természetes: hát elmentünk a szőlőskertbe… Hol van az édesapja – megkérdezzük. „Börtönben van, fát lopott…” Valahogy fűteni kell, valahogy melegedni kell. Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy nincsen munkahely.
(Általános iskolai tanár)

Interjúalanyaink közül többen mondták, hogy – szerintük – a romák mindúntalan a televíziót nézik. Ezt a kulturális csatornát mesélőink szembeállították az általuk explicite értékesebbnek tartott könyvvel, folyóirattal. A kérdőíves adatfelvétel során módunkban állt megvizsgálni azt, vajon milyen híres vagy népszerű roma személyiséget ismernek kérdezetteink, és mit tudnak róluk. Arra kértük a pedagógusokat, soroljanak fel öt általuk ismert roma személyiséget és mondják meg, hogy kik ők. Úgy gondoljuk, közvetett módon lehetőségünk nyílt a média hatásának vagy hatástalanságának mérésére a pedagógusok körében.

Ennek alapján:

a kérdezés I. szakasza: 2002. november – december

N (lekérdezett kérdőívek) = 187

1. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 49
Horváth Aladár 2
Bangó Margit 17
Lakatos Menyhért 8
Rácz Aladár 1
Szakcsi Lakatos Béla 2
Gáspár Győző 1

A kérdezés II. szakasza: 2003. január – február

N (lekérdezett kérdőívek) = 471

2. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 136
Horváth Aladár 70
Bangó Margit 11
Lakatos Menyhért 1
Rácz Aladár 2
Szakcsi Lakatos Béla 6
Gáspár Győző 20

A kérdezés III. szakasza: 2003. március – június

N (lekérdezett kérdőívek) = 791

3. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 236
Horváth Aladár 132
Bangó Margit 27
Lakatos Menyhért 19
Rácz Aladár 0
Szakcsi Lakatos Béla 11
Gáspár Győző 31

Sokan említettek roma művészeket a jelenből (Lakatos Menyhért, Sánta Ferenc, Choli Daróczi József, Szakcsi Lakatos Béla), illetve a múltból (Rácz Aladár, Béri Balogh Ádám). A politikusok, roma közéleti személyiségek (Horváth Aladár, Farkas Flórián, Mohácsi Viktória) említési gyakorisága kiugróan magas volt – ez nyilvánvalóan a média hatása.

Tipikus tévedések: a válaszadás alapján kialakult rendkívül tarka kép azt mutatja, hogy a pedagógusok tudása nem kristály tiszta e téren. A legtipikusabb, hogy nem jut eszükbe valakinek a vezetékneve, illetve keresztneve, de gyakori a névcsere is, így a két elhíresült roma politikus esetében találkozhattunk „Farkas Aladár”-ral és „Horváth Flórián”-nal több esetben is. Romának tartották többen Kondor Katalint, Deutsch Tamást, Orbán Viktort, Szőke Juditot, Lagzi Lajcsit.

Volt a tanárok között olyan, aki „ismerek, de nem akarom felsorolni” választ adott, illetve aki „50 körüli férfi”-t adott meg mint általa ismert roma személyiség, de akadt olyan is, aki „Lakatos István, Balogh Gyula, roma tanulók”-at sorolta fel.
A Kalyi Jag, a Lungo Drom, a 100 tagú cigány zenekar és az Ando Drom mint személyiség jelent meg néhány kérdezett pedagógus válaszaiban.

Milyen tevékenységeket végeznek ezek a roma hírességek válaszadóink szerint? Mindenekelőtt a politikus és a „big brother”, valamint a cigány kisebbségi önkormányzati funkció, a jogvédő, képviselő a gyakori foglalkozás, de nem hiányzott a gázszerelő-mester, illetve a kőműves (Kalányos Ferenc és Pikács László esetében) is. A „Valami elnök” funkciót pedig Farkas Flórián töltötte be egyik válaszadónk esetében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.14.
Modellváltás a felsőoktatásban: azt se tudni ló-e vagy szamár
Bár cikkünk apropóját a közelmúlt eseményei adják, jelen írással a Hallgatói Szakszervezet tagjaiként arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az alapítványi finanszírozásra történő á...
(Forrás: mérce)
--
2020.08.14.
Éremesőt hozott az online verseny
A kémia továbbra sem tartozik a középiskolások kedvenc tantárgyai közé. A kémiatanári pályát is kevesen választják, ­emiatt a szakma nagy „öregjei” keveseknek tudják átadni tapasztalataikat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.14.
Mérnökök: Elszomorítók az idei felvételi adatok
Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítók az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei – közölte az EJMSZ. Egyértelműen látszik, hogy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.14.
Újabb országokban döntöttek a tanévkezdésről
Hamarosan kezdődik a következő tanév, ezért a különböző országok sorra jelentik be a tanévkezdéssel kapcsolatos intézkedéseiket. Már Romániában, Szerbiában és Törökországban is megsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.14.
Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől
Nem véletlen, hogy – a sokéves gyakorlattól eltérően – az idén államilag támogatott helyekre is lehet pályázni a felsőoktatási pótfelvételin. Korábban ez szinte lehetetlen volt, csak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep