Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. május 9. kedd, 18:18

Közvéleménykutatás a közoktatásról

Az OFOE szakmai csoportjának vizsgálata

2016 őszén, reflektálva az egész évet végigkísérő pedagógus megmozdulásokra, online kérdezést végeztünk1 a közoktatás legégetőbb kérdéseiről a pedagógusok, szülők, diákok és az oktatás ügyei iránt érdeklődő közönség körében.

Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogyan reagál a közoktatás ügyére érzékeny szakmai és civil közvélemény a 2016 első felében kibontakozott pedagógus mozgalmak követeléseire, illetve ezzel összefüggésben: mit tartanak a válaszadók a közoktatás legnagyobb problémáinak, és milyen a különböző megoldási alternatívák támogatottsága körükben.

A kérdőív kialakításánál, reflektálva a 2016 első felében jelentős társadalmi visszhangot és támogatást kiváltott kritikai hangokra, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform követelései jelentették a legfontosabb alapot2, de a kérdőívbe olyan tartalmakat is beillesztettünk, amiről korában már zajlottak országos kutatások; így lehetőség nyílt az összehasonlításra, bizonyos tendenciák kitapintására.

A válaszadást 5041-en kezdték el, és 3356 teljesen kitöltött kérdőívvel dolgozhattunk. Mivel főleg az OFOE és a Tanítanék Mozgalom networkjét használtuk a kérdőív terjesztéséhez, a minta nem reprezentatív, inkább a pedagógus mozgalmakkal szimpatizálók véleményét tükrözi. Azt gondoljuk azonban, hogy éppen ők – az oktatási rendszer jelenlegi működése iránt kritikus, ugyanakkor aktív és proaktív szakemberek és érdeklődők – azok, akiknek a megnyerése (illetve gondolataik becsatornázása) kulcsfontosságú lehet bármilyen oktatási átalakítás, reform, újragondolás sikeressége szempontjából.

Legfontosabb eredményeink és megállapításaink

  • A válaszadó tanulók 70, a felnőttek 80-83 százaléka szerint romlott az oktatás színvonala az elmúlt években.
  • Az első három legfontosabb problémának a túlközpontosítást, az alulfinanszírozást és a tanulók túlterheltségét tartják a kérdezettek. Míg ezen belül a tanulóknak és szüleiknek a tanulói túlterheltség a legnagyobb probléma, addig a tanároknak a túlközpontosítás.
  • A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint önálló tárcát kellene, hogy kapjon az oktatás, és 85-90 százalék gondolja, hogy a szakképzésnek is az oktatási tárcához kellene tartoznia.
  • 95 százalék felett gondolják azt, hogy az oktatásfejlesztésre a költségvetésből is biztosítani kell forrást a napi működtetésen túl, valamint hogy az oktatásfinanszírozásnak szektorsemlegesnek kellene lennie.
  • A megkérdezettek szerint a pedagógus heti kötelező óraszáma 21 óra legyen a 26 óra helyett.
  • Az intézményvezető kiválasztásába elsősorban a pedagógusok szólhassanak bele, és az intézményfenntartó a második, aki a leginkább beleszólhat. Ezután a pedagógusok inkább a közalkalmazotti tanácsot, a szülők viszont magukat és a diákokat érzik a leginkább illetékesnek.
  • A pedagógusok 54 és a szülők 41 százaléka gondolja úgy, hogy vissza kell állítani a tankönyvek akkreditációs rendszerét és a tankönyvlistáról való választás szabadságát biztosítani kell a pedagógusoknak, továbbá a szakmabeliek 21,5%-a és a szülők 24%-a teljesen felszabadítaná a tankönyvválasztást – szerintük még tankönyvlistára sincs szükség, hiszen a minőség biztosítását elvégzi a piac. A szakmabeliek és a szülők kevesebb, mint három százaléka pártolja a jelenleg érvényes állami tankönyvrendszert.
  • Valamennyi megkérdezett csoport számára prioritás, hogy a pedagógusok többletmunkáját meg kell fizetni, és hogy azok bérét is rendezni kell, akik nem tartoznak az életpályamodell hatálya alá.
  • A bérek differenciálásának a szakmabeliek szerint alapvetően a munka nehézségén, a végzettségen, kisebb mértékben pedig az életkoron és a munka összetettségén kellene múlnia, míg sokkal kevésbé számítanak a tanulói eredmények, az iskolahasználók véleménye vagy a szakmai standardoknak való megfelelés (eszerint a minősítő eljárásban tetten érhető szemlélet nem tükröződik még a pedagógusok gondolkodásában). Az életkort a szülők kevésbé érzik differenciáló erejűnek, de fontosabbnak tartanák az iskolahasználók véleményét, a tanulói eredmények alakulását és a munkaerőpiaci szempontokat.
  • Érzékelhető, hogy a tanulók, akik kitöltötték a kérdőívet, lényegesen kevésbé érzékenyek a méltányosságra, mint a felnőtt válaszadók. Ez azzal magyarázható, hogy nagy valószínűséggel elitiskolába járók kapcsolódtak be a vizsgálatba, míg a szülők közül sokan vélhetőleg a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését támogató csoportokon keresztül csatlakoztak a kitöltőkhöz. Hozzá kell tenni az eredményekhez, hogy a pedagógusok között is érdekes mintázatot kapunk a méltányossággal kapcsolatban: minél távolabb van valaki az együttnevelés konkrét helyzeteitől, annál inkább híve az inklúziónak.
  • Erősen eltér a különböző válaszadó csoportok véleménye azzal kapcsolatban, hogy min múlik az iskolai sikeresség, illetve az életben való boldogulás. Az iskolai sikerességet a tanulók és a szülők az iskolának, míg a tanárok a tanulóknak és a környezetnek tulajdonítják. A boldogulást tekintve a szülők az iskolát tartják a legfontosabb tényezőnek, míg a szakma a tanuló és a szülő jellemzőit, de leginkább a család anyagi helyzetét tartja a boldogulást meghatározó tényezőnek. A tanulók a maguk szerepét azonosítják a boldogulásban, az iskola hatását ugyanakkor nem érzékelik. Látható, hogy jellemzően a megkérdezett csoportok saját magukon kívül álló tényezőket tartanak meghatározónak a tanulás, illetve a boldogulás szempontjából.

Ennyiből is érzékelhető, hogy a kérdőív eredményeiből számos olyan probléma körvonalazódik, amiről beszélni, vitázni kell, és ami segíthet a közoktatás átalakításához kívánatos konszenzus kialakításában. Ezért ajánljuk minden, az oktatás ügye iránt felelősséget érző szakember és szakmai csoport figyelmébe ezt az anyagot.

Lannert Judit – Földes Petra – Szekszárdi Júlia

A teljes tanulmány itt tölthető le PDF formátumban.

1A kutatás Lannert Judit vezetésével, Földes Petra és Szekszárdi Júlia közreműködésével zajlott. A kérdőív összeállításában részt vett továbbá Gyarmathy Éva is.

2Áttekintettük a Tanítanék Mozgalom honlapján megtalálható követelés-listákat, így a Tanítanék 4 pontját, a PSZ 25 pontját, a CKP 12 pontból álló azonnali követeléseit, a Független Diákparlament követeléseit, valamit a Herman Ottó és a Teleki Blanka Gimnázium nyílt levelét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.25.
Tanügyi intézkedés nincs, de sok iskolában alig van tanár, aki tanítana
Tanügyi intézkedés jelenleg egy iskolában sincs, ugyanis nemrég módosultak a karanténszabályok, az oltatlanokra öt nap karantén vár, aki viszont be van oltva és nincs pozitív teszteredmé...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.25.
Ránki Sára: ELBALTÁZOTT ÍRÁSBELIK
Összegezve: az idei felvételi feladatsor sem azt kéri számon, amit tanítunk. Nem indulnak a gyerekek egyenlő esélyekkel, eleve nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Gondoljunk a Covid okozta...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.25.
A kormány szeretné, ha úgy sztrájkolnának a tanárok, hogy azért tanítanak is közben
Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.01.25.
UZSALYNÉ PÉCSI RITA A TRANSZHATÁSRÓL, AZ OKOSESZKÖZMENTES ISKOLÁKRÓL ÉS A SZÜLŐI MINTÁRÓL
Hirtelen lett az életünk része a kütyüvilág, nem alakult még ki a kultúrája, nem vagyunk tudatosak. Sikeres elvonót irányító kutató is van olyan, aki azt mondja magáról, hogy maga is leszok...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep