Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Miért nem ismerik a fiatalok a XX. század történelmét

avagy meddig tart a pedagógus felelőssége?

Hahner Péter történész „Hol élnek maguk?” címmel nyílt levelet intéz az Oktatási Minisztériumhoz az Élet és Irodalom november 14-i számában. A minisztérium ugyanis azt fontolgatja, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok számára az egyetemi felvételihez elég lesz a nyolcvanszázalékos teljesítmény is.

A terv akaratlanul is felidézheti a több évtizede a pedagóguspályán működő kollégák fejében a fizikai dolgozók gyermekeinek megjelölését azzal a bizonyos „F” betűvel, amely a felsőoktatásba történő bekerülésnél előnybe juttathatta őket, és már a hetvenes, nyolcvanas években is megkérdőjelezhető módon, adminisztratív eszközökkel emelt ki egy tanulói réteget a többiek közül. Egyetértve Hahner Péterrel valóban az érintett fiataloknak „lesz problémájuk, hiszen hiába nyújtanak bárhol is százötven százalékos teljesítményt, azt fogják a szemükre vetni, hogy kizárólag a pozitív diszkriminációnak köszönhetik sikereiket.”

Osztályfőnökként annak idején magam is tapasztaltam, hogy az „F-es” gyerekek egy része döbbenten és felháborodottan érdeklődött: mit jelent az osztálynaplóban az a bizonyos betű, miközben társaik egy része kimondottan igazságtalan és méltánytalan megkülönböztetésként fogták fel a „fizikai dolgozók gyermekeit” érő kedvezményeket.

Hahner Péter szenvedélyes nyílt levelében azonban nem erre – az önmagában sem elhanyagolható – problémára helyezi a hangsúlyt, hanem a történelem szakra jelentkezők felkészültségének súlyos hiányára hívja fel a figyelmet. „Bocsánatot kérek – írja –, de melyik országban tetszenek élni? Valószínűleg egy olyanban, amelyben magas színvonalú általános iskolai és középiskolai oktatás folyik, jól képzett tekintélyes és kiválóan megfizetett tanárokkal, s ahol az egyetemi oktatók azt sem tudják, hogyan szelektáljanak a felvételi vizsgákon százszázalékos szaktudást bizonyító felvételizők között. Boldog ország ez – már csak annyi a tennivaló, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokkal egy picit engedékenyebbek legyünk és akkor aztán végre »…a szellem napvilága/ Ragyog be minden ház ablakán«. Én sajnos egy mások országban felvételiztettem történelemből az elmúlt tizennyolc év folyamán, ahol távolról sem ilyen fényes a helyzet. Hozzánk igen sok olyan fiatal érkezik, akiknek különböző okokból egyszerűen nem tanították meg az egész magyar és egyetemes történelmet a középiskolában.”

A levél írójának tapasztalatait támasztják alá saját tanárjelöltjeinkkel kapcsolatos élményeink, amelyek alapján a 20. század történelmi eseményeiről, a már általunk is átélt közelmúltról a hallgatóknak fogalmuk sincs. Teljesen egyre megy, hogy Horthy, Rákosi, Kádár korszakáról esik szó például az iskolák, a tantervek történelmi, politikai kulisszái tekintetében, s rendkívül esetleges a tájékozottságuk az utóbbi 13 év ügyeiben is.

Miért tartom fontosnak e témát egy, főként az osztályfőnököknek szánt honlapon? Az osztályfőnöki szerepkör egy fontos eleme a fiatalok segítése abban, hogy tájékozódjanak ebben az egyre bonyolultabbá váló világban. Persze nehéz egy olyan közegben orientálni, amelyben a felnőttvilág, a pedagógusok is nehezen ismerik ki magukat, ahol hiányoznak a kapaszkodók, és ahol végleg szakítani kell a pedagógusok omnipotenciájának még a látszatával is. A jelenismeret, a jelenelvűség megvalósítása korunk oktatásában egyre nehezebb, és mivel az elmúlt évszázad eseményeinek értelmezése a tudományos szférában és a politikai életben is erősen vitatott, a pedagógusok egy része nem vállalja az ezekkel a korszakokkal történő foglalkozást.

Érdemes idézni Hahner Péter példáit a történelemből (sic!) felvételizők magyarázkodásából:
„Mi csak a kiegyezésig tanultuk a tizenkilencedik századok a harmadikban, aztán negyedikben már az első világháborúval kezdtük…” „Nem, az 1945 utáni történelemről semmit sem tanultunk.”

Pedagógus továbbképzéseken szerzett általános tapasztalatom, hogy a kollégák természetes követelményként értelmezik a pszichológiai alaptudást, a gyerekek személyes problémáira, konfliktusaira történő odafigyelést, ugyanakkor a többségük hárítja a jelen dolgaiban történő eligazodás feladatát („ennyi pénzért még azt is tőlünk várják?”). Hahner Péter elrettentő példaként említi azt a történelmet oktató középiskolai tanárnőt, aki a francia forradalmat a továbbiakban sem hajlandó oktatni, mert „nagyon bonyolult”:

Hát bizony, ez a világ igen csak bonyolult, de hát ebben élünk, ebben a közegben, ezeket a fiatalokat kellene felkészíteni egy ki tudja milyen jövőre. A jelen attól nem lesz könnyebben elviselhető, ha nem beszélünk róla, ha a problémákat a szőnyeg alá söpörjük. A fiatalokat különben nagyon foglalkoztatja a jelen és a közelmúlt. Érdemes beszélni, beszélgetni velük róla felkészülve arra, hogy sokféle, olykor meghökkentő véleményt is hallunk tőlük. És ilyenkor nem tehetünk többet, mint hogy hitelesen képviseljük saját meggyőződésünket.

Sz.J.

(Forrás: Hahner Péter: Hol élnek maguk? Levél az Oktatási Minisztériumhoz. Élet és Irodalom, 2003. november 14. 11. oldal)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.06.29.
Válaszolt a Belügyminisztérium a tanároknak: kevesebb óra nem lesz, nagyobb fizetésemelés csak akkor, ha jól teljesít a gazdaság
A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.29.
Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyaláson
A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben “a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa...
(Forrás: Népszava)
--
2022.06.29.
Üres kézzel távoztak a tanárok a második sztrájkbizottsági egyeztetésről Botos Tamás OKTATÁS június 28., kedd 20:17 5
Az érdekvédelmi képviselet vitatja, hogy ez bérfejlesztés, szerintük ágazati-szakmai pótlék, amit be kellene építeni a tanárok bérébe. Szabó hozzátette: várják a kormány ezenfelüli...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.06.27.
A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN KUTYAVILÁG VÁR A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ GYEREKEKRE
„A magyar oktatási rendszer merevsége nagyon erős gátja tud lenni a migrációs motivációnak. Egy magyar szülő tízszer meggondolja, hogy kitegye a gyerekét annak, hogy elmenjenek, aztán k...
(Forrás: Qubit)
--
2022.06.27.
Csendben több mint a duplájára emelik az egyik diákhitel kamatát
Július 1-től 1,99%-ról 4,99%-ra emelkedik a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata, derül ki annak hivatalos honlapjáról, erre olvasónk hívta fel a figyelmünket. A felsőoktatási önkö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.27.
Egyre több a felekezeti iskola, van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba
Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része,...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep