Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. június 21. szerda, 13:27

Gyermek a kórházban I.

Arról, hogy mit gondol, mit érez egy gyermek ha kórházba kerül, mire van szüksége és mihez van joga betegsége idején

Az ember ösztönösen hárítja magától a szomorúságot. Talán ezért van, hogy egy fogyatékkal élő vagy beteg emberről elkapja a tekintetét, sajnálkozik, de ritkán segít, mert zavarban van, vagy fél, hogy nem jól segítene. Sokszorosan igaz ez, ha gyerekről van szó. Nem tudja, nem akarja elképzelni, hogy a fehér bottal tétován biztonságot kereső, az arcán maszkot hordó és kopasz fejét elkendőző, a szívbeteg, a diszkrét hallókészüléket viselő, a cukorbeteg, a dialízisre járó, a művégtaggal élő vagy kerekes székes, a Down-kóros vagy autista gyermek az ő gyermeke, az ő tanítványa, rokona, barátai gyermeke is lehetne. Sajnálkozik. A sajnálkozás azonban nem segít, és nem is helyénvaló. Ezek a gyerekek nem akarnak szomorúak lenni, még kevésbé szomorúságot okozni, és sajnálkozásra semmi szükségük. Élni akarnak, a korlátaik között lehetséges legteljesebb, gyermeki életet élni. Örülni, nevetni, játszani, tanulni, barátkozni, gyógyulni – akkor is, ha éppen kórházban vannak.

Mi, a Kórházpedagógusok Egyesületében olyan óvónők, tanítók, tanárok vagyunk, akik a kórházba került beteg gyerekekkel foglalkozunk. Tizenhárom éves történetünk során sok tapasztalatunk halmozódott fel. 2015-ben – frissebb adat még nincs – 221 315 gyermek fordult meg a kórházak csecsemő- és gyermekosztályain ill. a gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályokon. Mi csak töredékük mellett lehetünk ott, mert nagyon kevés helyen dolgozik kórházpedagógus, de ahol ott vagyunk, talán olyasmit is látunk, észre veszünk, ami mások számára rejtve marad.

Sokszor látjuk azt a pillanatot, amikor egy gyerek belép a kórházba nála nem kevésbé szorongó, ijedt szüleivel.


Mit gondol? Mit érez?

Minden új, idegen számára. Nem tudja mire számíthat. Fehér köpenybe bújt emberek kérdezgetik, elvárják, hogy értse és teljesítse a kéréseiket, és még ha nagyon kedvesek is, idegenek. Furcsa gépek veszik körül, némelyikbe bele is kell bújnia és moccanás nélkül várakozni. Jönnek a tűk. Vért vesznek, injekciót adnak, infúziót kötnek be. Csupa olyan dolog, amibe nincs beleszólása, ami vele történik, de nem általa. Kiszolgáltatottnak érzi magát. Ha bent kell maradni a kórházban, vajon a szülei vele maradhatnak-e? Mekkora a baj? Mikor mehet haza? Haza mehet egyáltalán? Megannyi kérdés, bizonytalanság.

Aztán azok a kérdések, amelyekre mi, felnőttek nem is gondolnánk, és hangosan kimondani ő sem meri. Vajon a betegség mennyire súlyos? Amikor a szomszéd nénit kórházba vitte a mentő, soha többé nem látta – azt mondták, meghalt. Megtörténhet ez vele is? A betegség büntetés a korábbi rosszaságáért? Ha sokáig itt kell maradni nem felejtik el az osztálytársai, a barátai? Mi lesz, ha lemarad a tanulásban? Évet kell ismételnie? Új osztályban kell tanulnia mint a bukott tanulóknak? Meddig nem találkozhat a testvérével? Meglátogatja majd az osztályfőnöke? Nagyi öreg már, vajon el tud jönni hozzá? És folytathatnánk a sort.


A gyerekkort nem lehet elhalasztani

Mire van szüksége?

Mindenekelőtt biztonságérzetre van szüksége. Fontos, hogy valamelyik szülő vagy ha ez nem lehetséges, valaki, akit elfogad a szüleit helyettesítő személynek, mindig vele lehessen, ápolásában részt vehessen.

Világos, pontos és érthető információkat kell kapnia a betegségével, állapotával kapcsolatban. Nem elég a szülő tájékoztatása. Az orvosnak a gyermekkel is meg kell beszélnie mindent az életkorának megfelelő szinten. A beteg gyermek biztonságérzetének fontos feltétele a világos jövőkép. Tudnia kell, hogy hogyan tarthat lépést az osztálytársaival, ill. ha ez nem lehetséges, hogyan készülhet fel a gyógyulását vagy javulását követő vizsgákra, hogy tanulmányait eredeti osztályközösségével tudja folytatni. A reintegráció lehetőségének biztos tudata célt és erőt ad, még a gyógyulás esélyét is javítja.

A gyermeki lét két alapvető tevékenysége a játék és a tanulás. Ha ezeket elvennénk tőle a kórházban, a gyermekkorának legfontosabb részétől fosztanánk meg. Ezt nem tehetjük. A játékhoz eszközök és játszótársak kellenek. A tanuláshoz is kellenek eszközök, de leginkább segítőtárs, aki amellett, hogy megszervezi a tanulás élményét, kapcsolatot is tart az anyaiskolával.

A biztonságérzet feltétele az is, hogy a beteg gyermek ne veszítse el a kapcsolatát a külvilággal. Lehetővé kell tenni, hogy családtagjai, barátai és tanárai meglátogathassák, ill. telefonon, e-mailben vagy skype segítségével rendszeres kapcsolatban maradhassanak vele. Célszerű, ha a kapcsolatrendszer megőrzésén túl, még arra is lehetősége van, hogy új barátokkal gazdagítsa már meglévő kapcsolati rendszerét (önkéntesek, betegtársak, érdekes vendégek). Különösen hasznos, ha ez önbizalmat erősítő kihívásokhoz (kutató munka, pályázat) kapcsolódik.


Üzenetek az osztálytársaktól

Mire van joga?

A gyermekek jogait az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzíti, amelyet Magyarország is ratifikált. A beteg gyerekeket ezek a jogok ugyanúgy megilletik, mint egészséges társaikat. Az EACH (European Association for Children in Hospital – Európai Szervezet a Kórházban Kezelt Gyermekekért) Chartája részletesen megfogalmazza a beteg gyerekekre vonatkozó jogokat. Ehhez ugyan Magyarország nem csatlakozott állami szinten, de mivel a Gyermekjogi Egyezménnyel teljes összhangban van, abból levezethető, irányadónak tekinthetjük. Röviden:

1.cikk
Gyermek* csak akkor kerüljön kórházba, ha olyan ellátásra* van szüksége, amely otthon vagy nappali kórház keretein belül nem biztosítható.

2.cikk
A gyermek joga, hogy szülei* vagy a szüleit helyettesítő személyek* vele lehessenek a kórházi tartózkodás egész ideje alatt.

3.cikk
(1) Elhelyezést* kell felajánlani minden szülőnek és ösztönözni kell ennek igénybevételét.
(2) Nem lehet a szülőket további kiadásokkal vagy a bevételeik csökkentésével terhelni.
(3) A szülőket tájékoztatni kell az osztály napirendjéről*, és biztatni kell őket az aktív részvételre.

4.cikk
(1) A gyermekeknek és szüleiknek egyaránt joguk van a koruknak és értelmüknek megfelelő tájékoztatáshoz.
(2) A testi és lelki terhek csökkentése érdekében minden szükséges lépést meg kell tenni.

5.cikk
(1) A gyermekek és szüleik joga, hogy kellő információ birtokában részt vehessenek minden, egészségügyi ellátásukkal* kapcsolatos döntésben.
(2) Minden gyermeket óvni kell a felesleges vizsgálatoktól és kezelésektől.

6.cikk
(1) Gyermeket azonos szükségletekkel* rendelkező gyermekekkel kell együtt ápolni és nem szabad őket felnőtt kórteremben* elhelyezni.
(2) Ne legyen a látogatók életkorára vonatkozó korlátozás.

7.cikk
A gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani az életkoruknak és állapotuknak megfelelő játékhoz, kikapcsolódáshoz és tanuláshoz, ehhez megfelelően tervezett, berendezett és felszerelt környezetre*, és hozzáértő személyzetre van szükség.

8.cikk
Olyan speciálisan képzett személyzet foglalkozzon a gyermekekkel , akik tisztában vannak fizikai, érzelmi és fejlődési szükségleteikkel, és tudják hogyan viszonyuljanak hozzájuk és családjaikhoz.

9.cikk
A kezelés során biztosítani kell az állandóságot.

10.cikk
A gyermekeket tapintattal és megértéssel kell kezelni és a magánéletüket tiszteletben kell tartani.


Levél érkezett a legjobb baráttól

A kórházban ápolt és az otthon lábadozó gyerekek pedagógiai ellátásáról a Köznevelési törvény is rendelkezik, amennyiben az egészségügyi okból magántanulóvá váló gyerekek pedagógiai ellátására átlagosan heti tíz óra órakeretet biztosít.

Következik: Gyermek a kórházban II.
Arról, hogy milyen megoldást kínál az állam a beteg gyermekek tanuláshoz való jogának biztosítására és hogyan látja ezt a Kórházpedagógusok Egyesülete.

Cseke Enikő: gyermek szakápoló, tanító, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, a Kórházpedagógusok Egyesületének vezetőségi tagja

Orosházi Katalin: nygd. kórházpedagógus, matematika – fizika szakos tanár, a Kórházpedagógusok Egyesületének aktivistája

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep