Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. november 28. kedd, 10:24
Címkék:

OFOE Filmklub – Fehér király

Dragomán György világhírű regényét egy brit-német rendezőpáros: Alex Helfrecht és Jörg Tittel vitte vászonra. Az eredeti romániai helyszín helyett egy elképzelt világban játszódik a történet, amelyből a diktatúrák működésének általános jellemzőire ismerhetünk rá. Tanulságos lehet számunkra az is, hogy vajon hogyan látják a nyugat-európai művészek azt a kelet-európai történelmet, ami a regény írójának személyes élménye volt.

Időpont: december 4, hétfő, 16.00 óra
Helyszín: Kíno Café (Szent István krt. 16.)
Jegyár: 800 Ft

A vetítés utáni beszélgetés vendége: Jakab György, történelem- és médiatanár

A 12 éves Djata a világtól teljesen elzártan él szüleivel egy disztópikus diktatúrában. Egy napon két ügynök csönget be hozzájuk, akik az apjáért jöttek. A kormány börtönbe zárja a férfit, Djata pedig egyedül marad az anyjával, miközben mindkettejüket azonnal árulónak bélyegzik. A fiú nehezen tudja feldolgozni apja elhurcolását és hiányát, a sok hazugságot és a hirtelen felnőtté válás terheit. Egyetlen remény élteti, méghozzá apjának megtalálása, amiben nagyszülei tudnának neki segíteni. Djata anyja azonban dacosan ellenáll annak, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező anyósától és apósától bármilyen segítséget kérjen. Az édesanya régóta nemkívánatos elem a családban, a konfliktusok pedig a bajban sem enyhülnek…

Részletek Vízer Balázs kritikájából

Dragomán György regényéből készült nemzetközi produkció firtatja a diktatúrák egyetemes jellegét, a könyvbeli cselekményt egy kitalált helyre és korba helyezve. Hol egy disztópikus diktatúra működését látjuk, ahol a lakosság száz évvel ezelőtt szinten él, lovaskocsin jár és jegyre kapja az élelmiszert, míg a vezetők a legnagyobb luxusban dőzsölnek, hol egy kissrác ráébredését látjuk a való – legalábbis a vásznon való – világra, hol valami egészen mást.

Dragomán György magyarul 2005-ben megjelent azonos című, harminc nyelven kiadott regényét az elsőfilmes brit-német rendezőpáros és házaspár, Alex Helfrecht és Jörg Tittel vitte vászonra. Nekik nem kellett az eredeti kor és helyszín, a Ceausescu korszak Romániája, azon belül is Erdély, őszintén szólva kívülállóként ehhez amúgy sem tudtak volna mit hozzátenni. Csak az alapokat vitték tovább és az ő A fehér királyuk valami egészen más lett, de ne tőlem kérdezzék, micsoda, mert gyakorlatilag meghatározhatatlan.

Pedig szépen felvett filmről és egy olyan történetről van szó, ami egy következetes, magabiztos rendező kezében működött volna. A szereplőket mindenesetre aligha lehet hibáztatni: a gyerek főhőst a komoly színházi tapasztalattal rendelkező Lorenzo Allchurch játssza, és teszi ezt nagyon hitelesen, édesanyját a modellből lett színésznő Agyness Deyn (Veszélyes ultimátum), a hatalommal cimboráló nagyapját pedig a nagyszerű Jonathan Pryce (Trónok harca) (Ilyen lenne egy agrárdiktatúra? Port.hu).

Dragomán György regényéről

A regény a kortárs magyar irodalom legnagyobb nemzetközi sikere, eddig harminc nyelvre fordították le.

Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény.

A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat. (Magvető Kiadó, 2005.)

Részlet egy Dragomán Györggyel készült interjúból

Jobb, ha a gyerekeink tőlünk tudják meg az igazságot, mint másoktól. Az én konkrét példám az, hogy a szüleimmel 1988-ban jöttünk át Erdélyből, a feleségem pedig 1987-ben. Emlékszem, amikor a 3 éves gyerekünk elkezdett bennünket kérdezgetni, elmeséltük neki, hogy mi a gonosz király országában éltünk. A nagyobbik fiam, aki most lett 12, nemrég olvasta A fehér királyt. Ennek kapcsán sokat beszélgettünk arról, hogy milyen volt a gyerekkorunk. Annával gondolkoztunk azon, hogy mindezt el kell-e mondani, de úgy döntöttünk, hogy igen, mert nekünk is mindent elmondtak a szüleink. Persze titkok így is maradnak. Az is érdekes, hogy mi a titok. Amit eltitkolunk, az nagyon erősen meghatározza a saját személyiségünket és a gyerekeink személyiségét is. Azt hiszem, többet tudok a szüleimről abból, amit eltitkoltak, mint abból, amit elmondtak, és ezzel így lesznek a mi gyerekeink is (Hercsel Adél beszélgetése az íróval, HVG).


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.31.
Hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől az iskolákban
A műsorban felidézték, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
A család és a nemzet értékeire épít a tananyag
A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokon keresztül. Az ötödikesek számára előírt irodalmi művekben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
Újabb nemzetközi siker: most a kémia diákolimpián szereztek érmeket a magyar diákok
A koronavírus-járvány miatt idén online rendezték meg a versenyt, így elméletre szorítkozó dolgozat alapján hirdették ki a nyerteseket. A dolgozatot a diákok személyes tanári felügyelet...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.26.
A kormány elmagyarázza, miért nagyszerű hír, hogy 20 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre
A számok mögött súlyos tendencia van: mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkezett felsőoktatási intézménybe, ez 19 éve nem látott negatív rekord, ráadásul a felvettek száma is durván cs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.26.
Segítsen az állam a közös digitális oktatási platform kialakításában!
Azért kell közös platform, hogy minden tanár ugyanazzal dolgozzon – mondta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „Legyen mindenhol eszköz, legyen mindenhol laptop, (…) ne a zsebből fizesse a pedag...
(Forrás: mszp.hu)
--
2020.07.26.
Kálmán László: Mi a fenét akarnak tőlünk az iskolában, amikor valamit elemezni kell?
Az irodalmi művekhez persze egészen másképpen kell közelítenünk, mint mondjuk természeti jelenségekhez (vegyük most ide a nyelvi mondatokat is) vagy a matematikai problémákhoz, ezért nyilv...
(Forrás: Qubit)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep