Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 1. hétfő, 11:59

Szekszárdi Júlia

Módszerek nevelési vizsgálatokhoz 2.

Tartalom

1. Fogalmazásvizsgálatok
A fogalmazás elmaradhatatlan része a tanítási-tanulási folyamatnak, gyakran alkalmazott módszer főként a magyar nyelv és
irodalom és az idegen nyelvek oktatásában. Más tantárgyak (pl. történelem, földrajz) keretében is írathatnak a tanárok
fogalmazásokat, főként esszéket. Ezekből az írásokból számos, a pedagógus számára nem csupán az adott tantárgy
szempontjából hasznos információ nyerhető az egyes gyerekek tapasztalatairól, élményeiről, erkölcsi tudatosságának szintjéről, ítélőképességeiről, attitűdjeiről.

2. Az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálata
Az erkölcsi nevelés kérdésköre jelenleg viták kereszttüzében áll. Az egyik oldal (a hitoktatás mellett, esetenként helyett) a világi etika oktatás bevezetését sürgeti, amelyet a társadalom s ezen belül is az ifjúság erkölcsi hanyatlása látszik indokolni. A másik oldal nem hisz a tételes etikaoktatás létjogosultságában és hatékonyságában, hanem úgy vélekedik, hogy az erkölcsi nevelés a felmerülő problémahelyzetekről, erkölcsi dilemmákról folytatott dialógus során valósul meg, hiszen a XX. század végén nincsenek olyan abszolút tekintélyek, akik felsobbrendűségük és megfellebbezhetetlen igazuk tudatában jelölhetnék ki az iskola által preferálandó erkölcsi értékeket, illetve ezek pontos tartalmát. Ennek az útmutatónak nem feladata állást foglalni a jelzett vitában. A következőkben hozott példák különböző koncepciókat hordoznak, az ezekkel dolgozó pedagógus szabadon választhat közülük elképzeléseinek, nevelési elveinek megfelelően.

3. Értékválasztás
Dinamikusan változó világunkban különös jelentőségük van mindazoknak a vizsgálatoknak, amelyek bepillantást
engednek a gyerekek és fiatalok sokszínű értékvilágába. A különféle értékvizsgálatok célja nyilvánvalóan ez esetben sem a
megkérdezettek minősítése, hanem az, hogy megismerve az élet kérdéseiről vallott nézeteiket, a jövővel kapcsolatos
elképzeléseiket, vágyaikat és félelmeiket, megalapozzuk a velük való további vitákat, beszélgetéseket, körvonalazódhasson a
további pedagógiai tevékenység tartalma, iránya.

1. Fogalmazásvizsgálatok

A fogalmazás elmaradhatatlan része a tanítási-tanulási folyamatnak, gyakran alkalmazott módszer főként a magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelvek oktatásában. Más tantárgyak (pl. történelem, földrajz) keretében is írathatnak a tanárok fogalmazásokat, főként esszéket. Ezekből az írásokból számos, a pedagógus számára nem csupán az adott tantárgy szempontjából hasznos információ nyerhető az egyes gyerekek tapasztalatairól, élményeiről, erkölcsi tudatosságának szintjéről, ítélőképességeiről, attitűdjeiről. Egy-egy fogalmazás ürügyén a gyerek olykor bizalmas üzenetet is küld tanárának, ezúton közöl vele valamit, az ő számára igen lényegeset. Ezek a váratlan jelzések rendkívül tapintatosan és diszkréten kezelendok, általában nem tartoznak más emberekre, az osztály nyilvánosságára, s az érintett tanuló feltételezhetően számít arra, hogy a bizalmával kitüntetett tanár alkalmat ad a problémáról való négyszemközti beszélgetésre.

A fogalmazásokban gyakran találhatók olyan közvetett információk, amelyek bepillantást engednek a gyerekek értékvilágába, morális gondolkodásába. Sokat elárulhat a tanulókról az, hogy miként ítélik meg például Hegedűs vagy Geréb árulását, miként vélekednek Bornemissza Gergely és Cecei Éva vagy Rómeó és Júlia szerelméről, szökéséről, a szülői akarattal való szembeszegüléséről, Tatjána leveléről és Anyegin válaszáról. Lear király vagy Goriot apó lányairól, Karenina Anna „hűtlenségéről” stb. De bepillantást engedhet a tanuló érzelmi életébe az is, hogy mit olvas ki egy-egy versből, hogyan ítél meg egy megélt vagy elképzelt szituációt, politikai, erkölcsi problémát stb.

A pedagógus írathat közvetlenül tájékozódó célzattal is fogalmazást. Ilyenkor, a hangsúly a mondanivaló tartalmán, és nem a kifejezés módján, a nyelvhelyességen és a helyesíráson van. A kifejezésbeli és helyesírási problémákkal küszködő gyereknek eleve tudnia kell tehát, hogy nem fenyegeti a szokásos kudarc, a pedagógus arra kíváncsi, amit az adott témával kapcsolatban gondol, és nem arra, hogy milyen színvonalon teszi ezt. A pedagógus ilyenkor tehát azért irat fogalmazást, hogy alaposabban megismerje tanítványait, felszínre hozza véleményüket bizonyos kérdésekről, vagy hogy felidéztesse velük emlékeiket, élményeiket, megindítsa gondolataikat, felszabadítsa fantáziájukat. Az így készülő fogalmazások tapasztalatai – visszacsatolva az érintett gyerekhez, illetve gyerekcsoporthoz – tartalmas további beszélgetések forrásai lehetnek.

A fogalmazásnak mint eredményvizsgálati eszköznek előnye, hogy alkalmat nyújt a szabad véleménynyilvánításra, s azoknak a tanulóknak is alkalmat ad a megnyilvánulásra, akik nehezen szánják rá magukat a csoportos beszélgetésben való részvételre, illetve csendesebbek, gátlásosabbak lévén háttérbe szorulnak aktívabb, beszédesebb, talpraesettebb társaik mögött.

A módszernek van azonban néhány óvatosságra intő buktatója is. Olyan tevékenységről van ugyanis szó, amely emlékeztet a dolgozatírásra, és mint ilyen ellenérzéseket válthat ki a gyerekekből. Olyan témákat kell tehát keresnünk, amely nagy valószínűséggel megmozgatja a fantáziájukat, amiről szívesen nyilatkoznak.

Néhány bevált téma

Hogyan képzeled el az életedet 10 év múlva?

(Alkalmas az ambíciók, a jövőkép feltárására, segítségével érzékelhető, hogy milyen mértékben kívánja követni a tanuló a felnőttek, saját szülei példáját, illetve milyen értékek mentén kívánja építeni saját jövőjét, illetve hogy bízik-e ebben a jövőben, esetleg tart tőle.)

Miért szép?

(A téma teljesen kötetlen. Írhatnak a tanulók mindenről, amit szépnek találnak: művészeti alkotásról, megkapó emberi gesztusról, nagy hatású élményről, felkavaró eseményről. A levonható tanulságok sokat elárulhatnak az érintettek értékrendjéről, esztétikai érzékéről, érzékenységéről.)

Ilyen barátot szeretnék!

(A téma a barátválasztás, a kapcsolatteremtés motívumainak feltárását teszi lehetővé. Érdemes összevetni a vágyat a valósággal, megvizsgálni, hogy az ideál mennyire felel meg a testet öltött barát jellemzőinek.)

Példák a fogalmazásvizsgálatra
Örömök és bánatok

Egy főváros közelében található általános iskola negyedik, ötödik és hatodik osztályosaival írattunk kis fogalmazásokat örömeikről és bánataikról. A két fogalmazás címe: Amikor nagyon boldog voltam…, illetve:
Amikor nagyon szomorú voltam. A címeket egyenként kapták meg a tanulók avval az instrukcióval, hogy negyedóra
alatt írjanak le mindent, ami a témával kapcsolatban eszükbe jut. Amikor készen voltak az első írással, megkapták a második
címet. Fontos szempont, hogy az kerüljön a papírra, ami abban a pillanatban éppen foglalkoztatja őket. A vizsgálatban 96
tanuló (49 fiú és 47 lány) vett részt. Összesen 116 öröm- és 137 bánatforrást említettek.

A vizsgálat adatai táblázatokban

1. táblázat: Az örömforrások rangsora azok százalékában
(n=116)
Örömforrások %
Családi programok (nyaralás, utazás, ünnep) 20,2
Állatok

20,0

Ajándék

19

Iskolai siker (osztályzat, bizonyítvány)

13,2

Együttlét barátokkal

8,6

Sport

7,7

Testvérrel kapcsolatban

6,0

Iskolai és osztályprogram

5,1

2. táblázat: Az örömforrások megoszlása helyszínük szerint (n=116)
Örömforrások %
Család 45,4
Állatok 20,0
Iskola 18,3
Személyes élet 16,3
3. táblázat: A bánatforrások megoszlása azok százalékában (n=137)
Bánatforrások %
Családtag, közös ismerős halála 28,1
Iskolai kudarc (rossz osztályzat, bukás) 18,1
Állat halála, elvesztése 15,2
Szülői büntetés (szidás, eltiltás, szeretetmegvonás) 9,7
Az iskolalátogatás ténye (fárasztó, unalmas) 6,8
Saját betegség, baleset 6,8
Konfliktus a társakkal (verekedés, csúfolódás) 5,1
Családi válság (veszekedés, válság) 5,1
Családtag betegsége 5,1
4. táblázat: A bánatforrások megoszlása helyszínük szerint (n=l37)
Bánatforrások %
Család 48
Iskola 24,9
Állatok 15,2
Személyes élet 11,9
Néhány következtetés

Az otthon feltétlenül erősebb érzelmeket kelt a gyerekekben, mint az iskola, legyen szó akár pozitív, akár negatív élményekről.
Ezt valószínűleg az magyarázza, hogy ezek a gyerekek általában rendezett családi körülmények kézül kerülnek ki, fontos
számukra mindaz, ami otthon történik.

  • Az iskola nem kelt bennük rettegést, de különösebben nem is vonzza őket;
  • Az iskolában szerzett érzelemteli élmények többsége az osztályzatokhoz kapcsolódik, amit az is indokol, hogy a felmérés
    közvetlenül a félévi bizonyítványosztás után történt, amikor ez a téma amúgy is előtérben volt.
  • Az otthoni pozitív élmények között nagyon nagy hangsúlyt kap az ajándék (általában drága ajándék) megkapása.
    A fogyasztói értékek vonzása rendkívül erősnek látszik.
  • A negatív élmények sorában igen magas arányú a halálhoz kapcsolódó. Ez is jelzi azt a szükségletet, hogy e sok szorongást
    kiváltó problémáról beszélgetni kellene a gyerekekkel.
  • A gyerekek életében rendkívül nagy szerepet játszanak az állatok: nagy örömmel jár a meglétük, s borzasztó nagy
    csapást jelent az elvesztésük. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon mi okozna ezt a jelenséget. A gyerekek örülnek, hogy
    gondoskodhatnak egy élőlényről? A magányukat ellensúlyozzák az állatokkal? Intenzívebb kapcsolatra vágynak a természettel?
    Ez is fontos beszélgetéstéma lehet.
Jellemző fogalmazásrészletek
Amikor nagyon boldog voltam…

Amikor a testvérem megszületett. Lehettem olyan 7 éves. Kórteremben ültünk. Sokat várakoztunk. Én arra vártam, hogy mikor jön ki az orvos a műtőből. Amikor kijött valaki, mindig azt hittem, hogy odajön hozzánk. Ám az egyik pillanatban gyereksírást hallottunk. Én nagyon megörültem. Később megnézhettük a testvéremet. Pici, gyönge volt. Ezt a napot mindig a szívemben őrzöm.

Amikor szülinapom volt, megünnepeltük az osztályban. Vittem sok finomságot és innivalót. Barátnőim sok ajándékkal leptek meg. A fiúk virágot hoztak. Aztán megkínáltam az osztályt sütivel és más finomsággal. Ők meg felköszöntöttek és puszit adtak.

Amikor először voltam nyaralni. Nagyon jó volt, mert nálam nagyobb fiúkkal voltam együtt, és jól megértettek. Azért is volt jó, mert minden nap éjfélig kártyáztunk. Ezenkívül mindig zenére ébredtem. De a felügyelők is rendesek voltak.

A legboldogabb napom az volt, amikor megkaptam az első bőrlabdámat. Nagyon régen szerettem volna egy bőrlabdát, mivel eddig csak gumilabdám volt. Éppen arra az évre vártam a szerencsémet, mivel akkor voltam 10 éves, és a 10 a szerencseszámom. Születésnapomon izgatottan vártam, hogy mit kapok. Amikor belenéztem a szatyorba, örömömben majdnem elsírtam magam. Rögtön kipróbáltam, nagyon jól pattant és tetszett. Okkersárga színű volt. Sokat játszottam vele.

Amikor kevés óránk van, és kevés lecke, mert akkor még tudok játszani. És ha kirándulni megyek, vagy ha jó jegyet hozok haza az iskolából. Akkor is, ha lemehetek játszani, vagy hógolyózni… Az is boldog nap, amikor kiderül félévkor vagy év végén, hogy nem buktam meg, és átmentem a másik osztályba…

Amikor életmben először aranyérmet nyertem. Mert önbizalmat adott, és felkerültem az ‘A’ versenyző csoportba, és a magyar bajnokságon is indulhattam.

Én a legboldogabb a természetben vagyok…

Életem legszebb pillanata az volt, amikor először mehettünk a Balatonra. 5 éves voltam. Nagyon csodálatos volt, minden helyet bejártunk a Balatonon. A szállodák, az ebédlők és a környék nagyon .szép volt. Este alig bírtunk lefeküdni az izgalomtól, hogy a holnapi nap mit rejtegethet. A nyaralás során nagyon sok játszópajtást szereztem, akik még boldogabbá tették ezt a csodálatos két hetet a Balatonon.

Én akkor voltam a legboldogabb, araikor Görögországban voltunk. Olyan jó volt utazni, úszni a tengerben, napozni a tűző napon. Meg amikor megmásztuk az Olümposzt, az istenek hegyét. Azon kívül van nagyon sok állatom, pl. tengerimalac, teknős, papagáj és én azokat nagyon szeretem. És nagyon sok legóm van.

Akkor voltam a legboldogabb, amikor sok könyörgés után végre kaptam egy kutyát. Igaz, ez nem volt megtervezve, és gondolom, nem az én meggyőző képességem hatására határozta el anya, hogy megtartjuk. Ő is éppen úgy sajnálta a talált kutyust, mint én. Akkor még nem gondoltuk, hogy így meg lehet szeretni egy kis szőrpamacsot. De most már napon szeretjük Somát, és biztos hónapokig szomorkodnék, ha történne vele valami.

Amikor nagyon szomorú voltam…

Életem legrosszabb emléke az volt, amikor 1992. február l3-án a kutyánkat elütötték. Egy kisfiú betölt szólni az iskolába, hogy mi történt, de én nem hittem neki, mert mindig megviccelt. Szerda délután l6 óra 30-kor elindultam haza. A ház elölt hallottam, hogy mi történt. Rohanva menteni fel. És mikor megtudtam szüleimtől, hogy tényleg igaz, elsírtam magam, de nem tudtam elhinni, hogy tényleg megtörtént. Másnap reggel rohanva mentem be a szobába, hogy ott van-e a kutya, de nem volt ott, és most már elhittem, hogy tényleg megtörtént.

Akkor voltam a legszomorúbb, amikor megdöglött a teknősbékám. Úgy volt, hogy harmadikban volt egy osztálytársam, feljött és leejtette a teknőst. Utána még élt egy fél napot, és megdöglött…

Akkor volt, amikor Tufit eladták: Tufi egy kis állat volt, egy teknős. Amikor Tufit eladták olyan szomorú voltam, hogy egész nap nem szóltam senkihez, és amikor visszaemlékeztem, milyen volt, többször sírtam. Néha most is, mikor visszagondolok, hogy annyira élvezte a meleg vizet, elszomorodok…

Akkor voltam a legboldogtalanabb, amikor elmentünk kirándulni, Verőcemarosra és megkaptam az igazgatói intőt. Az osztállyal elmentünk egy rétre, ott játszottunk egy órát. Utána felmentünk egy hegyre, ott fociztunk. Jöttünk visszafelé, és mi előre mentünk a barátaimmal. Megálltunk egy sorompónál, és megvártuk a többieket, de egy fiú mondta, hogy mehetünk tovább. És mi mentünk tovább, és megkaptuk az intőt.

Nekem akkor volt legboldogtalanabb napom, amikor a barátnőm bezuhant a liftaknába, de hálistennek semmi komoly nem történt vele, csak az szomorít el, hogy lehet, hogy nyomorék lesz. Na erről többel nem írok inkább, mert sírnék még a végén.

Akkor voltam a legboldogtalanabb, amikor beszéltem a szomszéd lánnyal, hogy járni fogunk. Nagyon boldog voltam, de amikor megtudtam rá tíz percre, hogy a G. Tamással jár, kiborultam. De két nap múlva már nem is érdekelt.

Nekem az volt az életemben a legrosszabb, amikor rosszul lettem a kocsiban. Apu ahogyan csak tudott száguldott a kórházba velem. Ott is csak a plüss macimat tudtam megfogni. Fertőző kórház volt. Apuékat nem engedhették be.

Amikor a Velencei tó mellett nyaraltunk, anyukámék bementek a vízbe, és direkt figyelmeztettek, hogy nehogy ráüljek anyukám szemüvegére. Én a pokrócon játszottam a barátnőimmel, s hirtelen mozdulat következtében széttörtem anyukám szemüvegét. Anyukám annyira szomorú lett, hogy sírni kezdett, és panaszkodott apukámnak, hogy most hogy fog szemüveg nélkül nézni. Apukám erre következő nap hazament egy régi szemüvegért, és kellett venni két új szemüveget.

A nagyi és a papa összeveszett. A papa mindig a nagyira fogott mindent, a nagyi meg a papára. Azután a nagyi elköltözött hozzánk. A nagyi minden nap pletykál, és azt hiszi, hogy ami neki jó, az másnak is jó. A tesóm azóta folyton üvöltözik, és mindent a saját magáénak tekint.

Akkor voltam a legszomorúbb, amikor apukám és anyukám meghalt. Ekkor úgy volt, hogy intézetbe megyek. De a bátyám ‘örökbe fogadott’. Még most is vele élek. Erre egész életemben emlékezek majd.

Akkor voltam szomorú, amikor az édesapám lelotte a dalmatánkat, mert azt hitte, hogy ő ette meg a szomszéd csirkéit, pedig egy róka volt…

…amikor elvesztettem a kutyámat, amikor eltört a makett gépem, amikor ellopták a biciklimet, amikor meghalt a hörcsögöm, a mikor a tesórn véletlenül lehúzta az afrikai békámat a vécén, amikor meghalt a nagymamám.

„Kész őrület”

Egyes szépirodalmi művek nagyon jó alkalmat adnak arra, hogy hozzájuk kapcsolódva a pedagógus erkölcsi jellegű
problémákat beszéljen meg a gyerekekkel. Ilyen irodalmi mű például Rákosy Gergely Kész őrület című novellája is.

Rákosy Gergely: Kész őrület

A dromedár lefelé jött az utcán, a fiú meg vele szemben, fölfelé.

A dromedár igazi dromedár volt, olyan, aki ha eléd áll, eltakarja baromian széles hátával az eget, házat és napot, s te nem látsz semmi
mást, csak a tengerként szétterülő hátát; akinek ökle durva, faragatlan szikla; füle vastag és húsos, álla kihívóan előremered; olyan,
akinek X-ként áll a lába, és a húsoszlopban sem a bokát, sem a térdet fel sem ismerheted; olyan, akinek haja ritkás, leragadt, és mégis
libegő – olyan, akinek alig van ember formája.

A fiú? A fiú olyan volt, amilyenek a fiúk lenni szoktak. Nem sárgította be még ujjait és fogát a nikotin, a szája sarkába még nem vésett
keserű vonalat a gond, az éjszakázás, az alkohol. Ha kendőt köt, s az alól kibuggyantja hajának egy fürtjét, mindenki karcsú lánynak
nézhette volna. Szép szemű volt, magas homlokú, és a messziségbe elgondolkodó.
A kezdetnek nem volt tanúja, mert néptelen volt az utca, olyan néptelen, amilyen augusztusi rekkenetben délután három órakor egy
szomorú kisváros girbegurba mellékutcája lehet. Pedig nem augusztus volt, nem is délután, és nem is kisvárosban volt ez az utca,
bár lehetett volna ott is.

Később már volt néző, tanú elég, tán még százan is szorongtak a fiú és a dromedár körül.

De a kezdet homályos. Mikor a fiú és a dromedár egymás mellé értek, valahogy összegabalyodtak – hiszen lehetetlen is lett
volna, hogy csak úgy elmenjenek egymás mellett, ahogy két fecske suhan el egymás szárnyait érintve a kék levegőben.

Összegabalyodtak, s mire az első asszony kifutott egy kapun, már a fiú arca csupa vér volt.

Egymás után nyíltak a kapuk, futó lábak kopogtak a gömbölyű macskaköveken, s hamarosan tömött embergyűrű fogta körül a fiút,
akinek vérzett az arca, s a dromedárt, akinek semmi baja nem volt, és mégis magából kikelve ordított.

– Majd én megmutatom neked… Majd én elintézlek téged… Csibész, gazember… Taknyos…
És minden szó után nehéz öklével a fiúra ütött.
Senki az utca lakói közül nem ismerte őket. Semmit nem lehetett tudni, kik vagy mifélék. Apa és fia talán – hihetetlen lett volna,
de nem lehetetlen –, rokonok, ismerősök, vagy semmi vérségi kötelék nem fűzi őket össze? Barátok, ellenségek? Vagy tán
az egyik adós, a másik hitelező?

Soha nem derült ki, volt-e, vagy miféle kapcsolat volt közöttük.
Egy inas, barna bőrű, sovány asszony a kezét tördelte.
A húsos, véres kötényű hentes beszívta alsó ajkát, s ökölbe szorította dagadt, zsíros fényű ujjait, mintha ugrani készülne.
Egy hivatalnok a körmét rágta.
Egy terebélyes asszony aprókat sikoltott.
Egy iskolás gyerek földre ejtette táskáját, és ide-oda ugrálva, a levegőbe öklözött, mintha valami láthatatlan ellenféllel viaskodna.
A kalauz görcsösen markolta lyukasztóját a zsebében, mintha acéllemezből lenne a kezeletlen jegy, és sehogy sem akarna átlyukadni.
Egy pici gyermek, kinek az alsónadrágja kilógott a rövidnadrágja alól, hangosan bőgött, s oda se mert nézni, de azért nem futott el,
makacsul kitartott.

A gyűrű ide-oda hullámzott, izgatott fejek, öklök nőttek ki belőle, majd másoknak adták át a helyüket. Feltűrt ujjú, darabos kezek és
finom mandzsettás, ápolt kezek egymás mellett hadonásztak, ugyanazon gesztusokkal.
Esemény az utcában! És az utca meg volt elégedve az eseménnyel. Hogy valaki vérzik? Hogy valaki talán utoljára vérzik? Egyenként
fel voltak háborodva, de együttesen el bírták viselni – hiszen az ám az igazi esemény, ha vér folyik.

Mindenki izgett-mozgott, mint a moziban, a nagyjelenet előtt. Felhevülten, majdhogynem lelkesen, mindenki ott volt a fiú és a dromedár
gomolygásában. Ki az összeszorított szájával, ki a lyukasztó szorításával, ki az éktelen bömbölésével.
Csak egy ember állt szinte lebűvölve, s öntudatlanul hagyta, hogy a tömeg hol erre, hol meg arra taszítsa. Egy kis púpos ember, aki nem
volt magasabb az iskolás fiúnál, s akit úgy nyomkodtak erre-arra, mintha nem is ember, hanem kutya lenne. Csak állt, tántorgott a durva derekak, combok nyomásától, és senki sem tudhatta, hol jár az esze. De nem is érdekelt senkit, nem is törődtek vele, észre sem vették.
Az eseményt, a gomolygást, a vért figyelték, kihagyó lélegzettel.

Akkor éppen a falnak tántorodott a fiú, arca elé kapta karját, s szájának szegletére, keserű fekete ráncként, lefolyt a vér valahonnan a
karja és az arca közül. Iszonyodva kiáltotta, mintha szellemekkel hadakozna:
– Nem, neee… jaj, ne… Hagyjon, jaj, hagyjon!
A dromedár pedig:
– Micsodaaa? Hogy még én… hogy még te?!… Nesze! Nesze! Kell még?
És zuhogtak sziklaöklei a fiú karjára, szerelemtől, gyűlölettől még érintetlen, tiszta szájára tompán-nyekkenően a vékony, inges mellére.
Már úgy szorult a fiú a falhoz, mint a tapló a fatörzshöz, már azt sem mondta, hogy „ne”, sem kiáltotta, hogy „jaj, hagyjon”. A dromedár
meg az öklére nézett, a fiú vérétől vöröslő öklére, és felordított:
– Vérzem… – és újra zuhogtak az ütések a fiúra. Nagy és nehéz ütések, és mivel a fiú már távolabb nem húzódhatott, nem a testet lódították
el, hanem szinte eltűntek a testben, belefúródtak a testbe.

Valaki felkiáltott:
– Disznó!
A barna bőrű, vékony asszonyka zokogva sikoltotta:
– Disznó!
A másik hozzátette:
– Szadista!
A barna bőrű, vékony asszonyka zokogva sikoltotta:
– Akármit tett is neki ez a fiú, ez nem lehet, ezt nem szabad…
A hentes összeszorított szájjal sziszegte:
– Gyalázat!
És mint a káosz:
– Milyen csodálatos ez a fiú!… Hogy tartja magát még mindig!… Alávalóság!… Több, mint hős!… Elég volt!… Embertelenség!…
Nem nézhetjük tovább!…
És nézték tovább.

A kis púpos nem kiabált, ő volt egyedül, aki egy szót sem szólt, csak tágra meresztett szemmel és nagy-nagy csodálkozással nézett hol a
tömegre, hol a verekedőkre. Aztán később már csak a tömegre, s erre is úgy, mintha külön-külön szeretne mindenkinek a szemébe pillantani.
Most lehanyatlott a fiú karja az arca elől, minden ereje elfogyott, és felhasadozott ajkai ezt suttogták:
– Kegyelem!
De a dromedár nem törődött vele, recsegve csapott az ökle a fiú arcába. És újra és újra. Mintha két megvadultan ugráló ököl lett volna a
fiú arca.
Mikor a két ököl megpihent, a fiú arca már nem volt arc, vérző nyershús-darab volt, szem nélkül, orr nélkül, száj nélkül.

Ekkor a fiú lecsúszott a járda kövére, de a melle hullámzása elárulta: még él.
A hivatalnoknak már nem volt körme, már az ujját rágta, olyan erővel, hogy felordított volna, ha tudja-érzi, mit csinál. Magában ezt
mondogatta, hadarta sebesen: „Az nem lehet, hogy még most se hagyja abba, az nem lehet, hogy ennyi emberség se legyen benne.”
Valaki ezt mondta maga elé:
– Az már nem létezik, hogy egy vak nyomorultnak se hagyjon békét.
Egy másik:
– Egy veszett farkas is könyörülne most már!
És többen:
– Egy vak gyomrába nem taposhat bele!

A dromedár pedig, mit sem zavartatva magát, beletaposott, igenis beletaposott a vak gyomrába. Beletaposott, benne állt rengő
oszloplábaival. Benne állt, az immár nem emberi testben, véres öklével homlokát dörzsölgette és röhögött. Igen: röhögött!
Az emberek pedig ott körül egymásra néztek, és, mint a gyerekek, kérdezgették:
– No, mit szól ehhez?
– És maga?
– Felháborító!
– Nem találok szavakat. Szörnyű?… Nem, ez több mint szörnyű…
Így beszéltek, s olyan is volt, aki már fogalmazta magában, hogy hogyan és milyen szavakkal meséli el mindezt azoknak, akik nem lehettek
itt.

Tenni nem tettek semmit.
És ekkor történt valami, olyasmi, amit az utca máig sem tud megmagyarázni.
Valaki előrefurakodott. Nem magasodott ki, csak az emberek széthajlásán lehetett észrevenni, hogy jön, eszeveszetten törtet előre.
Ő, akit eddig ide-oda lökdöstek, most utat tör magának, s a tömeg megriadva engedi is.
Végre áttöri magát az embergyűrűn egészen. Ott áll a kör közepén. A kis púpos. A nevetséges kis púpos. A semmi erejű kis torzszülött,
akit akár egy gyerek is könnyedén fellökhetne. Karjai majd a földig lógnak, mint valami majomnak. De mégsem nevet senki.

Valami olyan láng van a szemében, ami tiltja a nevetést, sőt: lehetetlenné teszi, hogy valaki akár csak gondoljon is a nevetésre. Pedig
igazán komikus, amint ott áll a kör közepén, a roppant dromedárral szemben, ez a kis gnóm.
És mégsem nevetnivaló, annyira nem az, hogy a dromedár is abbahagyja azonnal a röhögést, sőt, le is lép a szegény testről.
Pillanatig csend, olyan csend, mintha kővé váltak volna, s akkor a púpos törpe néhány lépést tesz a dromedár felé, és – tán a
szem káprázik – a dromedár hátrál. Ahány lépést a kis púpos előremegy, a véres öklű dromedár annyit hátra.

Ekkor történt a megmagyarázhatatlan.
A kis ember alaktalan melléből valami sóhajféle tört fel, és nem lépett többet előre, rá sem nézett többé a dromedárra, hanem lehetetlen
és váratlan gyorsasággal megfordult, és neki az elképedt gyűrűnek… Mint egy ámokfutó, mint egy hisztériás szerelmes, mint a láng
a benzinnek, úgy ment neki a tömegnek. Alig érte fel a hentest, de kínlódva felágaskodott, s mintha imára kulcsolná ujjait, két kezének
együttes erejével vágott bele az arcába. A kalauznak a gyomrába öklözött, s mikor az kikapta a zsebéből a kezét, markában a
lyukasztóval, kitépte a görcsös ujjak közül a lyukasztót, s a hivatalnok két megrémült szeme közé vágta – és ütött, vert, rúgott,
amerre csak tudott. Ordító, jajgató és vérző emberek ugráltak el előle, mások feléje tódultak, s gáncsolták, verték hátulról.
De akkor sem hagyta abba, mikor a földre teperték, kutyaként kapta el a lábakat, s a bokák érzékenyi inaiba mélyesztette fogait.
A terebélyes asszony alig tudott előre félreugrani, s közben vacogva sikítozta:
– Kész őrület!… Nekünk támad, hiszen mi semmit sem tettünk… Kész őrület!
Akik ott voltak, mindannyian egyetértettek vele.

(In: Rákosy Gergely: Általában hallgatunk. Magvető, Budapest, 1973. 5–10. o.)

A novella általában igen erős érzelmeket vált ki a gyerekekből. Az első reflexiók rögzítésére különösen alkalmasnak
bizonyulhat az írásos forma. Ezért kértük arra egy külvárosi általános iskola nyolcadikosait, hogy vessék papínra a novella
meghallgatása utáni első gondolataikat. (Írásaikat Szabó Ildikó elemezte.)

A gyerekek reflexióinak elemzéséből

A tanulók túlnyomó többségében erős érzelmi hatást keltett a történet. A 44 gyerekbol húszan szóban is kifejezték érzelmi
megrendülésüket: „Szomorú”, „megrendítő” (4-4 gyerek), „megbotránkoztató”,
„felháborító”
, „a novella a gyűlöletet hozza ki belőlem” – ilyen és ehhez hasonló minősítéseket
találunk a tartalom egészéről.
Általában mélységesen elítélték nem csupán a verekedő dromedárt, hanem a jelenetet tétlenül, sőt élvezettel szemlélő tömeget is.

„Engem nagyon megrendített a dromedár kegyetlensége, ahogyan verte a fiút. Szintén megrendített a gonosz
röhögése és a tömeg semmittevése.”

„Nagyon szomorú, hogy az emberek elnézték, hogy valakit halálra vernek.”
Kiderült az is, hogy számukra a hasonló történések nem ismeretlenek, láttak már ilyet a filmvásznon, videón: „Olyan,
mint egy horrorfilm forgatókönyvéből kimásolt jelenet.”

„A mai világban a filmipar ontja az olyan filmeket, amelyeknek tartalma nagyrészt megegyezik a novella
tartalmával.”

A megvert fiúban többen általában a bántalmazott gyermeket szánják, s hangsúlyozzák, hogy nem szabad verni a
gyerekeket. Van olyan tanuló is, aki – valószínűleg népmesei élmények hatására – „szegény embernek”
titulálja az áldozatot.
A véleményekből a történet árnyalt megértése rajzolódik ki. Néhány példa arra, hogy mit mondott nekik a novella.
(A kis púpos ember tette) „Olyan, mintha valaki a saját halálának kapujába menne és nem törődne semmivel.”
„A novella szerintem az emberi félénkségről tanúsít minket, hogy az ilyen helyzetekben hogy viselkednek egyesek.
(…) A dromedárról annyit, hogy még kiskorában lökhette ki magából a világ egyrészt szegénysége miatt, így lett
belőle egy kegyetlen, verekedő, munkanélküli ember.”

„A dromedárt kis korában biztos üthették, verhették, mert ennyi kis dolog miatt félholtra verni egy nála sokkal
gyengébb embert, az embertelen dolog.”

A tömeg passzivitását szinte mindenki elitéli, a szemlélődőket gyávának, lelkiismeretleneknek és igazságtalannak tartják.
Akadnak olyan gyerekek is, akik magyarázni próbálják a „nép” viselkedését. Több alkalommal esik szó arról is,
hogy a nézők alapjában véve élvezik az életüket érdekesebbé tevő véres eseményt (úgy tekintik, mint egy ingyenes
boxmeccset vagy mozielőadást).
„Érthetetlen, hogy egy állat a saját kedvére gyilkolhat, és az emberek teljesen mindennapi eseménynek veszik.”
„A tömeg mint a nyúl olyan, annyi különbséggel, hogy nem szaladnak el, mert egy ilyen jó verekedésről nem
maradnának le.”

„Megrendítő, hogy az ott lévő sokaság végig csak nézte az eseményt, és senki se segített vagy lépett közbe, hogy
ez a vérengzés ne történjen meg. Sőt inkább örömmel figyelte az eseményt, mintha valami ingyen boxmecssen
lennének. Tálán attól féltek, hogyha beleártják magukat, nekik támad a dromedár?”
„Az nem igaz, hogyha a sok nép összefog, nem bírta volna leteperni a dromedárt. Még most sem értem, hogy a nagy
tömeg miért nem segített szegény fiúnak.”
„Az emberek egyenként féltek a dromedártót, ezért nem segítettek, pedig tudták, hogy együttes erővel segíthettek
volna.”
„Örültek, hogy valami történik az utcájukban, tetszett nekik a verekedés, az esély nélküli, talán ártatlan fiú
agyonverése. Ez borzasztó!”
„A népnek nem azon kellett volna törnie a fejét, hogy mi okból veri meg azt a gyereket, hanem segíteni kellett volna.”
„Vajon ma, a XX. században lenne-e, aki olyan helyzetben cselekedne, lennének-e emberek, akik összefogásukkal
legyőznék a rosszat, megvédenék a gyengét, a kiszolgáltatottat? Az a szörnyű az egészben, hogy mindenki azt
mondaná a novellára, hogy borzalmas, rettenetes, szörnyű, stb., de, ha ilyen helyzetbe kerülnének, ők sem tennének
másképp, mint az itt leírt nép.”
„Én az emberek helyében kiálltam volna, és én inkább meghalnék, mint hogy egy fiatal életet oltson ki az a gazember.”
„Lehet, hogy félénkségből én sem segítettem volna a fiúnak. Mindenesetre bátorítottam volna az embereket, hagy
csináljanak valamit.”
„Talán ha a nép között lett volna, aki a szerencsétlen ember helyébe képzelje magát, az kiállhatott volna mellette.”

Javasolt témák és módszerek a feldolgozáshoz

Célravezető lehet az egyes szereplők: a támadó, az áldozat, a nézők és a kis púpos lelkivilágába való belehelyezkedés,
a különböző személyek szempontjainak összegyűjtése, ezek szembesítése csoportvita, esetleg szerepjáték formájában.
Meséljenek el a tanulók hasonló megtörtént eseteket, amelyekről olvastak, amelyeket a tévében láttak, illetve amelyeknek
nézői, esetleg részesei voltak. Idézzék fel, mit éreztek a történések (ezek olvasása) alatt, mi volt a dolog folytatása,
következménye.
Sajnálatosan időszerű a novellához kapcsolódva is beszélgetni a terjedő agresszióról, az emberek egyre általánosabb
közömbösségéről, illetve az egyén cselekvési lehetőségeiről a hasonló esetek során.


Ajánlott szakirodalom

Hunyady Györgyné: Pedagógia és szépirodalom. Új Pedagógiai Szemle, 1993. 7-8. sz. 107-114. o.
Szekszárdi Ferencné: A zsarnokság vége. Hitel, 1990. 7. sz. 44-46. o.
Szekszárdi Ferenené – Kiss Ágnes: Fogalmazások sorai mögött. In: Az osztálytükörtől a falfirkákig, i.m. 71-81.o.


2. Az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálata

Az erkölcsi nevelés kérdésköre jelenleg viták kereszttüzében áll. Az egyik oldal a (a hitoktatás mellett, esetenként helyett)
a világi etika oktatás bevezetését sürgeti, amelyet a társadalom s ezen belül is az ifjúság erkölcsi hanyatlása látszik indokolni.
A másik oldal nem hisz a tételes etikaoktatás létjogosultságában és hatékonyságában, hanem úgy vélekedik, hogy az erkölcsi
nevelés a felmerülő problémahelyzetekről, erkölcsi dilemmákról folytatott dialógus során valósul meg, hiszen a XX. század
végén nincsenek olyan abszolút tekintélyek, akik felsőbbrendűségük és megfellebbezhetetlen igazuk tudatában jelölhetnék
ki az iskola által preferálandó erkölcsi értékeket, illetve ezek pontos tartalmát. Ennek az útmutatónak nem feladata állást
foglalni a jelzett vitában. A következőkben hozott példák különböző koncepciókat hordoznak, az ezekkel dolgozó
pedagógus szabadon választhat közülük elképzeléseinek, nevelési elveinek megfelelően. (Itt jegyzem meg, hogy az
eddigiekben is esett már szó erkölcsi problémákról, például az interjúk között, az idézett naplórészletben, illetve a
novellaelemzésnél az ezt megelőző fejezetben. Megkerülhetetlen az erkölcs problematikája az ezt követő két fejezetnél:
a konfliktusok és a jelenismeret tárgykörében is.)

Példák az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálatára
Problémahelyzetek rangsorolása

A hasonló tartalmú, de különböző súlyosságú helyzetek rangsoroltatása bevált módszer az erkölcsi nevetésre, s alkalmas az erkölcsi ítélőképesség megítélésére. Ez az eljárás azonban néhány komoly buktatót hordoz magában. Csak a legfontosabbakat említem ezek közül:

  • Nehéz olyan eseteket találni, amelyek egyértelműen rangsorolhatók. Tehát már az elvárt rangsor sok esetben vitatható.
    Elképzelhető, hogy a gyerekek másképp ítélik meg a helyzetet, mint a vizsgálatot megtervező tanár, ami még nem feltétlenül
    jelenti azt, hogy a tanulók nem rendelkeznek elég „fejlett ítélőképességgel”.
  • A rangsorolás lehet véletlenszerű, mechanikus, nem feltétlenül a valódi ítéletet tükröző.
  • Főként a fiatalabb tanulóknál nagyon tapadnak az ítéletek a legfrissebb élményekhez, és erősen érvényesül a felnőttek
    (főként a szülők vagy a tanítók) hatása. A kapott adatok kiértékelésénél ezzel a körülménnyel is számolni kell.

A következőkben ismertetett technikát Majzik Lászlóné dolgozta ki.
A feladat négy problémahelyzet súlyosság szerinti rangsorba állítása.

Példák rangsorba állítható problémahelyzetekre
Történetek az udvariatlanságról

A) Éva és Zsuzsa a beszélgetés hevében az autóbuszon nem vették észre az egyik álló idős nénit, ezért nem
adták át a helyüket.

B) Feri napokig lázas volt, fájt a torka, s most is orvoshoz indult. Örült, hogy le tudott ülni a buszon.
Látta ugyan az idős nénit a buszon, de nem volt ereje felállni, hogy átadja a helyét.
C) Andrea és István együtt utaztak a buszon. Megláttak egy idős nénit. Andrea át akarta adni a helyét, de István
visszahúzta: „Mit ugrálsz? Te is ugyanolyan jegyet váltottál, mint ő!” Erre Andrea ülve maradt.
D) Klári haragudott az idős szomszéd nénire, aki egyszer egyik csínyét elárulta az édesanyjának. Amikor a buszon
meglátta, arra gondolt, hogy eljött a törlesztés ideje, és nem adta át a helyét.

(Forrás: A tanulók viselkedéskultúrájának vizsgálata az általános iskola 5. osztályában. Szerk.: Fürst Györgyné, Salgótarján,
1990. 79.o.)

Történetek a felelősségvállalásról (súlyosságuk sorrendjében)

A) Mari véletlenül betörte az ablakot. A tanárnő kérdésére, hogy ki tette, azonnal jelentkezett vállalva a felelősséget és az esetleges következményeket.
B) Éva véletlenül betörte az ablakot. A kérdésre, hogy kit tette, nem jelentkezett. Az osztályfőnök azt mondta, hogy ha nem tudja meg, ki volt a vétkes, nem engedélyezi a farsangi klubdélutánt. Erre Kati felállt, és elárulta, hogy Éva volt a tettes.
C) Gergőt senki sem látta, amikor véletlenül betörte az ablakot. A tanárnőnek a tettest firtató kérdésére nem jelentkezett. Akkor sem szólt, amikor emiatt büntetésbol elmaradt a várva várt klubdélután.
D) Senki sem látta, hogy ki törte be az ablakot. A tanárnő kilátásba helyezi, hogyha nem kerül meg a tettes, nem engedélyezi a klubdélutánt. Ekkor Erika jelentkezik, és azt mondja, hogy Attila törte be az ablakot. Attilával általában sok probléma szokott lenni, a tanárnő hitelt
ad Erika szavának.

Változatok az árulásra

Az alábbi személyek regényhősök, akik valamennyien árulást követlek el:
A) (Gárdonyi: Egri csillagok) Hegedűs anyagi érdekből elárulja az egri várat, és kis híján annak vesztét
okozza.
B) (Molnár:
A Pál utcai fiúk) Geréb elárulja a Pál utcainkat, mert féltékeny Bokára. Tettét megbánja, s
megpróbálja jóvá tenni. A csatában közlegényként hősiesen harcot a grundért.
C) (Jókai:
A kőszívű ember fiai) Baradlay Richárd a hazája iránti szeretetből elárulja a császárnak tett katonai
esküjét. Ezért veszélybe kerül, de végül sorsa jóra fordul.
D) (Jókai:
A kőszívű ember fiai) Baradlayné lelkiismerete parancsára elárulja férje végakaratát.
Ennek következtében elveszti legkedvesebb fiát.

A négy „árulás” erkölcsi szempontból egy -2 és +2 közötti skálán helyezkedik el:

-2 -1 0 +1 +2
Hegedűs Geréb Baradlay Richárd Baradlayné
(A) (B) (C) (D)

A tanulók azt a feladatot kapják, hogy rangsorolják súlyosságuk szerint a megadott történeteket.

A kapott adatok kiértékelése

A helyes rangsor tehát: A), B), C), D). Minden megfelelő helyre rangsorolt történet három pontot ér.
Az egy hellyel való eltérés az optimális rangsori helytől két pontot, a két hellyel való pedig egy pontot jelent.
A három hellyel való eltérésnél nem jár pont. A kiértékelést az alábbi táblázat könnyítheti meg.

1. táblázat: A rangsor változatai és azok pontértéke
Variánsok Pontérték Variánsok Pontérték
1.

ABCD 12 13. CABD 8
2. ABDC 10 14. CADB 6
3. ACBD 10 15. CBAD 8
4. ACDB 8 16. CBDA 6
5. ADBC 8 17. CDAB 4
6. ADCB 8 18. CDBA 4
7. BACD 10 19. DABC 6
8. BADC 8 20. DACB 6
9. BCAD 8 21. DBAC 6
10. BCDA 6 22. DBCA 6
11. BDAC 6 23. DCAB 4
12. BDCA 6 24. DCBA 4
2. táblázat: Az egyes tanulók pontszáma
A tanuló neve A történetek rangsora Pontérték
Barna Judit CABD 8
Bálint István BACD 10
Erdős Gábor CADB 6
Fekete Katalin ABCD 12

és így tovább…

3. táblázat: Az ítéletalkotás kiegyenlítettsége az optimális rangsorba állítás tükrében (a válaszoló tanulók százalékában)
A helyzetek betűjele A helyzeteket optimálisan rangsorolók
száma
A helyzeteket optimálisan rangsorolók százaléka
A)
B)
C)
D)
4. táblázat: A közvélemény minősége az adott helyzetek megítélésében (a válaszoló tanulók százalékában)
Fejlett ítélőképességű tanulók %-a Bizonytalan ítélőképességű tanulók %-a Fejletlen ítélőképességű tanulók %-a

A 4 és 6 pontot elérő tanulók számítanak az adott szempontból a fejletlen, a 8 pontot elérők a bizonytalan és a
10, 12 pontot elérők a fejlett ítéletalkotók közé. Természetesen ez nem általános minősítés, kizárólag az adott kérdéskörre
vonatkoztatható. A számszerűség ebben az esetben a különböző osztályok összehasonlítását, illetve az ugyanazon
tanulócsoportban időközönként elvégzett hasonló vizsgalatok adatainak egymással történő összevetését teszi lehetővé.
A visszajelzett adatok ez esetben is jól motiválhatják a témáról szóló beszélgetést.

Problémahelyzetek rangsorolása és elemzése

A következő vizsgálati eszköz forrása Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda
Fejlődéslélektani vizsgálatok című kézikönyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. 281-283.o.) A tanulók azt a feladatot
kapják, hogy a külön kis lapokon kézhez kapott kis történeteket rangsorolják.

Instrukció:
Olvasd el figyelmesen ezeket a történeteket. Azután rakd sorrendbe őket súlyosságuk szerint! Az első helyre
kerüljön a legkisebb vétség, után a kicsit súlyosabb. A következő helyre kerülő vétség mindig súlyosabb legyen,
mint az előző. Az utolsó helyre a legsúlyosabbat tedd. A sorba rakás után a történet betűjelét írjátok fel egymás után
a papírra. Előfordulhat, hogy két történetet egyforma súlyosságúnak találtok. Akkor a két történet betűjele egymás
mellé kerül.

Történetek a lopásról


a) Péter nagyon szeretett volna egy futball-labdát. A téren gyerekek játszottak, és látta, hogy elgurult a labdájuk.
A gyerekek nem találták meg, és elmentek. Péter megkereste a labdát, és hazavitte magának.
b) Zsoltot az osztálytársa meghívta magához, és megmutatta neki a szalvétagyűjteményét. Amikor az osztálytársa
kiment, Zsolt eldugott egy csomó szalvétát a táskájába. Ő nem gyűjtött szalvétát, hazafelé el is dobta őket.
c) Andrea látja, hogy egy nálánál kisebb gyerek a téren gyufát gyújtogat. Odamegy, elveszi tőle a gyufát, és eldobja.
d) Ádám, amikor a tanár nem látta, elvette a kirándulásra összegyűjtött pénzt, és hazavitte. Az osztály nem mehetett
kirándulni.
e) Klárinak a szülei nem tudtak elég édességet venni, pedig nagyon szerette. Ancikor Kati osztálytársánál meglátott
egy zacskó cukrot, egy szemet kivett belőle.
f) Balázs édesapja barátjától, amikor az náluk volt vendégségben, ellopta az öngyújtóját. Nem volt rá szüksége,
el is dobta, amikor a bácsi elment.
g) Erika nagyon szerette volna, ha lenne egy kis tükre. Ancikor az egyik vendég néni nem nézett oda,
táskájából kivette a tükrét.
h) Kálmán látja, hogy az egyik osztálytársa elhozta hazulról az ollót, és – kicsit ügyetlenül – azzal játszik.
Amikor a társa nem látja, elveszi a padfáról az ollót és eldugja.
i) Gábor szülei nem tudták jól beosztani a fizetésüket és amikor a hónap vége lett, nem jutott gyümölcsre pénz.
Gábor nagyon szerette a málnát. Amikor a piacon jártak, az egyik néni kosarából két marokra valót elvett.
j) Gyuri a náluk dolgozó szerelők szerszámosládájából elvett egy szerszámot. A szerelőket egy esőrepedéshez hívták,
de nem tudták azt megjavítani, mert nem találták meg a szerszámot.
k) Zsuzsa tanítás után egyedül maradt az osztályban. Két cserép virág nagyon megtetszett neki. Becsomagolta, és
hazavitte.
l) Ildikó az önkiszolgáló boltból, amikor nem néztek oda, elvitt egy csomó üres kosarat.

Miután elkészült a rangsorolás, a tanulók írásban megindokolják, hogy miért tették éppen azt a történetet az első,
illetve az utolsó helyre.

Szempontok az eredmények elemzéséhez
  • a helyes rangsor aránya
  • a hibák főbb típusai
  • a vágy illetve kívánság-lopások helye a rangsorban – a szükséglet motiválta lopás helye a rangsorban
  • a társ testi épségének védelmében elkövetett lopás helye a rangsorban,
  • a funkció nélküli, értelmetlen lopás helye a rangsorban,
  • az osztályközösség kárára elkövetett lopás helye a rangsorban,
  • a lopás megítélése az ellopott dolog anyagi értéke szerint,
  • a lopás értéke aszerint, hogy felnőttet vagy gyermeket károsítottak -e meg,
  • a lopás értékelése aszerint, hogy azt az iskola, a család vagy a családon és az iskolán kívüli környezet kárára követték-e el,
  • az első és az utolsó hely indoklásának sajátosságai az indokolás és a lopás típusa szerint,
  • összehasonlítás életkoronként, nemenként, a nevelési körülmények és az osztályban elfoglalt szociometriai státus szerint.
Döntési konfliktusok

Sokat megtudhatunk a tanulók erkölcsi ítéletalkotó képességéről, társaikhoz, tanáraikhoz való viszonyulásáról, amikor
fiktív problémahelyzetek eldöntésére szólítjuk fel őket. Az alábbi kérdőív azt vizsgálja, hogy a serdülő tanulók döntéshelyzetben
inkább a kortárscsoport, vagy inkább a pedagógusok elképzeléseinek igyekeznek-e megfelelni. A felmérés a teljes kérdőív
vagy annak részletei felhasználásával is megíratható. De elképzelhető az is, hogy az osztályfonök az alábbi helyzeteket szóban
ismerteti, és az ennek kapcsán kialakuló vitából szerez információt osztálya, illetve az egyes tanulók véleményéről.
Célravezető lehet az egyes helyzetek szerepjáték formájában történő előadása, majd a résztvevők egymástól eltérő
véleményének elemzése is. A következőkben bemutatott vizsgálati eszköz egy Horváth H. Attila és Szekszárdi Júlia által
végzett kutatás s egy ehhez kapcsolódó pedagógiai kísérlet során került alkalmazásra.

Példa erkölcsi döntéshelyzetek kérdőíves alkalmazására

Instrukció:
A következőkben 18 helyzetleírást találsz. Kérjük, döntsd el, hogy Te ebben a szituációban mit tennél.
A döntésednek megfelelő helyre tegyél egy x jelet: Egy helyzetnél csak egy választ lehet megjelölni. Ha valami
hozzáfűzni valód van, azt írd a megjegyzésekhez.

I. Mit tennél Te az alábbi helyzetekben?

1. Matematika témazáró dolgozatot írtok. Tudod, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti azt, akit puskázáson ér: azonnal elégtelent ír a dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi, hogy belenézzenek a munkájába. Mindannyiotok számára nagyon fontos, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön. Nagyon nehezek a dolgozatpéldák, nem boldogulsz velük. Barátod, aki melletted ül, szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik.

a) Megkérem, hogy engedjen belenézni a dolgozatába.

egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem

b) Hagyom őt dolgozni, nem kérek segítséget tőle.

egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem

2. A matematikatanár beküld a tanáriba az ott felejtett könyvéért. A tanáriban senki sincs. Odamész a tanár asztalához, és meglátod az asztalon a másnapra szánt témazáró dolgozat példáit.

a) Kisietek a tanáriból anélkül, hogy megnézném a példákat

b) Gyorsan lemásolom a feladatokat

3. Láttad, amikor a barátod az iskola előtt parkoló autók egyikéről letöri az emblémát. Tudod, hogy tekintélyes gyűjteményét gazdagítja evvel a darabbal. Másnap kiderült, hogy éppen az egyik tanár kocsijáról törte le a márkajelzést. A tanár téged kérdez, hogy tudod-e, ki volt a tettes.

a) Megmondom neki az igazat.
b) Nem mondom meg neki, hogy ki volt.

4. Az osztályfőnök pénzt szed a kirándulásra. A barátod ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. A barátod elárulja neked, hogy mi történt, és megkér, hogy ne szólj erről senkinek.

a) Nem szólok róla senkinek.
b) Azt mondom a barátomnak, hogy vissza kell adnia a tanárnak a neki járó pénzt.

5. Tollbamondást írtok. A tanár azt mondta: „Akinél észreveszem, hogy a padszomszédjáról írja, azt megbüntetem. De megbüntetem azt is, aki hagyja, hogy róla másoljanak.” Észreveszed, hogy a barátod rólad akar másolni.

a) Hagyom, hogy másoljon.
b) Nem hagyom, hogy másoljon.

6. A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit. Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és te meglátod a monitoron a feladatokat. Tudod, hogy e dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt az egy gyereket, aki részt vehet az iskolai tanulmányi versenyen. Többen is vagytok, akik szeretnétek részt venni ezen a versenyen, de egy osztályból csak egy tanuló mehet.

a) Nem szólok senkinek a dologról, és a megismert kérdések segítségével alaposan felkészülök a dolgozatra.

b) A többi osztálytársamnak is elmondom, amit megtudtam.

7. Az egyik osztálytársad, akit nem nagyon szeretsz, a táblánál felel. Kétes jegyre áll, nagyon fontos lenne a számára, hogy a jobb jegyet kapja meg. Egész jól szerepel, de egy adat nem jut az eszébe. Te tudod a helyes választ. A felelő kérően néz rád, és reméli, hogy súgsz neki. Tudod, hogy a tanár nagyon felháborodik, ha észreveszi ilyesmit.

a) Súgással segítem ki a társamat.
b) Nem súgok neki.

8. Az osztályba belépve meglátod, hogy néhány osztálytársad festékszóró pisztollyal fújja be a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Azt mondják, hogy megvernek, ha elárulod őket. Az igazgató azt mondja, ha nem jelentkeznek a tettesek, az osztálynak kell kifizetnie az okozott kárt. Elég magas összegről van szó.

a) Elárulom a tetteseket.

b) Nem mondom meg, hogy kik voltak a tettesek.

9. Eltűnt az osztálypénz. Te tudod, hogy a legjobb barátod vette ki a pénztárcát az osztálypénztáros táskájából. A lopással egy másik társadat gyanúsítják, aki már követett el hasonló dolgot. Senki sem hisz neki.

a) Megmondom, hogy ki volt az igazi tettes.
b) Nem szólok semmit.

10. Az egyik osztálytársad már egy hete nem volt iskolában. Te az előző este láttad az utcán egy elég furcsa társaságban. Köszöntél is neki, de nem ismert fel, meglehetősen zavartan viselkedett. Úgy látszott, mintha kábítószer hatása alatt lett volna. Az osztályfőnököd éppen téged kérdez meg, hogy tudsz-e valami erről a gyerekről.

a) Elmondom neki, hogy mit tapasztaltam
b) Azt felelem, hogy nem tudok róla semmit.

11. A sarki boltból értékes árukat loptak el. Te tudod, hogy melyik osztálytársatok a tettes, mert szemtanúja voltál a dolognak. A rendőrség nyomozni kezd, és a szálak a ti osztályotokba vezetnek. Az egyik rendőr bemegy hozzátok, és megkérdezi: tudjátok-e, hogy ki volt a tolvaj.

a) Elárulom az osztálytársamat.
b) Nem szólok semmit.

12. Az iskolátokban az utóbbi hónapban már harmadik alkalommal van bombariadó. Te tudod, hogy melyik iskolatársad a tettes. Az igazgató hozzátok is bejön, és megkér benneteket, hogy segítsetek a névtelen telefonáló megtalálásában.

a) Megmondom, hogy ki a telefonáló.
b) Nem mondom el, amit tudok.

13. Te érkezel elsőként az órára. Az egyik padon találsz egy értékes számológépet, amelyet az előző osztály tanulói közül hagyhatott valaki a padon.

a) Szó nélkül elteszem a számológépet.

b) Megkeresem a számológép tulajdonosát.

14. Van egy tanárotok, akit nem szerettek. Osztálytársaiddal megbeszélitek, hogy a legközelebbi órán letagadjátok a szóbeli feladatot. Te ennek ellenére felkészültél az órára. A tanár téged hív ki felelni.

a) A szokásos módon felelek.

b) Tartom magam a megállapodáshoz, és azt mondom, hogy ez a lecke nem volt feladva.

15. Elveszett az osztálynapló éppen a félévi jegyek lezárása előtt. Az osztályfőnökötök kétségbe van esve, mert rengeteg munkával jár az új napló kitöltése. Te tudod, hogy ki csente el.

a) Elárulom a tettest.
b) Nem szólok semmit.

16. A legjobb barátod neked elárulta, hogy megszökik otthonról, és megpróbál eljutni a külföldön élő apjához. Az édesanyjának azért nem szól, mert ő biztosan nem engedné el. Megkér, hogy legalább két napig ne szólj senkinek a tervéről. Másnap valóban nem jön iskolába. A kétségbe esett mama éppen tőled szeretné megtudni, hogy mit tudsz a gyerekéről.

a) Elárulom, hogy mit tervezett a barátom.

b) Azt mondom, hogy nem tudok semmit.

17. Az egyik osztálytársatoknál buli van. Nagyon jó a hangulat. Az egyik hangadó és igen népszerű gyereknek az az ötlete támad, hogy hívjátok fel telefonon azt a tanárotokat, akire most nagyon dühösek vagytok, és elváltoztatott hangon jól olvassatok be neki.

a) Én is részt veszek a telefonálásban.

b) Tiltakozom a terv ellen.

c)Nem nyilvánítok véleményt.

18. A barátod az egyik osztálytársatok miatt igazgatói intőt és otthon súlyos büntetést kapott. Ez a gyerek elég gyakran árulkodik, és ezért mindenki nagyon haragszik rá. A barátod dühében azt javasolja, hogy néhányan lessétek meg az utcán ezt a gyereket, és jól verjétek el.

a) Egyetértek, és részt is veszek az akcióban.

b) Megpróbálom a többieket is lebeszélni a büntetésről.

c) Nem nyilvánítok véleményt a dologról.

Ajánlott szakirodalom

Bábosik István – Bíró Katalin: Az általános iskolai tanulók erkölcsi, társadalmi fejlettségének vizsgálata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.

Bíró Katalin: Erkölcsi tudatossági szintvizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981
„Bűnt még engedelmességből sem szabad elkövetni.” – Fórum az erkölcsi nevelésrol. Új Pedagógiai Szemle, 1991. 5. sz. 35-40.o.

A gyermeki ítéletalkotás átépülése. In: Fejlődéslélektani vizsgálatok, i.m. 277-291. o.
Majzik Lászlóné: Erkölcsi helyzetek a mérlegen. In: Az osztálytükörtől a falfirkákig, i.m. 81-93. o.
Szekszárdi Júlia: Piaget és Kohlberg nyomában. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 4. 12-23. o.; 5. sz. 27-41. o.
Szekszárdi Júlia – Horváth H. Attila – Buda Marianna: Útkeresés a labirintusban. Kutatás a serdülők erkölcsi szocializációjáról. Kézirat. OKI, 2000.

Trencsényi László: 50 eset (szerepmegnyilvánulós) értékelése. In: Pedagógusszerepek az általános iskolában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
Váriné Szilágyi Ibolya:Az erkölcs a cselekvő és a néző szemszögéből. Scientia Humana, 1994.
Váriné Szilágyi Ibolya: Igazságos és méltányos közösség: utópia vagy reális lehetőség? Új Pedagógiai Szemle, 1996. 5. 22-32. o.

3. Értékválasztás

Dinamikusan változó világunkban különös jelentőségük van mindazoknak a vizsgálatoknak, amelyek bepillantást
engednek a gyerekek és fiatalok sokszínű értékvilágába. A különféle értékvizsgálatok célja nyilvánvalóan ez esetben sem a
megkérdezettek minősítése, hanem az, hogy megismerve az élet kérdéseiről vallott nézeteiket, a jövővel kapcsolatos
elképzeléseiket, vágyaikat és félelmeiket, megalapozzuk a velük való további vitákat, beszélgetéseket, körvonalazódhasson a
további pedagógiai tevékenység tartalma, iránya.

Példa az értékvizsgálatra
Értékpreferencia-vizsgálat kérdőívvel

Az alábbi kérdőív különféle kívánságokat tartalmaz, s a válaszadó tanulóknak ezeket kell megítélni.

Instrukció
Olvasd el a következő kívánságokat, és osztályozd le ezeket l-tol 5-ig annak megfelelően, hogy mennyire fontosak
a számodra. A legfontosabbnak tartottak esetében karikázd be tehát az ötös számot, a legkevésbé fontosaknál,
illetve az egyáltalán nem lényegeseknél pedig az egyest, illetve azt a számot, amely az adott esetben a véleményedet
tükrözi. Segítségedet: őszinte válaszaidat előre is köszönjük.

1. Minden helyzetben feltalálnám magam 5 4 3 2 1
2. Érettségi után azonnal felvennének abba az iskolába, ahová menni szeretnék 5 4 3 2 1
3. Én lennék a legnépszerűbb az osztályban 5 4 3 2 1
4. Megismerném és átélném az igazi szerelmet 5 4 3 2 1
5. Felfedezném az AIDS ellenszerét 5 4 3 2 1
6. Bármit megtehetnék, amit akarok 5 4 3 2 1
7. Akár mindennap elmehetnék szórakozni 5 4 3 2 1
8. Oscar-díjas művész lennék 5 4 3 2 1
9. Sohasem halnék meg 5 4 3 2 1
10. Valamiben kimagaslóan tehetséges lennék 5 4 3 2 1
11. Meg tudnám akadályozni a háborúkat 5 4 3 2 1
12. Sikeres vállalkozó lennék 5 4 3 2 1
13. Módomban lenne eldönteni, kivel járok egy osztályba 5 4 3 2 1
14. Sikerülne érettségi előtt legalább egy felsőfokú nyelvvizsgát letennem 5 4 3 2 1
l5. Találnék egy életre szóló igaz barátot 5 4 3 2 1
l6. Randizhatnék a nekem tetsző fiúval/lánnyal 5 4 3 2 1
17. Nobel-díjas tudós lennék 5 4 3 2 1
18. Kitűnő tanuló lennék 5 4 3 2 1
19. Visszaállíthatnám a történelmi Magyarország határait 5 4 3 2 1
20. Nekem lenne a legnagyobb tekintélyem az osztályban 5 4 3 2 1
21. Parlamenti képviselővé választanának 5 4 3 2 1
22. Senki sem szólna bele, hogyan töltöm a szabad időmet 5 4 3 2 1
23. Nagyon okos lennék 5 4 3 2 1
24. Abban az országban élhetnék, amelyikben akarok 5 4 3 2 1
25. Elmehetnék kedvenc együttesem valamelyik koncertjére 5 4 3 2 1
26. Luxuslakásban élhetnék 5 4 3 2 1
27. Módomban lenne megszüntetni a szegénységet 5 4 3 2 1
28. Soha nem lennék beteg 5 4 3 2 1
29. A világ legelegánsabb üdülőhelyén (Riviera, Las Vegas stb.) tölthetném a szünidőmet 5 4 3 2 1
30. Barátkozna velem az, akinek már rég szeretnék a barátja lenni 5 4 3 2 1
31. Legalább két szép, okos gyermekem lenne 5 4 3 2 1
32. Megválaszthatnám a tanáraimat 5 4 3 2 1
33. Megállíthatnám a környezetszennyezést 5 4 3 2 1
34. Kiváló nyelvérzékem lenne 5 4 3 2 1
35. Társaim megbíznának bennem 5 4 3 2 1
36. A nekem tetsző fiú/lány viszonozná az érzelmeimet 5 4 3 2 1
37. A szüleim büszkék lennének rám 5 4 3 2 1
38. Senki sem szólna bele, hogyan irányítom az életemet 5 4 3 2 1
39. Megválaszthatnám, milyen legyen a külsőm 5 4 3 2 1
40. Olimpiai bajnok lennék 5 4 3 2 1
41. Ötös találatom tenne a lottón 5 4 3 2 1
42. Rendszeresen járhatnék játékkaszinóba 5 4 3 2 1
43. Kitűnő gyakorlati érzékem lenne 5 4 3 2 1
44. Országos Tanulmányi versenyt nyernék 5 4 3 2 1
45. Nagyon sikeres lennék a fiúknál/lányoknál 5 4 3 2 1
46. Lenne egy testvérem, akivel tökéletesen megértjük egymást 5 4 3 2 1
47. Eldönthetném, hogy melyik korszakban (múltban, jelenben, jövőben) éljek 5 4 3 2 1
48. Valamilyen különleges teljesítménnyel bekerülhetnék a Rekordok Könyvébe 5 4 3 2 1
49. Egész nap szörfözhetnék az Interneten 5 4 3 2 1
50. Örökké fiatal maradnék 5 4 3 2 1
5l. Tanáraim sokra tartanának 5 4 3 2 1
52. Olyan partnert találnék, akivel egész életünkben tartana az igazi szerelem 5 4 3 2 1
53. Hűséges, megértő házastársat találnék 5 4 3 2 1
54. Egész szünidőben minden kötöttség nélkül szórakozhatnék a barátaimmal 5 4 3 2 1
55. Szüleim minden problémájukat megbeszélnék velem 5 4 3 2 1

Van-e olyan fontos kívánságod, amely a felsorolásban nem szerepelt? Amennyiben igen, légy szíves írd ide:

A vizsgálat témakörei és kérdéscsoportjai
  1. AZ EGYÉNI FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÉRTÉKEK
    1.1 Adottságok, képességek (1, 10, 23, 34, 43)
    1.2. Iskolai előmenetel (2, 14, 18, 44, 51)
  2. A TÁRSAS KAPCSOLATOKAT ÉRINTŐ ÉRTÉKEK
    2.1. Kortársak, barátok (3, 15, 20, 30, 35)
    2.2 Szerelem (4, 16, 36, 45, 52)
    2.3. Család (31, 37, 46, 53, 55)
  3. A SERDÜLŐK SZABADSÁGIGÉNYÉT TÜKRÖZŐ ÉRTÉKEK
    3.1. A szabad döntés lehetősége (13, 22, 24, 32, 38)
    3.2. A biológiai korlátok feloldásának lehetősége (9, 28, 39, 47, 50)
  4. A JÖVŐVEL KAPCSOLATOS ÉRTÉKEK
    4.2. A társadalom, az emberiség szolgálata (5, 11, 19, 27, 33)
    4.2. Hírnév, siker (8, 17, 21, 40, 48)
  5. FOGYASZTÓI ÉRTÉKEK
    5. 1. Korlátlan anyagi lehetőségek (6, 12, 26, 29, 41)
    5.2. Szórakozás (7, 25, 42, 49, 54)
A kapott pontszámok témakörönként
Témakör Az összes pontszám
1. Társas kapcsolatok
2. Egyéni fejlődés
3. Szabadságigény
4. Fogyasztói értékek
5. Jövő
A leginkább preferált értékek
Rangsori hely A kérdőív sorszáma A leginkább preferált értékek
1.
2.
3.
4.
5.
A legkevésbé preferált értékek
Rangsori hely A kérdőív sorszáma A legkevésbé preferált értékek
51.
52.
53.
54.
55.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep