Szekszárdi Júlia

Módszerek nevelési vizsgálatokhoz 2.

Tartalom

1. Fogalmazásvizsgálatok
A fogalmazás elmaradhatatlan része a tanítási-tanulási folyamatnak, gyakran alkalmazott módszer főként a magyar nyelv és
irodalom és az idegen nyelvek oktatásában. Más tantárgyak (pl. történelem, földrajz) keretében is írathatnak a tanárok
fogalmazásokat, főként esszéket. Ezekből az írásokból számos, a pedagógus számára nem csupán az adott tantárgy
szempontjából hasznos információ nyerhető az egyes gyerekek tapasztalatairól, élményeiről, erkölcsi tudatosságának szintjéről, ítélőképességeiről, attitűdjeiről.

2. Az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálata
Az erkölcsi nevelés kérdésköre jelenleg viták kereszttüzében áll. Az egyik oldal (a hitoktatás mellett, esetenként helyett) a világi etika oktatás bevezetését sürgeti, amelyet a társadalom s ezen belül is az ifjúság erkölcsi hanyatlása látszik indokolni. A másik oldal nem hisz a tételes etikaoktatás létjogosultságában és hatékonyságában, hanem úgy vélekedik, hogy az erkölcsi nevelés a felmerülő problémahelyzetekről, erkölcsi dilemmákról folytatott dialógus során valósul meg, hiszen a XX. század végén nincsenek olyan abszolút tekintélyek, akik felsobbrendűségük és megfellebbezhetetlen igazuk tudatában jelölhetnék ki az iskola által preferálandó erkölcsi értékeket, illetve ezek pontos tartalmát. Ennek az útmutatónak nem feladata állást foglalni a jelzett vitában. A következőkben hozott példák különböző koncepciókat hordoznak, az ezekkel dolgozó pedagógus szabadon választhat közülük elképzeléseinek, nevelési elveinek megfelelően.

3. Értékválasztás
Dinamikusan változó világunkban különös jelentőségük van mindazoknak a vizsgálatoknak, amelyek bepillantást
engednek a gyerekek és fiatalok sokszínű értékvilágába. A különféle értékvizsgálatok célja nyilvánvalóan ez esetben sem a
megkérdezettek minősítése, hanem az, hogy megismerve az élet kérdéseiről vallott nézeteiket, a jövővel kapcsolatos
elképzeléseiket, vágyaikat és félelmeiket, megalapozzuk a velük való további vitákat, beszélgetéseket, körvonalazódhasson a
további pedagógiai tevékenység tartalma, iránya.

—

1. Fogalmazásvizsgálatok

A fogalmazás elmaradhatatlan része a tanítási-tanulási folyamatnak, gyakran alkalmazott módszer főként a magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelvek oktatásában. Más tantárgyak (pl. történelem, földrajz) keretében is írathatnak a tanárok fogalmazásokat, főként esszéket. Ezekből az írásokból számos, a pedagógus számára nem csupán az adott tantárgy szempontjából hasznos információ nyerhető az egyes gyerekek tapasztalatairól, élményeiről, erkölcsi tudatosságának szintjéről, ítélőképességeiről, attitűdjeiről. Egy-egy fogalmazás ürügyén a gyerek olykor bizalmas üzenetet is küld tanárának, ezúton közöl vele valamit, az ő számára igen lényegeset. Ezek a váratlan jelzések rendkívül tapintatosan és diszkréten kezelendok, általában nem tartoznak más emberekre, az osztály nyilvánosságára, s az érintett tanuló feltételezhetően számít arra, hogy a bizalmával kitüntetett tanár alkalmat ad a problémáról való négyszemközti beszélgetésre.

A fogalmazásokban gyakran találhatók olyan közvetett információk, amelyek bepillantást engednek a gyerekek értékvilágába, morális gondolkodásába. Sokat elárulhat a tanulókról az, hogy miként ítélik meg például Hegedűs vagy Geréb árulását, miként vélekednek Bornemissza Gergely és Cecei Éva vagy Rómeó és Júlia szerelméről, szökéséről, a szülői akarattal való szembeszegüléséről, Tatjána leveléről és Anyegin válaszáról. Lear király vagy Goriot apó lányairól, Karenina Anna „hűtlenségéről” stb. De bepillantást engedhet a tanuló érzelmi életébe az is, hogy mit olvas ki egy-egy versből, hogyan ítél meg egy megélt vagy elképzelt szituációt, politikai, erkölcsi problémát stb.

A pedagógus írathat közvetlenül tájékozódó célzattal is fogalmazást. Ilyenkor, a hangsúly a mondanivaló tartalmán, és nem a kifejezés módján, a nyelvhelyességen és a helyesíráson van. A kifejezésbeli és helyesírási problémákkal küszködő gyereknek eleve tudnia kell tehát, hogy nem fenyegeti a szokásos kudarc, a pedagógus arra kíváncsi, amit az adott témával kapcsolatban gondol, és nem arra, hogy milyen színvonalon teszi ezt. A pedagógus ilyenkor tehát azért irat fogalmazást, hogy alaposabban megismerje tanítványait, felszínre hozza véleményüket bizonyos kérdésekről, vagy hogy felidéztesse velük emlékeiket, élményeiket, megindítsa gondolataikat, felszabadítsa fantáziájukat. Az így készülő fogalmazások tapasztalatai – visszacsatolva az érintett gyerekhez, illetve gyerekcsoporthoz – tartalmas további beszélgetések forrásai lehetnek.

A fogalmazásnak mint eredményvizsgálati eszköznek előnye, hogy alkalmat nyújt a szabad véleménynyilvánításra, s azoknak a tanulóknak is alkalmat ad a megnyilvánulásra, akik nehezen szánják rá magukat a csoportos beszélgetésben való részvételre, illetve csendesebbek, gátlásosabbak lévén háttérbe szorulnak aktívabb, beszédesebb, talpraesettebb társaik mögött.

A módszernek van azonban néhány óvatosságra intő buktatója is. Olyan tevékenységről van ugyanis szó, amely emlékeztet a dolgozatírásra, és mint ilyen ellenérzéseket válthat ki a gyerekekből. Olyan témákat kell tehát keresnünk, amely nagy valószínűséggel megmozgatja a fantáziájukat, amiről szívesen nyilatkoznak.

Néhány bevált téma

Hogyan képzeled el az életedet 10 év múlva?

(Alkalmas az ambíciók, a jövőkép feltárására, segítségével érzékelhető, hogy milyen mértékben kívánja követni a tanuló a felnőttek, saját szülei példáját, illetve milyen értékek mentén kívánja építeni saját jövőjét, illetve hogy bízik-e ebben a jövőben, esetleg tart tőle.)

Miért szép?

(A téma teljesen kötetlen. Írhatnak a tanulók mindenről, amit szépnek találnak: művészeti alkotásról, megkapó emberi gesztusról, nagy hatású élményről, felkavaró eseményről. A levonható tanulságok sokat elárulhatnak az érintettek értékrendjéről, esztétikai érzékéről, érzékenységéről.)

Ilyen barátot szeretnék!

(A téma a barátválasztás, a kapcsolatteremtés motívumainak feltárását teszi lehetővé. Érdemes összevetni a vágyat a valósággal, megvizsgálni, hogy az ideál mennyire felel meg a testet öltött barát jellemzőinek.)

Példák a fogalmazásvizsgálatra

Örömök és bánatok

Egy főváros közelében található általános iskola negyedik, ötödik és hatodik osztályosaival írattunk kis fogalmazásokat örömeikről és bánataikról. A két fogalmazás címe: Amikor nagyon boldog voltam…, illetve:
Amikor nagyon szomorú voltam. A címeket egyenként kapták meg a tanulók avval az instrukcióval, hogy negyedóra
alatt írjanak le mindent, ami a témával kapcsolatban eszükbe jut. Amikor készen voltak az első írással, megkapták a második
címet. Fontos szempont, hogy az kerüljön a papírra, ami abban a pillanatban éppen foglalkoztatja őket. A vizsgálatban 96
tanuló (49 fiú és 47 lány) vett részt. Összesen 116 öröm- és 137 bánatforrást említettek.

A vizsgálat adatai táblázatokban

Néhány következtetés

Az otthon feltétlenül erősebb érzelmeket kelt a gyerekekben, mint az iskola, legyen szó akár pozitív, akár negatív élményekről.
Ezt valószínűleg az magyarázza, hogy ezek a gyerekek általában rendezett családi körülmények kézül kerülnek ki, fontos
számukra mindaz, ami otthon történik.

• Az iskola nem kelt bennük rettegést, de különösebben nem is vonzza őket;
• Az iskolában szerzett érzelemteli élmények többsége az osztályzatokhoz kapcsolódik, amit az is indokol, hogy a felmérés
  közvetlenül a félévi bizonyítványosztás után történt, amikor ez a téma amúgy is előtérben volt.
• Az otthoni pozitív élmények között nagyon nagy hangsúlyt kap az ajándék (általában drága ajándék) megkapása.
  A fogyasztói értékek vonzása rendkívül erősnek látszik.
• A negatív élmények sorában igen magas arányú a halálhoz kapcsolódó. Ez is jelzi azt a szükségletet, hogy e sok szorongást
  kiváltó problémáról beszélgetni kellene a gyerekekkel.
• A gyerekek életében rendkívül nagy szerepet játszanak az állatok: nagy örömmel jár a meglétük, s borzasztó nagy
  csapást jelent az elvesztésük. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon mi okozna ezt a jelenséget. A gyerekek örülnek, hogy
  gondoskodhatnak egy élőlényről? A magányukat ellensúlyozzák az állatokkal? Intenzívebb kapcsolatra vágynak a természettel?
  Ez is fontos beszélgetéstéma lehet.

Jellemző fogalmazásrészletek

Amikor nagyon boldog voltam…

Amikor nagyon szomorú voltam…

„Kész őrület”

Egyes szépirodalmi művek nagyon jó alkalmat adnak arra, hogy hozzájuk kapcsolódva a pedagógus erkölcsi jellegű
problémákat beszéljen meg a gyerekekkel. Ilyen irodalmi mű például Rákosy Gergely Kész őrület című novellája is.

A novella általában igen erős érzelmeket vált ki a gyerekekből. Az első reflexiók rögzítésére különösen alkalmasnak
bizonyulhat az írásos forma. Ezért kértük arra egy külvárosi általános iskola nyolcadikosait, hogy vessék papínra a novella
meghallgatása utáni első gondolataikat. (Írásaikat Szabó Ildikó elemezte.)

A gyerekek reflexióinak elemzéséből

A tanulók túlnyomó többségében erős érzelmi hatást keltett a történet. A 44 gyerekbol húszan szóban is kifejezték érzelmi
megrendülésüket: „Szomorú”, „megrendítő” (4-4 gyerek), „megbotránkoztató”,
„felháborító”, „a novella a gyűlöletet hozza ki belőlem” – ilyen és ehhez hasonló minősítéseket
találunk a tartalom egészéről.
Általában mélységesen elítélték nem csupán a verekedő dromedárt, hanem a jelenetet tétlenül, sőt élvezettel szemlélő tömeget is.

„Engem nagyon megrendített a dromedár kegyetlensége, ahogyan verte a fiút. Szintén megrendített a gonosz
röhögése és a tömeg semmittevése.”
„Nagyon szomorú, hogy az emberek elnézték, hogy valakit halálra vernek.”
Kiderült az is, hogy számukra a hasonló történések nem ismeretlenek, láttak már ilyet a filmvásznon, videón: „Olyan,
mint egy horrorfilm forgatókönyvéből kimásolt jelenet.”
„A mai világban a filmipar ontja az olyan filmeket, amelyeknek tartalma nagyrészt megegyezik a novella
tartalmával.”
A megvert fiúban többen általában a bántalmazott gyermeket szánják, s hangsúlyozzák, hogy nem szabad verni a
gyerekeket. Van olyan tanuló is, aki – valószínűleg népmesei élmények hatására – „szegény embernek”
titulálja az áldozatot.
A véleményekből a történet árnyalt megértése rajzolódik ki. Néhány példa arra, hogy mit mondott nekik a novella.
(A kis púpos ember tette) „Olyan, mintha valaki a saját halálának kapujába menne és nem törődne semmivel.”
„A novella szerintem az emberi félénkségről tanúsít minket, hogy az ilyen helyzetekben hogy viselkednek egyesek.
(…) A dromedárról annyit, hogy még kiskorában lökhette ki magából a világ egyrészt szegénysége miatt, így lett
belőle egy kegyetlen, verekedő, munkanélküli ember.”
„A dromedárt kis korában biztos üthették, verhették, mert ennyi kis dolog miatt félholtra verni egy nála sokkal
gyengébb embert, az embertelen dolog.”

A tömeg passzivitását szinte mindenki elitéli, a szemlélődőket gyávának, lelkiismeretleneknek és igazságtalannak tartják.
Akadnak olyan gyerekek is, akik magyarázni próbálják a „nép” viselkedését. Több alkalommal esik szó arról is,
hogy a nézők alapjában véve élvezik az életüket érdekesebbé tevő véres eseményt (úgy tekintik, mint egy ingyenes
boxmeccset vagy mozielőadást).
„Érthetetlen, hogy egy állat a saját kedvére gyilkolhat, és az emberek teljesen mindennapi eseménynek veszik.”
„A tömeg mint a nyúl olyan, annyi különbséggel, hogy nem szaladnak el, mert egy ilyen jó verekedésről nem
maradnának le.”
„Megrendítő, hogy az ott lévő sokaság végig csak nézte az eseményt, és senki se segített vagy lépett közbe, hogy
ez a vérengzés ne történjen meg. Sőt inkább örömmel figyelte az eseményt, mintha valami ingyen boxmecssen
lennének. Tálán attól féltek, hogyha beleártják magukat, nekik támad a dromedár?”
„Az nem igaz, hogyha a sok nép összefog, nem bírta volna leteperni a dromedárt. Még most sem értem, hogy a nagy
tömeg miért nem segített szegény fiúnak.”
„Az emberek egyenként féltek a dromedártót, ezért nem segítettek, pedig tudták, hogy együttes erővel segíthettek
volna.”
„Örültek, hogy valami történik az utcájukban, tetszett nekik a verekedés, az esély nélküli, talán ártatlan fiú
agyonverése. Ez borzasztó!”
„A népnek nem azon kellett volna törnie a fejét, hogy mi okból veri meg azt a gyereket, hanem segíteni kellett volna.”
„Vajon ma, a XX. században lenne-e, aki olyan helyzetben cselekedne, lennének-e emberek, akik összefogásukkal
legyőznék a rosszat, megvédenék a gyengét, a kiszolgáltatottat? Az a szörnyű az egészben, hogy mindenki azt
mondaná a novellára, hogy borzalmas, rettenetes, szörnyű, stb., de, ha ilyen helyzetbe kerülnének, ők sem tennének
másképp, mint az itt leírt nép.”
„Én az emberek helyében kiálltam volna, és én inkább meghalnék, mint hogy egy fiatal életet oltson ki az a gazember.”
„Lehet, hogy félénkségből én sem segítettem volna a fiúnak. Mindenesetre bátorítottam volna az embereket, hagy
csináljanak valamit.”
„Talán ha a nép között lett volna, aki a szerencsétlen ember helyébe képzelje magát, az kiállhatott volna mellette.”

Javasolt témák és módszerek a feldolgozáshoz

Célravezető lehet az egyes szereplők: a támadó, az áldozat, a nézők és a kis púpos lelkivilágába való belehelyezkedés,
a különböző személyek szempontjainak összegyűjtése, ezek szembesítése csoportvita, esetleg szerepjáték formájában.
Meséljenek el a tanulók hasonló megtörtént eseteket, amelyekről olvastak, amelyeket a tévében láttak, illetve amelyeknek
nézői, esetleg részesei voltak. Idézzék fel, mit éreztek a történések (ezek olvasása) alatt, mi volt a dolog folytatása,
következménye.
Sajnálatosan időszerű a novellához kapcsolódva is beszélgetni a terjedő agresszióról, az emberek egyre általánosabb
közömbösségéről, illetve az egyén cselekvési lehetőségeiről a hasonló esetek során.

Ajánlott szakirodalom

Hunyady Györgyné: Pedagógia és szépirodalom. Új Pedagógiai Szemle, 1993. 7-8. sz. 107-114. o.
Szekszárdi Ferencné: A zsarnokság vége. Hitel, 1990. 7. sz. 44-46. o.
Szekszárdi Ferenené – Kiss Ágnes: Fogalmazások sorai mögött. In: Az osztálytükörtől a falfirkákig, i.m. 71-81.o.

2. Az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálata

Az erkölcsi nevelés kérdésköre jelenleg viták kereszttüzében áll. Az egyik oldal a (a hitoktatás mellett, esetenként helyett)
a világi etika oktatás bevezetését sürgeti, amelyet a társadalom s ezen belül is az ifjúság erkölcsi hanyatlása látszik indokolni.
A másik oldal nem hisz a tételes etikaoktatás létjogosultságában és hatékonyságában, hanem úgy vélekedik, hogy az erkölcsi
nevelés a felmerülő problémahelyzetekről, erkölcsi dilemmákról folytatott dialógus során valósul meg, hiszen a XX. század
végén nincsenek olyan abszolút tekintélyek, akik felsőbbrendűségük és megfellebbezhetetlen igazuk tudatában jelölhetnék
ki az iskola által preferálandó erkölcsi értékeket, illetve ezek pontos tartalmát. Ennek az útmutatónak nem feladata állást
foglalni a jelzett vitában. A következőkben hozott példák különböző koncepciókat hordoznak, az ezekkel dolgozó
pedagógus szabadon választhat közülük elképzeléseinek, nevelési elveinek megfelelően. (Itt jegyzem meg, hogy az
eddigiekben is esett már szó erkölcsi problémákról, például az interjúk között, az idézett naplórészletben, illetve a
novellaelemzésnél az ezt megelőző fejezetben. Megkerülhetetlen az erkölcs problematikája az ezt követő két fejezetnél:
a konfliktusok és a jelenismeret tárgykörében is.)

Példák az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálatára

Problémahelyzetek rangsorolása

A hasonló tartalmú, de különböző súlyosságú helyzetek rangsoroltatása bevált módszer az erkölcsi nevetésre, s alkalmas az erkölcsi ítélőképesség megítélésére. Ez az eljárás azonban néhány komoly buktatót hordoz magában. Csak a legfontosabbakat említem ezek közül:

• Nehéz olyan eseteket találni, amelyek egyértelműen rangsorolhatók. Tehát már az elvárt rangsor sok esetben vitatható.
  Elképzelhető, hogy a gyerekek másképp ítélik meg a helyzetet, mint a vizsgálatot megtervező tanár, ami még nem feltétlenül
  jelenti azt, hogy a tanulók nem rendelkeznek elég „fejlett ítélőképességgel”.
• A rangsorolás lehet véletlenszerű, mechanikus, nem feltétlenül a valódi ítéletet tükröző.
• Főként a fiatalabb tanulóknál nagyon tapadnak az ítéletek a legfrissebb élményekhez, és erősen érvényesül a felnőttek
  (főként a szülők vagy a tanítók) hatása. A kapott adatok kiértékelésénél ezzel a körülménnyel is számolni kell.

A következőkben ismertetett technikát Majzik Lászlóné dolgozta ki.
A feladat négy problémahelyzet súlyosság szerinti rangsorba állítása.

Példák rangsorba állítható problémahelyzetekre

Történetek az udvariatlanságról

A) Éva és Zsuzsa a beszélgetés hevében az autóbuszon nem vették észre az egyik álló idős nénit, ezért nem
adták át a helyüket.
B) Feri napokig lázas volt, fájt a torka, s most is orvoshoz indult. Örült, hogy le tudott ülni a buszon.
Látta ugyan az idős nénit a buszon, de nem volt ereje felállni, hogy átadja a helyét.
C) Andrea és István együtt utaztak a buszon. Megláttak egy idős nénit. Andrea át akarta adni a helyét, de István
visszahúzta: „Mit ugrálsz? Te is ugyanolyan jegyet váltottál, mint ő!” Erre Andrea ülve maradt.
D) Klári haragudott az idős szomszéd nénire, aki egyszer egyik csínyét elárulta az édesanyjának. Amikor a buszon
meglátta, arra gondolt, hogy eljött a törlesztés ideje, és nem adta át a helyét.
(Forrás: A tanulók viselkedéskultúrájának vizsgálata az általános iskola 5. osztályában. Szerk.: Fürst Györgyné, Salgótarján,
1990. 79.o.)

Történetek a felelősségvállalásról (súlyosságuk sorrendjében)

A) Mari véletlenül betörte az ablakot. A tanárnő kérdésére, hogy ki tette, azonnal jelentkezett vállalva a felelősséget és az esetleges következményeket.
B) Éva véletlenül betörte az ablakot. A kérdésre, hogy kit tette, nem jelentkezett. Az osztályfőnök azt mondta, hogy ha nem tudja meg, ki volt a vétkes, nem engedélyezi a farsangi klubdélutánt. Erre Kati felállt, és elárulta, hogy Éva volt a tettes.
C) Gergőt senki sem látta, amikor véletlenül betörte az ablakot. A tanárnőnek a tettest firtató kérdésére nem jelentkezett. Akkor sem szólt, amikor emiatt büntetésbol elmaradt a várva várt klubdélután.
D) Senki sem látta, hogy ki törte be az ablakot. A tanárnő kilátásba helyezi, hogyha nem kerül meg a tettes, nem engedélyezi a klubdélutánt. Ekkor Erika jelentkezik, és azt mondja, hogy Attila törte be az ablakot. Attilával általában sok probléma szokott lenni, a tanárnő hitelt
ad Erika szavának.

Változatok az árulásra

Az alábbi személyek regényhősök, akik valamennyien árulást követlek el:
A) (Gárdonyi: Egri csillagok) Hegedűs anyagi érdekből elárulja az egri várat, és kis híján annak vesztét
okozza.
B) (Molnár: A Pál utcai fiúk) Geréb elárulja a Pál utcainkat, mert féltékeny Bokára. Tettét megbánja, s
megpróbálja jóvá tenni. A csatában közlegényként hősiesen harcot a grundért.
C) (Jókai: A kőszívű ember fiai) Baradlay Richárd a hazája iránti szeretetből elárulja a császárnak tett katonai
esküjét. Ezért veszélybe kerül, de végül sorsa jóra fordul.
D) (Jókai: A kőszívű ember fiai) Baradlayné lelkiismerete parancsára elárulja férje végakaratát.
Ennek következtében elveszti legkedvesebb fiát.

A négy „árulás” erkölcsi szempontból egy -2 és +2 közötti skálán helyezkedik el:

A tanulók azt a feladatot kapják, hogy rangsorolják súlyosságuk szerint a megadott történeteket.

A kapott adatok kiértékelése

A helyes rangsor tehát: A), B), C), D). Minden megfelelő helyre rangsorolt történet három pontot ér.
Az egy hellyel való eltérés az optimális rangsori helytől két pontot, a két hellyel való pedig egy pontot jelent.
A három hellyel való eltérésnél nem jár pont. A kiértékelést az alábbi táblázat könnyítheti meg.

és így tovább…

A 4 és 6 pontot elérő tanulók számítanak az adott szempontból a fejletlen, a 8 pontot elérők a bizonytalan és a
10, 12 pontot elérők a fejlett ítéletalkotók közé. Természetesen ez nem általános minősítés, kizárólag az adott kérdéskörre
vonatkoztatható. A számszerűség ebben az esetben a különböző osztályok összehasonlítását, illetve az ugyanazon
tanulócsoportban időközönként elvégzett hasonló vizsgalatok adatainak egymással történő összevetését teszi lehetővé.
A visszajelzett adatok ez esetben is jól motiválhatják a témáról szóló beszélgetést.

Problémahelyzetek rangsorolása és elemzése

A következő vizsgálati eszköz forrása Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda
Fejlődéslélektani vizsgálatok című kézikönyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. 281-283.o.) A tanulók azt a feladatot
kapják, hogy a külön kis lapokon kézhez kapott kis történeteket rangsorolják.

Instrukció:
Olvasd el figyelmesen ezeket a történeteket. Azután rakd sorrendbe őket súlyosságuk szerint! Az első helyre
kerüljön a legkisebb vétség, után a kicsit súlyosabb. A következő helyre kerülő vétség mindig súlyosabb legyen,
mint az előző. Az utolsó helyre a legsúlyosabbat tedd. A sorba rakás után a történet betűjelét írjátok fel egymás után
a papírra. Előfordulhat, hogy két történetet egyforma súlyosságúnak találtok. Akkor a két történet betűjele egymás
mellé kerül.

Történetek a lopásról

a) Péter nagyon szeretett volna egy futball-labdát. A téren gyerekek játszottak, és látta, hogy elgurult a labdájuk.
A gyerekek nem találták meg, és elmentek. Péter megkereste a labdát, és hazavitte magának.
b) Zsoltot az osztálytársa meghívta magához, és megmutatta neki a szalvétagyűjteményét. Amikor az osztálytársa
kiment, Zsolt eldugott egy csomó szalvétát a táskájába. Ő nem gyűjtött szalvétát, hazafelé el is dobta őket.
c) Andrea látja, hogy egy nálánál kisebb gyerek a téren gyufát gyújtogat. Odamegy, elveszi tőle a gyufát, és eldobja.
d) Ádám, amikor a tanár nem látta, elvette a kirándulásra összegyűjtött pénzt, és hazavitte. Az osztály nem mehetett
kirándulni.
e) Klárinak a szülei nem tudtak elég édességet venni, pedig nagyon szerette. Ancikor Kati osztálytársánál meglátott
egy zacskó cukrot, egy szemet kivett belőle.
f) Balázs édesapja barátjától, amikor az náluk volt vendégségben, ellopta az öngyújtóját. Nem volt rá szüksége,
el is dobta, amikor a bácsi elment.
g) Erika nagyon szerette volna, ha lenne egy kis tükre. Ancikor az egyik vendég néni nem nézett oda,
táskájából kivette a tükrét.
h) Kálmán látja, hogy az egyik osztálytársa elhozta hazulról az ollót, és – kicsit ügyetlenül – azzal játszik.
Amikor a társa nem látja, elveszi a padfáról az ollót és eldugja.
i) Gábor szülei nem tudták jól beosztani a fizetésüket és amikor a hónap vége lett, nem jutott gyümölcsre pénz.
Gábor nagyon szerette a málnát. Amikor a piacon jártak, az egyik néni kosarából két marokra valót elvett.
j) Gyuri a náluk dolgozó szerelők szerszámosládájából elvett egy szerszámot. A szerelőket egy esőrepedéshez hívták,
de nem tudták azt megjavítani, mert nem találták meg a szerszámot.
k) Zsuzsa tanítás után egyedül maradt az osztályban. Két cserép virág nagyon megtetszett neki. Becsomagolta, és
hazavitte.
l) Ildikó az önkiszolgáló boltból, amikor nem néztek oda, elvitt egy csomó üres kosarat.

Miután elkészült a rangsorolás, a tanulók írásban megindokolják, hogy miért tették éppen azt a történetet az első,
illetve az utolsó helyre.

Szempontok az eredmények elemzéséhez

• a helyes rangsor aránya
• a hibák főbb típusai
• a vágy illetve kívánság-lopások helye a rangsorban – a szükséglet motiválta lopás helye a rangsorban
• a társ testi épségének védelmében elkövetett lopás helye a rangsorban,
• a funkció nélküli, értelmetlen lopás helye a rangsorban,
• az osztályközösség kárára elkövetett lopás helye a rangsorban,
• a lopás megítélése az ellopott dolog anyagi értéke szerint,
• a lopás értéke aszerint, hogy felnőttet vagy gyermeket károsítottak -e meg,
• a lopás értékelése aszerint, hogy azt az iskola, a család vagy a családon és az iskolán kívüli környezet kárára követték-e el,
• az első és az utolsó hely indoklásának sajátosságai az indokolás és a lopás típusa szerint,
• összehasonlítás életkoronként, nemenként, a nevelési körülmények és az osztályban elfoglalt szociometriai státus szerint.

Döntési konfliktusok

Sokat megtudhatunk a tanulók erkölcsi ítéletalkotó képességéről, társaikhoz, tanáraikhoz való viszonyulásáról, amikor
fiktív problémahelyzetek eldöntésére szólítjuk fel őket. Az alábbi kérdőív azt vizsgálja, hogy a serdülő tanulók döntéshelyzetben
inkább a kortárscsoport, vagy inkább a pedagógusok elképzeléseinek igyekeznek-e megfelelni. A felmérés a teljes kérdőív
vagy annak részletei felhasználásával is megíratható. De elképzelhető az is, hogy az osztályfonök az alábbi helyzeteket szóban
ismerteti, és az ennek kapcsán kialakuló vitából szerez információt osztálya, illetve az egyes tanulók véleményéről.
Célravezető lehet az egyes helyzetek szerepjáték formájában történő előadása, majd a résztvevők egymástól eltérő
véleményének elemzése is. A következőkben bemutatott vizsgálati eszköz egy Horváth H. Attila és Szekszárdi Júlia által
végzett kutatás s egy ehhez kapcsolódó pedagógiai kísérlet során került alkalmazásra.

Példa erkölcsi döntéshelyzetek kérdőíves alkalmazására

Instrukció:
A következőkben 18 helyzetleírást találsz. Kérjük, döntsd el, hogy Te ebben a szituációban mit tennél.
A döntésednek megfelelő helyre tegyél egy x jelet: Egy helyzetnél csak egy választ lehet megjelölni. Ha valami
hozzáfűzni valód van, azt írd a megjegyzésekhez.

I. Mit tennél Te az alábbi helyzetekben?

1. Matematika témazáró dolgozatot írtok. Tudod, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti azt, akit puskázáson ér: azonnal elégtelent ír a dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi, hogy belenézzenek a munkájába. Mindannyiotok számára nagyon fontos, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön. Nagyon nehezek a dolgozatpéldák, nem boldogulsz velük. Barátod, aki melletted ül, szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik.

a) Megkérem, hogy engedjen belenézni a dolgozatába.

b) Hagyom őt dolgozni, nem kérek segítséget tőle.

2. A matematikatanár beküld a tanáriba az ott felejtett könyvéért. A tanáriban senki sincs. Odamész a tanár asztalához, és meglátod az asztalon a másnapra szánt témazáró dolgozat példáit.

a) Kisietek a tanáriból anélkül, hogy megnézném a példákat

b) Gyorsan lemásolom a feladatokat

3. Láttad, amikor a barátod az iskola előtt parkoló autók egyikéről letöri az emblémát. Tudod, hogy tekintélyes gyűjteményét gazdagítja evvel a darabbal. Másnap kiderült, hogy éppen az egyik tanár kocsijáról törte le a márkajelzést. A tanár téged kérdez, hogy tudod-e, ki volt a tettes.

a) Megmondom neki az igazat.
b) Nem mondom meg neki, hogy ki volt.

4. Az osztályfőnök pénzt szed a kirándulásra. A barátod ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. A barátod elárulja neked, hogy mi történt, és megkér, hogy ne szólj erről senkinek.

a) Nem szólok róla senkinek.
b) Azt mondom a barátomnak, hogy vissza kell adnia a tanárnak a neki járó pénzt.

5. Tollbamondást írtok. A tanár azt mondta: „Akinél észreveszem, hogy a padszomszédjáról írja, azt megbüntetem. De megbüntetem azt is, aki hagyja, hogy róla másoljanak.” Észreveszed, hogy a barátod rólad akar másolni.

a) Hagyom, hogy másoljon.
b) Nem hagyom, hogy másoljon.

6. A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit. Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és te meglátod a monitoron a feladatokat. Tudod, hogy e dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt az egy gyereket, aki részt vehet az iskolai tanulmányi versenyen. Többen is vagytok, akik szeretnétek részt venni ezen a versenyen, de egy osztályból csak egy tanuló mehet.

a) Nem szólok senkinek a dologról, és a megismert kérdések segítségével alaposan felkészülök a dolgozatra.

b) A többi osztálytársamnak is elmondom, amit megtudtam.

7. Az egyik osztálytársad, akit nem nagyon szeretsz, a táblánál felel. Kétes jegyre áll, nagyon fontos lenne a számára, hogy a jobb jegyet kapja meg. Egész jól szerepel, de egy adat nem jut az eszébe. Te tudod a helyes választ. A felelő kérően néz rád, és reméli, hogy súgsz neki. Tudod, hogy a tanár nagyon felháborodik, ha észreveszi ilyesmit.

a) Súgással segítem ki a társamat.
b) Nem súgok neki.

8. Az osztályba belépve meglátod, hogy néhány osztálytársad festékszóró pisztollyal fújja be a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Azt mondják, hogy megvernek, ha elárulod őket. Az igazgató azt mondja, ha nem jelentkeznek a tettesek, az osztálynak kell kifizetnie az okozott kárt. Elég magas összegről van szó.

a) Elárulom a tetteseket.

b) Nem mondom meg, hogy kik voltak a tettesek.

9. Eltűnt az osztálypénz. Te tudod, hogy a legjobb barátod vette ki a pénztárcát az osztálypénztáros táskájából. A lopással egy másik társadat gyanúsítják, aki már követett el hasonló dolgot. Senki sem hisz neki.

a) Megmondom, hogy ki volt az igazi tettes.
b) Nem szólok semmit.

10. Az egyik osztálytársad már egy hete nem volt iskolában. Te az előző este láttad az utcán egy elég furcsa társaságban. Köszöntél is neki, de nem ismert fel, meglehetősen zavartan viselkedett. Úgy látszott, mintha kábítószer hatása alatt lett volna. Az osztályfőnököd éppen téged kérdez meg, hogy tudsz-e valami erről a gyerekről.

a) Elmondom neki, hogy mit tapasztaltam
b) Azt felelem, hogy nem tudok róla semmit.

11. A sarki boltból értékes árukat loptak el. Te tudod, hogy melyik osztálytársatok a tettes, mert szemtanúja voltál a dolognak. A rendőrség nyomozni kezd, és a szálak a ti osztályotokba vezetnek. Az egyik rendőr bemegy hozzátok, és megkérdezi: tudjátok-e, hogy ki volt a tolvaj.

a) Elárulom az osztálytársamat.
b) Nem szólok semmit.

12. Az iskolátokban az utóbbi hónapban már harmadik alkalommal van bombariadó. Te tudod, hogy melyik iskolatársad a tettes. Az igazgató hozzátok is bejön, és megkér benneteket, hogy segítsetek a névtelen telefonáló megtalálásában.

a) Megmondom, hogy ki a telefonáló.
b) Nem mondom el, amit tudok.

13. Te érkezel elsőként az órára. Az egyik padon találsz egy értékes számológépet, amelyet az előző osztály tanulói közül hagyhatott valaki a padon.

a) Szó nélkül elteszem a számológépet.

b) Megkeresem a számológép tulajdonosát.

14. Van egy tanárotok, akit nem szerettek. Osztálytársaiddal megbeszélitek, hogy a legközelebbi órán letagadjátok a szóbeli feladatot. Te ennek ellenére felkészültél az órára. A tanár téged hív ki felelni.

a) A szokásos módon felelek.

b) Tartom magam a megállapodáshoz, és azt mondom, hogy ez a lecke nem volt feladva.

15. Elveszett az osztálynapló éppen a félévi jegyek lezárása előtt. Az osztályfőnökötök kétségbe van esve, mert rengeteg munkával jár az új napló kitöltése. Te tudod, hogy ki csente el.

a) Elárulom a tettest.
b) Nem szólok semmit.

16. A legjobb barátod neked elárulta, hogy megszökik otthonról, és megpróbál eljutni a külföldön élő apjához. Az édesanyjának azért nem szól, mert ő biztosan nem engedné el. Megkér, hogy legalább két napig ne szólj senkinek a tervéről. Másnap valóban nem jön iskolába. A kétségbe esett mama éppen tőled szeretné megtudni, hogy mit tudsz a gyerekéről.

a) Elárulom, hogy mit tervezett a barátom.

b) Azt mondom, hogy nem tudok semmit.

17. Az egyik osztálytársatoknál buli van. Nagyon jó a hangulat. Az egyik hangadó és igen népszerű gyereknek az az ötlete támad, hogy hívjátok fel telefonon azt a tanárotokat, akire most nagyon dühösek vagytok, és elváltoztatott hangon jól olvassatok be neki.

a) Én is részt veszek a telefonálásban.

b) Tiltakozom a terv ellen.

c)Nem nyilvánítok véleményt.

18. A barátod az egyik osztálytársatok miatt igazgatói intőt és otthon súlyos büntetést kapott. Ez a gyerek elég gyakran árulkodik, és ezért mindenki nagyon haragszik rá. A barátod dühében azt javasolja, hogy néhányan lessétek meg az utcán ezt a gyereket, és jól verjétek el.

a) Egyetértek, és részt is veszek az akcióban.

b) Megpróbálom a többieket is lebeszélni a büntetésről.

c) Nem nyilvánítok véleményt a dologról.

Ajánlott szakirodalom

Bábosik István – Bíró Katalin: Az általános iskolai tanulók erkölcsi, társadalmi fejlettségének vizsgálata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.

Bíró Katalin: Erkölcsi tudatossági szintvizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981
„Bűnt még engedelmességből sem szabad elkövetni.” – Fórum az erkölcsi nevelésrol. Új Pedagógiai Szemle, 1991. 5. sz. 35-40.o.

A gyermeki ítéletalkotás átépülése. In: Fejlődéslélektani vizsgálatok, i.m. 277-291. o.
Majzik Lászlóné: Erkölcsi helyzetek a mérlegen. In: Az osztálytükörtől a falfirkákig, i.m. 81-93. o.
Szekszárdi Júlia: Piaget és Kohlberg nyomában. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 4. 12-23. o.; 5. sz. 27-41. o.
Szekszárdi Júlia – Horváth H. Attila – Buda Marianna: Útkeresés a labirintusban. Kutatás a serdülők erkölcsi szocializációjáról. Kézirat. OKI, 2000.

Trencsényi László: 50 eset (szerepmegnyilvánulós) értékelése. In: Pedagógusszerepek az általános iskolában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
Váriné Szilágyi Ibolya:Az erkölcs a cselekvő és a néző szemszögéből. Scientia Humana, 1994.
Váriné Szilágyi Ibolya: Igazságos és méltányos közösség: utópia vagy reális lehetőség? Új Pedagógiai Szemle, 1996. 5. 22-32. o.

3. Értékválasztás

Dinamikusan változó világunkban különös jelentőségük van mindazoknak a vizsgálatoknak, amelyek bepillantást
engednek a gyerekek és fiatalok sokszínű értékvilágába. A különféle értékvizsgálatok célja nyilvánvalóan ez esetben sem a
megkérdezettek minősítése, hanem az, hogy megismerve az élet kérdéseiről vallott nézeteiket, a jövővel kapcsolatos
elképzeléseiket, vágyaikat és félelmeiket, megalapozzuk a velük való további vitákat, beszélgetéseket, körvonalazódhasson a
további pedagógiai tevékenység tartalma, iránya.

Példa az értékvizsgálatra

Értékpreferencia-vizsgálat kérdőívvel

Az alábbi kérdőív különféle kívánságokat tartalmaz, s a válaszadó tanulóknak ezeket kell megítélni.

Instrukció
Olvasd el a következő kívánságokat, és osztályozd le ezeket l-tol 5-ig annak megfelelően, hogy mennyire fontosak
a számodra. A legfontosabbnak tartottak esetében karikázd be tehát az ötös számot, a legkevésbé fontosaknál,
illetve az egyáltalán nem lényegeseknél pedig az egyest, illetve azt a számot, amely az adott esetben a véleményedet
tükrözi. Segítségedet: őszinte válaszaidat előre is köszönjük.

Van-e olyan fontos kívánságod, amely a felsorolásban nem szerepelt? Amennyiben igen, légy szíves írd ide:

A vizsgálat témakörei és kérdéscsoportjai

1. AZ EGYÉNI FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÉRTÉKEK
   1.1 Adottságok, képességek (1, 10, 23, 34, 43)
   1.2. Iskolai előmenetel (2, 14, 18, 44, 51)
2. A TÁRSAS KAPCSOLATOKAT ÉRINTŐ ÉRTÉKEK
   2.1. Kortársak, barátok (3, 15, 20, 30, 35)
   2.2 Szerelem (4, 16, 36, 45, 52)
   2.3. Család (31, 37, 46, 53, 55)
3. A SERDÜLŐK SZABADSÁGIGÉNYÉT TÜKRÖZŐ ÉRTÉKEK
   3.1. A szabad döntés lehetősége (13, 22, 24, 32, 38)
   3.2. A biológiai korlátok feloldásának lehetősége (9, 28, 39, 47, 50)
4. A JÖVŐVEL KAPCSOLATOS ÉRTÉKEK
   4.2. A társadalom, az emberiség szolgálata (5, 11, 19, 27, 33)
   4.2. Hírnév, siker (8, 17, 21, 40, 48)
5. FOGYASZTÓI ÉRTÉKEK
   5. 1. Korlátlan anyagi lehetőségek (6, 12, 26, 29, 41)
   5.2. Szórakozás (7, 25, 42, 49, 54)