Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018. október 7. vasárnap, 20:43

Így diszkriminál a magyartanár

Kiindulópont, nyelvi helyzet

Ma már nyelvészeti és pedagógiai alaptézisnek számít, hogy a közoktatásba belépő gyerekek különböző nyelvi háttérrel rendelkeznek. Ez előnyök és hátrányok forrásává válhat, amennyiben az iskola (azon belül a pedagógus) nem tudja megfelelően kezelni az ilyen típusú különbségeket. Vagyis számos pedagógiai helyzetben a nyelvi alapú diszkrimináció (más néven: lingvicizmus) jelensége fejti ki káros hatását.

A nyelvi alapú diszkrimináció a nyelvi alapon meghatározott emberek, embercsoportok közötti diszkrimináció. Másképpen: a beszélőknek a nyelvhasználatuk alapján történő hátrányos vagy előnyös megkülönböztetése. Hogy ez mennyire befolyásolja az egyén iskolai vagy társadalmi sikerességét, arról csupán sejtéseink lehetnek, ám egy új kutatás ehhez szilárd támpontokat ad.

A kutatás módszertana

Az említett kutatásban egy ún. ügynökvizsgálathoz (annak verbal guise változatához) hasonló módszer került alkalmazásra, ami kifejezetten a nyelvi diszkrimináció iskolai szerepének mérésére alkalmas. Az ügynökvizsgálat lényege, hogy az adatközlők különböző hangfelvételeket hallgatnak meg, majd a meghallgatott beszélőket különböző személyiségjegyek és jellemzők alapján értékelik. Ez a szóban forgó kutatás esetében a következőképpen módosult a nyelvi diszkrimináció specifikus voltából kifolyólag.

A pedagógusok először azt az utasítást kapták, hogy olvassanak el egy rövid, egyszerű és számukra ismert (pl. az ige vagy főnév fogalmáról szóló) tananyagrészletet. Ezt követően értékelniük kellett egy – az előbbi tananyagrészlet alapján – elmondott feleletet (hangfelvételt) tartalmi, azaz tárgyi tudás szempontjából. Az értékelés ez esetben osztályzatot, az osztályzat indoklását, illetve a különböző személyiségjegyek (pl. szorgalom, magatartás, felkészültség) jelentette. Ez megismétlődött többször a vizsgálat során, más-más tananyagrészletekkel és hangfelvételekkel. Minden egyes tananyagrészletet tehát egy felelet (hangfelvétel), majd egy értékelő rész (kérőív) követett.

A trükk, hogy az elmondott feleleteket különböző nyelvváltozattal, ám egyformán kellemes hanggal rendelkező gyerekek mondták el előre megírt szövegek alapján. Így különbség volt az egyes feleletekben abban, hogy:

1. standard vagy nyelvjárási (konkrétan: keleti palóc) beszélő;

2. mennyire „kidolgozott” nyelvhasználattal (mondathosszúság, önismétlés és változatos szóhasználat szerint);

3. a szövegben lévő lényegi információkból mennyit említve (mindet vagy csupán 60%-át) mondta el a tananyagot. Ez három független változót jelentett.

A kérdőíves részben a tanulót kétféle módon kellett a pedagógusoknak értékelniük. Egyfelől a tanuló konkrét verbális produkciójára (azaz a feleletére), illetve a pedagógiai folyamaton belül lényeges tulajdonságcsoportokra vonatkozóan. Az előbbiben nem, az utóbbiban viszont választhatták a „nem tudom eldönteni” lehetőséget.

A kutatás eredményei

A nyelvi alapú diszkrimináció pedagógiai értékelésben betöltött szerepével kapcsolatos kutatás két szakaszból állt a módszer kidolgozását követően. Az első szakaszban hallgatók körében történt egy próbamérés 2016-ban, majd a 2017-2018-as évben egy újabb, immáron jóval nagyobb mintás mérés vette kezdetét, mely ez év márciusában zárult le.

Ahogy a 2016-os próbamérés, úgy a 2017-2018-as nagymintás mérés eredményei is igazolták azt a feltevést, amit a nyelvészek és egyes szociológusok már régóta hangoztatnak: a nyelvi hátránynak és a nyelvi diszkriminációnak rendkívül nagy jelentősége van az iskolában. Az osztályzatok átlagaiban ez akár egy teljes érdemjegynyi eltérést jelentett egyazon tartalmú feleleteknél. A különbségek minden mintánál statisztikailag szignifikánsak voltak, vagyis a nyelvi diszkrimináció ténye bizonyított.

A négy ország közel 500 magyart tanító pedagógusából és pedagógusjelöltjéből általánosságban 35-50%-ra tehető azoknak a száma, akik negatívan diszkriminálnak nyelvi alapon. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált pedagógusokból ennyien adnak egy teljes érdemjeggyel rosszabbat a tanulóknak, pusztán azért, mert nem a standard nyelvváltozatnak és nyelvhasználati módnak megfelelően beszéltek – hiába tudták tökéletesen az aktuális tananyagot.

Ennek másik oldala a pozitív diszkrimináció, ami a különböző országokban 50-75% közé esett. Vagyis ennyi pedagógus és -jelölt adott minimum egy jeggyel jobbat annak a gyermeknek, aki standard nyelvváltozatban és nyelvhasználati módban felelt – függetlenül attól, hogy több lényegi információt is kihagyott a feleletéből.

Ugyanígy a nyelvi diszkriminációval szorosan összefüggő nyelvi előítéletesség is bizonyítottan jelen volt a pedagógusoknál és pedagógusjelölteknél, amit a különféle állításokhoz kapcsolódó értékelések támasztanak alá. Itt hiába lehetett a „nem tudom eldönteni” opciót választani: általánosan jellemző volt, hogy ezzel az adatközlők kisebbik része élt. A nagyobbik részük ítéleteket hozott, még olyan állítások kapcsán is, melyek a tanuló gondolkodására vagy tantárgyhoz való viszonyára vonatkoztak. Ennél a résznél még erőteljesebben jelentkezett a standard nyelvváltozat és a kidolgozott nyelvhasználat meghatározó jellege a pedagógiai értékelésben, ugyanis szinte mindenben az ilyen nyelvi jellemzőkkel bíró feleletek érték el a legkedvezőbb megítélést.

Tehát összességében a nyelvi diszkrimináció a pedagógiai értelemben vett Máté-effektus jelenségével írható le: akinek több van, annak még több lesz, akinek kevés, annak még kevesebb. Minél nagyobb nyelvi hátrányból indul a tanuló, annál kisebb az esélye arra, hogy az iskolában sikeres legyen. Ezzel együtt minél nagyobb a nyelvi előnye a diáknak, annál könnyebben tud érvényesülni az iskolai évei alatt – legalábbis, ha a feleltetés mérési-értékelési gyakorlatát vesszük alapul.

Habár a kutatási eredmények egyelőre nem terjednek ki más tantárgyakat tanító pedagógusokra, jó okunk van feltételezni, hogy a jelenség az ő értékelési gyakorlatukban is megmutatkozik. Ha pedig így van, akkor az a fentiekben felvázolt hatás még nagyobb szereppel bír az iskolai sikeresség és sikertelenség tekintetében.

Irodalom

Jánk István 2018: Nyelvi diszkrimináció és nyelvi előítéletesség a pedagógiai értékelésben (doktori disszertáció).
Jánk István 2017: Nyelvi hátrány és diszkrimináció az iskolában. A nyelvi szocializáció jelentősége a tanuló értékelésében. Szociológiai Szemle, 27(3): 27–47.

Kapcsolódó link

Jánk István: Bebizonyosodott: a tanárok többsége diszkriminál az órákon. Nyelv és Tudomány

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.05.27.
DR. GYURKÓ SZILVIA: „AHOL ÉVEKIG TUD GYEREKEKET BÁNTALMAZNI VALAKI, OTT NEM ÁRTATLAN SENKI”
A titkoknak az a természetük, hogy kiderülnek. Soha nem volt olyan erős a nyilvánosság, mint most. Joggal félhetnek azok, akik eddig bíztak a saját hatalmukban, és abban a képességükben,...
(Forrás: WMN)
--
2023.05.27.
Nem hangsúlyos téma a társadalomban, hogy mi történik a gyermekvédelmi szakellátásban
A társadalomban nagyon sokféle kép él a gyermekeltűnésekkel kapcsolatban. Amikor egy kisgyerek tűnik el egy családból valamilyen fatális véletlen folytán – eltéved, elkóborol, elsodró...
(Forrás: Népszava)
--
2023.05.27.
Kiakadt a magyar apuka: a sporttagozatos suliban felmondtak a tesitanárok, az informatikai szakközépben nincs informatikatanár
Korchma Zsombor beszámolója szerint a helyzet így a 2022/2023-as tanév vége felé a következő:Az informatikai szakközépiskolába járó fiának szeptemberben volt informatikatanára utoljára...
(Forrás: rtl.hu)
--
2023.05.27.
Tiltakoznak a diákok, mert érettségi közben rúgták ki a történelemtanárukat
A hivatalos indoklás szerint azért kellett elbocsátani M.-et, mert szakmai minősítése 2 százalékkal elmaradt a központilag előírt szinttől. Úgy tudjuk, hogy a szakmai elkötelezettséget é...
(Forrás: 444.hu)
--
2023.05.27.
Hiánypótló egyetemi szakképzés indul a MOME-n
Az itthon és külföldön egyaránt dinamikusan fejlődő szolgáltatástervezési szakmában egyre több vállalat és intézmény keres service designert, hogy segítségükkel tökéletesítsék szolg...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2023.05.27.
„Ne csak mi tudjuk, hogy baj van” – mindkét elsős osztály tanítónője elmegy a hosszúhetényi suliból
Két elsős osztály is indulna ősszel, de mindkét kijelölt tanítónő elmegy a hosszúhetényi általános iskolából. A hír meglepte, elkeserítette a szülőket, akik dühösek és cselekedni...
(Forrás: Telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep