Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018. október 18. csütörtök, 7:40

Igazi élmény az osztálynak! – Kalandozás a teljes sötétségben

„Kellene valami program. Ahova elvihetem őket, ahol biztonságban vannak. Ahol valami érdekeset tanulnak anélkül, hogy iskolaszagú lenne. Nem feltétlenül játszva tanulás, inkább tapasztalatszerzés.”

Ha ilyesmin gondolkozik osztályfőnökként, pedagógusként, talán tudunk segíteni a megoldásban. A Láthatatlan Kiállítás immár 11 éve látogatható a fővárosban. Jó ideje nem a „ne nyúlj hozzá, nézd a kordon mögül!” jellemzi a kiállítások egy részének kínálatát a látogatók felé. A Láthatatlan Kiállítás azonban nem csupán egy az interaktív kiállítások közül. Különleges tapasztalatszerzés lehetőségét kínálja. A látogatók teljes sötétségben, vak vezető kíséretével ismerhetik meg, milyen látás nélkül elboldogulni a mindennapi helyzetekben. Az élmény messze túlmutat gyermekkorunk szembekötősdi játékain – összetettségében, időtartamában, s abban, hogy a „játékmesterek”, a csoportok vezetői maguk is látás nélkül, vagy nagyon csekély látással, a többi érzékszerveikre, főleg hallásukra, tapintásukra támaszkodva kénytelenek megoldani a közlekedést, a háztartásuk ellátást, a mindennapok kisebb-nagyobb feladatait.

A kezdeti megilletődöttségen túllendülve a csoportok számára jellemző élmény, hogy a világ így is lehet teljes, csak másként. Miközben megküzdenek a különböző helyzetekkel, megélik, hogy most ők szorulnak segítségre, s akitől várhatják, nem lát. Ez segíthet abban, hogy utcán, közösségi terekben látássérült emberrel találkozva átérezzék valós nehézségeiket, és a kiállítás bejárása során szerzett tapasztalatok alapján akkor és úgy tudjanak segítséget nyújtani, ahogy arra az érintettnek szüksége van. Nem okoz majd gondot számukra a megszólítás, nem kerülgetik majd feszengve a látással kapcsolatos szavakat. Az osztályközösségre nem csak abban az esetben hat összekovácsolóan a kiállítás bejárása, ha látássérült vagy vak társuk van, hanem akkor is, ha közös megélésként tekinthetnek rá, amiről a későbbiekben még lehet beszélgetni, mélyítve az átéltek feldolgozását.

A Láthatatlan Kiállításon vak és látássérült vezetők kísérik végig a csoportokat, közülük van, aki már a Kiállítás indulása óta a csapat tagja:

„2007 augusztus eleje óta dolgozom a Láthatatlan Kiállításon, ma már az egyetlen munkavállaló vagyok a kezdő csapatból. Annak idején úgy mentem el az állásinterjúra, ha majd nem tetszik a munka, hát majd keresek másikat… Eltelt már több mint 11 év és még mindég itt vagyok. Miért vagyok itt? Mert jó a csapat, változatos a munka (nincs két egyforma nap és nincs két egyforma látogatói csoport, minden nap más…) Ez a munka egy küldetés, miszerint kicsit közelebb tudjuk hozni egymáshoz a látássérülteket és a többségi társadalom hozzánk látogatóit. A kiállítás egyben hiánypótló is, hiszen nem sok platform akad, ahol a tanulók a megváltozott képességű emberek mindennapi életéről informálódhatnak. Mi, itt a Kiállításon megpróbáljuk elérni, hogy a továbbiakban a látogatók már ne a külsőségek alapján ítéljenek: fehér bot, kerekes szék, stb., hanem azt gondolják: Az utcán velünk szemben egy ember jön…”

A Láthatatlan Kiállításra több iskolából is évről évre visszatérnek pedagógusok új osztályaikkal, hogy megismertessék a diákokkal ezt a láthatatlan világot.

„Egy kollégium nevelőtanáraként évek óta csoportokat vezetek a Láthatatlan Kiállítás meglátogatására. A gyerekektől csupa pozitív visszajelzést kaptam, mind a kiállítás előtti foglalkozásról, mind magáról a körbevezetésről. Az ott dolgozó munkatársak közvetlensége is hozzájárult a kedvező benyomás kialakulásáról. Célom a diákok empátiájának, mások hátrányos helyzetébe történő beleélési képességének fejlesztése. Miután a kollégiumunkban vannak gyengénlátó diákok, örömmel tapasztaltam, hogy a többiek hozzájuk való viszonyulása érezhetően megváltozott, jobban odafigyeltek társaikra a látogatás után. A továbbiakban is rendszeres látogatójuk leszünk.
V. R. kollégiumi nevelőtanár”

Pedagógusként furcsa a gondolat, hogy biztonságban vannak a gyerekek, miközben Ön sem látja át a helyzetet? Ha szeretné, hogy diákjai is részesei lehessenek az élménynek, lehetőség van ingyenes próbatúrán részt venni, ahol megtapasztalhatja, mennyire tanulságos a program. A kiállításon további kedvezményekkel is várják az iskolákat, diákigazolványt elfogadó hely, valamint csoportos kedvezményt is biztosítanak a 20 fő felett érkező csoportoknak.

Szabó Anna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep