Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018. november 15. csütörtök, 7:57

A munka világának mellőzött áldozatai

Janinál felső tagozatban jelentkeztek a magatartásproblémák.

Pedig szerető családban élt, csak épp a szüleinek állandóan dolgozniuk kellett, hogy kijöjjenek a fizetésükből.

Ha éjszakai műszak volt, akkor Jani egyedül maradt otthon. Bömböltette a rádiót – így kompenzálva félelmét.

Aztán jöttek a tünetek a tanórákon épp úgy, mint az iskolán kívül: tanulási problémák, dohányzás, öngyújtógázzal szipuzás, kisebb lopások, vandalizmus.

Mindez nem sokkal a rendszerváltás után, a 90-es évek közepén. Már ekkor sejteni lehetett, hogy a túlmunka, a többműszakos munkavégzés elterjedése, a rapszodikus munkaidő-beosztás nem csak a felnőttek, de a gyerekek, sőt, az egész társadalom számára negatív következményekkel jár majd.

Csakhogy erről a jelenségről jóformán egyáltalán nem esik szó. Ezért gondolom rendkívül fontosnak, hogy a Magyarországon bemutatott cseh „Végkimerülésig – Életünk a munka” című tényfeltáró dokumentumfilm (angol felirattal itt érhető el) alkotói a gyerekek helyzetére is kitérnek. Például a filmben különböző alulfizetett, többműszakos munkakörökben állásokat vállaló újságírónő, Saša Uhlová saját gyermekén keresztül, vagy megemlíthetjük azt az anyát, aki mintegy konstatálta, hogy az állandó munkavégzés miatt nem látta felnőni a fiát. (Saša Uhlova a film mellett cikksorozatban számolt be tapasztalatairól, „A kapitalista munka hősei” címmel.)

A film rendezője, Apolena Rychlíková
Sasa Uhlova

Magyarországon ugyanez a helyzet. Az éjszaka egyedül maradt Jani története ma már egyáltalán nem számít extrémnek. Van olyan gyermek, aki az iskola után nem tud egyből hazamenni, mert a szüleinek aludniuk kell a műszak előtt. A kisebbeket bébiszitterek látják el már a hajnali óráktól, hogy a szülő (aki nem ritkán egyedülálló anya), dolgozni tudjon menni. Lehetetlen stabilitásról beszélni, szülői odafigyelésről, amikor lényegében az összes energia a megélhetésre, a túlélésre és a kárelhárításra összpontosul. Aki dolgozott már éjszakai műszakban, pláne, rendszertelen időbeosztás keretében, annak talán nem ismeretlen az a mentális-pszichés állapot, amelyben az ember megszűnik önmaga lenni, képtelen lesz racionális döntéseket hozni.

Számos dolgot szoktak felhozni magyarázatként, ha a tanulási és magatartásproblémákat „produkáló” gyerekek növekvő számáról esik szó: okolták már a (nem létező) liberális oktatást, a fészbukot, és persze a szülőket.

A rendszert azonban, amelyben ezek a szülők és a gyermekeik élnek, valamiért figyelmen kívül hagyjuk mi, pedagógusok is. Mintha bennünket nem érintenének; mintha nem lennénk részei, nem lennénk „szétesettebbek” az anyagi gondoktól, a túlmunkától, a stressztől, rohanástól, ügyintézéstől.

Pedig egyértelmű: a puszta megélhetésre fókuszálni kénytelen, szétzilált szülők nem tudják ellátni a gyermekeikkel kapcsolatos feladataikat a szükséges mértékben, sőt, már az sem biztos, hogy a problémák felismerésére alkalmasak lesznek. És közben a magánéletük, a párkapcsolatuk ugyancsak rámegy az egészre (ahogy egyébként kis híján ez történt a filmet készítő újságírónő esetében is), amelyben a munka mellett szerepet játszhatnak a stressz-oldónak szánt alkohol-, és egyéb függőségek. Mindez végül törvényszerűen csapódik le a gyerekeken.

Már generációkról beszélhetünk, akik ilyen körülmények között nőttek fel: a szükséges érzelmi, fizikai kontaktok hiányában, bizonytalanságban, rendszertelenségben.

Többségük később valószínűleg hasonló módon tudja csak ellátni szülői feladatait, hiszen az iskolai teljesítményük, ún. magatartásproblémáik és a hazai oktatási rendszer állapota, elvárásai miatt kicsi az esélye, hogy továbbtanulhassanak, és relatíve jobb munkakörökben helyezkedhessenek el. Másrészt, a rendszer sem lesz humánusabb önmagától. A fenntartóit – mind törvényhozói, mind munkáltatói részről -, ugyanis nem érdeklik a kimerült szülők, és, a jelek szerint, a gyermekeik sem. Nyilván úgy gondolják, hogy a negatív következményeket majd megoldják rendészeti és egyéb, hatalmi eszközökkel.

A rendszer megváltoztatását ebben az esetben csak annak károsultjai tudnák kikövetelni. Kérdés azonban, hogy milyen belátásra képesek azok, akik fizikailag és lelkileg gyakran a végletekig ki vannak zsigerelve. Valamint, milyen követelésre lennének hajlandóak egyáltalán, hiszen épp azért dolgoznak akár ilyen körülmények között is, hogy biztosan túlélhessék a következő napot.

Kivéve persze, ha szolidaritást vállalnak velük a valamivel elviselhetőbb helyzetben lévők. Azért, hogy ők megismerhessék, megérthessék, mit jelent ezekben a munkakörökben dolgozni, kifejezetten ajánlom a cseh dokumentumfilm megtekintését.

Lévai Julianna

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.24.
PDSZ: Vicc, hogy ilyen kettős mércével kezelik a figyelmeztető sztrájkot és általában az oktatást
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetőségi tagja a Hírklikknek nyilatkozva elmondta, már 17 ezer aláírás (azóta már 20 ezernél is több – a szerk.) gyűlt ö...
(Forrás: Mérce)
--
2022.01.24.
A PDSZ tagja is megszólalt a lefújt felvételiről: mindenképp hátrány éri az érintett gyerekeket
— Nem tudok más ilyen esetről, de olyanról se hallottam még, hogy 20 kormányhivatalnok megy ki egy iskolába ellenőrizni. Abban biztos vagyok, hogy ilyen jellegű ügy ekkora sajtónyilvánoss...
(Forrás: Blikk)
--
2022.01.24.
Elküldtek egy tanárt egy budapesti gimnáziumból, mert nyomult a lányokra és szexchatbe keveredett a diákjaival
Novemberben elküldtek egy szaktanárt a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumból, mert “az online térben korábbi figyelmeztetés ellenére pedagógushoz nem méltó módon viselkedett”. Az iskola...
(Forrás: Átlátszó)
--
2022.01.24.
Ellenőrök szálltak ki egy alapítványi gimnáziumhoz és lefújták a felvételit
Szombaton nagyjából negyed órával 10 óra előtt kéttucatnyi kormányhivatalnok ment ki a budapesti Kürt Alapítványi Gimnáziumhoz, amelynek épületében tudomásunk szerint nagyjából 150 di...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep