A Pagony Kiadó Tilos az Á könyvei között jelent meg a Vészkijárat című sorozat. A megjelenő regények a tizenéveseket erősen foglalkoztató témákat dolgoznak fel, és az eddigi tapasztalatok szerint alkalmasak az osztályfőnöki (esetleg az etika) órákon történő feldolgozásra. A most induló cikksorozatban ehhez kíván segítséget nyújtani a szerző.
1. Ajánlás az osztályfőnököknek
Alaptézisként kijelenthetjük, hogy az osztályfőnöki órák nemcsak (sőt nem is elsősorban) az osztály ügyeinek adminisztrációját szolgálják, hanem értékes időt jelentenek, keretet adnak azoknak a problémáknak, konfliktushelyzeteknek a tematizálásához, amelyek a mai fiatalok mindennapjaiban megjelennek. Ezekről olykor nagyon nehéz közvetlenül beszélni. Egy-egy filmen vagy irodalmi művön keresztül – élvezve a fikció adta biztonságot – azonban észrevétlenül, saját bőrünk vásárra vitele nélkül is meg lehet ismerni olyan emberi magatartásokat, helyzeteket amelyek a saját, illetve a diákok valós tapasztalatainak is megfeleltethetők. A fiktív történetek segítségével eljuthatunk a tényleges probléma tudatosításához, elemzéséhez, megvitatásához.
Egy-egy téma, probléma körüljárása nem feltétlenül korlátozódik egyetlen könyvre. Ezenkívül érdemes különböző művészeti ágak produkcióit is felhasználni, hogy minél több szempontból lehessen megközelíteni az adott pproblematikát. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne használjunk egyszerre túl sok a forrást, mert egy határon túl ez felszínesebbé is teheti a megközelítést, szétforgácsolhatja a figyelmet.
Most induló sorozatunkban a felajánlott feldolgozások középpontjában – tematikus csoportosításban – elsősorban a Pagony Kiadó/Tilos az Á könyvek Vészkijárat sorozatának regényei szerepelnek.
A Vészkijárat-sorozat könyvei a 14 évesnél idősebb, serdülő gyerekekhez szólnak. Ezt a korosztályt szépirodalommal megszólítani már eleve nagy kihívást jelent. Sok esetben azért, mert az iskolai irodalomoktatás során kevés olyan könyvvel találkoznak, amely valóban és közvetlenül meg tudja szólítani őket. A kihívást erősíti az olvasáskultúra, az olvasási szokások változása, az olvasók számának radikális csökkenése. Ezt a jelenséget itt csupán megemlítem, hiszen egy igen bonyolult szociokulturális jelenségről van szó, amiről e cikk keretében nincs lehetőségem részletesen szólni.2
Mielőtt belecsúsznánk a digitális generációk olvasatlansága feletti kesergésbe, azt a tapasztalatot is fontos szem előtt tartanunk, hogy a diákok figyelmét fel lehet kelteni az offline világ „termékei” iránt is, ha azokkal a megfelelő kontextusban találkoznak. Tudjuk azt is, hogy a kamasz korosztály általában igen nehezen nyílik meg, és nem nagyon tud/mer beszélni magáról. Az is közismert, hogy ez az életkor a „nagy beszélgetések” időszaka. De ezek a „nagy beszélgetések” csak ritkán tudnak az iskolában, tanári vezetéssel az osztályközösségben megvalósulni. Sokszorosan nehezített pályán mozog az az osztályfőnök, aki ilyesmit kezdeményez azzal a céllal, hogy csökkentse diákjai szorongását, félelmeit, rálásson belső és külső konfliktusaikra, oldja, de legalább csökkentse a közösségen belüli feszültségeket. Ez a sorozat ötleteket kíván adni egy-egy téma megközelítéséhez, feldolgozásához.
De mik is azok a Vészkijárat-könyvek?
A kiadó szándéka szerint ezek a regények arra hivatottak, hogy felhívják a figyelmet azokra a gyakran láthatatlan problémákra, amelyek gyakran felbukkannak napi életünkben. Olyan jelenségeket tematizálnak, amelyekről még sok esetben úgy érezzük: nem szabad beszélni. Az a szemérmesség, amellyel még a 21. században is elfordítjuk a tekintetünket a szexuális identitás kérdéseiről, az etnikai különbségekből adódó konfliktusokról, a bármilyen fogyatékkal élőkkel való kapcsolatokról, egyáltalán a „másság” tematizálásáról, szinte érthetetlen. Mintha nem lenne közös nyelv, mintha egy óriási szakadék tátongana a jelenségekről való beszédmódok között. Mintha a vulgáris és az elidegenítően szakszerű szó- és nyelvhasználat között nem is létezne egy olyan, átmeneti, természetes beszédmód, amellyel feloldhatnánk ezeket a megkövesedett tabukat. Ha viszont van egy vagy több közös olvasmány-, film-, vagy színházi élmény, és a tanár is ki tud lépni a frontális „megmondóember” szerepéből, akkor van esély a közös gondolkodás elindítására, a tartalmas beszélgetésre.
Ennek a cikksorozatnak a részeként szeretnénk mi is párbeszédet kezdeményezni – egyelőre még csak a virtuális térben –, amelynek során a különböző iskolák tanárai meg tudják osztani egymással tapasztalataikat, igényeiket, kétségeiket, kérdéseiket, pozitív élményeiket, jó gyakorlataikat. Pedagógusokként általában azt tapasztaljuk, hogy bár egy-egy tanári kar részeként dolgozunk, az osztályteremben tulajdonképpen „magányos” harcosok vagyunk. Nagyon jó lenne, ha dilemmáinkkal nem maradnánk magunkra!
Osztályfőnökként, osztályfőnöki órákon, ahol nem szaktárgyi tudásunkról kell számot adnunk, gyakran ütközünk váratlan helyzetekbe, amelyekre nincsenek kész válaszaink, ezért is nagyobb a hibázási lehetőség, és nagyobb a felelősség is.
Ezért is hívok minden kedves olvasót e sorozat kapcsán egy nagy közös beszélgetésre!
Vinczellér Katalin
Vinczellér Katalin vagyok, 17 éve a budapesti Veres Pálné Gimnázium magyar-média szakos tanára. 10 éven keresztül voltam a magyar-dráma-média-pszichológia munkaközösség vezetője, és természetesen osztályfőnökként is működtem. 2017 augusztusától a tanítás mellett elkezdtem dolgozni a Pagony/Tilos az Á könyvkiadónál. Szaktanárként és osztályfőnökként is évről évre erősödő tapasztalatom lett, hogy az iskola egyre kevésbé tudja valóban személyesen is megszólítani a diákokat, a kortárs kultúra szinte teljesen hiányzik az oktatási rendszerből. Ráadásul a digitális korszak újabb kihívásokat hoz a szaktanári és az osztályfőnöki munkába is. Úgy gondolom, ahhoz, hogy valamennyire közel tudjunk kerülni a diákokhoz, problémáikhoz, érdemes ahhoz a kultúrához fordulni, amely a diákok számára is közvetlenül érthető, élvezhető, amely – nem a szó szoros értelemben vett tananyagként – alapját képezheti a közös gondolkodásnak, a kötetlen beszélgetéseknek.
1Már több iskolában (pl.: a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban, valamint a nyíregyházi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban) is sikerrel feldolgozták ezt a regényt irodalom-, illetve dráma órák keretében. Nem első sorban szépirodalmi műként, hanem problémacentrikus olvasmányként közelítették a regényt.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
