Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. szeptember 26. csütörtök, 10:20

Mi történt a képen látható kisfiúval? Mesélj!

Tankönyvkritika a Kölöknet portálon

Nemrégiben a Facebookon nagy port kavart az alábbi kép az OFI másodikosoknak szóló újgenerációs olvasókönyvéből. Az olvasók többsége rémisztőnek tartotta ez a képet és rossz sugallatúnak. Persze volt olyan is, aki szerint a büntetés ilyen formája elfogadott. De olyan is, aki szerint ez a kép egy jó alkalom arra, hogy beszélgessenek a gyerekekkel egy tabutémáról.

A témáról a Kölöknet háromrészes tanulmányt közölt, amiben lényegesen több van mint egy egyszerű tankönyvkritika.

Következzék – kedvcsinálóul – néhány részlet. Feltétlenül ajánljuk a teljes tanulmány elolvasását.

Megkértek néhány pedagógiai szakembert, hogy nézzék meg az olvasókönyvet és mondják el a véleményét. Ők vették a fáradságot és megnézték az olvasókönyvet, a munkafüzetet és a hozzátartozó tanári segédletet is.

Részlet egy véleményből: „Az olvasókönyv felvállaltan meghökkentő nyitóképekkel operál (valljuk be, ez itt most tényleg sikerült!), ahogy ezt a tanítói kézikönyvben olvashatjuk: „az olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok zömében olyan nyitóképek szerepelnek, amelyek alkalmasak arra, hogy kommunikációra, személyes véleményük, élményeik megfogalmazására késztessék a diákokat. az olvasástechnikai órák nyitóképei általában szokatlan helyzeteket mutatnak be. Segítségükkel a gyerekek beszédkészségük mellett a kreativitásukat is fejleszthetik, a fantáziájukat kiélhetik.” Fontos lenne tudni, hogy a vizuális információ másképpen hat, mint a szöveges. A kép esetében nagyon erős beégetése történik egy nem igazán elfogadott szituációnak a gyermeki agyakba, ráadásul képi reflexió nélkül. Pedagógus legyen a talpán, aki ezt jól tudja kezelni. Ráadásul a többi fejezetrészben található képek is furcsa családmodellt sugallnak. (1. rész).

A sarokba állított kisgyerek képe utáni feladatok sem olyanok, ahol a gyerekek a fantáziájukat kiélhetik. A feladatokban szereplő szavak nyomasztóan azt sugallják, hogy a gyerekek rosszak, büntetés jár nekik. Tanulságos, hogy önmagában a jó szándék és a minőségi szakirodalom fellistázása (és sajnos a Nemzeti Tankönyvtanács és az OH sem) nem garancia arra, hogy valóban jó tankönyv szülessen. Ehhez a gyakorlat próbáján is átesett pedagógiai-didaktikai szakértelemre van szükség. A versek jó szándékú és nívós szerzői így kerülnek egy olyan környezetbe, ahol a mondanivalójuk visszájára fordul. A gyermekvilág ebben a tankönyvben rendetlen, dühös gyerekekből áll, akik egyfolytában rosszalkodnak. Nincsenek pozitív családi képek, nem látjuk a gyerekeket alkotni, gondolkodni, saját jogon élni (2. rész).

Túl azon, hogy a látványvilág igényes kivitelezése egyáltalán nem látszik, a páros, csoportos gyakorlatok egészen ijesztőek, íme egy a lélegzetelállító verziók közül:

A sarokba állított kisfiú képe és a feladatok után mintegy feloldásként szerepel Vesztergom Andrea: Saroklakó című verse, amely ironikusan mutatja be a sarokba állítás büntetését, és amit nagy előszeretettel szavalnak gyerekek különböző szavalóversenyeken.

Azt mondják rám mind a nagyok,
Éktelenül komisz vagyok.
Rossz, akár az égedelem,
Sarok-lakó lett a nevem.

Mikor reggel felébredek,
Kiöntöm a csokis tejet.
Anya már a fejét fogja;
„Nyomás gyorsan a sarokba”.

Ha az ebéd finom falat,
Megkínálom én a falat.
Apa mérges, halkan mondja;
„Indíts tüstént a sarokba”.

Délután a játszótéren
Megdobálom kistestvérem.
Nagymama a kezem fogja;
„Megyünk haza, a sarokba”.

A papagájt kiengedem,
Fogócskázzon ő is velem.
Mikor apa visszahozta,
Mennem kellett a sarokba.

Ha labdámmal futballozok,
Kirúgom én az ablakot.
Nagyapa a fülem fogva
Odavezet a sarokba.

Tévében a mesét nézem,
S összetöröm a kisszékem.
Mondják megint, századszorra,
„Irány oda, a sarokba!”
Mivel álmos úgysem vagyok,
Aludni én juszt sem fogok.
Az egész család együtt mondja:
Éjszakázzon a sarokba?

Azt szeretné sok-sok gyerek,
Minden szoba legyen kerek.
De ha addig megjavulok,
Üres lesz az összes sarok.

Mi annak jártunk utána vizuális, pszichológiai és pedagógiai szakértők megkérdezésével, vajon ez a vers feloldja-e az előtte lévő vizuális és szöveges tartalom feszültségét, rendet tesz-e a gyerekek fejében. A pszichológus kiemeli, hogy a sarokba állítás pedagógiailag és pszichológiailag is elítélendő, de a témáról a vers alkalmat ad a beszélgetésre. Az is tény viszont, hogy a tankönyv arra már nem ad támpontot, hogy milyen módon dolgozzák fel a pedagógusok a témát, így valójában magukra vannak hagyatva, mindenki a maga módján foglalkozik vele, ha akar. Ami azért lássuk be, nem feltétlen nyugtatja meg az embert (3. rész).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep