Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. november 2. szombat, 10:57
Címkék:

Még egyszer A néma forradalom című filmről

Az OFOE Filmklub keretében a következő alkalommal A néma forradalom című német filmet vetítjük, rendező Lars Kraume. A film Dietrich Gartska 2006-ban megjelent könyvének alapján készült, amelyben saját élményeit vetette papírra. A film világpremierjére két hónappal a szerző halála előtt, a 2018-as Berlinálén került sor. A szerző még láthatta az elkészült művet, amelyről úgy nyilatkozott, hogy hihetően és igazan adta át élményeit.

(A filmre közvetlenül a nemzeti ünnep előtt már felhívtuk a figyelmet a honlapunkon.)

A vetítés időpontja: november 5., (kedd), 18 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

A vetítés utáni beszélgetés moderátora: Jakab György történelem- és médiatanár.

Részletek a filmről készült írásokból

A történet gyújtópontját az ötvenes évek NDK-s közege és a már akkor is jelen levő fake news-gyár adja: két tizenéves srác Nyugat-Berlinbe átruccanva egy moziban értesül arról, hogy Budapesten kitört a forradalom. Míg a mai tinédzsereknek a szeméttároló mögötti cigizés a tiltott gyümölcs, addig a kelet-német béklyókban érettségire készülő diákoknak a közös RIAS, azaz a tiltott nyugati rádió hallgatása. A magyarokkal vállalt szolidaritásuk akkor manifesztálódik konkrét tetté, amikor a rádióban bejelentik Puskás Ferenc halálát, aki igazi hős és legenda volt akkor világszerte. A felháborodás és az együttérzés nem látványos huligánakcióban mutatkozik meg, hanem kettő perces néma csendben, amit másnap egy emberként vállalnak a történelemóra elején. A tanár természetesen üvöltéssel és toporzékolással díjazza az akciót, innentől kezdve pedig nagyon hamar országos botránnyá dagad az ügy. A lényeg pedig ezután következik: a csoportdinamika bemutatása, illetve ezen viszonyok izgalmas változása a legfelsőbb körök nyomására. A vezetőség ugyanis senkinek sem hiszi el, hogy Puskás miatt tették – főleg úgy, hogy hamar kiderül, természetesen hamis volt a hír –, egyértelmű politikai demonstrációnak kiáltják ki a diákok tettét. A gépezet pedig beindul: a Stasira jellemző módszerekkel zongorázzák végig a diákokon a zsarolás és a megfélemlítés rengeteg árnyalatát (A csend utáni vihar, Filmtett).

Képzeljük csak el az ötvenes évek közepének Kelet-Németországát, ahol szép békésen éltek egymás mellett volt nácik, a Hitler alatt megalkuvóvá, esetleg árulóvá vált régi kommunisták, a száműzetésből hazatért, mindenért törleszteni akaró elvtársak, az örök opportunisták, akiknek mindegy, milyen a rendszer, csak érvényesülni tudjanak. Szép kis társadalom volt, és ebbe született bele egy új nemzedék, akik még az Waffen SS katona nagypapa sírjára vittek ki virágot, de már ifjúkommunisták voltak, és a Barátság! jelszóval köszöntötték egymást és tanáraikat – és mellesleg tényleg hisznek a szocializmusban és az emberek közötti egyenlőségben.

A Fal csak négy évvel később, 1961-ben épül fel, létezik valamiféle átjárás Kelet és Nyugat között, de az NDK már maga mögött tudhatott egy munkáslázadást, és most döbbenten figyelik a magyarországi eseményeket.

A rendező, Lars Kraume (Az állam Fritz Bauer ellen című 2015-ös film alkotója) nem is akarja hőseit HŐSKÉNT ábrázolni. Ezek tizenéves srácok és lányok, akik csak szeretnének leérettségizni, eszük ágában sincs a vérpadra menni, ahogy az igazgató is a legszívesebben szépen elsikálná az ügyet. Ami majdnem sikerül is, többször is, ám néhány szerencsétlen véletlennek köszönhetően mégis mozgásba lendül az államgépezet, és onnan már nincs megállás. És Kraume abban is rendkívül tisztességes, hogy a mindezt kiváltó magyar eseményeket is több oldalról láttatja, mert egyforma súllyal esik szó benne az orosz támadásról, Nagy Imréről, valamint a lincselésekről, illetve mindkét oldal propagandájának működéséről is. A nyugati rádió például gondolkodás nélkül kelti Puskás Öcsi halálhírét, hogy szimpátiát váltson ki a hallgatókból, és ennek a történetben is fontos szerepe lesz (Vízer Balázs: A néma forradalom – Lebilincselő történelemlecke az NDK-ból port.hu).

Néhány nézői vélemény (port.hu)

  • Nagyon jó film. Nem éltem abban a korszakban, de ilyennek képzelem el, és itt még nem is nagyon ástak gondolom a dolgok mélyére.
    Kőkemény dráma. Ha valóban így történt, pláne minden tiszteletem. Van magyar vonatkozása, mert az 56-os forradalom köré épül a történet, csak más nézőpontból mutatja be.
  • Mindig is nagyon tiszteltem azon embereket, akiknek saját véleményük van, egyediségük van, nem olvadnak be az elvárásokba. Ez a film egy osztálynyi ilyen fiatalról szól. Jók a színészek is. Különösen érdekes hogy az 56-os eseményekről kicsit kívülállóként értesülhetünk.
  • Ritka jó, színvonalas, elgondolkodtató, katartikus film! Benne van a félelem, félelemkeltés, barátság, árulás, a kérdés, hogy mennyit tűrjünk, hogy "békén hagyjanak" és mikor vállaljuk fel az igazságot, még ha komoly árat is kell érte fizetni, benne van a "karma", a szülők sorsának öröklése, hogy néha egy mondaton múlik egy sors – és persze benne van a remény. Benne van 56-os forradalmunk is – kintről és fiatalon megélve.
  • Régen láttam már ilyen jó, minden tekintetben színvonalas filmet. Hozzánk, magyarokhoz pedig különösen közel áll a téma. Ha utólag értesülve is, mindenképpen szívhez szóló, hogy kiállt az 1956-os forradalmunk mellett egy kelet-német tinikből álló osztály.

Az OFOE Filmklub működését a Nemzeti Kulturális Alap filmművészeti Kollégiuma támogatja

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep