Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Gerstenbrein Judit

Álom a stresszmentes pedagógusról

Egy osztályfőnöki stressz-felmérés margójára

A Mentor Magazin 2001. június-júliusi számában megjelent, Álom a
stresszmentes életről
című írást olvasva az alábbi – reményeim szerint
tanulságos és érdeklődésre számot tartó – gondolatok jutottak eszembe.

A stressztől mentes élet valóban álom. Utópisztikus, egyben értelmetlen idea. E
megállapítás helyességét támasztja alá a stresszelméletet kidolgozó Selye
János
híres mondása: „A stressz az élet sója”.

Kisebb-nagyobb, erősebb-gyengébb stresszhatások mindenkit érnek. Véleményem
és személyes tapasztalataim szerint a pedagógusok különösen veszélyeztetettek ilyen
szempontból. Ők azok, természetesen számos szakma, hivatás képviselői mellett,
akiknek mindennapjaiban a stressz kézzelfoghatóan jelen van. Meglehetősen gazdag
szakirodalom foglalkozik a pedagógus-stresszel, illetve a stresszel való megküzdés
hatékony módszereivel.

A pedagógusok stresszérzete nagyban összefügg azzal, hogy a tanítók,
tanárok jelentős része képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek,
elvárásoknak és igényeknek, amelyeket velük szemben a társadalom, az iskolavezetés,
a szülők és a tanulók támasztanak.

Az idevonatkozó kutatások a pedagógusok elégedetlenségét, feszültségét
kiváltó stresszorokat az alábbi tényezőkben határozzák meg:

  • a gyermekek magatartási problémái által okozott megterhelés
  • a tanulók folyamatos irányítása, ellenőrzése
  • a hatékony munkát hátráltató munkakörülmények
  • az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya
  • a problematikus kollegiális viszonyok
  • a szervezési, irányítási és adminisztratív feladatok

Természetesen az egyes iskolák tantestületi „stressztérképe” külön –
külön is megrajzolható, s annak elemei eltérhetnek a fenti „országos átlagtól”,
hiszen a pedagógus – stressz összetételét alapvetően meghatározza az adott
tantestületi klíma, illetve a konkrét iskolai összes helyi jellegzetessége.

Munkahelyem – a kőbányai Harmat u. 88-as Általános Iskola – pedagógusainak
„stresszhelyzete” feltérképezésének, megismerésének szándéka vezérelt az
elmúlt tanév májusában, amikor az osztályfőnöki munkaközösséggel
együttműködve, stressz – leltárt készítettem kollégáim körében. A vizsgálat
keretében 22 osztályfőnök (10 alsós és 12 felsős) véleményét kértem ki a
tanári stresszel kapcsolatban. A vizsgálat mérőeszköze az a mellékelt kérdőív
(Mi jelent stresszt a pedagógusnak?, forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi
iskolánk, Iskolafejlesztési Alapítvány, 1998, 224-225.old.) volt, amelyen egy
ötfokozatú attitűdskála alapján kellett megítélniük az egyes stressztényezők
intenzitását. Számos érv szólt amellett, hogy a felmérés célcsoportja az
osztályfőnöki munkaközösség legyen. Köztudomású és kétségtelen az
osztályfőnökök tantestületen belüli dominanciája, illetve a tanulócsoportok
irányításában, a gyermekek személyiségének fejlesztésében való kitüntetett
szerepe.

A felmérés adatainak összegzése alapján megállapítottam, hogy a helyi mérésben
részt vevő pedagógusok által legsúlyosabb feszültségforrásként említett stressz
– tényezők teljes mértékben adekvátak az „országos átlaggal”, a tanári
stresszel kapcsolatos kutatások általános tapasztalataival.

Az iskolánkban dolgozó 22 osztályfőnök megítélése szerint a legerősebb stressz
– tényezők közé kaptak besorolást az alábbi tényezők: az alacsony fizetés, a
tanítást zavaró diák, a konfliktus a kollégákkal, a pihenésre szánt idő
rövidsége és az iskolai ünnepély szervezése.
Mind az alsó, mind a felső
tagozatos osztályfőnökök a pedagógusok anyagi megbecsülésének hiányát tették az
első helyre. A válaszadók többsége szerint a végzett munka nehézsége és
társadalmi fontossága nem áll arányban a jövedelemmel. Sokak számára erős stressz
a túlterheltség, a testi – szellemi regenerálódásra szánt idő rövidsége. Komoly
feszültséget okoz a tanulók közönye, passzivitása, valamint az a tény, hogy a
diákok figyelmét egyre nehezebb a hagyományos módszerekkel felkelteni, fenntartani. A
tudás értékének devalválódása is csökkentette a tanulók egy részének
ismeretszerzés iránti motivációját. Előzetes várakozásomnak az is megfelelt, hogy
a tanulók fegyelmezetlen magatartását, illetve annak kezelését jelentős stresszként
élik meg az osztályfőnökök. A konfliktus a kollégával – tényező
előkelő helyezése problematikus kollegiális viszonyokra, nem teljesen felhőtlen
tantestületi légkörre enged következtetni.

Természetesen az élet az iskola falain kívül sem mentes a stressztől. Miért lenne
az egy iskolában, ráadásul a problémákkal teli, minden oldalról lojalitást és
tökéletes tanáregyéniséget kívánó, nagyon szerteágazó osztályfőnöki
munkakörben?

Maximálisan helytálló a téma szakértőjének számító Bagdy Emőke
alábbi megállapítása:

„A pedagógus szakma »személyiségfogyasztó« szolgálat. Magányos
foglalkozás, a nevelő felnőtt társak nélkül, elkülönülten végzi a tanítás
munkáját. Erős autonómiaigény, fokozott felelősségi szorongás, a kollegiális
segítségkérés elutasítása, a tanári önértékelési bizonytalanság, a munka
sikerélményének szűkössége, perfekcionista igényrendszer, idealizáló
normatívák, irreálisan magas lelki követelményrendszer jellemzi a pedagógusok
többségét.”
(forrás: Új Pedagógiai Szemle 1996. / 2.)

A tanulmány megjelenése óta eltelt öt esztendőben egyre növekvő publicitást
kaptak a szaksajtóban a pedagógusok mentálhigiénéjével kapcsolatos kérdések.
Örömteli, hogy ma már számos akkreditált program és egyéb képzési forma áll a
kollégák rendelkezésére. A téma aktualitását jelzi a vele való kormányszintű
törődés. Az Oktatási Minisztériumon belül Mentálhigiénés Szakértői Bizottság
működik, amelynek célja a pedagógusok mentálhigiénés szemléletét megalapozó, a
hivatásbeli képességeket fejlesztő programok kidolgozása. A mentális eredetű
problémák – többek között a pedagógus – stresszel összefüggő problémák –
hatékony orvoslása érdekében célszerű lenne az oktató – nevelő intézményeket a
jelenleginél fokozottabb mértékben ellátni speciális szakemberekkel, akiknek
tevékenysége segítené az iskolai nevelőmunkát, valamint professzionálisabb alapokra
helyezné a tanári stressz prevencióját és kezelését.

Addig is merítsünk erőt Erich Kastner – nemcsak tanítványainknak
megszívlelendő – frappáns gondolatából: „A tanár nem varázsló, hanem
kertész. Gondoz és ápol benneteket. Felnőni azonban nektek, magatoknak kell.”

Gerstenbrein (Till) Judit

Mi jelent stresszt a pedagógusnak?

(Kérdőív)

Instrukció: Kérjük, hogy állapítsa meg, milyen erős stresszhatást jelentenek a
következő dolgok! Az egyes stressztényezők után a következők szerint írja a
megfelelő számot!

  • nagyon erős stresszt jelent = 5
  • erős stresszt jelent = 4
  • közepes stresszt jelent = 3
  • gyenge stresszt jelent = 2
  • nem jelent stresszt = 1
  1. Magas osztálylétszám
  2. A gyerekek passzivitása
  3. Zaj a tanáriban
  4. Az igazgató óralátogatása
  5. Időhiány a szépirodalom olvasására
  6. Kirándulás az osztállyal
  7. Iskolai ünnepély szervezése
  8. Rongálás az osztályban
  9. A szülők közömbössége
  10. A pihenésre szánt idő rövidsége
  11. A tanításhoz szükséges eszközök hiánya
  12. Az alacsony fizetés
  13. A tanítást zavaró diák
  14. Szülői értekezlet tartása
  15. Időhiány az egyéni beszélgetésre
  16. Az osztályok közötti verseny
  17. Erdei iskola
  18. Év végi osztályozás
  19. A kollégák panasza az osztályra
  20. A magas óraszám
  21. Lopás az osztályban
  22. Szülői fogadóóra
  23. Időhiány a szakirodalom olvasására
  24. A kolléga óralátogatása
  25. A gyerekek házi feladatának hiánya
  26. A szülők elégedetlensége az iskolával
  27. Váratlan iskolai feladatok
  28. Színház-, mozilátogatás az osztállyal
  29. Konfliktus a kollégával
  30. Az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága
  31. Jutalomosztás
  32. Bombariadó

Egy üzenet

  1. Küzdy Anikó szerint:

    Kedves Judit! A fenti kérdőív értékelését keresem, tudna segíteni? Köszönöm! Küzdy Anikó

Hozzászólás a(z) Küzdy Anikó bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep