Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Boreczky Ágnes

A szimbolikus család

Az előadás rövid összefoglalója

A családdal kapcsolatos modern mítoszok egyike a család válságjelenségeiről, kiürült, tönkrement kapcsolatokról, válásokról, elhanyagolt gyerekekről szól. A mítosz kimondottan vagy kimondatlanul a régi idők harmóniájának idillikus képzetéből, a családi tűzhely melegének biztonságából és a családi béke, az egymás iránti törődés nosztalgikus érzéseiből, tudományosan pedig a nukleáris kiscsalád és a személyiségfejlődés összefüggéseinek normalizálásából táplálkozik.

A fenti mítosz egy viszonylag új keletű, Magyarországon kevéssé ismert családfelfogás, a szimbolikus családelmélet segítségével átírható. Erre annál is inkább szükség van, mert a szociológiai kutatások egyértelműen a családi determinációs hatások felerősödésére, a család szerepének növekedésére utalnak.

A szimbolikus család fogalma az együttélő család, illetve az elődök által is közvetített, hely-, helyzet- és önmeghatározást alakító család(kép) különbségén alapul. Ez utóbbi a szimbolikus család, melynek működése és funkciói többféleképpen értelmezhetők, így például a

  • fontos személyek, szignifikáns mások;
  • családi ünnepek, szokások, rítusok, vakációk, albumok, dokumentumok (pl. levelezések, naplók) stb.;
  • mítoszok, eredettörténetek, történetek-epizódok;
  • a családi rendszer egésze

szintjén.

Felfogásom szerint a társadalmi tér történeti időszerkezetében a szimbolikus család jelöli ki azt a saját teret, amelyen belül az egyéni döntések megszületnek, és amelyek az egyéni mozgások keretét képezik. Ez úgy is értelmezhető, hogy az utódok számára több választási lehetőséget, de nagyobb kényszert is jelent, ha a szimbolikus tér heterogén, vagyis többféle valóságot, többféle eltérő valóságélményt, többféle mintát reprezentál, illetve hogy minden újszerű döntésnek, új pályának mozgástérnövelő hatása van.

Ugyanakkor adott társadalmi szituációban a családi történetek (pályák, minták) szinkronizálódnak. Az így létrejövő homogenitás addig tart, amíg a társadalmi konszenzus; amikor a társadalmi szituáció megváltozik, az egyneműség is felbomlik. A történetek szétesnek, újra kell alkotni, újra kell mondani őket. Az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége részint azon múlik, hogy van-e a családban elég más (történetként is elmondható) tartalék minta („kulturális tőke”?), hogy sikerül-e a családot saját történeti-társadalmi terén belül más pályára állítani. Ez utóbbi állítást megfordítva talán az is megfogalmazható, hogy valójában az a család a hátrányos helyzetű, ahol a tágabb család mintái zárványozódnak, ahol hiányoznak a helyzet változtatásához szükséges, megélt realitással bíró, egyben legitimált alternatívák.

(Az előadás elhangzott az „Elvárások kereszttürében” című IV. Országos Osztályfőnöki Konferencián, 2004. november 27-én.)

Ajánlott irodalom

Ábrahám Miklós (1975): Feljegyzések a fantomról – Freud metapszichológiájának kiegészítése. In: A megtalált nyelv (Szerk. Ritter Andrea-Erős Ferenc), Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. 66-71.p.

Assman, J. (1999): A kulturális emlékezet. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó

Boreczky Ágnes (2004): A szimbolikus család. Budapest, Gondolat K.

Gergen, K.J. (1991): The Saturated Self. Basic Books

Gillis, J.R.(1996): A World of Their Own Making: Myth, Ritual, and the Quest for Family Values. New York, Basic Books

Gillis, J.R. (1996): Making Time for Family: The Invention of Family Time(s) and the Reinvention of Family History. Journal of Family History, Vol.21, Jan. 1996, 4–21.p.

Ricoeur,P. (1999): Narrativák 3. Emlékezés-felejtés-történelem. In: A kultúra narrativái (szerk. Thomka Beáta), Budapest, Kijárat Kiadó

Szondi Lipót (1996): Ember és sors. Budapest, Kossuth Könyvkiadó

Tengelyi László (1998): Élettörténet és sorsesemény. Budapest, Atlantisz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.09.13.
Balla István: A karanténoktatás legalább megmutatta a szülőknek, mi megy a magyar iskolában
A koronavírus miatt hosszú hónapokra online módra átállított oktatás nagy lehetőség lett volna arra, hogy a kényszerhelyzet miatt az iskola a 21. századba lépjen, ám ezt nem használtuk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.09.13.
A pedagógusok felelősségéről
Spirit rádió Ellenpont c. műsorának linkje, ahol Ercse Kriszta Nagy Erzsivel a pedagógusok felelősségéről, az iskolai erőszakról, a (pedagógiai) lehetőségekről, a társadalmi és a központi...
(Forrás: Spirit FM)
--
2021.09.01.
Diákok százezrei ülnek be ma az iskolapadba
A magyar oktatási rendszerben az alulteljesítő tanulók száma 25 százalék felett van a 15 évesek körében. Egyes kutatások szerint, akik a nemzetközi mérések alapján nem érik el a négyes...
(Forrás: Világgazdaság)
--
2021.09.01.
Fejvesztve menekülnek a tanárok az iskolákból: mutatjuk, mi az oka
Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.08.31.
FELSZÁLLT A FÜST: NINCSEN VESZÉLY, NINCS KORLÁTOZÁS, A MINISZTÉRIUMNAK SEMMI DOLGA 2021-08-31
Bár Maruzsa Zoltán a mai napig nem válaszolt a tanévre való felkészülését firtató kérdéseinkre, a felkészítésre nem panaszkodhatnak az iskolák, óvodák: már a tanévnyitó előtti napon...
(Forrás: ckpinfo)
--
2021.08.31.
Érzékenyítő programja miatt támadják az Illyést – A helyi Fidesz elítéli és megvédi az LMBTQ-lobbitól a budaörsi gyerekeket
2021. június 10-én a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közösségi oldalán számolt be, hogy több civil szervezet is tartott előadásokat, workshopokat az iskolájukban. Többek között egy transznem...
(Forrás: Budaőrsi Info)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep