Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Boreczky Ágnes

A szimbolikus család

Az előadás rövid összefoglalója

A családdal kapcsolatos modern mítoszok egyike a család válságjelenségeiről, kiürült, tönkrement kapcsolatokról, válásokról, elhanyagolt gyerekekről szól. A mítosz kimondottan vagy kimondatlanul a régi idők harmóniájának idillikus képzetéből, a családi tűzhely melegének biztonságából és a családi béke, az egymás iránti törődés nosztalgikus érzéseiből, tudományosan pedig a nukleáris kiscsalád és a személyiségfejlődés összefüggéseinek normalizálásából táplálkozik.

A fenti mítosz egy viszonylag új keletű, Magyarországon kevéssé ismert családfelfogás, a szimbolikus családelmélet segítségével átírható. Erre annál is inkább szükség van, mert a szociológiai kutatások egyértelműen a családi determinációs hatások felerősödésére, a család szerepének növekedésére utalnak.

A szimbolikus család fogalma az együttélő család, illetve az elődök által is közvetített, hely-, helyzet- és önmeghatározást alakító család(kép) különbségén alapul. Ez utóbbi a szimbolikus család, melynek működése és funkciói többféleképpen értelmezhetők, így például a

  • fontos személyek, szignifikáns mások;
  • családi ünnepek, szokások, rítusok, vakációk, albumok, dokumentumok (pl. levelezések, naplók) stb.;
  • mítoszok, eredettörténetek, történetek-epizódok;
  • a családi rendszer egésze

szintjén.

Felfogásom szerint a társadalmi tér történeti időszerkezetében a szimbolikus család jelöli ki azt a saját teret, amelyen belül az egyéni döntések megszületnek, és amelyek az egyéni mozgások keretét képezik. Ez úgy is értelmezhető, hogy az utódok számára több választási lehetőséget, de nagyobb kényszert is jelent, ha a szimbolikus tér heterogén, vagyis többféle valóságot, többféle eltérő valóságélményt, többféle mintát reprezentál, illetve hogy minden újszerű döntésnek, új pályának mozgástérnövelő hatása van.

Ugyanakkor adott társadalmi szituációban a családi történetek (pályák, minták) szinkronizálódnak. Az így létrejövő homogenitás addig tart, amíg a társadalmi konszenzus; amikor a társadalmi szituáció megváltozik, az egyneműség is felbomlik. A történetek szétesnek, újra kell alkotni, újra kell mondani őket. Az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége részint azon múlik, hogy van-e a családban elég más (történetként is elmondható) tartalék minta („kulturális tőke”?), hogy sikerül-e a családot saját történeti-társadalmi terén belül más pályára állítani. Ez utóbbi állítást megfordítva talán az is megfogalmazható, hogy valójában az a család a hátrányos helyzetű, ahol a tágabb család mintái zárványozódnak, ahol hiányoznak a helyzet változtatásához szükséges, megélt realitással bíró, egyben legitimált alternatívák.

(Az előadás elhangzott az „Elvárások kereszttürében” című IV. Országos Osztályfőnöki Konferencián, 2004. november 27-én.)

Ajánlott irodalom

Ábrahám Miklós (1975): Feljegyzések a fantomról – Freud metapszichológiájának kiegészítése. In: A megtalált nyelv (Szerk. Ritter Andrea-Erős Ferenc), Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. 66-71.p.

Assman, J. (1999): A kulturális emlékezet. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó

Boreczky Ágnes (2004): A szimbolikus család. Budapest, Gondolat K.

Gergen, K.J. (1991): The Saturated Self. Basic Books

Gillis, J.R.(1996): A World of Their Own Making: Myth, Ritual, and the Quest for Family Values. New York, Basic Books

Gillis, J.R. (1996): Making Time for Family: The Invention of Family Time(s) and the Reinvention of Family History. Journal of Family History, Vol.21, Jan. 1996, 4–21.p.

Ricoeur,P. (1999): Narrativák 3. Emlékezés-felejtés-történelem. In: A kultúra narrativái (szerk. Thomka Beáta), Budapest, Kijárat Kiadó

Szondi Lipót (1996): Ember és sors. Budapest, Kossuth Könyvkiadó

Tengelyi László (1998): Élettörténet és sorsesemény. Budapest, Atlantisz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.06.29.
Válaszolt a Belügyminisztérium a tanároknak: kevesebb óra nem lesz, nagyobb fizetésemelés csak akkor, ha jól teljesít a gazdaság
A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.29.
Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyaláson
A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben “a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa...
(Forrás: Népszava)
--
2022.06.29.
Üres kézzel távoztak a tanárok a második sztrájkbizottsági egyeztetésről Botos Tamás OKTATÁS június 28., kedd 20:17 5
Az érdekvédelmi képviselet vitatja, hogy ez bérfejlesztés, szerintük ágazati-szakmai pótlék, amit be kellene építeni a tanárok bérébe. Szabó hozzátette: várják a kormány ezenfelüli...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.06.27.
A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN KUTYAVILÁG VÁR A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ GYEREKEKRE
„A magyar oktatási rendszer merevsége nagyon erős gátja tud lenni a migrációs motivációnak. Egy magyar szülő tízszer meggondolja, hogy kitegye a gyerekét annak, hogy elmenjenek, aztán k...
(Forrás: Qubit)
--
2022.06.27.
Csendben több mint a duplájára emelik az egyik diákhitel kamatát
Július 1-től 1,99%-ról 4,99%-ra emelkedik a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata, derül ki annak hivatalos honlapjáról, erre olvasónk hívta fel a figyelmünket. A felsőoktatási önkö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.27.
Egyre több a felekezeti iskola, van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba
Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része,...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep