Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Földes Petra

Ki honnan érkezett?

Gyereknek lenni a mai iskolában

A rendszerváltás nyomán felszínre került és kiéleződött társadalmi különbségek nem hagyták érintetlenül az iskola világát. Az elszegényedés, meggazdagodás, a különféle – sikeres és sikertelen – megküzdési stratégiák, az ezekből fakadó családi hangulat rányomja bélyegét az iskolába érkező gyermek személyiségére, iskolával kapcsolatos várakozásaira s hétköznapi viselkedésére. Természetes (kellene, hogy legyen), hogy egy pluralista társadalom iskolája számol ezekkel a különbségekkel, annál is inkább, mivel napjaink pedagógiája azt a célt tűzi maga elé, hogy adaptív, kooperációra, megújulásra képes személyiséggé fejlessze diákjait; vagyis célkitűzése individuális, az egyes gyermekre irányuló. Ezt a nagyon is differenciált célt azonban még mindig egy erősen homogenizáló s egyúttal rendkívül hierarchizált rendszerben próbáljuk elérni.

Ez a rendszer bizonyos családi háttérből érkező gyermekeknek kedvez, másoknak viszont – idegenségénél fogva – komoly nehézségeket okoz. Vagyis, ha a kultúrát mint adott társadalmi csoport érték- és szokásrendjét értelmezzük, egyes gyerekek kultúrája illeszkedik az iskola kultúrájához, másoké viszont idegen tőle. Ilyen értelemben a kezdet kezdetétől nem beszélhetünk esélyegyenlőségről.

Úgy tűnik – bár éppen az individuális pedagógiai megközelítés okán veszélyes az általánosítás –, hogy különösen veszélyeztetettek a beilleszkedési nehézségek szempontjából (a deviáns családi hátteret most nem is említve) a nagyon szegény, az újgazdag és a határozottan megengedő nevelési légkörű családok gyermekei. Előbbi kettőnél az iskola és az otthon értékvilágának különbsége, utóbbiaknál a hierarchizált, tekintélyelven működő iskolával való azonosulás jelent komoly gondot. Ezek a gyermekek nehezen (vagy egyáltalán nem) találják meg szerepüket az osztályközösségben, viselkedésük passzív vagy romboló, így nem jutnak el hozzájuk a pedagógus fejlesztő törekvései.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy esetükben – a fent vázolt kulturális, illetve értékkülönbségek okán – az iskola és a család kommunikációja is gyakran disszonáns. Tanári részről nehezíti a partneri kommunikációt a több évtizedes tekintélyelvű gyakorlat, a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek szülei pedig – érthető módon – frusztráltan, sérülten vagy éppen támadó daccal reagálnak a helyzetre.

A pedagógiai megoldás keresésében nem nélkülözhetjük ezeknek a tényezőknek a mélyebb ismeretét. Csak így tudunk olyan osztálytermi közösséget kialakítani, amelyben minden gyermek – kulturális hátterétől függetlenül – biztonságban érezheti magát, s megtalálja adekvát szerepét. Ez a záloga annak is, hogy létrejöjjön a szülők és a pedagógusok közötti partneri viszony, és így lehetőség teremtődjön a gyermek jobb megismerésére és a családi aspirációk felmérésére, vagyis az iskolai kultúra közelítésére a családi kultúrához. Mert az iskola fejlesztő hatása csak akkor érvényesülhet, ha megtalálja azt a családdal közös pontot, ahonnan a gyermek oktatásával-nevelésével elindulhat.

(Az előadás elhangzott az „Elvárások kereszttüzében” című IV. Országos Osztályfőnöki Konferencián, 2004. november 26-án.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.03.30.
DK: A közalkalmazotti státusz eltörlése nem szolgálja a tanárok érdekét
A párt úgy véli, a „státusztörvénnyel” a tanárok szakmai szabadsága még jobban csökken, még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak. A párt közleményében emlékeztet...
(Forrás: Index)
--
2023.03.30.
Nagyon leszakadtak a magyar kistelepüléseken élők digitális képességei
Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33...
(Forrás: g7.hu)
--
2023.03.29.
Musk, Harari és Wozniak is kéri, hogy álljanak le minden nagyobb mesterséges intelligencia kísérlettel
A Future of Life non-profit kutatóintézet petíciójában azt írják, hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásaik...
(Forrás: 444.hu)
--
2023.03.27.
Asperger: a névadó mint szindróma. A náci örökség és a gyógypedagógia emlékezete. Ugrai János írása
Különös módon alakul az Asperger-szindrómának mint elnevezésnek a sorsa. És az elnevezés körüli fordulatok mögött egy jóval súlyosabb dráma húzódik meg. Talán nem árt mindkét aspektusra...
(Forrás: tani-tani online)
--
2023.03.23.
AZ ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÚJJÁVÁLASZTÁSÁNAK ANOMÁLIÁI
Korábban beszámoltunk róla, hogy egy nyílt levéllel kerestük meg az Országos Köznevelési Tanács civil szervezeti képviselőit (OKNT), mivel mandátuma lejárt, de a pedagógus civil szervezeteket...
(Forrás: ckpinfo)
--
2023.03.23.
Komoly kutatáson alapuló rövidfilmsorozat hívja fel a figyelmet az oktatás problémás területeire
Március 5-én délután mutatták be azt az öt, egyenként nyolcperces kisfilmet, amit a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. (T-Tudok Zrt.) és a Kreatív Tanulás és Oktatá...
(Forrás: Qubit)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep