Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Földes Petra

Ki honnan érkezett?

Gyereknek lenni a mai iskolában

A rendszerváltás nyomán felszínre került és kiéleződött társadalmi különbségek nem hagyták érintetlenül az iskola világát. Az elszegényedés, meggazdagodás, a különféle – sikeres és sikertelen – megküzdési stratégiák, az ezekből fakadó családi hangulat rányomja bélyegét az iskolába érkező gyermek személyiségére, iskolával kapcsolatos várakozásaira s hétköznapi viselkedésére. Természetes (kellene, hogy legyen), hogy egy pluralista társadalom iskolája számol ezekkel a különbségekkel, annál is inkább, mivel napjaink pedagógiája azt a célt tűzi maga elé, hogy adaptív, kooperációra, megújulásra képes személyiséggé fejlessze diákjait; vagyis célkitűzése individuális, az egyes gyermekre irányuló. Ezt a nagyon is differenciált célt azonban még mindig egy erősen homogenizáló s egyúttal rendkívül hierarchizált rendszerben próbáljuk elérni.

Ez a rendszer bizonyos családi háttérből érkező gyermekeknek kedvez, másoknak viszont – idegenségénél fogva – komoly nehézségeket okoz. Vagyis, ha a kultúrát mint adott társadalmi csoport érték- és szokásrendjét értelmezzük, egyes gyerekek kultúrája illeszkedik az iskola kultúrájához, másoké viszont idegen tőle. Ilyen értelemben a kezdet kezdetétől nem beszélhetünk esélyegyenlőségről.

Úgy tűnik – bár éppen az individuális pedagógiai megközelítés okán veszélyes az általánosítás –, hogy különösen veszélyeztetettek a beilleszkedési nehézségek szempontjából (a deviáns családi hátteret most nem is említve) a nagyon szegény, az újgazdag és a határozottan megengedő nevelési légkörű családok gyermekei. Előbbi kettőnél az iskola és az otthon értékvilágának különbsége, utóbbiaknál a hierarchizált, tekintélyelven működő iskolával való azonosulás jelent komoly gondot. Ezek a gyermekek nehezen (vagy egyáltalán nem) találják meg szerepüket az osztályközösségben, viselkedésük passzív vagy romboló, így nem jutnak el hozzájuk a pedagógus fejlesztő törekvései.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy esetükben – a fent vázolt kulturális, illetve értékkülönbségek okán – az iskola és a család kommunikációja is gyakran disszonáns. Tanári részről nehezíti a partneri kommunikációt a több évtizedes tekintélyelvű gyakorlat, a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek szülei pedig – érthető módon – frusztráltan, sérülten vagy éppen támadó daccal reagálnak a helyzetre.

A pedagógiai megoldás keresésében nem nélkülözhetjük ezeknek a tényezőknek a mélyebb ismeretét. Csak így tudunk olyan osztálytermi közösséget kialakítani, amelyben minden gyermek – kulturális hátterétől függetlenül – biztonságban érezheti magát, s megtalálja adekvát szerepét. Ez a záloga annak is, hogy létrejöjjön a szülők és a pedagógusok közötti partneri viszony, és így lehetőség teremtődjön a gyermek jobb megismerésére és a családi aspirációk felmérésére, vagyis az iskolai kultúra közelítésére a családi kultúrához. Mert az iskola fejlesztő hatása csak akkor érvényesülhet, ha megtalálja azt a családdal közös pontot, ahonnan a gyermek oktatásával-nevelésével elindulhat.

(Az előadás elhangzott az „Elvárások kereszttüzében” című IV. Országos Osztályfőnöki Konferencián, 2004. november 26-án.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.13.
A nyelviskolák 20-30 ezer diákot biztosan elveszítettek a járvány miatt
A járványhelyzet miatti korlátozások a nyelviskolák és vizsgaközpontok piacát is erősen érintette – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Bár...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.07.13.
L. Ritók Nóra: Beavatkozási pontok
Aztán az idén a tanoda bővült egy klubbal, a Szülői klubbal, ami megint újabb szállal erősíti meg azt a hálót, amit a gyerekek köré fonunk, és erősíti a tanuláshoz kötődést. Mert...
(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)
--
2020.07.13.
Maruzsa: remélhetőleg hagyományosan lehet elkezdeni az új tanévet
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Maruzsa Zoltán szerint annak ellenére, hogy mások voltak a felkészülés körülményei, nem lettek \"sem rosszabbak, sem jobbak\" az érettségi eredmények...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.12.
Horn Gábor: Az erősek, a bosszúállók, a kicsinyesek világa
A vasalódeszkás tanár esete is mutatja, hogy a NER oktatáspolitikája megalázza, elsöpri, kiiktatja azt, aki bárhogyan is eltér a sorvezetőtől. Ráadásul az ellenállásnak legjobb szándé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.07.11.
Pygmalion-effektus vagy fejlesztés? Adalékok és értelmezési lehetőségek az iskolarendszer alulteljesítésének és méltányossági mutatóinak összefüggésrendszerében. Asztalos György írása
Jelen dolgozat egy konkrét, mégis tipikusnak tekinthető intézmény országos kompetenciamérési eredményeire épülő esettanulmány. Ugyanakkor segédletnek is felfogható, ha valaki saját iskol...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.07.11.
A BM, az Emmi és az ORFK sem adott választ arra, hogy valós-e az iskolaőrök véletlenül kiderült fizetése
A kormány az iskolai erőszak megfékezésére bevezeti az iskolaőrséget, amely külön rendészeti szervként jön létre, az őrök pedig gázspray-t, rendőrbotot és bilincset is használhatnak...
(Forrás: 168 óra)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep