Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. október 3. hétfő, 19:50
Címkék:

Társadalmi egyenlőtlenségek: iskolai egyenlőtlenségek

Iskolarendszer és szabad választás címen közöl az Élet és Irodalom egy elemző tanulmányt a „jóindulatú szegregációról”. A rendszernek erre a működési zavarára vezetik vissza a szerzők az utóbbi évek nagy közfigyelmet keltő válságjelenségeit, nevezetesen a köz- és a felsőoktatás expanziójából eredő munkaerő-piaci és finanszírozási gondokat, a főként vidéken tapasztalható nyílt etnikai szegregációt, valamint a tanulói teljesítményeknek a 2000 és 2003. évi PISA felmérésekben tükröződő hanyatlását.

Kutatási tapasztalatok birtokában sorakoztatnak fel érveket azon meggyőződésük mellett, hogy a esélyegyenlőtlenség legfőbb jellegzetességei az oktatási rendszer kvázi piaci jellegéből fakadnak, és jogi eszközökkel csak nagyon kis részben orvosolhatók.

A szabad iskolaválasztásból eredő jogosultságok ugyanis már az iskola kezdőszakaszában determinálják a gyermek további pályafutását, továbbörökítik a családok közötti egyenlőtlenségeket. A szülő szabadon választhat iskolát, s a jobb helyzetben lévő, jobb hírű, vonzóbb iskolák számára lehetőség nyílik a válogatásra. A tanulmány fel is veti a kérdést, hogy amennyiben a rendszer lehetővé teszi az iskolaválasztást, vajon „miért tiltja álszent módon a felvételit”. Mi szerint válogat az iskola a gyerekek között? A képességek 6-7 éves korban még nem mutatkoznak meg, és ma már evidenciának számít, hogy a családi kulturális háttér határozza meg, ki kerülhet be a vonzóbb, egyúttal keresettebb, a piacon kelendőbbnek bizonyuló intézménybe. Az igények különbségéből fakadó hátrányokat növeli, hogy egy középosztálybeli kisgyerek sokkal nagyobb eséllyel felel meg az illegális felvételi követelményeinek, mint iskolázatlanabb családból érkező kortársa.

A hátrányos helyzetű („speciális nevelési igényű”) gyerekek számára szerveződő, kisebb létszámú fejlesztő osztályokban az erre rászorulók sajátos fejlődési, felzárkóztatási lehetőséget kapnak. Ez önmagában akár jó is lehetne, de a fogyatkozó gyermeklétszám miatt intézményi cél sok esetben az ilyen csoportok megőrzése, s ez gyakran megakadályozza, hogy a felzárkózó tanulók átkerüljenek a normál csoportba. Pályafutásuk ilyen módon az esetek nagy részében zsákutcába fut. „Bár látszólag arról van szó, hogy a problémásnak minősülő gyerekekkel egyre gondosabban törődnek a különböző szakemberek, valójában ez a jóindulatú szegregáció jóval egyértelműbben szolgálja a gondoskodást végző intézményrendszer érdekeit, mint a belekerülő gyerekekét.” Ezek a gyerekek lényegében stigmatizáltan járják végig a „gyengített tantervű” osztályokat, ahol nem kapnak megfelelő felkészítést a továbbtanulásra. Munkaerő-piaci esélyeik ennek következtében szinte a nullával egyenlők.

A speciális igényű tanulókat (gyakran a magasabb fejkvóta és a megfelelő gyereklétszám biztosítása érdekében) felvenni kényszerülő intézményekből, az „elit” és – ha módja van rá – a középréteg kimenekíti gyermekeit, s ez akadályozza a manapság különös hangsúlyt kapó integráció szélesebb körű megvalósítását is. Ez a kimenekítés nyilván egyszerűbb a városokban, mint a falvakban, s ez a körülmény a különböző településeken élő és tanuló gyerekek közötti esélyegyenlőtlenséget is növeli. „A szülők nem szeretnék, hogy gyerekeik problémásként megbélyegzett tanulókkal is együtt járjanak. A jelenlegi rendszerben, amelyben az oktatásirányítás nem kíván beleszólni az iskolaválasztás kérdéseibe, az eredmény a szülők érdekérvényesítő képességének függvénye lesz.”

Kutatási eredmények igazolják, hogy hazánkban a társadalmi származás és iskolai pályafutás összefüggései erősebbek, mint Európa más országaiban. Ez pedig nagyrészt a rendkívül korai szelekcióval és az egyenlőtlen nevelési körülményekkel magyarázható.
Vajon milyen esélyt kapna a mai Magyarországon a kis alföldi faluból, egy egyszerű parasztcsaládból érkező Nyilas Misi?

Kapcsolódó link

Iskolarendszer és szabad választás (Élet és Irodalom, 2005. szeptember 30. Szerzők: Berényi Eszter, Berkovics Balázs és Erőss Gábor)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.27.
Rétvári Bence a magyar oktatáspolitikáról dicsekedett, csak pár dolgot elfelejtett megemlíteni
Rétvári egy fontos dolgot elmulasztott megemlíteni: Magyarországon még így is igen keveset költ az állam az oktatásra. Ugyanebből az anyagból kiderül például, hogy az egy tanuló teljes (á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.26.
MIT TEHETSZ, HA A MUNKAHELYED NEM BIZTONSÁGOS?
Sajnos a kormány és a felelős minisztérium magukra hagyta a munkavállalóit. Csak abban bízhatunk, hogy a nagy focimeccs végeztével talán hajlandóak lesznek szembe nézni a valósággal, és...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.09.26.
Vajda Zsuzsanna: Az erő kultusza: gumibotos rendfenntartók az iskolában
Más országokban, ahol alacsonyabb a büntethetőségi korhatár (például Svájcban vagy Hollandiában) megfelelő infrastruktúra, a gyerekek és fiatalok korrekciós nevelését szolgáló intézetek...
(Forrás: mérce)
--
2020.09.26.
Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő
Mivel nem jelent meg egységes, minden iskolára kötelező előírás, zavaros helyzet alakult ki az oktatási intézményekben. Mindezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egy...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.09.26.
Fellépnek a homoszexuális Hamupipőke ellen
Petíciót kezdeményezett a CitizenGO érdekvédelmi szervezet a Meseország mindenkié címmel a Labrisz Leszbikus Egyesület kiadásában megjelent mesekönyv terjesztése ellen. Alig két nap alatt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.09.26.
Meggyógyultak, mégsem engedik vissza őket az iskolába
Miközben a kormány, az operatív törzs, illetve a népegészségügyi központ is többször hivatkozott arra, hogy a járvány kezelésénél a WHO protokoll szerint járnak el, a lapunk által megismert...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep