Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. október 3. hétfő, 19:50
Címkék:

Társadalmi egyenlőtlenségek: iskolai egyenlőtlenségek

Iskolarendszer és szabad választás címen közöl az Élet és Irodalom egy elemző tanulmányt a „jóindulatú szegregációról”. A rendszernek erre a működési zavarára vezetik vissza a szerzők az utóbbi évek nagy közfigyelmet keltő válságjelenségeit, nevezetesen a köz- és a felsőoktatás expanziójából eredő munkaerő-piaci és finanszírozási gondokat, a főként vidéken tapasztalható nyílt etnikai szegregációt, valamint a tanulói teljesítményeknek a 2000 és 2003. évi PISA felmérésekben tükröződő hanyatlását.

Kutatási tapasztalatok birtokában sorakoztatnak fel érveket azon meggyőződésük mellett, hogy a esélyegyenlőtlenség legfőbb jellegzetességei az oktatási rendszer kvázi piaci jellegéből fakadnak, és jogi eszközökkel csak nagyon kis részben orvosolhatók.

A szabad iskolaválasztásból eredő jogosultságok ugyanis már az iskola kezdőszakaszában determinálják a gyermek további pályafutását, továbbörökítik a családok közötti egyenlőtlenségeket. A szülő szabadon választhat iskolát, s a jobb helyzetben lévő, jobb hírű, vonzóbb iskolák számára lehetőség nyílik a válogatásra. A tanulmány fel is veti a kérdést, hogy amennyiben a rendszer lehetővé teszi az iskolaválasztást, vajon „miért tiltja álszent módon a felvételit”. Mi szerint válogat az iskola a gyerekek között? A képességek 6-7 éves korban még nem mutatkoznak meg, és ma már evidenciának számít, hogy a családi kulturális háttér határozza meg, ki kerülhet be a vonzóbb, egyúttal keresettebb, a piacon kelendőbbnek bizonyuló intézménybe. Az igények különbségéből fakadó hátrányokat növeli, hogy egy középosztálybeli kisgyerek sokkal nagyobb eséllyel felel meg az illegális felvételi követelményeinek, mint iskolázatlanabb családból érkező kortársa.

A hátrányos helyzetű („speciális nevelési igényű”) gyerekek számára szerveződő, kisebb létszámú fejlesztő osztályokban az erre rászorulók sajátos fejlődési, felzárkóztatási lehetőséget kapnak. Ez önmagában akár jó is lehetne, de a fogyatkozó gyermeklétszám miatt intézményi cél sok esetben az ilyen csoportok megőrzése, s ez gyakran megakadályozza, hogy a felzárkózó tanulók átkerüljenek a normál csoportba. Pályafutásuk ilyen módon az esetek nagy részében zsákutcába fut. „Bár látszólag arról van szó, hogy a problémásnak minősülő gyerekekkel egyre gondosabban törődnek a különböző szakemberek, valójában ez a jóindulatú szegregáció jóval egyértelműbben szolgálja a gondoskodást végző intézményrendszer érdekeit, mint a belekerülő gyerekekét.” Ezek a gyerekek lényegében stigmatizáltan járják végig a „gyengített tantervű” osztályokat, ahol nem kapnak megfelelő felkészítést a továbbtanulásra. Munkaerő-piaci esélyeik ennek következtében szinte a nullával egyenlők.

A speciális igényű tanulókat (gyakran a magasabb fejkvóta és a megfelelő gyereklétszám biztosítása érdekében) felvenni kényszerülő intézményekből, az „elit” és – ha módja van rá – a középréteg kimenekíti gyermekeit, s ez akadályozza a manapság különös hangsúlyt kapó integráció szélesebb körű megvalósítását is. Ez a kimenekítés nyilván egyszerűbb a városokban, mint a falvakban, s ez a körülmény a különböző településeken élő és tanuló gyerekek közötti esélyegyenlőtlenséget is növeli. „A szülők nem szeretnék, hogy gyerekeik problémásként megbélyegzett tanulókkal is együtt járjanak. A jelenlegi rendszerben, amelyben az oktatásirányítás nem kíván beleszólni az iskolaválasztás kérdéseibe, az eredmény a szülők érdekérvényesítő képességének függvénye lesz.”

Kutatási eredmények igazolják, hogy hazánkban a társadalmi származás és iskolai pályafutás összefüggései erősebbek, mint Európa más országaiban. Ez pedig nagyrészt a rendkívül korai szelekcióval és az egyenlőtlen nevelési körülményekkel magyarázható.
Vajon milyen esélyt kapna a mai Magyarországon a kis alföldi faluból, egy egyszerű parasztcsaládból érkező Nyilas Misi?

Kapcsolódó link

Iskolarendszer és szabad választás (Élet és Irodalom, 2005. szeptember 30. Szerzők: Berényi Eszter, Berkovics Balázs és Erőss Gábor)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.06.02.
MOST AKKOR KI AKADÁLYOZZA, HOGY 800 EZRES FIZETÉSE LEGYEN A TANÁROKNAK?
A kormány közel 800 milliárd forintot fordítana a pedagógusok béremelésére, nagyrészt EU-s forrásból. Egyszer azt mondják, már minden akadály elhárult az uniós finanszírozás elől, m...
(Forrás: lakmusz.hu)
--
2023.06.01.
400 ezer gyerek él alkoholista szülővel
Alapítvány 2022-es jelentése. Mint írták, idén nagyon kevés adatból és kutatási eredményből dolgozhattak, de annak alapján is egyre szomorúbb kép rajzolódik ki a hazai gyermekjogi helyzetr...
(Forrás: Házi Patika)
--
2023.05.31.
Totyik Tamás: a státusztörvénnyel a kisiskolák bezárását készítik elő
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) új elnöke szerint a státusztörvény bevezetésével a kormány pénzt is akar spórolni, és a pedagógushiányt is el akarja takarni. Totyik Tamás úgy látja...
(Forrás: Hírklikk)
--
2023.05.31.
Pécsen is tüntetnek csütörtökön este pedagógusok, diákok és szülők a státusztörvény ellen
A pécsi demonstráció szervezője, a PONT, vagyis a Pécsi Oktatási-Nevelési Társulás. Az országos méretű tiltakozást Pécs mellett még legalább 14 városban megtartják, ugyanabban az idő...
(Forrás: Szabad Pécs)
--
2023.05.31.
Levették az ifjúsági részlegről a magyar író könyveit a homofób törvény miatt
„A kiadóm kapott egy levelet a Libritől, amiben tájékoztatják őket, hogy három könyvem - Tükörlelkek 1, Tükörlelkek 2, Interferencia (Helena-trilógia 3.) - a két évvel ezelőtt hozott...
(Forrás: Eduline)
--
2023.05.31.
Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak
Sátrat állítottak a diákok a Sándor-palotánál, virrasztani fognak. Azt üzenik Novák Katalinnak, ne írja alá a státusztörvényt, mert az „nem tárgyalási alap, az oktatás fejlesztésé...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep