Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. október 5. szerda, 7:59

Beszélgetés saját konfliktusainkról

Az osztályban előforduló konfliktusok akár hasznára is lehetnek a pedagógusnak, ha ezeket olyan jelzésekként értelmezi, amelyek lehetőséget adnak rejtett problémák kibeszélésére, szőnyeg alá söpört feszültségek enyhítésére. Nem is szólva arról, hogy milyen sokat lehet tanulni ezekből az általában látványos esetekből tanárnak, gyereknek! Segítségükkel szembesülhetünk saját tévedéseinkkel, jobban megismerhetjük önmagunkat és tanítványainkat, gyerek és felnőtt mintát kaphat a problémák eredményes kezelésére stb.
A következő gyakorlat megtörtént konfliktusélmények felszínre hozásához és feldolgozásához kíván segítséget nyújtani.

Alkalmazását 10 évesnél idősebb gyerekekből álló tanulócsoportban javasoljuk.

A gyakorlat menete

1. Bizonyára előfordult már veled is, hogy kisebb-nagyobb problémád adódott valamelyik osztálytársaddal, vagy tanúja voltál társaid veszekedésének. Ezek a történések rendkívül tanulságosak lehetnek. Ezért kérlek, hogy írj le röviden egy olyan konfliktushelyzetet, amelyik az osztályodban történt.

Megjegyzés: Hangsúlyozni kell, hogy nem dolgozat készül, és hogy a lapokat a tanár nem szedi össze: az élmény felidézése csak az egymással történő megbeszélést vezeti fel. Erre azért van szükség, mert különben a nehezen író gyerekek nagy valószínűséggel eleve kilépnek a szituációból, és tartva a kudarctól, nem vesznek részt a munkában. Ne adjunk 5-6 percnél hosszabb időt az egyéni felidézésre!

2. Alkossatok 3-4 fős kiscsoportokat, olvassátok/meséljétek el egymásnak röviden a felidézett esetet, és beszélgessetek ezekről!

Megjegyzés: A csoportszervezés történhet mechanikusan, ülésrend szerint, de elképzelhető szabad választással is. Ha a bútorzat nem mobil, időtakarékosság miatt célszerű az ülésrend szerinti szerveződést választani.

3. Válasszatok ki egyet a csoport konfliktusai közül, és annak az elemzését a csoport megválasztott szóvivője ismertesse az egész osztállyal.

Megjegyzés: A szóvívőt a csoport válassza ki. Ügyeljünk arra, hogy ne ő egyedül dolgozzon, és valóban csoportban történtek alapján tartsa meg az ismertetőt.

Az ismertetés során a következő kérdésekre adjatok választ:

  • Kik között játszódott le a konfliktus?
  • Miért robbant ki?
  • Milyen következményei voltak?
  • Most hogyan ítélitek meg az adott helyzetet?
  • El lehetett volna kerülni az ütközést?
  • Elképzelhető lett volna más megoldás?
  • Milyen tanulságai vannak ennek a konfliktusnak?
Megjegyzések: A szempontok kerüljenek az osztályban egy jól látható helyre (táblára, poszterre, kivetítőre), esetleg kapja meg őket minden csoport írásban.
Az egyes beszámolók után adjunk lehetőséget a hozzászólásra, vitára. Vigyázzunk azonban arra, hogy a beszélgetés keretek között maradjon, ne térjenek el a tárgytól, és ami a legfontosabb: ne legyen személyeskedő a hangvétel.

4. Fejezzétek be a következő mondatot:

A mai óra tanulsága számomra az volt, hogy…

Megjegyzés: Ezt a feladatot mindenképpen érdemes írásban elvégeztetni, és a lapot összeszedni. Az ott olvasottak segíthetnek a pedagógusnak abban, hogy a következőkben milyen módon folytassa a témát. Segítségére van továbbá annak megítélésében, hogy mennyire volt sikeres a beszélgetés, milyen arányban mozgatta meg a gyerekeket, hol vannak az érzékeny pontok, hiányok, mélyebb ellentétek. A lapokra nem szükséges felíratni a neveket!

Néhány tanács a gyakorlat lebonyolításhoz

E gyakorlat sikerének feltétele a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló, értékelésmentes légkör. A tanulók merjenek szabadon megnyilatkozni, ne kelljen félniük a rossz jegytől, az elmarasztalástól, a többiek gúnyos megjegyzéseitől. Fontos, hogy mindenkit megmozgasson a feladat. Ezért a pedagógus érzékeltesse, hogy minden véleményre őszintén kíváncsi, és ebben az esetben nem az a lényeg, hogy az illető tud és szeret-e fogalmazni, milyen a helyesírása stb.

A hasonló típusú foglalkozásokon (többek között az osztályfőnöki órákon) tanácsos közös szabályokat működtetni. Amikor is tanár és osztály megállapodik például abban, hogy senki sem vág a másik szavába, nem minősítik egymást, jelzik, ha hozzá akarnak szólni, betartják az időkereteket stb.

A közös szabályok alkotásában segíthet a tanulócsoport saját magáról alkotott képének vizsgálata.

Az osztály önarcképe

Mélyebb, a valósághoz közelebb álló képet kaphat a pedagógus a tanulócsoportról, ha a vizsgálatba bevonja ennek tagjait, érdekeltté teszi őket önmaguk megismerésében és fejlesztésében. A tanulók számára főként a prepubertás és a pubertás idején rendkívül fontos, hogy jól érezzék magukat az osztályban, és ezért is könnyen motiválhatók a saját magukról alkotott kép elkészítésére.

Példák a módszer alkalmazására

Az osztályönarckép elkészítésének egy lehetséges menete

A tanulók először egyénileg írják fel, hogy melyik öt pozitív és melyik öt negatív tulajdonság jellemzi az osztályukat. Ezt követően párokat alkotnak , és társukkal konszenzusra jutnak az öt-öt jellemző tulajdonságot illetően. Ezután két-két csoport (négy fő) jut közös nevezőre az öt-öt pozitív, illetve negatív tulajdonság kérdésében. Majd (az összlétszámtól függően) két-három nagyobb (7, 8 vagy 9 fős) csoport jön létre. Ezek mindegyike – egymással a csoporton belük konszenzusra jutva – létrehozná a maga két öttagú listáját, s ezeket felírja egy nagy méretű poszterre. E posztereket mindenki számára jól látható helyre kifüggesztik a teremben, s elkezdődhet a vélemények most már osztályméretű egyeztetése, és ennek során elkészül a közös lista. Elképzelhető, hogy a vitát a csoportokban megválasztott szóvivők bonyolítják le. A megbeszélés végeredményeként elkészül a közös, tehát a mindenki által elfogadott osztályjellemzők jegyzéke.

Néhány szempont a megbeszélés lebonyolításához

– A végső listán szereplő tulajdonságok számát már nem kell limitálni. Akárhány jellemző vonás felkerülhet.
– Fontos, hogy minden gyerek tisztában legyen a listára került jellemzők pontos tartalmával. Tehát, ha valami nem világos, kérdezzenek rá, törekedjenek a közérthető és pontos megfogalmazásra.
– Minden véleménynek jelen kell lennie a végső képben. Nem a többségi szavazás dönti tehát el, hogy mi kerül a listára. Olyan tartalmak és megfogalmazások kerülhetnek csak oda, amelyekkel kivétel nélkül mindenki egyetért.
– Meg kell kérdezni, hogy az elkészült listát mindenki jellemzőnek tartja-e az osztályra, illetve hiányoznak-e lényeges vonások. Bárki javasolhat kiegészítést, ha javaslatát el tudja
fogadtatni a társaival.

További munka az „önarcképpel”

Készítsen el az osztályfőnök is egy – lehetőleg – öt-öt jellemző vonásból álló listát, hasonlítsa össze ezt az osztály véleményével. Vitassák meg az eltérések okait, és gyűjtsék össze a további együttes munka feltételeit.
Tartson az osztály közvéleménykutatást arról, hogy ki milyen osztályban érezné igazán jól magát. A véleményeket ezzel megbízott tanulók szedjék össze és összesítsék, majd készítsenek róla egy újabb posztert. Ezt összevetve az osztályt jellemző tulajdonságokat tartalmazó listával, meg lehet beszélni, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az osztályban. Miben kell változniuk, illetve mely tulajdonságaikat kell megerősíteniük? Milyen közös szabályokat kell betartaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek az együttélésre és az együttműködésre?

Az osztályfőnök is elmondja, hogy ő mit vár az osztálytól, hogy elérhesse velük, amit szeretne, s a gyerekek is elmondják, hogy mit várnak az osztályfőnöktől. Olyan megállapodásra kell jutniuk, amely mindkét fél számára megfelelő.

Egy nyolcadik osztály közös szabályai

Az alábbi példát azért választottam, mert nagyon jól tükrözi a gyerekek aktuális igényeit, az iskolai élet egészével kapcsolatos problémáit, valamint azt a törekvést, hogy szükségleteiket a lehetőségek szerint összehangolják az adott intézmény egészének követelményeivel, feltételeivel. A szabályzat csak az adott osztályban és az azt aláírni hajlandó pedagógusok körében érvényes.

Szabályok, amelyeknek az osztályunkban érvényesülnie kell:

  1. Minden szünetben ehetek, de vállalom azt, ha a tanárok szólnak, befejezem.
  2. Órán jelentkezem, felszólítás után beszélek.
  3. Az osztályteremben és az udvaron nem szemetelek, de más szemetét sem szedem fel.
  4. A hetes nem verekszik.
  5. A hetes háromszor figyelmeztet a szabályok betartására, utána ír fel.
  6. Nem firkálok a padokra, ha mégis megteszem, letörlöm.
  7. A jelző csengetéskor megkapjuk, mi a házi feladat, kicsengetéskor elhagyjuk az osztályt.
  8. Olyan játékot hozhatok az iskolába, amivel nem veszélyeztetem mások testi épségét.
  9. A magyar tanteremben nézhetek tévét, de lekapcsolom, ha szólnak miatta.
  10. Ildi néni előre szól, hogy a következő órán (irodalom, nyelvtan) ki felel.
  11. Óra alatt olvashatok könyvet, míg a másik felel.
  12. A természetvédelmi területet rendszeresen gondozom (hétfőn – fiúk, pénteken – lányok)
  13. Ünnepélyeken, rendezvényeken nem rontom a légkört.
  14. Irodalom- és nyelvtanórákon minden félévben egyszer mondhatom azt, hogy „passz”.
  15. Novemberben felülvizsgáljuk a megvalósulást!

(A novemberi felülvizsgálat utáni új szabályok)
+ A hetesi füzetbe a hetesek beírnak minden szabályszegést.
+ A naptári hónap végén állapítjuk meg a magatartás- és a szorgalomjegyeket.
(Dátum)
A szerződést megkötöttük.
(Aláírások)


Ajánlott szakirodalom

Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest, 1989.
Horváth Attila: Kooperatív technikák. IFA-OKI IFK, 1994. ALTERN sorozat.
Kalló Sándorné – Fehér Ildikó: Konfliktusok megelőzése, megoldása Gordon-módra. In: Az osztálytükörtől a falfirkákig, i.m. 57-71.o.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.05.05.
November óta ez az ágy az iskolám
Tavaly, amikor csak az írásbeliket tartották meg, egy teremben csak 10 diák ülhetett, és a folyosón is kötelező volt a maszkviselés, akkor azt mondtuk: ilyen érettségi nem volt a háború ó...
(Forrás: telex.hu)
--
2021.05.04.
AZ OTTHONMARADÁS ÉS A SEGÍTÉS JOGA – NAIH ÁLLÁSFOGLALÁS ÉS ADOM PETÍCIÓ
– NE legyen kötelező a jelenléti oktatás május 10-től! – Fogadják el a szülői igazolást érvényesnek a tanév végéig, és ne számítson bele a 250 óra hiányzásba, ha a diák a ví...
(Forrás: ckpinfo)
--
2021.05.04.
PDSZ: A Nagy Testvér figyelné a tanárokat
A Nedolgozzingyen.hu oldalon hozták nyilvánosságra a tervezetet, amivel a tankerületek felhatalmazást kapnának a magántulajdonú számítástechnikai eszközök ellenőrzésére is. A Pedagógusok...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2021.05.04.
Megválik a rasszista és szexista kijelentései miatt bepanaszolt oktatójától a Szegedi Tudományegyetem
A felmentése már szerdától hatályos, a szorgalmi időszak kezdetéig tartó kurzusait más oktatók veszik át. Gulyás eltávolításának hírét egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, de...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.05.03.
KIRÚGHATNAK-E, HA NEM VAGY BEOLTVA?
Azt már nagyon sokszor elmondtuk, hogy egy oltás még nem jelent biztos védettséget, de annak is számtalan oka lehet, hogy valaki még nem kapta meg az első oltást sem. Vannak, akik még valamilyen...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2021.05.03.
Szokott-e ön szegregálni? Ferge Zsuzsa és a társadalmi egyenlőtlenségekről való tudás újratermelődése
Felemelő érzés lenne Ferge Zsuzsa születésnapja apropóján olyan köszöntőt írni, amelyben a magyar szociológiában általa úttörő problémaérzékenységgel felvetett, az oktatási rendszer...
(Forrás: mérce)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep