Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
?>
2005. október 17. hétfő, 12:15

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 20.

A harag rossz tanácsadó

Aki azonban jól ismeri önmagát, az megelőzheti, hogy haragjában, indulataitól vezérelve elhamarkodott, rossz döntéseket hozzon. Erről a témáról folytatható beszélgetés Lázár Ervin meséje kapcsán. A történet feldolgozása már harmadik osztálytól ajánlott, de idősebbek számára is gondolatébresztő lehet.

Lázár Ervin: Östör király haragja

Hegyen innen, völgyön túl, völgyön innen, hegyen túl volt egy kerek tó.
A kerek tó mellett királyi kastély, harminchat tornyú, háromszáz ablakos. Ebben a kastélyban lakott Östör király meg a lánya, Árnika. Nagyon igazságos ember volt Östör király. Azt büntette, akit kellett, és azt jutalmazta, aki megérdemelte. De legeslegvilágosabban abból látszik, milyen jó király volt, hogy dühösen soha nem parancsolt senkinek semmit. Ha fölmérgesítették – és ez a királyokkal is elég gyakran megesik –, behúzódott a trónterembe, és azt mondta:
– Most akármit mondok, ne törődjetek vele, haj, de mérges vagyok, legjobb, ha nem is kerültök a szemem elé, kutya teremtette, mert hátrakötöm a sarkatokat!
Tűnjetek el, és számoljatok ezerig, s akkor nézzétek meg, hogy mérges vagyok-e még.

Na, takarodott is mindenki a trónteremből, a lábuk se érte a kopott perzsaszőnyeget.
Az udvari főszámolnok meg odakint a várudvaron szép tempósan elszámolt ezerig. Akkor bekukkantottak Östör királyhoz, többnyire bátran tették, mert addigra elpárolgott a mérge. Ha mégsem, akkor elordította magát, amikor meglátta, hogy kukkantgatnak rá:
– Takarodjatok, kutyák! – Ilyenkor aztán az udvari főszámolnok még ezerig elszámolt. A király legtöbbször már nyolcszáznyolcvannyolcnál kijött a trónteremből, és azt mondta: – Ne haragudjatok, ha azt mondtam volna, hogy kutya teremtette meg kutyák, de kutya mérges voltam.
De az ilyen kétezres, vagyis hogy ezernyolcszáznyolcvannyolcas haragok fehérholló-ritkák voltak, mert bölcs ember volt Östör király, hamar elszállt a haragja.

Egyetlenegyszer történt csak meg, hogy szegény udvari főszámolnoknak kiszáradt a szája a sok számolástól. Ötezerig kellett számolnia. De ez igazán érthető. Ami akkor történt, azon más is fölmérgesedett volna, nemcsak Östör király. Ugyanis egy szép napon beállított a várudvarra két lovag. Csillogott-villogott a sisakjuk, zörgött-börgött az aranyozott páncéljuk, dobolt, kapált, prüszkölt alattuk a két paripa. A nagy csörömpölésre, dobolásra, nyihogásra a palota apraja-nagyja kicsődült az udvarra. Még Östör király meg Árnika is.
– Hát ti? – kérdezte a király.

– Üdvözöljük felségedet, a királyok legnagyobbikát – mondták a lovagok. – És Árnika királykisasszonyt is üdvözöljük, a világ legeslegszebb leányát.
– Nem is vagyok a világon a legeslegszebb – suttogta Árnika.
– Nem baj – mondta a király –, egyszer majd lesz valaki, akinek a legeslegszebb leszel. – Azzal a lovagokhoz fordult.
– Mit akartok?
– Felséges király – mondták a lovagok –, a lányodat kérjük feleségül. De tudjuk, hogy csak egyikünk felesége lehet, ezért úgy határoztunk, hogy itt az udvaron életre-halálra megvívunk, s amelyikünk élve marad, azé legyen Árnika.

Örvendezett az udvari népség, na, egy jó kis csetepatét láthatunk. A két lovag már rántotta is a kardját. No de korai volt az örvendezés is meg a „kard ki! kard ki!” is.
– Állj! – mondta a király. – Nehogy összeverekedjetek itt nekem!
Leeresztették a lovagok a kardjukat, néztek a királyra.
– Mi az, talán nem akarod hozzánk adni a lányodat?
– Nem én döntöm azt el – mondta a király –, hogy kihez megy a lányom feleségül.
– Hát ki?
– A lányom. Ahhoz megy, akit megszeret. Meg aki őt is megszereti. Hiába kaszaboljátok halálra egymást, ha a lányom nem szereti meg a győztest. Ha meg a vesztest szeretné meg, arra még rágondolni is rossz. Inkább hozzá se kezdjetek.
– Azt akarod mondani, hogy a lányodnak nem kell a győztes?
– Amit akartam, megmondtam – mondta a király –, a lányom ahhoz megy feleségül, akit megszeret.
– És ha egy jöttmentet szeret meg? – kérdezték a lovagok. – Egy szegény földönfutót, egy nincstelent, egy senkiházit?
A király arcán már kezdtek gyűlni a piros foltok; láthatta, aki ismerte, hogy azonnal dühbe gurul.
– Akkor egy jöttmenthez, egy szegény földönfutóhoz, egy nincstelenhez, egy senkiházihoz megy feleségül – mondta a szokásosnál kissé hangosabban a király.
– Ez nem királyi gondolkodás – mondták gőgösen a lovagok.
A király most már ordított:
– Nem királyi, emberi! Börtönbe velük, lefejezni mind a kettőt!
Az udvari főszámolnok már el is kezdte: egy, kettő, három…
A király meg berontott a trónterembe, annak is a legeslegeldugottabb sarkába, ott dühöngött, dúlt-fúlt, bizony harag szállt a szívébe.
A lovagok meg ijedten összenéztek.
– Minket most lefejeznek?
– Dehogy fejezünk, csak meneküljetek, ahogy a lovatok lába bírja – mondta a főudvarnagy.
Az udvari főszámolnok már háromszázharmincháromnál tartott.
A két lovag köd előtte, köd utána, a főszámolnok meg ezerhez ért. Bekukkantottak a kukkantók, de a király még akkor is olyan mérges volt, hogy hozzájuk vágta a koronáját. Csak ötezernél csillapodott le. Akkor aztán kijött a trónteremből, és azt mondta:
– Mintha azt parancsoltam volna mérgemben, hogy fejezzétek le őket. Remélem…
– Persze, felséges király – mondta a főudvarnagy –, egy ujjal se nyúltunk hozzájuk. Hadd fussanak, amerre látnak.
– Ha, hálaistennek! – nyugodott meg a király. – Két ilyen gőgös fajankó, majd éppen ilyenekhez adom a lányomat. – És a lányára nézett. – Igaz, Árnika?
Árnika az apjára mosolygott, és azt mondta:
– Köszönöm, édesapám.

(Részlet a Szegény Dzsoni és Árniká-ból)

Feldolgozási, megbeszélési szempontok (9 éves kortól)

Kérdések és feladatok

Milyen embernek ismerjük meg Östör királyt? Gyűjtsétek össze a meséből azokat a jelzőket, amellyel jellemezni lehet őt.

Milyen a kapcsolata a lányával? Miben különbözik Östör király és Árnika kapcsolata a más mesék apa-lánya kapcsolatától?

Miért haragszik meg Östör a lovagokra?

Miben van igaza a királynak?

Miben nincs igaza a királynak?

Miért nem teljesítik a szolgái a király parancsát?

Milyen szerepe van a főszámolnoknak?

Fontosnak tartjátok az ő dolgát?

Bebizonyosodik-e a mesében, hogy az indulat, a harag rossz tanácsadó?

Előfordult már veled, hogy elhamarkodottan cselekedtél? Milyen következményei lettek ennek?

Tanácsok pedagógusoknak

Drámajátékban jártas osztály, illetve szívesen szereplő gyerekeknek előzetes feladatként adható a mese dramatizálása és előadása. Ebben az esetben célszerű a megbeszélést az előadott jelenethez kapcsolni.

Kiegészítő megoldás lehet, ha az előadásról egy tévériporter közvetít, és a „nézők” betelefonálnak, kérdéseket tesznek fel az egyes szereplőknek.

Bármilyen változatban is történik a feldolgozás, mindenképpen el kell jutni a történet aktualizálásáig, a saját személyre vonatkoztatható tanulságok levonásáig.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
--
2023.07.15.
A státusztörvény miatt elhagyja a tanári pályát Jocó bácsi, az ország kedvelt pedagógusa
Elhagyja a tanári pályát Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri, Jocó bácsi. A közel százezer követővel bíró pedagógus úgy fogalmazott, „a lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe...
(Forrás: Index)
--
2023.07.09.
Kiválóan fejlesztő általános iskolák. Asztalos György írása
Egy intézmény akkor kerül fel a kiválóan teljesítők listájára, ha az elmúlt öt kompetenciamérésen legalább egyszer a „sárga pont” felette van a „kék vonalnak”. Vagyis a gyerekek...
(Forrás: tani-tani online)
--
2023.07.09.
Pedagógusoknak, rendőröknek ad havi 150 ezres albérlet-támogatást Terézváros
Három éven át havi bruttó 150 ezer forintos albérlet-támogatást nyújt 18 olyan munkavállalónak Terézváros, akik az állami szférában dolgoznak nehéz körülmények között, ezzel is pr...
(Forrás: Telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep