Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. január 11. szerda, 15:05

Sallai Éva – Szekszárdi Júlia

„Fortélyos félelem igazgat…”

Szülői vélemény az iskoláról

Mozart Varázsfuvola című operájában a szerecsen Monostatos és a madárember Papageno egymást megpillantva riadtan menekül a számára ismeretlen és különös lénytől. Ez a jelenet egyre gyakrabban idéződik fel bennem, amikor azt tapasztalom, hogy szülők és pedagógusok kölcsönösen valami titokzatos és veszélyes ellenfelet látnak a másikban.

Felháborodott szülő telefonál be a délelőtti Napközben című interaktív műsorba. Elmeséli, hogy a gyereke hazahozott egy kérdőívet, amelyen a szülőnek kellett véleményt mondania az iskola működéséről, a pedagógusokról, az osztályfőnökről. Mivel a gyerek szerint a kitöltés önkéntes volt, a szülő úgy döntött, nem válaszol a kérdésekre. A kérdőíveket állítólag csak az „osztályfőnök néhány kedvence” adta be. Néhány nap múlva a történetet elmesélő szülő, mivel gyereke szerint az osztályfőnök igencsak mérges volt a kérdőív beadásának elmaradása miatt, kitöltötte a lapot. Mivel a leadó személye így feltételezhetően nem maradhatott titokban, a szülő („gyermeke védelmében”) csupa közömbös választ adott.

Ha ebben az egyedi esetben próbáljuk fellelni az általánosítható problémákat, többek között a következő kérdések vethetők fel.

  • Az iskolai kérdőív kitöltésének önkéntességét törvény garantálja. Nyomást gyakorolhat-e a gyerekekre a pedagógus, hogy a szülők kitöltsék ezt a kérdőívet? Elmarasztalható-e a kérdőív kitöltésének megtagadását számon kérő pedagógus, ha sejthető, hogy saját felettese megköveteli tőle, hogy a kitöltött ívek visszaérkezzenek?
  • Ha nem biztosított a kérdőívek anonimitása, egy kölcsönös függőségi helyzetben elvárható-e a szülőtől, hogy őszintén leírja, ha valamivel nem ért egyet? Meg tudja-e védeni a gyerekét, ha az elmarasztaló vélemény után nehezebb lesz a helyzete az iskolában? És ki tudja-e védeni a pedagógus azt a vádat, hogy valamelyik gyerek nem a szülője kritikája miatt kapott gyenge jegyet?
  • Hogyan kezeli az iskolavezetés a szülői véleményeket? Milyen szerepet játszanak ezek a tanárok minősítésében? Milyen módon törődnek az adott iskolában az ilyen módon felszínre kerülő problémákkal, konfliktusokkal?
  • Mit tanul, milyen tapasztalatokat szerez ezekből a helyzetekből a gyerek, aki egyszerű kézbesítőként hozza-viszi a kérdőívet? Vajon miként dolgozza fel szülője és pedagógusa ehhez kapcsolódó megjegyzéseit?

A rádióműsorban szülők és pedagógusok azt engedték sejtetni, hogy még a legjobb szándékkal kiadott kérdőívek esetében is számos buktató rejlik a véleménygyűjtés ezen módjában.

A szülő általában gyereke iskolai élményei, valamint saját személyes benyomásai alapján alkot véleményt az iskoláról, s ez a vélemény természetéből adódóan szubjektív. A megélt történések hatása többnyire nagyon erős, az aktuális események nagymértékben meghatározzák az iskola működéséről, a pedagógusokról alkotott képet. A kérdőívekből nyert adatok statisztikai értékelése önmagában nem adhat pontos visszajelzést az intézményről, a pedagógusról. Még akkor sem, ha a szülő nem tart a retorziótól vagy azért, mert az intézmény légköre alapján ez a gyanú fel sem merül, vagy pedig azért, mert sikerül garantálni az anonimitást.

A rádiós beszélgetésen jelen lévő oktatási biztos szerint az iskola közszolgáltatás, a szülőknek tehát joguk van ezt a szolgáltatást minősíteni. Ezzel lényegében egyet lehet érteni, de úgy vélem, nem hagyható figyelmen kívül, milyen módon, milyen tartalommal történik ez, és ami a leglényegesebb: létezik-e az iskola és a szülők, a pedagógus és a család között olyan minőségű kapcsolat, amely ilyen formában is lehetővé teszi a szülői vélemények őszinte megfogalmazását. Ha hiányzik a kölcsönös bizalom, a hasonló véleménygyűjtések könnyen formálissá, konfliktusok gerjesztőjévé válhatnak.

Ezek pedig csak tovább rontják a helyzetet, mélyítik a szakadékot szülők és pedagógusok között. Ha a szülői vélemények nem kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködés keretei között fogalmazódnak meg, ha a pedagógusnak jó oka van félni attól, hogy a szülők részéről váratlan támadások érhetik, s ezáltal veszélybe kerülhet még a munkahelye is, nem várható sok jó a minőségbiztosításnak ettől a módjától.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.01.18.
A tankerületek akkor sem hajlandók bezárni az iskolát, ha egy pedagógus meghal
Egy általános iskola iskolapszichológusa megrendülten mesélt a 444-nek arról, hogyan veszítették el az egyik szeretett tanítójukat koronavírusban, aki az iskolában fertőződött meg több...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.01.18.
Gondolatok a tanárképzési reformról. A szükséges és a lehetséges. Gortva János hozzászólása Falus Iván írásához
Az életpályamodell ma nem ismeri el az egyéni teljesítményt, például az innovációt és a tudományos fokozat megszerzését, nem teszi lehetővé az egyes fokozatok közötti várakozási idő...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.01.17.
Van olyan óvoda, ahova közmunkások mennek be a gyerekekre vigyázni
Az egyébként sem rózsás helyzetet pedig még két kormányrendelet is nehezíti, amiknek súlyos következményei lehetnek a gyerekekre nézve. Az egyik, hogy a gyerekek a 6 éves kort elérve automatikusan...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.01.17.
A Z generáció is jócskán megsínyli a járványt
Az említett generáció – életkorából fakadóan – egészségügyi szempontból kevésbé kitett a koronavírusnak, mint az idősebb korosztályok, hiszen hordozóként vannak leginkább számon...
(Forrás: Infostart)
--
2021.01.17.
Mit tegyünk, ha túl sok időt tölt a gyerek internetezéssel?
Lehet őket félteni, sőt kell is, de egyvalamit nem tehetünk: nem zárhatjuk ki az internetet a gyerekeink életéből, hiszen ma már a neten keresztül tanulnak, szórakoznak, tartják a kapcsolatot...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.01.17.
„A kormány mindannyiunkat megrövidít” – Tiltakozik az egyetemek alapítványba szervezése ellen a PDSZ
Úgy vélik, a szakképzésben dolgozók kálváriája, majd az SZFE szétverése annak az előképe volt, ami a magyar egyetemekre vár most. „Az egyetemek alapítványba történő átszervezése...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep