Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. január 29. vasárnap, 14:25
Címkék:

Mit tudunk és mit nem tudunk a gyermekkorról?

Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva új kötetéről

Az elmúlt évszázadban, melyről Ellen Kay azt jósolta, hogy a gyermek évszázada lesz, gyakran lehetett hallani a „legdrágább kincsünk a gyermek” szólást. A köztudatban élő gyermekkép lassanként darabjaira hullik, erősen átszíneződik, s miközben valamennyien evidenciának tekintjük azt a tényt, hogy a gyermek a jövő letéteményese, világszerte növekvő gondokról, a családi és az iskolai nevelés fokozódó nehézségeiről lehet hallani.

Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva könyve arra vállalkozik, hogy áttekinti a gyermekkorra vonatkozó ismeretek és felfogások változásait. A 90-es évekre kialakult ugyanis egy olyan gyermekkortudomány, amely szakít a felnőtt elvárásokon és ideológiákon alapuló gyermek, illetve gyermekkor-értelmezésekkel. Kezdett megváltozni a helyzet, amelyben a gyerekkorral való foglalkozás szinte kizárólag a fejlődéslélektan előjoga volt, a téma fontos kutatás területévé vált a történettudománynak, az antropológiának, a szociológiának, a humán földrajznak. Ezt a rendkívül színes és folyamatosan változó életszakaszt történelmi és társadalmi kontextusban kell szemlélni, és csak ebben a komplex összefüggésrendszerben nyílik esélyünk arra, hogy reális képet alkossunk a mai gyerekekről, és megfelelő kapcsolatot tudjunk kialakítani velük.

A gyerek nem ragadható ki abból a gyorsan változó társadalmi, információs, technikai környezetből, amelyben szocializációja zajlik. A gyerekkor nem tűnt el, és nem halt meg, mint ahogyan ezt néhány kutató állítja, csak egyszerűen nem felel meg annak a középosztály által sugallt differenciálatlan képnek, amelynek alapján például a pedagógia megközelíti. Meggyőződésem, hogy a gyerekekkel adódó nevelési problémáink jelentős része éppen abból adódik, hogy lelkünk mélyén ragaszkodunk egy olyan ideálhoz, amelynek kialakulása idején egészen más szocializációs, kommunikációs környezetben zajlott a gyermekek felnőtté válása, s ezzel együtt azokkal a korábban beválni látszó módszerekkel közelítünk a ma gyerekeihez és fiataljaihoz, amelyekkel annak idején bennünket neveltek, illetve amelyek korábbi gyakorlatunkban beváltak.

A rendkívül tartalmas kötetből itt csupán egyetlen, az iskolai nevelés szempontjából különösen tanulságos gondolatot emelek ki: „A változó világban az új globalizációs kommunikációs formákból, a gyermekek fogyasztói státusából fakadóan sajátos gyermekkultúrák alakulnak ki, amelyek egyre inkább ellentmondanak az iskolai kultúrának (tananyagnak, tanulási folyamatoknak). Egyre inkább szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy az iskolák, különösen középfokon, egyre kevésbé jelentenek valódi életvilágot a diákok számára. E kultúráknak a megjelenését az iskolák belső világában egyre inkább megnehezíti, hogy a tanárok nem ismerik azokat, illetve nem alakult ki a pedagógusok körében olyan szakmai vélemény, amely segítené a megértésüket. A tanárok (a felnőttek képviselői) a diákok közötti kulturális szakadék a tanórai és a tanórán kívüli kommunikációt is korlátozza, s ez csökkenti a tanárok és a diákok együttműködésének az eredményességét. Nő a távolság a pedagógusok és a tanulók szociokulturális jellegzetességei között, ami alapvető forrása az iskolán belüli konfliktusoknak és az iskolai kudarcoknak.”

Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva könyve pontos képet ad a nemzetközi gyermekkorkutatás aktuális eredményeiről, egyben a hazai gyerekkorkutatást tudományosan megalapozó munka. Reménykedünk abban, hogy megjelenése a hazai pedagógia gyakorlatát is megtermékenyítő, az iskoláskorú gyermekek valódi világát minél teljesebben feltáró vizsgálatok elindítását jelzi.

SzJ

Golnhofer Erzsébet – Szabolcs Éva:
Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó, 2005. 122 p.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.02.26.
Tóth Krisztina és a kommentelők: amikor az irodalom nem több mint bunkósbot
Az író nem darálta le Jókai Mór könyvét, csak azt mondta, kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. De a darálással se kavarhatott volna nagyobb vihart, pedig érdemes...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.02.26.
Idén sincs érettségi közösségi szolgálat nélkül
Az utolsó középiskolai évfolyamotok végéig teljesítenetek kell a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat. Ha előrehozott érettségi vizsgát tesztek, akkor rátok még nem vonatkozik...
(Forrás: eduline)
--
2021.02.26.
Több hun, több Mátyás - Vizsgakövetelmények az új történelem érettségire
A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztat...
(Forrás: Népszava)
--
2021.02.26.
öbb Alaptörvény-sértést talált az Ab a 2019-es köznevelési törvénymódosításban
A köznevelési törvény 2019-es módosítása miatt 56 ellenzéki képviselő fordult az Ab-hoz. Általában is kifogásolták, hogy a törvény rövid felkészülési időt adott és tele van szerint...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.02.26.
... informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel
A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarorsz...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.02.26.
Vajon lesz-e végre modern a magyar oktatás?
\"Belátva, hogy a középiskolásoknak egy teljes tanéve volt abnormális, esélyünk lenne arra, hogy változtassunk akár a számonkérések és értékelések rendszerén, akár a tananyagszervez...
(Forrás: Klubrádió)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep