Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. január 29. vasárnap, 14:25
Címkék:

Mit tudunk és mit nem tudunk a gyermekkorról?

Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva új kötetéről

Az elmúlt évszázadban, melyről Ellen Kay azt jósolta, hogy a gyermek évszázada lesz, gyakran lehetett hallani a „legdrágább kincsünk a gyermek” szólást. A köztudatban élő gyermekkép lassanként darabjaira hullik, erősen átszíneződik, s miközben valamennyien evidenciának tekintjük azt a tényt, hogy a gyermek a jövő letéteményese, világszerte növekvő gondokról, a családi és az iskolai nevelés fokozódó nehézségeiről lehet hallani.

Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva könyve arra vállalkozik, hogy áttekinti a gyermekkorra vonatkozó ismeretek és felfogások változásait. A 90-es évekre kialakult ugyanis egy olyan gyermekkortudomány, amely szakít a felnőtt elvárásokon és ideológiákon alapuló gyermek, illetve gyermekkor-értelmezésekkel. Kezdett megváltozni a helyzet, amelyben a gyerekkorral való foglalkozás szinte kizárólag a fejlődéslélektan előjoga volt, a téma fontos kutatás területévé vált a történettudománynak, az antropológiának, a szociológiának, a humán földrajznak. Ezt a rendkívül színes és folyamatosan változó életszakaszt történelmi és társadalmi kontextusban kell szemlélni, és csak ebben a komplex összefüggésrendszerben nyílik esélyünk arra, hogy reális képet alkossunk a mai gyerekekről, és megfelelő kapcsolatot tudjunk kialakítani velük.

A gyerek nem ragadható ki abból a gyorsan változó társadalmi, információs, technikai környezetből, amelyben szocializációja zajlik. A gyerekkor nem tűnt el, és nem halt meg, mint ahogyan ezt néhány kutató állítja, csak egyszerűen nem felel meg annak a középosztály által sugallt differenciálatlan képnek, amelynek alapján például a pedagógia megközelíti. Meggyőződésem, hogy a gyerekekkel adódó nevelési problémáink jelentős része éppen abból adódik, hogy lelkünk mélyén ragaszkodunk egy olyan ideálhoz, amelynek kialakulása idején egészen más szocializációs, kommunikációs környezetben zajlott a gyermekek felnőtté válása, s ezzel együtt azokkal a korábban beválni látszó módszerekkel közelítünk a ma gyerekeihez és fiataljaihoz, amelyekkel annak idején bennünket neveltek, illetve amelyek korábbi gyakorlatunkban beváltak.

A rendkívül tartalmas kötetből itt csupán egyetlen, az iskolai nevelés szempontjából különösen tanulságos gondolatot emelek ki: „A változó világban az új globalizációs kommunikációs formákból, a gyermekek fogyasztói státusából fakadóan sajátos gyermekkultúrák alakulnak ki, amelyek egyre inkább ellentmondanak az iskolai kultúrának (tananyagnak, tanulási folyamatoknak). Egyre inkább szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy az iskolák, különösen középfokon, egyre kevésbé jelentenek valódi életvilágot a diákok számára. E kultúráknak a megjelenését az iskolák belső világában egyre inkább megnehezíti, hogy a tanárok nem ismerik azokat, illetve nem alakult ki a pedagógusok körében olyan szakmai vélemény, amely segítené a megértésüket. A tanárok (a felnőttek képviselői) a diákok közötti kulturális szakadék a tanórai és a tanórán kívüli kommunikációt is korlátozza, s ez csökkenti a tanárok és a diákok együttműködésének az eredményességét. Nő a távolság a pedagógusok és a tanulók szociokulturális jellegzetességei között, ami alapvető forrása az iskolán belüli konfliktusoknak és az iskolai kudarcoknak.”

Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva könyve pontos képet ad a nemzetközi gyermekkorkutatás aktuális eredményeiről, egyben a hazai gyerekkorkutatást tudományosan megalapozó munka. Reménykedünk abban, hogy megjelenése a hazai pedagógia gyakorlatát is megtermékenyítő, az iskoláskorú gyermekek valódi világát minél teljesebben feltáró vizsgálatok elindítását jelzi.

SzJ

Golnhofer Erzsébet – Szabolcs Éva:
Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó, 2005. 122 p.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.28.
A digitális oktatásra való átállástól nem a gyerekek és a szülők félnek, hanem a politika
Abban, hogy a teljes magyar oktatási rendszer a súlyosbodó járványhelyzet ellenére, a tavaszihoz hasonlóan nem állt át digitális oktatásra nem a pedagógiai, hanem a politikai és gazdasági...
(Forrás: hírklikk)
--
2020.11.28.
Mától él az ingyenes hozzáférés a főbb oktatási oldalakhoz a Telenornál
November 27-étől lép érvénybe a Telenor hálózatán a főbb oktatási weboldalak ingyenes, adatforgalmi díj nélküli látogathatósága, és ezt egészen 2021. február 8-ig biztosítja a mobilt...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.11.28.
Koren Balázs: a digitális tanrendben sem ülhet nyolc órát a diák a monitor előtt
Nagyon fontos, hogy meg tudjuk mutatni a diákjainknak, hogy nem tantárgyak vannak, hanem tudomány van, és ebben a tudományban ők fürödjenek – mondta Koren Balázs matematikatanár az InfoRá...
(Forrás: Infostart)
--
2020.11.28.
Vidnyánszkyék érvénytelenítik az SZFE idei első félévét a friss kormányrendeletre hivatkozva
A továbbra is fennálló rendkívüli helyzetre tekintettel a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei az Egyetemen nem állnak fenn – jelentette ki a Színház- és Filmm...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.28.
Az oktatási ombudsman szerint jogsértő, hogy az SZFE hallgatóit a tanév felfüggesztésével fenyegetik
Aáry-Tamás Lajos vizsgálata szerint az egyetem polgársága igazolta, hogy az oktatás az intézmény falain belül rendben zajlik, így a fenntartónak semmilyen alapja nincsen a tanév akadályoztat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.28.
Nádudvari Gergely: Digitális oktatás újra: a birodalom visszavág
Ez a különleges helyzet, ahol az évek óta halálba centralizált közoktatást, amiben még a WC-papír vásárlásról sem dönthetett az iskola, nem hogy arról, hogy például melyik könyvből...
(Forrás: telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep